A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
In contrast to cognitive skills, non-cognitive skills play a key role in shaping an individual's life course, yet the development of non-cognitive skills attracts insufficient attention. This study explores the contribution of study halls today to address the social disadvantage inherited by students in the area of non-cognitive problem-solving skills. The results of our exploratory study in five study halls in cities with county status in the Northern Great Plain region showed that study halls play a prominent role in mitigating the skills deficits of the mainly upper primary disadvantaged students included in the study. As a result of the developmental work of the study hall, problem-solving skills showed improvements mainly in the reduction of problem sources, in the problem-solving instruments and in the form of problem solving. As a result of the intervention of the study hall, the students' acquired social disadvantages were reduced and their inclusion in school, later in the labour market and in society was reinforced.
A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.