Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet) Szerző szerinti böngészés "Antal, László"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 32)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A halak szexuál-feromonális kommunikációja és annak alkalmazhatóságaBajcsev-Dancsó, Dénes; Antal, László; Somogyi , Dóra; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA „halak” polifiletikus csoportja esetén már régóta ismert tény, hogy képesek feromon kiválasztására, csak úgy, mint a gerincesek további csoportjai. Ezen szexuálferomonok mára már ismertek, valamint azok kémiai természete, szerkezete és molekulatömege is. Ezen vegyületekre már bevált, kémiai és biológiai dúsítási eljárások is ismertek, melyek szükségesek kémiai analitikához. Mára a „halak” esetén egyre több modellszervezeten – mint pl. az aranyhal (Carassius auratus) – vizsgálják a feromonális kiválasztást, viszont további – a Teleostei osztályba tartozó – fajok tanulmányozása is elengedhetetlen az egyes halcsaládok feromonkészletének felderítéséhez. Az aranyhal, mint általános modellszervezet igen jól bemutatja, hogyan is történik a csontos halak esetén a szexuálferomon-komplexekkel a kémiai kommunikáció az ívási időszakban. A dolgozat során részletesebben tárgyaljuk nem csak a feromon alapú kommunikációt, hanem a feromonok hatását, valamint a feromonok indukálta viselkedéseket is. Az tengeri ingola (Petromyzon marinus) esetén elvégzett kísérletsorozat kiválóan leírja egy kémiailag megszintetizált feromonnal a csapdázási mechanizmus megvalósítását, részletes metodológiája révén implementálható az alkalmazott technológia a Teleostei osztály fajai esetén is. A rendelkezésre álló irodalom áttekintését követően – a tengeri ingola esetében alkalmazott csapdázási technológiát alapul véve – saját előtesztet is végeztünk, melynek célfaja az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) volt. Ez a halfaj alapvetően rengeteg problémát okoz nemcsak a hazai vizekben, hanem Európa több országában is. A pilot kísérletünk során sajnos invalid eredményeket kaptunk, melynek oka a nem megfelelő varsatípus alkalmazása volt, mivel a csaliként felkínált amurgébek egy része kiszökött a varsákból. Az invalid tesztek ellenére a szakirodalomban fellelhető metodológiák alapján szükségesnek tartjuk további tesztek elvégzését, mellyel a faj specifikus szexuálferomonkomplex alapú csapdázásának metódusát kívánjuk kidolgozni, lehetővé téve ezáltal a faj állományának gyérítését. A metódus kidolgozását azonban meg kell előznie egy, a faj illatanyagkomplexét feltáró kémiai analitikai vizsgálatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Lónyay-főcsatorna és halfaunájaLukács, Eszter; Antal, László; Somogyi, Dóra; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat a Lónyay-főcsatorna ökológiai állapotminősítését hivatott bemutatni, amely Tar szoftverrel és a HMMFI alapján történt. Tehát a Lónyay-főcsatorna hal alapú minősítését végeztük el benne. Emellett a fajok jellemzése és a Lónyay-főcsatorna ismertetése is szerepel benne.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nagykunsági‐főcsatorna halfaunája és halközösség-alapú ökológiai állapotminősítése eltérő mintavételi protokollok és módszerek alapjánNagy, László; Nyeste, Kriszián; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Nagykunsági-főcsatorna négy szakaszán 2022 októberében végeztünk halfaunisztikai felmérést az Európiai Unió Víz Keretirányelv (EU VKI), valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokolljai alapján, valamint végrehajtottuk a főként bentikus fajok vizsgálatára alkalmas elektromos bentikus keretes húzóhálós (elektromos kecés) mintavételt is. A munkánk egyik fő célja a Nagykunsági-főcsatorna recens halfaunájának feltárása volt, valamint, hogy elemezzük az egyes szakaszok halközösségének funkcionális összetételét és elvégezzük azok halalapú ökológiai állapotértékelését is, amihez két különböző indexet alkalmaztunk. Másik fő célkitűzésünk módszertani jellegű volt, ugyanis elsők között hasonlítottuk össze ugyanazon vízfolyásszakaszok ilyen jellegű eredményeit az eltérő protokollok, valamint az elektromos kecés mintavételek alapján. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Nagykunsági-főcsatornán összesen 23 faj 3458 egyedét azonosítottuk, ezek közül két faj állt természetvédelmi oltalom alatt, és 8 volt adventív eredetű. Az egyes szakaszok funkcionális értékelése az alföldi csatornák esetén megszokott tendenciát mutatták. Az ökológiai állapotértékelés alapján a vízfolyás zöme a mérsékelt, a legalsó szakasza pedig a gyenge kategóriába esett. A korábbi irodalmi adatokkal összevetve jelentős különbségeket nem tapasztaltunk, főként az egyes fajok populációnagyságában találtunk különbséget (pl. megnőtt az idegenhonos fajok aránya). Az EU VKI és az NBmR protokolljai között lényeges különbségeket nem tapasztaltunk. Az elektromos kecével történő mintavétel fontos új adatokat szolgáltatott, ugyanis sikerült kimutatni a védett halványfoltú küllőt, amiről korábban nem volt irodalmi adat a főcsatornából, illetve hatékonyan sikerült mintavételezni a ponto kaszpikus gébféléket, melyek a hagyományos partmenti mintavételezés során csak igen kis hatékonysággal monitorozhatók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Sebes-Körös és a Holt-Sebes-Körös halfaunája, halközösség alapú ökológiai állapotértékelése és antropogén eredetű zavarások hatásának vizsgálataHuttman, Máté; Antal, László; Nyeste, Krisztián József; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásunkban két emberi tevékenység által terhelt vízfolyást, a Sebes-Körös és a Holt-Sebes-Körös halfaunáját vizsgáltuk egy halközösség alapú ökológiai állapotminősítő kutatás keretében. A Sebes-Körös esetén a körösladányi duzzasztómű nevű keresztzárás halfaunára gyakorolt hatásait mértük fel a duzzasztó felvízi szakaszán. Eredméyneink alapján a felvíz különböző pontjain eltérő összetételű halfauna alakul ki, a felvíz ökológiai barriert és élőhelykiesést jelenthet a folyami halfajoknak, valamint az idegenhonos fajok megtelepedésére ideális helyszínt biztosít. A Holt-Sebes-Körös a Sebes-Körös mentett oldali holtmedre, amelyet az okányi szennyvíztelep tisztított szennyvizének elvezetésére is használnak. A szennyvíztelep halfaunára gyakorolt hatásainak vizsgálata volt a fő célunk. Eredményeinkben pedig jól kivehető trendek fedik fel a folyamatos tápanyagterhelés és szennyezőanyag kibocsátás destruktív hatásait a halfauna összetételére és tömegességi viszonyaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Veker-ér és a Sárréti-főcsatorna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotminősítéseAndalik, Patrik; Antal, László; Nyeste, Krisztián; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz ökológiai állapotértékelést nemcsak a víz kémiai és fizikai tulajdonságaival, hanem az ott élő élőlények közösségszerkezetével is jellemezhetjük. Napjainkban a felszíni vizeink védelmének egyre fontosabb része, hogy időben feltárjuk és folyamatosan monitorozzuk azok ökológiai állapotát. A halak nagyon fontos szerepet töltenek be a vízi ökoszisztémák működésében és szabályozásában, ezáltal az egyik legjelentősebb élőlénycsoportját alkotják. Már a 19. században megjelent az igény a halfauna állapotának rendszeres ellenőrzésére, de ennek ellenére a halközösségek standardizált körülmények között végzett, országos léptékű biomonitorozása csak a 2000-es évek elején jelent meg Magyarországon. Sajnos számos olyan vizünk van a mai napig hazánkban, amelyek halközösségének összetétele nem ismert, vagy azt évtizedek óta nem vizsgálták. Ilyen víztér volt a kutatásunkban szereplő Veker-ér is, amely halfaunájáról nem találtunk korábbi közölt, vagy nem publikált adatokat az esetleges vizsgálatokról. Munkám során a célkitűzéseim között szerepelt: • A vizsgált kisvízfolyások halfaunájának szakirodalmi áttekintése. • Az általunk vizsgált vízfolyások halfaunájának felmérése. • A vizsgált élőhelyek ökológiai állapotának értékelése a faunisztikai adatok alapján. • A vízfolyások halközösségét veszélyeztető tényezők feltárása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Akvakultúrákban nevelt ponty (Cyprinus carpio) egyedek izomszövetéből izolált métely-metacerkáriák túlélőképességének vizsgálataGyöngy, Martina; Cech, Gábor; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKétnyaras ponty egyedek izomszövetéből izolált métely-metacerkáriák morfológiai és molekuláris meghatározása legalább család szintig. A detektált metacerkáriák túlélőképességének vizsgálata fizikai (hő) és kémiai (ecetsav, sóoldat) hatására. Naposcsibe és kisemlős fertőzési kísérletek adult egyedek kinevelésére és potenciális zoonózisának megállapítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) növekedésének és ökológiai sajátosságainak nemenkénti vizsgálataSzücs, Noémi; Antal, László; Nyeste, Krisztián; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban hazánk egyik legnagyobb veszélyt jelentő halfajának, az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877)nemenkénti növekedését vizsgáltam két éves távlatban, a Rakamaz-Tiszanagyfalui-Nagy-morotván.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aquatic and terrestrial coupling in a boreal landscape: How beaver (Castor canadensis) presence supports a small passerine bird - the European pied flycatcher (Ficedula hypoleuca)Megyeri, Eszter; Antal, László; Kahilainen, Kimmo; Tiainen, Juha; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetThis study focuses on the effect of beaver presence on aquatic insect emergence and potential secondary effect on a possible predator of emerging insects on land, the European pied flycatcher nesting success in boreal headwater lakes in Finland. We focus on i) a clearwater lake shore habitat, ii) a beaver pond and iii) their related non-shore forested control sites; evaluate the abundance and biomass of aquatic emergent and terrestrial flying insects and correlate them as prey availability of the target species on terrestrial habitats: to the European pied flycatcher.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Öreg-Túr halfaunisztikai vizsgálataBodnár, Bálint; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet2021 tavaszán és őszén mintavételeket végeztünk az Öreg-Túr nagyari szakaszán. A vizsgálatot az NBmR protokolljában leírtak szerint végeztük, elektromos halászgéppel, csónakos módszert használva. Vizsgálatunk során 15 faj 507 egyedét azonosítottuk. A szakasz halfaunáját TAR szoftver segítségével értékeltük, ökológiai állapotértékelését a HMMFI rendszer segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a halfauna diverzitását is a ritka fajokra érzékeny Shannon-Wiener diverzitási index (H) és a legtömegesebb fajokra érzékeny Berger-Parker indexet (d) használva. Eredményeinket összehasonlítottuk Sallai & Juhász (2021) 2019-es mintavételi eredményeivel, majd megállapítottuk a halfauna változásának mértékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Berettyó és mellékvizei halfaunájának természetvédelmi szempontú értékeléseSomogyi, Dóra; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a Berettyó folyó és mellékvizeinek halfaunáját gyűjtöttem össze mind a magyarországi, mind a romániai szakaszról, ezt követően pedig a TAR szoftver segítségével készítettem természetvédelmi szempontú értékelést. Számos tanulmány vizsgálta és hívta fel a figyelmet a nagyobb folyók mentén található és a folyókkal összeköttetésben álló kisebb vízfolyásokra, melyek fontos szerepet játszhatnak a halak szaporodásában, táplálkozásában, valamint búvóhelyként is szolgálhatnak egy-egy antropogén hatás során. Az értékelés során megtudhattuk, hogy milyen fajok tűntek el, illetve jelentek meg a folyóban és annak mellékvizeiben, valamint mely tényezők járultak hozzá az egyes folyószakaszok, mellékvízfolyások természetvédelmi értékességéhez, vagy azok romlásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A compó (Tinca tinca Linnaeus, 1758) testhossz-testtömeg összefüggésének vizsgálata a Réti-morotvánOláh, Bence Attila; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA compó (Tinca tinca Linnaeus, 1758) testhossz-testtömeg összefüggésének vizsgálata a Réti-morotván. Az eredmények összevetése szakirodalomban talált nemzetközi és hazai kutatások adataival.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Dél-Nyírség kisvízfolyásainak természetvédelmi értékelése a halfauna alapjánHuttman, Máté; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban Dél-Nyírségi kisvízfolyások ökológiai állapotminősítését végeztem el a halak élőlénycsoportja alapján. Öt kiválasztott vízfolyás halfauna-adatai alapján kiszámítható természetvédelmi értékekkel és mutatókkal hasonlítom össze a több év során gyűjtött adatokat. Ezzel kívánok hozzájárulni ahhoz, hogy a hidrobiológia tudományterülete további információkhoz jusson az alulkutatott Dél-Nyírségi vizek állapotáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A domolykó (Squalius cephalus) bioakkumulációs sajátosságainak vizsgálata a Sajó vízgyűjtőjénRózsa, János; Antal, László; Nyeste, Krisztián József; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz elmúlt évszázad során az ipari és urbanizációs folyamatok környezetszennyező hatására a Sajó hazánk egyik legszennyezettebb folyójává vált, amely kihatással volt a vízi élővilágra. Bár a környezetvédelem előretörésével a helyzet jelentősen javult, a folyót és vízgyűjtőjét még mindig jelentős nehézfém-szennyezés éri. Kutatómunkánk a Sajó két legnagyobb mellékfolyójára (Hernád, Bódva), valamint a Sajóra és a Tiszának a Sajó torkolatának környezetére terjedt ki. Mintánk alapjául a domolykó (Squalius cephalus) szolgált, amelynek három szervét (izom, kopoltyú, máj) vizsgálva célul tűztük ki az említett folyók nehézfém-terheltségének felmérését. Eredményeink az előzetes hipotézist igazolták, miszerint számos fém esetén továbbra is jelentős szennyezések érik a Sajó vízgyűjtőjét, ezáltal a domolykó, mint emberi táplálék, hosszútávú fogyasztása egészségügyi kockázatokkal járhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élőhely, a nászruha és az ivar szerepe a morfológiai jellemzők alakulásában egy inváziós halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) példájánPavlikovics, Zsuzsanna; Antal, László; Mozsár, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomadolgozatomban egy inváziós halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii) esetében vizsgáltuk,hogy hogyan hatnak az egyes testparaméterekre az élőhelyre jellemző hidromorfológiai tényezők, a nászruha és az ivar. A mintavételezés a Lónyai-főcsatornán (mesterséges vízfolyás) és a Cserőközi Holt-Tiszán (mesterséges holtmeder) történt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hajdúszoboszlói termálvíz hatása a benne élő ponty (Cyprinus carpio) és ezüstkárász (Carassius gibelio) egyedeireDeák, Soma; Antal, László; Nyeste, Krisztián József; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatómunkánk során 2017 tavaszán és őszén. a Hajdúszoboszlón található termálvízzel táplált csónakázótóban élő ponty és ezüstkárász állomány életmenet sajátosságait vizsgáltuk. Ennek során megmértük az egyedek standard és teljes testhosszát, valamint testtömegét, majd ezen adatokból meghatároztuk a testhossz és a testtömeg közötti kapcsolatot leíró egyenleteket, valamint kiszámítottuk az egyes egyedek kondíciófaktorát. Ezt követően összevetettük a különböző pontyformák, valamint az ezüstkárász minden egyede, illetve méretcsoportjai kondíciófaktorának szezonális változását. Legvégül eredményeinket a szakirodalomban fellelhető, természetes vízi állományok adataival is összehasonlítottuk. A tőponty esetén a két évszak között nem tapasztaltunk szignifikáns differenciát a kondíciófaktor értékei tekintetében. A tükörponty esetén viszont ősszel szignifikánsan magasabb volt a kondíciófaktor értéke, mint tavasszal. Ezekkel az eredményekkel szemben az ezüstkárász esetén jelentősen magasabb volt a kondíciófaktor értéke az őszi időszakban. Mindezeket alátámasztják a szakirodalmi adatok, miszerint a csónakázótóban nyáron tapasztalható tartósan magas hőmérséklet (T > 30°C) már negatívan hat a ponty kondíciójára, míg a jóval tágabb tűrőképességű ezüstkárász tolerálni képes ezt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Halliszt alapú takarmány helyettesítése lisztbogár lárvával (Tenebrio molitor) csapósügér (Perca fluviatilis) akvakultúrás nevelése soránFehér, Balázs László; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKísérletünk során a Debreceni Egytetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratórium intenzív halnevelő rendszerében vizsgáltuk csapósügér ivadékok növekedését, változtatva a táplálékbevitelük összetételén. A kísérlet célja az volt, hogy kiderítsük, felváltható-e a kevéssé megújuló halliszt alapú táp más, fenntarthatóbb táplálékkal, esetünkben lisztbogár lárvával (Tenebrio molitor).Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hernád folyó és kisvízfolyásainak halfaunája és természetvédelmi értékeléseBodnár, Bettina; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során a Hernád folyó és kisvízfolyásainak halfaunisztikai elemzését végeztem el. A folyó szlovákiai részéről csak röviden ejtettem szót, itt csak folyó szakaszok megjelölésével tudtam dolgozni, míg a magyarországi részen a mintavételi helyeket már részletesebben, 3 szakaszra bontva és azokon belül városokhoz rendelve elemeztem. A kisvízfolyások közül 9 patakról sikerült adatokat gyűjtenem, ezek kerültek bemutatásra, majd ezt követően pedig a TAR szoftver segítségével természetvédelmi értékelést készítettem. Dolgozatom ugyanakkor rávilágít a kisvízfolyások természetvédelmi értékeire, további kutatásokat megérdemlő halfaunisztikai adottságaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hernád kisvízfolyásainak halfaunisztikai vizsgálata és halalapú ökológiai állapotfelméréseBodnár, Bettina; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomadolgozatomban a Hernád folyó kisvízfolyásainak halfaunisztikai és ökológiai állapotfelmérését végeztük el, valamint összehasonlítást az eddigi publikációk adataival. A vizsgálatot 12 Hernád menti kisvízfolyáson terveztük elvégezni, de ezek közül csak 9-en tudtunk, mert a többi ki volt száradva. A kapott eredmények alapján jól mutatkozik, hogy ezek a patakok méltóak a figyelemre. Jelen dolgozatom pedig rávilágít a Hernád menti kisvízfolyások természetvédelmi értékeire, további kutatásokat megérdemlő halfaunisztikai adottságáira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kannibalizmus csökkentésének lehetőségei a csuka (Esox lucius) lárvanevelése során, tükrök alkalmazásávalPerger, Péter; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során laboratóriumi körülmények között, akváriumi kísérletben vizsgáltam az élő zooplanktonon nevelt csukalárvák között fellépő kannibalizmus tükrökkel való csökkentésének lehetőségét. A 10 napos, háromszoros ismétlésben végzett kísérletben, a tükrök nélkül és tükrök alkalmazása mellett nevelt ivadékok megmaradását, valamint tömeggyarapodásuk, testhossz növekedésük és kondíciójuk alapján szétnövésük mértékét hasonlítottam össze. A kísérlet eredménye alapján, a tükrök jelenléte a korai táplálkozó lárva szakaszban nem okozott statisztikailag kimutatható, szignifikáns különbséget az állományok között, a kísérlet tapasztalatai azonban azt sejtetik, hogy célravezető lehet a vizsgálat kiterjesztése a csukalárva fejlődésének későbbi szakaszára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kannibalizmus csökkentésének lehetőségei a csuka (Esox lucius) lárvanevelése során, tükrök alkalmazásávalPerger, Péter; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során laboratóriumi körülmények között, akváriumi kísérletben vizsgáltam az élő zooplanktonon nevelt csukalárvák közt fellépő kannibalizmus tükrökkel való csökkentésének lehetőségét. A 10 napos, háromszoros ismétlésben végzett kísérletben, a tükrök nélkül és tükrök alkalmazása mellett nevelt ivadékok megmaradását, tömeggyarapodásuk, testhossz növekedésük és kondíciójuk alapján szétnövésük mértékét hasonlítottam össze. A kísérlet eredménye alapján, a tükrök jelenléte a korai táplálkozó lárva szakaszban nem okoz statisztikailag kimutatható, szignifikáns különbséget az állományok között, a kísérlet tapasztalatai azonban azt sejtetik, hogy célravezető lehet a vizsgálat kiterjesztése a csukalárva fejlődésének későbbi szakaszára.