Reziliencia és felsőoktatás

Ceglédi, Tímea

Reziliencia és felsőoktatás

dc.contributor.advisor	Fényes, Zsuzsanna Hajnalka
dc.contributor.author	Ceglédi, Tímea
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Bölcsészettudományi Kar -- Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2018-05-28T10:21:34Z
dc.date.available	2018-05-28T10:21:34Z
dc.date.created	2017	hu_HU
dc.date.defended	2018-06-15
dc.description.abstract	Értekezésünk fő kérdése az volt, hogy a reziliencia ígérete beteljesül-e a felsőoktatásban vagy a társadalmi egyenlőtlenségek élesedése miatt csak ígéret marad. Olyan hallgatók álltak az értekezés fókuszában, akik az oktatási pályafutás egy fontos mérföldkövénél kilógtak a szokványos társadalmi összefüggésből azzal, hogy (regionális viszonylatban is) hátrányos helyzetük ellenére kimagasló eredménnyel jutottak be a felsőoktatásba. A kimagasló bemeneti eredményességük és hátrányos helyzetük alapján azonosított hallgatók a reziliensígéretek nevet kapták. Értekezésünkben a Higher Education for Social Cohesion – Cooperative Research and Development in a Cross-border Area (HURO/0901/253/2.2.2.) című kutatási projekt keretében készült hallgatói kérdőíves adatbázist elemeztük. A papír kérdőívek instruktorral támogatott önkitöltése 2012 márciusa és júniusa között zajlott a következő intézmények hallgatói körében: Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, valamint Pedagógusképző Kar, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolai Kar. A végleges mintaelemszám 1295 fő lett. Kutatásunk célcsoportját a következő évfolyamok nappali tagozatos, állami és költségtérítéses hallgatói alkották: a BA/BSc képzések 1. és 3. évfolyamai, az MA/MSc képzések 1. évfolyamai, valamint az osztatlan képzések 1. és 4. évfolyamai. A reziliensígéreteket és kontrollcsoportjaikat két változócsoport metszetében azonosítottuk: társadalmi háttér és bemeneti eredményesség. Hiánypótlás, dichotomizálás, indexképzés és sztenderdiázálás után klaszterelemzést hajtottunk végre, amelynek eredményeként négy csoportot azonosíthattunk: reziliensígéretek (alacsony társadalmi háttér, magas bemeneti eredményesség), sodródók (alacsony társadalmi háttér, alacsony bemeneti eredményesség), nyertesek (magas társadalmi háttér, magas bemeneti eredményesség) és közömbös-tékozlók (magas társadalmi háttér, alacsony bemeneti eredményesség). Eredményeink összességében arra hívják fel a figyelmet, hogy a belépéskor tapasztalt reziliencia csak ígéret marad, mert a reziliensígéretek a kurrikuláris megfelelésbe szűkülve használják a felsőoktatást, s a nyertesekhez képest plafonálódnak a hallgatóévek tartalmas kiaknázását jelentő tevékenységekben. A társadalmi egyenlőtlenségek élesednek a felsőoktatásban. The goal of our thesis is to answer the question whether resilience potential is fulfilled in higher education or remains only a mere potential due to rising social inequality. We have put in the centre of our analysis students who entered higher education with outstanding performance despite their disadvantage of social background (even in regional terms), which means that at a certain stage of their academic careers, there is a noticeable deviation from the usual social pattern. The name we use for them is “students with resilience potential”. In our study, we have analysed a student survey database compiled in the research project “Higher Education for Social Cohesion – Cooperative Research and Development in a Cross-border Area” (HURO/0901/253/2.2.2.). Surveys were conducted on paper between March and June 2012. Students of the following institutions were surveyed: University of Debrecen, Faculty of Economics and Social Studies, Faculty of Agriculture and Engineering, and Faculty of Teacher Training of the College of Nyíregyháza, Kölcsey Ferenc Teacher Training Institute of the Debrecen Reformed Theological University. As many as 1295 students responded. Students with resilience potential were identified in inter-section of two groups of variables: social background and input efficiency. We have conducted a cluster analysis, which has resulted in the identification of students with resilience potential and their control groups: drifters (low social background and low input efficiency), beneficiaries (high social background and high input efficiency) and indifferent prodigals (high social background and low input efficiency). In conclusion, our findings underline that resilience demonstrated before entering higher education remains a mere potential because students with resilience potential make use of higher education only through curricular channels and are not able to break through the ceiling set by beneficiaries with respect to the various meaningful activities which student years offer. Social inequality is reinforced in higher education.	hu_HU
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	253	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/252833
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	reziliencia	hu_HU
dc.subject	felsőoktatás
dc.subject	resilience
dc.subject	social inequalities
dc.subject	higher education
dc.subject.discipline	Neveléstudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu_HU
dc.title	Reziliencia és felsőoktatás	hu_HU
dc.title.subtitle	Beteljesül a reziliencia ígérete vagy élesednek a társadalmi egyenlőtlenségek a felsőoktatásban?	hu_HU
dc.title.translated	Resilience and Higher Education. Is the Potential of Resilience Fulfilled or Are Social Inequalities Reinforced in Higher Education?	hu_HU