Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 821)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 10-170 Saccharomyces cerevisiae és 10-1001 Saccharomyces uvarum fajok közötti hibridjeinek genetikai vizsgálataVágó, Vivien Elizabet; Antunovics, Zsuzsa; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum manapság igen közkedvelt modellszervezetekké nőtték ki magukat. Mind az iparban, fermentációs folyamatok során és orvosbiológiai területeken is előszeretettel alkalmazhatóak. Ezek interspecifikus hibridjei természetes és mesterséges úton is létrejöhetnek. Az interspecifikus hibridizációnak köszönhetően a szülői tulajdonságok összeadódnak és ez előnyös tulajdonságokhoz vezethet a hibridek esetében. Szakdolgozatom során laboratóriumi keretek között a két faj keresztezéséből hoztam létre olyan dihibrideket, melyek tartalmazzák mindkét szülő teljes génkészletét. Ehhez PCR/RFLP technikát alkalmaztam különböző molekuláris markerek segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 10-es szerinen foszforilált H3-as hiszton fehérjét (p-S10H3) expresszáló hátsó szarvi neuronok neurokémiai karakterizálása nociceptív ingerlést követőenVégh, Bence; Varga, Angelika; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetElsődleges célunk a p-S10H3 (10-es szerinen foszforilált H3-as hiszton fehérje) expressziót mutató hátsó szarvi interneuronok neurokémiai jellemzése volt fájdalmas hőingerlést követően. Megvizsgáltuk továbbá a hideg okozta fájdalmas stimulus és az UVB expozíció hatását a p-S10H3 expresszióra egér gerincvelő hátsó szarvában. Kísérleteink eredményei alapján elmondható, hogy égési sérülést követően a gerincvelő felületes hátsó szarvában a H3-as hiszton foszforilációja jól körülírt lamináris, valamint szegmentális megoszlást mutat. Expressziója kizárólag ipsilaterálisan detektálható (a fájdalmas stimulusnak kitett oldal). A p-S10H3 expresszió szintje az L6-os szegmentben a legnagyobb. Transzgénikus egér törzsek bevonásával arra a következtetésre jutottunk, hogy a gátló interneuronok nagyobb arányban vesznek részt a fájdalmas hőingerlés foszfo-hiszton mediált processzálásában a gerincvelő felületes hátsó szarvában. A nagymértékű dynorphin/p-S10H3 kolokalizáció alapján elmondható, hogy a fájdalmas hőingerlés-indukált foszfo-hiszton szintemelkedés döntően a dynorphinerg neuronokra jellemző. A további alkalmazott fájdalom modellek egyikében sem figyelhető meg az S10H3 fehérje foszforilálása az egér gerincvelőből származó metszeteken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 12.-es gimnáziumi biológia tankönyv tartalmában megjelenő interdiszciplináris elemek analíziseIllés, Ferenc; Revákné Markóczi, Ibolya; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA 12.-es Mozaik Kiadó által kiadott biológia tankönyvben megjelenő interdiszciplináris fogalmak analízisével foglalkoztam. Az elemzés során két fő szempont szerint vizsgáltam a megjelenő fogalmakat. Egyik szempont a tantárgyankénti megoszlása, míg a másik a kapcsolódó fogalmak magyarázottságának arányai. A kutatásom során a tankönyv három fejezete (genetika, ökológia és evolúció) szerinti csoportosításban is megvizsgáltam az adatokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 700 nm-es hullámhosszúságú fény hatásának vizsgálata a szaruhártya regenerációjában in vitro karcmodell alkalmazásávalLaczkó-Albert, Laura; Szemán-Nagy, Gábor György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz utóbbi időben nőtt a látható fénytartományba eső fények élettani hatásaira irányuló kutatások száma. Ezen kutatási terület miatt merült fel a kérdés: Vajon az eltérő hullámhosszúságú fények milyen hatással lehetnek a cornea regenerációjára? Kutatásunk során humán limbális sejteket, HuLi vizsgáltunk meg, 940 nm-es kontroll megvilágítás és 700 nm-es fény hatására. Az adatokat ImageJ képelemző szoftver segítségével elemeztük, és hasonlítottuk össze.Tétel Embargó alatt A (delta)BbatfA deléciós mutáns előállítása és vizsgálata Beauveria bassianabanTorma, Bianka Noémi; Leiter , Éva Julianna; Kocsis, Beatrix; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA (delta)BbatfA deléciós mutáns előállítása és vizsgálata Beauveria bassianaban. B. bassiana rovarpatogén gomba mutánsok előállítása S. pombe Atf1 ortológ BbatfA-t kódoló géndeléciós mutáns , A. tumefaciens mediálta transzformálással. Majd oxidatív stresszkísérleteknek vetettük alá a mutánsokat,melynél kiderül MSB-re való érzékenysége. További kutatások még folyni fognak a közeljövőben ezzel a géndeléciós mutánssal és egyéb patogén fajokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Balaton vízszintváltozásainak vizsgálata az elmúlt 500 évbenSoltész, Andor Gergő; Gyulai, István; Magyari , Enikő Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA paleolimnológia az állóvizek üledékével, illetve az üledékben megőrződött abiotikus, és biotikus nyomokkal (proxy-k) foglalkozó tudomány, amely egyéb tudomány ágazatokkal együtt lehetővé teszi a múltbéli folyamatok, valamint ezen folyamatok környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálatát. Ezen vizsgálatokat együttesen elvégezve évszázadokra, ezredekre visszamenőleg meg lehet állapítani az adott állóvízben lejátszódott eseményeket, melyekből lehet következtetni a jövőben bekövetkező változások hatásaira, illetve az esetleges emberi beavatkozás szükségességére is. Számos élőlény hagy valamilyen jól meghatározható maradványt az üledékben, ilyenek például az ágascsápú rákok is, ezeknek az erősen kitinizált külső vázmaradványaik maradnak meg hosszú év századokon keresztül. A Balaton Szemesi-medencéjének üledékéből vett mintákból a radioaktív izotópokkal végzett kormeghatározás által kiderült, hogy a teljes feltárt üledékoszlop kora mintegy 500 év. Diplomadolgozatomban ezen ötszáz év vízszintingadozásait, és táplálék hálózatban bekövetkezett változásit vizsgáltam, a fő figyelmet az üledékben fellelhető ágascsápú rákok (Cladocera) maradványoknak szenteltem, hiszen ezen élőlénycsoport faj-és egyedszámváltozásai igen jól reprezentálják a vízszintben és a táplálkozási láncban bekövetkezett változásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A barkóscinege (Panurus biarmicus) fiókák torokmintázatának összehasonlító elemzéseKiss, Zsolt Gyula; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatomban a barkóscinege fiókák torokmintázatát vizsgáltam. Párhuzamot kerestem a torokmintázat és a fejlettséget mutató változók között, illetve a jelleg funkcióit kerestem. A kutatásban 2 költőpopulációt vizsgáltam, egy hortobágyi és egy osztrák állományt. A magyar költőpopulációk adatai, egy korábbi, 2017-es kutatásból (Nagy, 2017) és 2022-ből származtak. Az osztrák populáció adatait Dr. Herbert Hoi szolgáltatta. Az adatokat a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő halastavakban élő populációtól vettük fel. Rögzítettük a fiókák testméreti változóit (tömeg, csüd) és fényképet készítettünk minden fióka torokmintázatáról. A terepen készített fényképek segítségével elemeztem a torokmintázatokat. Az elemzések adatait Excel táblázatba rögzítettem, majd a statisztikai számításokat az R-program segítségével végeztem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A békák szexuális szelekciójának evolúciójaLendvai, Levente Sándor; Vági, Balázs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom a békák szexuális szelekciójának evolúciójával foglalkozik. A témám röviden arra enged rálátást, ahogyan a hím és nőstény békák interakciói kialakítják a fajok viselkedését és külső megjelenését az evolúció előrehaladtával. Az idővel kialakult viselkedési minták és külső tulajdonságok mind az adott példány szaporodási esélyét hivatott növelni. Békák esetében nagyon könnyű a szexuális szelekció által kiváltott változásokat megfigyelni, mivel a legkülönfélébb reprodukciós stratégiákkal rendelkeznek. Szakdolgozatomban kifejtem, hogy a békák párzás alatti hangadása milyen szelekciós nyomás alá helyezi az egyes fajokat. Továbbá rátérek arra is, milyen szerepe van a békák színezetének a párválasztásban. Egyes fajok különböző képleteket fejlesztettek ki a hatékonyabb érvényesülés érdekében, például fegyvereket. Ugyanakkor fontos megértenünk a fajok környezetét, és azt is, milyen időbeli mintázatokat követnek szaporodás terén. Amennyiben minden tényező szerepét és funkcióját megértjük, komplexebb képet kaphatunk a békák bonyolult szociális interakcióiról ide értve az utódgondozást is. Értekezésemet a biológiai nemek megértésével, kialakulásával és általános reprodukciós stratégiáival kezdem, majd a békákat érintő szelekciós tényezőkkel folytatom, végül az Anura rend utódgondozására és a gyakorlati munkámra térek ki. A gyakorlati munkám eredménye önmagában nem kielemezhető a hiányzó adatok miatt. Több adatra van szükség a további kutatásokhoz és a téma mélyebb megértéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Bodrog halfaunájaSmajda, Nóra Ildikó; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban Észak-Magyarország egyik legjelentősebb folyóját, a Bodrogot mutatom be, azon belül különös figyelmet fordítva a halfaunájára. A fajokat csoportosítottam származásuk szerint, így őshonos és idegenhonos fajok csoporjait vizsgáltam, minden fajról kiemelve pár fontosabb vagy érdekesebb információt, néhányat pedig részletesebben is bemutatva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bogáncslepke (Vanessa cardui) monitorozás hazai bemutatása a Citizen Science programok keretein belülMészáros, Anna; Juhász, Edit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA bogáncslepke (Vanessa cardui) megfigyelése az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Citizen Science projektek keretein belül megvalósuló, önkéntesek bevonásával zajló monitorozási program. Célja a faj természetes élőhelyeinek, valamint egyedszámainak szélesebb körű felmérése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bogáncslepke (Vanessa cardui) tartástechnológiájának kidolgozása tartós tenyészet megalapozása céljábólBerde , Annamária; Juhász, Edit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozat központi témája a bogáncslepke (vanessa cardui) tartástechnológiájának kidolgozása. A dolgozat első része a lepkék, ezen belül is a bogáncslepke (vanessa cardui) tartásához és szaporításához szükséges körülményeket foglalja össze. Emellett a dolgozat ki ér a tápnövényt kiváltó mesterséges táptalajjal történő tartás eredményeire is. A dolgozat második részében pedig megismerhetjük a hernyók egyedüli illetve csoportos tartásának eredményeit, tapasztalatait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Chlamydia trachomatis kimutatása Real-Time PCR-relSarok, Gabriella; Bozó, Alíz; Putics, Ákos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomamunkám a Chlamydia trachomatis szexuális úton terjedő baktérium rövid ismertetéséről és laboratóriumi diagnosztikájáról szól. A baktérium detekciójára több lehetőség is adott, azonban a molekuláris biológiai módszerek, mint a nukleinsav detekción alapuló Polimeráz Láncreakció (PCR) érzékenyebbnek bizonyulnak. A korszerű irányelveknek megfelelően, 2023-ban a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Mikrobiológia Laboratóriumában is fontossá vált, hogy a Chlamydia trachomatis diagnosztikájára PCR alapú vizsgálati módszert vezessünk be. Laboratóriumunkban célul tűztük ki a rutin betegminta vizsgálatok bevezetése előtt a baktérium kimutatására alkalmas kereskedelmi forgalomban lévő PCR kit tesztelését, verifikációját. Verifikációs irányelvet követve megterveztük és végrehajtottuk a verifikáció teljesítéséhez szükséges kísérleteket. Ezt követően a Chlamydia trachomatis baktérium kimutatására szolgáló PCR kit bevezetésre került a rutin diagnosztikába a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Mikrobiológiai Laboratóriumában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cirkónium-ion Rhodotorula mucilaginosa-ra és Zea mays-ra kifejtett hatásának vizsgálata és bioremediációs alkalmazásaFucskó, Lili; Máthéné Szigeti, Zsuzsa; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozatban a cirkónium-ion hatását vizsgáljuk 2 modellszervezetre: Rhodotorula mucilaginosa és Zea mays. A kukorica magok csírázóképességét vizsgáltuk, illetve az ion hatására hogyan változik a magok biomasszája. A kicsíráztatott növény hajtáskezdeményeiével és gyökérkezdeményeiével vizsgáltuk a peroxidáz enzim stresszre adott válaszreakcióját. A Rhodotorula mucilaginosa-val, is a cirkónium-ion gátló hatását vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy meghatározzuk, hogy hatott a gátlószer toxicitási értéke a termelt proteázokra. Ennek vizsgálatát egy 2 hetes fermentációs rendszer előállításával értük el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A denevérek (Chiroptera) konzervációgenetikája és gyakorlati természetvédelmeNagy, Máté; Sramkó, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom célja a denevérek és legfőképpen a Rhinolophus genus filogenetikájának részletes megismerése és összefoglalása, és a Portugáliában végzett kutatásom ismertetése. A taxon filogenetikájának bemutatása szakirodalomfeldolgozás, molekuláris és morfológiai bélyegek alapján egyaránt. Beleástam magam a genusz biogeográfiájába is, amit szintén bemutatok röviden a szakdolgozatomban. 2022 szeptemberében témavezetőm ajánlására volt lehetőségem egy Erasmus SP+ program keretében kiutazni Portugáliába, és felmérni egy kisebb Rhinolophus hipposideros (kis patkósdenevér) populációt Aljezurban. Felmértem a populáció méretét, ugyanis amennyiben háromszáz egyed feletti az egyedszám, akkor kérelmet lehet benyújtani az Európai Uniónak a denevérek által használt elhagyatott épület és erdős terület védelmére. Az előbb említett feladaton kívül más adatokat is felvettem az élőhelyről, és ezeket kiértékelve további konklúziókra jutottam a denevérek viselkedésével kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.) elterjedési mintázatában történő változások és annak okainak vizsgálata a Tisza-tó IX-es öblítőcsatornájábanSipos, Brigitta; Berta, Csaba; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miképpen változott a vizsgálat két évében a fehér tündérrózsák (Nymphaea alba L.) elterjedése a Tisza-tó IX-es öblítőcsatornájában és a változásoknak milyen okai lehetnek. Megvizsgáltuk a környezeti paramétereket, a terepi felmérés során vett üledékminták fizikai-kémiai tulajdonságait. A kapott eredményeket összevetettük egymással, illetve más szakirodalomban, szabványban szereplő értékekkel is. A fehér tündérrózsa egy kiváló indikátor növény, így az elterjedésében mutatkozó változások az adott víztest minőségéről is visszajelzést nyújthatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) emberfelismerő képességeKnight, Anika Katelin; Németh, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatomban a fekete rigók emberfelismerési képességét mértük fel. A kísérlet során megközelítettük a fészkeket és feljegyeztük a rigók viselkedését, a lerepülési távolságot és az emberi zavarások számát. Debrecen területén élő rigók adatait gyűjtöttük. A lerepülési távolság és a reakciók alapján igyekeztem megállapítani, hogy a rigók felismerik e az embereket. Továbbá az emberi zavarásokat is figyelembe vettem és ez alapján is elemeztem adatokat. Két hiptézis volt: a fekete rigók felismerik az embereket valamint, a több zavarást tapasztaló rigók kevésbé reagálnak a megközelítésre és közelebb engedik az embereket. Összességében elmondható, hogy eredményeink hipotéziseinket nem támogatták, bár nem teljesen váratlanok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) kondíciójának hatása a vedlésreMakrai, Gergely; Németh , Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a fekete rigó kondíciójának hatását vizsgáltam a vedlésre nézve. Összevetettem a vedlés időzítésének megoszlását kor és ivar szerint, arra keresve a választ, hogy van-e eltérés az első éves és idősebb madarak, illetve az ivarok vedlésének időzítése között. A kondícióval kapcsolatban arra voltam kíváncsi, hogy a korábbi kutatásokat igazolja-e az én adatsorom is, annak tekintetében, hogy a vedlésben lévő egyedek kondíciója jobb, mint a nem vedlő egyedeké. A vedlés időzítésében nem találtam különbséget az első éves és felnőtt madarak között és az ivarok tekintetében sem. A kondíciót vizsgálva azt találtam, hogy a vedlő egyedek jobb kondícióban voltak a nem vedlő fajtársaiknál, valamint a vizsgált időszakban a felnőtt hímek alacsonyabb kondícióval rendlekeztek a felnőtt tojókhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) szülők fészekvédő viselkedésének koordinációja és a költési sikeresség közötti kapcsolatKujbus, Fanni; Németh, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom középpontjában a fekete rigó (Turdus merula) szülők fészekvédő viselkedésének koordinációja és a költési sikerességük közötti kapcsolatnak a vizsgálata állt az inkubációs időszakban. Célom az egyéni személyiség és a párkoordináció hatásának vizsgálata volt a költési sikerességre. Először is, az egyéni személyiség hipotézist teszteltem, mely szerint a tojó és a hím viselkedése között van korreláció. Továbbá azt feltételeztem, hogy az agresszívabb egyedek esetében magasabb lesz a kikelt fiókák száma. Harmadszor, a párkoordinációs hipotézist vizsgáltam, mely szerint az azonos vagy hasonló viselkedésű párok nagyobb sikert érnek el a költés során, vagyis azt prediktáltam, hogy esetükben magasabb lesz a kikelt fiókák száma.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felnőttkori ivararány, mortalitás és ivarérési idő kapcsolata hüllőknélSomogyvári, Petra; Vági, Balázs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz ivararány (adult sex ratio= felnőttkori ivararány), a mortalitás és az ivarérési idő fontos paraméterei egy fajnak, melyekkel a populációi dinamikái jellemezhetőek. Az ivararányt négy fő tényező formálja: a ivarok aránya fogantatáskor vagy születéskor, a túlélési ráta/ mortalitás, ivarérési idő és ivarok között eltérő be- és kivándorlás, növendék vagy ivarérett korban. A kutatásomban azt vizsgálom, hogy az ivararány-mortalitás-ivarérési idő hármas milyen viszonyban vannak egymással hüllőknél. Adatgyűjtést, illetve korábban gyűjtött adatok visszaellenőrzését végeztem megjelent tudományos publikációkból a Google Scholar segítségével, a következő keresőszavakat felhasználva: „ivararány”, „mortality”, „maturity”, „faj tudományos neve” és ezek kombinációja. A végső adathalmaz összesen 188 fajról tartalmazott legalább egy jellemzőt. Az adatoknak először az eloszlását vizsgáltam: jól látható volt, hogy mind az ivarérési idő, mind pedig a mortalitás a két ivar esetén leggyakrabban megegyezett. Ezt követően filogenetikai kontrollos statisztikai vizsgálatot végeztem, hogy megvizsgáljam az ivarérési idő és a mortalitás ivarspecifikus különbségének hatását az ivararányra. Az elemzés kizárólag a felnőttkori ivararány és a mortalitás különbség között mutatott ki szignifikáns összefüggést filogenetikai mintázat nélkül. Az elemzést elvégeztem rendenként is a következő eredményekkel: kizárólag a Testudines rendnél az ivararány-mortalitás különbség között volt szignifikáns korreláció, filogenetikai mintázat nélkül. A Squamata rendnél pedig a vizsgálat egyik paraméter között sem mutatott összefüggést. A Crocodylia rendnél az analízis nem volt elvégezhető a kis adatszám miatt. A mortalitás különbség az ivararány változatosságának nagyjából 20%-át magyarázta meg. Így a teknősöknél elmondható, hogy az ivararány olyan szelektív folyamatok eredménye, amik eltérően hatnak a hímekre és a nőstényekre. A Squamata rendnél pedig más életmenet jellemzők állhatnak az egyenlőtlen ivararány hátterében, mint például a születéskori vagy a növendék ivararány, vagy az ivarok között eltérő szétterjedési mintázat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Fertő jelentősége, a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutatása, annak faunáját veszélyeztető tényezők és a klímaváltozás hatásaKurucz, Boglárka; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA „fertő” kifejezés tisztázása, a Fertő múltja, föld- és vízrajza, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutatása után szakdolgozatom fókusza kiemelten a Fertő faunájára, annak veszélyeztető tényezőire irányult, melyben leírásra kerültek a különböző állatfajok, azok élőhelyei, életmódjai, szaporodási szokásai. Leírásra került a Fertő fontossága a madarak fészkelőhelyeinek biztosítása szempontjából. A Fertő tájék világörökségi mivolta, azok értékei. A Fertő és élővilágának bemutatása után áttértem a klímaváltozásra, annak fogalmát, okait tisztáztam. Kitértem az erdők és a víz kapcsolatára, a klímaváltozás Fertőre gyakorolt hatására, a Fertő megőrzésére, a klímaváltozás fékezéséhez szükséges egyéni lépésekre.