Az ételkomposzt utóhatásának vizsgálata az angolperje szárazanyag felhalmozására és tápanyagfelvételére
Az ételkomposzt utóhatásának vizsgálata az angolperje szárazanyag felhalmozására és tápanyagfelvételére
dc.contributor.advisor | Balláné Kovács, Andrea | |
dc.contributor.author | Balogh, Sándor | |
dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2013-10-30T11:10:25Z | |
dc.date.available | 2013-10-30T11:10:25Z | |
dc.date.created | 2013 | |
dc.date.issued | 2013-10-30T11:10:25Z | |
dc.description.abstract | Hazánkban az európai bizottság tanulmánya szerint évente közel két millió tonna ételhulladék keletkezik. Ennek a hulladéknak a kezelése az országban csak helyenként megoldott. Ebből a többnyire a kommunális hulladéklerakókba kerülő organikus anyagból a többi szemét közé kerülve bomlásakor nagy mennyiségű metángáz szabadulhat fel, ami hozzájárulhat a globális felmelegedéshez. Az ételhulladékok ártalmatlanításának egy olcsó és környezetkímélő módja lehet a komposztálás, mely megoldást jelenthet erre a problémára és megoldást jelenthet földjeink szerkezet romlásának megakadályozására is. A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézetében már korábban is voltak ételhulladék komposzt vizsgálatával kapcsolatos kutatások. Ebbe a kutatómunkába kapcsolódtam be. Munkám során célul tűztem ki, hogy elemezzem az un. ételhulladék komposzt növekvő adagjainak második éves utóhatását az angolperje termésére, tápanyagfelvételére. Eredményeimmel bizonyítottam, hogy az ételhulladék komposzt 10t/ha, 20t/ha, 30t/ha és 50 t/ha adagja a kijuttatásának második évében kedvezően befolyásolja a homoktalajon termesztett angolperje termését, nitrogén-, foszfor- és káliumfelvételét. A komposzt tápanyag-szolgáltató képességét bizonyította, hogy a komposzttal kezelt edényekben a kísérlet második évében is rendre nagyobb volt a termés és a növény által kivont nitrogén, foszfor és kálium mennyisége. A 30 t/ha és 50 t/ha adagok bizonyultak a legkedvezőbbnek. Ezen edényekben nagy volt a termés és az edényenként kivont nitrogén-, foszfor- és káliummennyiség. Ugyanakkor a növény nitrát-tartalma nem emelkedett meg jelentősen. Az általunk vizsgált ételhulladék komposzt legnagyobb adagjának (50tf%) kijuttatása már nem javasolható, mert a kijuttatásának második évében is csirázást gátló hatású. Ezen nagyadagú kezelésben csökkent a perje szárazanyag felhalmozása és kedvezőtlenül, jelentősen megnövekedett a nitrát-nitrogén-tartalma. | hu_HU |
dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 38 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/174604 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | komposzt | hu_HU |
dc.subject | ételkomposzt | hu_HU |
dc.subject | tápanyagfelvétel | hu_HU |
dc.subject | szervesanyag | hu_HU |
dc.subject | utóhatás | hu_HU |
dc.subject | angolperje | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
dc.title | Az ételkomposzt utóhatásának vizsgálata az angolperje szárazanyag felhalmozására és tápanyagfelvételére | hu_HU |