Hazánkban az európai bizottság tanulmánya szerint évente közel két millió tonna ételhulladék keletkezik. Ennek a hulladéknak a kezelése az országban csak helyenként megoldott. Ebből a többnyire a kommunális hulladéklerakókba kerülő organikus anyagból a többi szemét közé kerülve bomlásakor nagy mennyiségű metángáz szabadulhat fel, ami hozzájárulhat a globális felmelegedéshez. Az ételhulladékok ártalmatlanításának egy olcsó és környezetkímélő módja lehet a komposztálás, mely megoldást jelenthet erre a problémára és megoldást jelenthet földjeink szerkezet romlásának megakadályozására is. A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézetében már korábban is voltak ételhulladék komposzt vizsgálatával kapcsolatos kutatások. Ebbe a kutatómunkába kapcsolódtam be. Munkám során célul tűztem ki, hogy elemezzem az un. ételhulladék komposzt növekvő adagjainak második éves utóhatását az angolperje termésére, tápanyagfelvételére. Eredményeimmel bizonyítottam, hogy az ételhulladék komposzt 10t/ha, 20t/ha, 30t/ha és 50 t/ha adagja a kijuttatásának második évében kedvezően befolyásolja a homoktalajon termesztett angolperje termését, nitrogén-, foszfor- és káliumfelvételét. A komposzt tápanyag-szolgáltató képességét bizonyította, hogy a komposzttal kezelt edényekben a kísérlet második évében is rendre nagyobb volt a termés és a növény által kivont nitrogén, foszfor és kálium mennyisége. A 30 t/ha és 50 t/ha adagok bizonyultak a legkedvezőbbnek. Ezen edényekben nagy volt a termés és az edényenként kivont nitrogén-, foszfor- és káliummennyiség. Ugyanakkor a növény nitrát-tartalma nem emelkedett meg jelentősen. Az általunk vizsgált ételhulladék komposzt legnagyobb adagjának (50tf%) kijuttatása már nem javasolható, mert a kijuttatásának második évében is csirázást gátló hatású. Ezen nagyadagú kezelésben csökkent a perje szárazanyag felhalmozása és kedvezőtlenül, jelentősen megnövekedett a nitrát-nitrogén-tartalma.