Az iskolai vezetők nap mint nap összetett kihívásokkal szembesülnek, amelyek jelentős mértékben próbára teszik stressztűrő képességüket és döntéshozatali folyamataikat. A folyamatos adminisztratív terhek, a szülői és fenntartói elvárások, valamint a pedagógiai és szervezeti konfliktusok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a köznevelésben dolgozó vezetők fokozott stresszterhelésnek legyenek kitéve. De vajon milyen hatással van ez a fokozott nyomás a vezetői döntésekre? Milyen mértékben befolyásolja a stressz az iskolavezetők ítélőképességét, problémamegoldó stratégiáit és szervezeti hatékonyságát? Jelen kutatás célja ezeknek az összefüggéseknek a feltárása, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a stressz milyen módon alakítja a döntéshozatali mechanizmusokat és milyen tényezők segíthetik a hatékony stresszkezelést. A vizsgálat során kérdőíves módszert alkalmaztam, amelynek központi eleme az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) volt, amely megbízhatóan méri a vezetők szubjektív stresszélményeit. A felmérés nem csupán a stressz mértékét térképezte fel, hanem kitért a döntéshozatali folyamatok jellegzetességeire, az autonómia érzésére és a vezetők rezilienciájára is. A kutatás során 37 intézmény vezetői közül 53 fő vett részt, így a válaszadási arány megfelelő alapot biztosított a különböző együttjárások, összefüggések feltárásához, azonban a mélyebb értelmezésekhez, általánosításokhoz érdemes lehet a jövőben a kutatást nagyobb mintaszámmal is elvégezni. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy az iskolai vezetők jelentős része magas stresszszintet tapasztal, amely leginkább az adminisztratív terhek, a konfliktuskezelési helyzetek és a szülői elvárások miatt alakul ki. A stressz pedig közvetlen hatással van a döntéshozatali folyamatokra: a vezetők gyakran halogatják a fontos döntéseket, vagy éppen impulzívan, átgondolatlanul reagálnak a helyzetekre. A kutatás megerősítette, hogy azok a vezetők, akik nagyobb rezilienciával és fejlettebb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, hatékonyabban kezelik a stresszt és stabilabb, megalapozottabb döntéseket hoznak. A kutatás eredményei gyakorlati jelentőséggel bírnak az iskolavezetés területén. Az iskolai vezetők számára kidolgozott tréningek, mentálhigiénés programok és támogató csoportok bevezetése kulcsfontosságú lehet a stresszkezelési képességek fejlesztésében és a döntéshozatali hatékonyság növelésében. Eredményeim rámutatnak arra, hogy az iskolavezetők támogatása és stresszkezelési stratégiáinak fejlesztése nemcsak az egyéni jólétük szempontjából lényeges, hanem az egész intézményi működés sikerességének és stabilitásának kulcsa is.