Az autogén tréningnek a szorongás csökkentésében, illetve a saját testi, lelki és kognitív működések tudatosításában játszott szerepét számos kutatás igazolta, azonban keveset tudunk arról, hogy ez a technika hogyan hat a metakognitív funkciókra. A Metacognitive Assessment Inventory kérdőív segítségével végzett kutatásomban egyfelől azt vizsgálom, hogy az autogén tréninget gyakorlók csoportja (n=25) jobb metakognitív funkciókat mutat-e, mint a tréninget nem gyakorlók (n=45), másfelől azt néztem meg, hogy autogén tréninget gyakorlók csoportjában a technika alkalmazásának szintje hogyan hat a metakognitív funkciók működésére. Eredményeim azt mutatják, hogy nem elsősorban az autogén tréning gyakorlásának ténye, hanem a technika gyakorlásának szintje hat előnyösen a metakognitív funkciókra: azok a válaszadók, akik az autogén tréninget intenzívebben végzik és nagyobb hatásfokot tulajdonítanak neki, magasabb pontokat értek el a metakognitív teszten is. Emellett kutatásom azt is igazolta, hogy az autogén tréninget gyakorlók szorongásszintje szignifikánsan alacsonyabb, mint a technikát nem gyakorlóké. Ugyanakkor ebben a csoportban sem találtam szignifikáns korrelációt a szorongás és a metakognitív funkciók között, tehát feltételezhető, hogy – bár az autogén tréning hatással van mind a szorongásra, mind a metakognitív funkciókra – önmagában a kisebb szintű szorongás nem vezet szignifikánsan jobb metakognitív funkciókhoz.