A dolgozatomnak a célja a japán és nyugati eszmetörténet XX. század elején lévő kapcsolódási pontjainak megvilágítása Edogawa Rampo munkásságának elemzésén keresztül. Természetesen nem lehet kitérni az összes lehetséges összefüggésre, ezért csak a fontosabbakat emelem ki. Először Edogawa Rampo nevének egyik értelmezésén keresztül vonok párhuzamot az Akutagawa Ryunosuke által vallott művészetfelfogás és Walter Benjamin nyelvfilozófiai elméletei között. Ezután Edogawa Rampo és Edgar Allan Poe művészetének és kifejezetten novelláiknak hasonlóságaira térek ki. Az, hogy mennyire játszik szerepet a fordítás ennek a hasonlóságnak a megjelenésében, Walter Benjamin A műfordító feladata című szövegében kifejtett fordítás-elmélete szerint elemzem. Végül Rampo írói álnevének második értelmezését fejtem ki részletesen, külön kitérve a nyugati flâneur fogalom elemzésére, ahol összehasonlítom Charles Baudelaire, Edgar Allan Poe és Walter Benjamin interpretációját.