Azol-típusú heterogyűrűt tartalmazó glükózszármazékok előállítása

Absztrakt

A diabetest korunk egyik legsúlyosabb betegségeként tartják számon. Napjainkban a kettes típusú cukorbetegség esetében új típusú, a máj glükóztermelésének csökkentését célzó terápiás lehetőségeket vizsgálnak, melyek közül az egyik legígéretesebb kutatási terület a glikogén lebontását katalizáló glikogén foszforiláz (GP) enzim gátlásán alapul. Az N-acil-β-D-glükopiranozilamin és N-acil-N’-β-D-glükopiranozil-karbamid származékok a GP hatékony glükózanalóg inhibítorai. Az N-acil-N’-β-D-glükopiranozil-karbamidok szintézise során azonban gyakran nehézséget okoz, hogy az N-acil rész – pl. a védőcsoportok eltávolításakor – könnyen lehasad. Stabilisabb aglikonok keresése során felmerült az a gondolat, hogy az acil-karbamidok NHCO egységeit nem klasszikus heterociklusos bioizoszterekkel helyettesítsük. Az izosztéria érvényességének vizsgálata céljából elsőként az N-acil-β-D-glükopiranozilaminok esetén terveztük ezeket az átalakításokat azol-típusú heterociklusok beillesztésével. Munkám során C- és N-glükopiranozil-heterociklusokat állítottunk elő. Az első tájékozódó jellegű kísérletekben a szintetizált vegyületek nyúl vázizom glikogén foszforiláz enzimmel (RMGPb) szembeni gátló hatását vizsgálták.

Diabetes mellitus has become one of the most severe disease nowadays. Among the currently investigated therapeutic possibilities for type 2 diabetes a promising approach is based on the reduction of hepatic glucose output. In this context one of the most attractive targets is glycogen phosphorylase (GP, catalysing the degradation of glycogen), whose inhibition may directly influence blood glucose levels. N-Acyl-β-D-glucopyranosylamines and N-acyl-N’-β-D-glucopyranosyl ureas are effective glucose analogue inhibitors of GP. Synthesis of N-acyl-N’-β-D-glucopyranosyl ureas is often complicated by cleavage of the N-acyl moiety from the urea part e.g. under deprotection procedures. In the course of searching for more stable aglycons, replacement of NHCO units of acyl ureas by non-classical heterocyclic bioisosters was envisaged. To investigate the validity of isosterism we set out to substitute the NHCO moiety of the efficient N-acyl-β-D-glucopyranosylamines with azole-type rings. In the course of my work C- and N-glucopyranosyl-heterocycles were synthesized. In the preliminary experiments the inhibitory effects of the new compounds were assayed against rabbit muscle glycogen phosphorylase (RMGPb).

Leírás
Kulcsszavak
kettes típusú cukorbetegség, type 2 diabetes, glikogén foszforiláz, glükózanalóg inhibítor, nem klasszikus heterociklusos bioizoszter, heterociklusos glükózszármazékok, glycogen phosphorylase, glucose analogue inhibitor, non-classical heterocyclic bioisoster, heterocyclic glucose derivatives
Forrás