Pogány-keresztény együttélés a viking társadalomban

dc.contributor.advisorKatona, Csete
dc.contributor.authorNagy, Viktória
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Kar
dc.date.accessioned2023-04-11T12:05:55Z
dc.date.available2023-04-11T12:05:55Z
dc.date.created2023-04-09
dc.description.abstractA 9. és 10. század idején megjelent térítőpapok és a viking portyákról visszatérők által megismerkedtek az északi népek is a keresztény vallással. A keresztelkedés egy hosszan elhúzódó folyamat volt. A korszakban vegyes hitűség volt jellemző, amely megjelenik mind az írott, mind a tárgyi forrásokban. A vegyes hit az egyén szintjén is megfigyelhető, amelyek közül kiemelkedik Sovány Helgi esete, aki a körülményektől függően fohászkodott Odinhoz vagy Jézushoz. Továbbá a tárgyi leletek esetében kiemelkedőek a rúnakövek, amelyek közül néhányon egyeszerre jelenik meg a hagyományos skandináv futhark írás, illetve keresztény szimbólumok. Mindazonáltal a pogány hagyomány igen erősen élt a korszakban a skandináv térségben, így számos véres konfliktus is jellemzi ezt az időszakot.
dc.description.correctorLB
dc.description.courseTörténelem
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent32.
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/349120
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectvegyes hitűség
dc.subjectpogányság
dc.subjectkereszténység
dc.subjectIzlandi sagák
dc.subjectmegtérés
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Történelemtudomány
dc.titlePogány-keresztény együttélés a viking társadalomban
Fájlok