Számos kutatási eredmény igazolta azt a feltételezést, miszerint az etnocentrikus érzelmek sok esetben befolyásolják a vásárlói döntést, ugyanis hatására a fogyasztók pozitív előítélettel gondolnak a hazai a termékekre, háttérbe szorítva a külföldi termékeket. Ez az előítélet pedig megjelenik a termékek értékelésében és a vásárlási szándékban egyaránt. Különösen az élelmiszer-termékek esetében figyelhető meg ez a jelenség, mely főleg olyan speciális okokra vezethető vissza, mint a termőhellyel való szoros kapcsolat, az előállítási helyhez köthető kulturális tényezők, élelmiszer előállítási és feldolgozási folyamatok, valamint étkezési szokások és tradíciók. Kutatásom fő célkitűzése a fogyasztói etnocentrizmus hazai és külföldi élelmiszer-termékek megítélésére gyakorolt hatásának vizsgálata. A fogyasztói etnocentrizmus, az etnocentrizmus és az országeredet-imázs közös vetületeként fogható fel, ezért a téma mélyebb szintű megértéséhez, valamint a minél átfogóbb és alaposabb vizsgálathoz szükséges az etnocentrizmus és az országeredet-imázs, mint kulcsfontosságú tényezők tanulmányozása is. Ebből következően kutatásom középpontjába az etnocentrizmus, az országeredet-imázs és a fogyasztói etnocentrizmus dimenzióinak feltárását, valamint ezen dimenziók kapcsolatrendszerének vizsgálatát helyeztem, hogy ezáltal következtetéseket vonhassak le a hazai élelmiszer-termékek fogyasztói megítélésével kapcsolatban. Többek között átlag, szórás, ferdeség és relatív szórás értékeket határoztam meg. Emellett a kutatás során két nem paraméteres változó összefüggésének vizsgálatához kereszttábla elemzéseket (és azok hipotézis vizsgálatára Chi2-próbát) használtam. Az ordinális mérési szintű kérdéseknél nemparametrikus statisztikai eljárásokat alkalmaztam (Mann-Whitney vagy Kruskal-Wallis próba). Ezt követően mindhárom jelenség (etnocentrizmus, országeredet-imázs, fogyasztói etnocentrizmus) esetében főkomponens és klaszteranalízisből álló dimenzió-redukciós technikákat alkalmaztam. Így minden esetben releváns fogyasztói csoportokat sikerült elkülönítenem. A különböző szegmentumok viszonyát a főkomponensekhez és a szocio-demográfiai változókhoz varianciaanalízissel (ANOVA) állapítottam meg. A dimenziók közötti kapcsolatok leírására regresszió analízist használtam. Végül, hogy vizsgálatom a nemzetközi kutatásokhoz is igazodjon a fogyasztói etnocentrizmus dimenzióinak meghatározásához a CETSCALE állításait is felhasználtam, valamint a vizsgált jelenségek kapcsolatát kanonikus korrelációval elemeztem. Kutatási eredményeim a hazai élelmiszertermékek védelmére irányuló, valamint az azok vásárlását ösztönző marketing stratégiák alapját képezhetik. Egyrészt az országeredet-imázs termékskálákra kapott eredmények irányt mutathatnak a hazai (de akár a külföldi) élelmiszer-termékeket kínáló vállalatok számára, hiszen valós képet adnak arról, hogy mely terméktulajdonságok befolyásolják leginkább a termékválasztást az élelmiszer termékkategórián belül. Másrészt a kutatás során elkülönített fogyasztói csoportok elemzése, segítséget nyújthat a fogyasztók szegmentálásban, a marketing mix kialakításában és a pozicionálásban. Végül eredményeim hasznos információkat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy mely etnocentrikus érzelmek befolyásolják leginkább a hazai és külföldi élelmiszer-termékek megítélését és vásárlását. Vagyis, hogy a marketing stratégiák kialakításakor, mely érzelmekre érdemes leginkább összpontosítani és hatni. Several research results confirmed the assumption that ethnocentric feelings often influence the customers’ decisions because the customers show positive prejudice toward the domestic products and the foreign products are ignored. This kind of prejudice appears in the sales of the products and the customers’ intentions as well. This phenomenon can be seen especially in case of food products and it can be traced back to such specific causes as the close relationship with the place of production, the cultural factors related to the place of manufacturing, processes related to the production and processing of the food products, eating habits or traditions. The main goal of my research is to study the impact of consumer ethnocentrism on the judgment of Hungarian and foreign food products. Consumer ethnocentrism can be considered to be a common area of ethnocentrism and the country origin image. In order to have a deeper understanding of the subject and to study it as comprehensively and extensively as possible, it is very important to study the key factors: ethnocentrism and country origin image. Consequently, my research focuses on revealing the dimensions of ethnocentrism, country origin image and consumer ethnocentrism and the examination of the relationships between these dimensions. By doing so, we can draw some conclusions related to the consumer judgment of the Hungarian food products. Among others, I determined mean, dispersion, skewness and relative dispersion values. During the research, I performed cross-tabulation analysis to examine the correlation between two non-parametric variables (and the Chi2 test to examine the hypotheses). In case of ordinal scale questions, I applied non-parametric statistical procedures (Mann-Whitney or Kruskal-Wallis tests). In case of all three phenomena (ethnocentrism, country origin image and consumer ethnocentrism), I applied dimensionality reduction techniques which included principal component and cluster analyses. This way, I managed to determine relevant consumer groups in all cases. The relationship between the various segments, the principal component and the socio-demographic variables was determined with variance analysis (ANOVA). I applied regressive analysis to describe the relationships between the dimensions. Finally, I used CETSCALE statements to determine the dimensions of ethnocentrism so that my research should be in alignment with the international research. The relationship between the phenomena was analyzed with the canonical correlation method. My research results might serve as a basis for the marketing strategies that aim to protect the domestic food products and encourage their purchase. On one hand, the results obtained in relation to the country origin image scales might show a direction for the companies offering domestic (or even foreign) food products because these results give a real picture of the product qualities which affect the choice of product within the category of food products. On the other hand, the analysis of the consumer groups distinguished during the research might help the segmentation of the consumers, the creation of the marketing mix and the positioning. Finally, my results provide useful information as to which ethnocentric feelings affect mostly the judgment and purchase of domestic and foreign food products. That is, which feelings should be focused on and influenced during the creation of marketing strategies.