"...valóságból táplálkozik s mégis költészet"

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBaranyai, Norbert
dc.contributor.editorBitskey, István
dc.contributor.editorGörömbei, András
dc.contributor.permittedbyGörömbei, András
dc.date.accessioned2014-04-22T11:28:09Z
dc.date.available2014-04-22T11:28:09Z
dc.date.issued2010-12
dc.description.abstract"A magyar ember mindig respektálta a könyvet. Volt valami sejtelme, hogy abban lélek lakik. De ez a lélek nemigen akart megszólalni az ő számára" - írja Móricz Zsigmond 1940-ben a könyv és az olvasás jelentőségéről elmélkedve. Gondolatai szinte előrevetítik azt a furcsa kettősséget, ami az utóbbi másfél, két évtizedben az ő műveinek a fogadtatását jellemezte. Miközben ugyanis az olvasói köztudat vagy az irodalomoktatás a legjelentősebb magyar alkotók között tartja számon a szerzőt, addig rendkívül színes és sokrétű életművéről az irodalomkutatás mintha szép lassan elfeledkezett volna. Jelen kötet azon törekvéseknek a sorát igyekszik gazdagítani, amelyek ezt cáfolva próbálják bizonyítani a móriczi próza korszerűségét. A kötet nem hagyományos értelemben vett monográfia, hanem olyan tanulmánygyűjtemény, mely Móricz különböző alkotásainak értelmezésével közelít az életműhöz. A vizsgált regények sorában találunk közismert, népszerű Móricz-szövegeket (Légy jó mindhalálig, Árvácska), a tényirodalom sajátos formáiként számon tartott műveket (Boldog ember, Életem regénye) és mára feledésbe merült, felfedezésre váró alkotást is (Árvalányok). Az elemzések többféle szempontrendszert és megközelítési lehetőséget szem előtt tartva hívják fel a figyelmet a regények összetettségére. A szövegértelmezések így nem a megértés befejezettségét hangsúlyozzák, hanem arra mutatnak rá, hogy milyen további lehetőségek rejlenek még a móriczi próza újraolvasásában.hu_HU
dc.description.tableofcontentsÉlet–Mű–Olvasás (A kötet létrejöttének rövid „története” és az újraolvasás szempontjai)... 7 II . A nemi identitás és a hatalom összefüggései (Árvalányok)...15 1. A „legtökéletesebb Móricz-regény” recepciója... 15 2. A bevezetés mint a regényt előolvasó narratíva...18 3. Nemi szerepek – Hatalmi pozíciók... 24 4. Prostitúció és homoszexualitás – A hatalom elleni lázadás lehetőségei...34 5. Ironikus tapasztalatok egy visszájára fordult világban... 47 III. Személyiségfejlődés, nevelődés, költői identitás (Légy jó mindhalálig)... 56 1. Műfaji és kanonizációs ellentmondások a recepciótörténetben...56 2. A nevelődésregény műfajelmélete mint a szövegolvasás kontextusa... 63 3. A szöveget olvasó szöveg – Önreflexív metaforák, kicsinyítő tükrök... 67 4. A Biblia mint intertextuális és mitikus távlat...74 5. Az identitáskeresés és a nevelődés esélyei a regényben... 82 IV . Példázat, mese és irónia az életrajzi elbeszélésben (A boldog ember)... 97 1. E gy sokra tartott regény „elfeledése” (Recepciótörténeti áttekintés)... 97 2. A boldog ember mint (ön)életrajz és szociográfia... 102 3. Joó György élettörténete mint példázat...113 4. Mese a boldogságról – A regény mint mitikus elbeszélés...119 5. Az elbeszélés kudarca? – Történetmondás és irónia...132 V . Az önéletrajzi identitás/elbeszélés megteremtése és felszámolása (Életem regénye)...144 1. A recepciótörténet tanulsága(i)...144 2. A szövegolvasás elméleti kerete: önéletírás-olvasatok...147 3. Autobiográfia és/vagy fikció?...154 4. A z emlékezés referenciális, mitikus és nyelvi kontextusai I. (Család)... 164 5. A z emlékezés referenciális, mitikus és nyelvi kontextusai II. (Falu)... 171 6. A z emlékezés referenciális, mitikus és nyelvi kontextusai III. (Nemzet)... 179 7. A z önéletírás mint az identitás megalkotásának és elvesztésének története... 184 VI . Az elbeszélés mint imádság: a szenvedés kimondásának és eltörlésének lehetősége (Árvácska)... 193 1. Egy „néma remekmű” recepciótörténetének sajátosságai... 193 2. A regény nyitánya – Referenciális és/vagy mitikus világértelmezés?... 200 3. A szenvedéstörténet elbeszélése – A példázatos olvasás lehetőségei...207 4. A névadás mint a hatalomgyakorlás eszköze...214 5. A panaszima mint a szenvedés felszámolására tett kísérlet.... 221 VII . A tovább gondolás lehetőségei... 237 Bibliográfia... 241hu_HU
dc.format.extentpage254hu_HU
dc.identifier.isbn978 963 318 067 9
dc.identifier.issn1217-0380
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/189691
dc.language.isohuhu_HU
dc.publisherDebreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Presshu_HU
dc.publisher.placeDebrecenhu_HU
dc.relation.volume47.hu_HU
dc.subjectMóricz Zsigmondhu_HU
dc.subjectÁrvalányokhu_HU
dc.subjectnemi identitáshu_HU
dc.subjecthatalomhu_HU
dc.subjectLégy jó mindhalálighu_HU
dc.subjectszemélyiségfejlődéshu_HU
dc.subjectnevelődésregényhu_HU
dc.subjectköltői identitáshu_HU
dc.subjectpéldázathu_HU
dc.subjectmesehu_HU
dc.subjectiróniahu_HU
dc.subjectA boldog emberhu_HU
dc.subjectönéletíráshu_HU
dc.subjectÉletem regényehu_HU
dc.subjectÁrvácskahu_HU
dc.subjectpanaszimahu_HU
dc.title"...valóságból táplálkozik s mégis költészet"hu_HU
dc.title.seriesCsokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)hu_HU
dc.title.subtitleMóricz Zsigmond prózájának újraolvasási lehetőségeihu_HU
dc.typeBookhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
CSK047.pdf
Méret:
3.55 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Csokonai Könyvtár 47.
Letöltés
Gyűjtemények
Csokonai Könyvtár