Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 763)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 10-170 Saccharomyces cerevisiae és 10-1001 Saccharomyces uvarum fajok közötti hibridjeinek genetikai vizsgálataVágó, Vivien Elizabet; Antunovics, Zsuzsa; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum manapság igen közkedvelt modellszervezetekké nőtték ki magukat. Mind az iparban, fermentációs folyamatok során és orvosbiológiai területeken is előszeretettel alkalmazhatóak. Ezek interspecifikus hibridjei természetes és mesterséges úton is létrejöhetnek. Az interspecifikus hibridizációnak köszönhetően a szülői tulajdonságok összeadódnak és ez előnyös tulajdonságokhoz vezethet a hibridek esetében. Szakdolgozatom során laboratóriumi keretek között a két faj keresztezéséből hoztam létre olyan dihibrideket, melyek tartalmazzák mindkét szülő teljes génkészletét. Ehhez PCR/RFLP technikát alkalmaztam különböző molekuláris markerek segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 10-es szerinen foszforilált H3-as hiszton fehérjét (p-S10H3) expresszáló hátsó szarvi neuronok neurokémiai karakterizálása nociceptív ingerlést követőenVégh, Bence; Varga, Angelika; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetElsődleges célunk a p-S10H3 (10-es szerinen foszforilált H3-as hiszton fehérje) expressziót mutató hátsó szarvi interneuronok neurokémiai jellemzése volt fájdalmas hőingerlést követően. Megvizsgáltuk továbbá a hideg okozta fájdalmas stimulus és az UVB expozíció hatását a p-S10H3 expresszióra egér gerincvelő hátsó szarvában. Kísérleteink eredményei alapján elmondható, hogy égési sérülést követően a gerincvelő felületes hátsó szarvában a H3-as hiszton foszforilációja jól körülírt lamináris, valamint szegmentális megoszlást mutat. Expressziója kizárólag ipsilaterálisan detektálható (a fájdalmas stimulusnak kitett oldal). A p-S10H3 expresszió szintje az L6-os szegmentben a legnagyobb. Transzgénikus egér törzsek bevonásával arra a következtetésre jutottunk, hogy a gátló interneuronok nagyobb arányban vesznek részt a fájdalmas hőingerlés foszfo-hiszton mediált processzálásában a gerincvelő felületes hátsó szarvában. A nagymértékű dynorphin/p-S10H3 kolokalizáció alapján elmondható, hogy a fájdalmas hőingerlés-indukált foszfo-hiszton szintemelkedés döntően a dynorphinerg neuronokra jellemző. A további alkalmazott fájdalom modellek egyikében sem figyelhető meg az S10H3 fehérje foszforilálása az egér gerincvelőből származó metszeteken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 12.-es gimnáziumi biológia tankönyv tartalmában megjelenő interdiszciplináris elemek analíziseIllés, Ferenc; Revákné Markóczi, Ibolya; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA 12.-es Mozaik Kiadó által kiadott biológia tankönyvben megjelenő interdiszciplináris fogalmak analízisével foglalkoztam. Az elemzés során két fő szempont szerint vizsgáltam a megjelenő fogalmakat. Egyik szempont a tantárgyankénti megoszlása, míg a másik a kapcsolódó fogalmak magyarázottságának arányai. A kutatásom során a tankönyv három fejezete (genetika, ökológia és evolúció) szerinti csoportosításban is megvizsgáltam az adatokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 700 nm-es hullámhosszúságú fény hatásának vizsgálata a szaruhártya regenerációjában in vitro karcmodell alkalmazásávalLaczkó-Albert, Laura; Szemán-Nagy, Gábor György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz utóbbi időben nőtt a látható fénytartományba eső fények élettani hatásaira irányuló kutatások száma. Ezen kutatási terület miatt merült fel a kérdés: Vajon az eltérő hullámhosszúságú fények milyen hatással lehetnek a cornea regenerációjára? Kutatásunk során humán limbális sejteket, HuLi vizsgáltunk meg, 940 nm-es kontroll megvilágítás és 700 nm-es fény hatására. Az adatokat ImageJ képelemző szoftver segítségével elemeztük, és hasonlítottuk össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A barkóscinege (Panurus biarmicus) fiókák torokmintázatának összehasonlító elemzéseKiss, Zsolt Gyula; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatomban a barkóscinege fiókák torokmintázatát vizsgáltam. Párhuzamot kerestem a torokmintázat és a fejlettséget mutató változók között, illetve a jelleg funkcióit kerestem. A kutatásban 2 költőpopulációt vizsgáltam, egy hortobágyi és egy osztrák állományt. A magyar költőpopulációk adatai, egy korábbi, 2017-es kutatásból (Nagy, 2017) és 2022-ből származtak. Az osztrák populáció adatait Dr. Herbert Hoi szolgáltatta. Az adatokat a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő halastavakban élő populációtól vettük fel. Rögzítettük a fiókák testméreti változóit (tömeg, csüd) és fényképet készítettünk minden fióka torokmintázatáról. A terepen készített fényképek segítségével elemeztem a torokmintázatokat. Az elemzések adatait Excel táblázatba rögzítettem, majd a statisztikai számításokat az R-program segítségével végeztem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Bodrog halfaunájaSmajda, Nóra Ildikó; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban Észak-Magyarország egyik legjelentősebb folyóját, a Bodrogot mutatom be, azon belül különös figyelmet fordítva a halfaunájára. A fajokat csoportosítottam származásuk szerint, így őshonos és idegenhonos fajok csoporjait vizsgáltam, minden fajról kiemelve pár fontosabb vagy érdekesebb információt, néhányat pedig részletesebben is bemutatva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bogáncslepke (Vanessa cardui) monitorozás hazai bemutatása a Citizen Science programok keretein belülMészáros, Anna; Juhász, Edit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA bogáncslepke (Vanessa cardui) megfigyelése az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Citizen Science projektek keretein belül megvalósuló, önkéntesek bevonásával zajló monitorozási program. Célja a faj természetes élőhelyeinek, valamint egyedszámainak szélesebb körű felmérése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bogáncslepke (Vanessa cardui) tartástechnológiájának kidolgozása tartós tenyészet megalapozása céljábólBerde , Annamária; Juhász, Edit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozat központi témája a bogáncslepke (vanessa cardui) tartástechnológiájának kidolgozása. A dolgozat első része a lepkék, ezen belül is a bogáncslepke (vanessa cardui) tartásához és szaporításához szükséges körülményeket foglalja össze. Emellett a dolgozat ki ér a tápnövényt kiváltó mesterséges táptalajjal történő tartás eredményeire is. A dolgozat második részében pedig megismerhetjük a hernyók egyedüli illetve csoportos tartásának eredményeit, tapasztalatait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cirkónium-ion Rhodotorula mucilaginosa-ra és Zea mays-ra kifejtett hatásának vizsgálata és bioremediációs alkalmazásaFucskó, Lili; Máthéné Szigeti, Zsuzsa; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozatban a cirkónium-ion hatását vizsgáljuk 2 modellszervezetre: Rhodotorula mucilaginosa és Zea mays. A kukorica magok csírázóképességét vizsgáltuk, illetve az ion hatására hogyan változik a magok biomasszája. A kicsíráztatott növény hajtáskezdeményeiével és gyökérkezdeményeiével vizsgáltuk a peroxidáz enzim stresszre adott válaszreakcióját. A Rhodotorula mucilaginosa-val, is a cirkónium-ion gátló hatását vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy meghatározzuk, hogy hatott a gátlószer toxicitási értéke a termelt proteázokra. Ennek vizsgálatát egy 2 hetes fermentációs rendszer előállításával értük el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A denevérek (Chiroptera) konzervációgenetikája és gyakorlati természetvédelmeNagy, Máté; Sramkó, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom célja a denevérek és legfőképpen a Rhinolophus genus filogenetikájának részletes megismerése és összefoglalása, és a Portugáliában végzett kutatásom ismertetése. A taxon filogenetikájának bemutatása szakirodalomfeldolgozás, molekuláris és morfológiai bélyegek alapján egyaránt. Beleástam magam a genusz biogeográfiájába is, amit szintén bemutatok röviden a szakdolgozatomban. 2022 szeptemberében témavezetőm ajánlására volt lehetőségem egy Erasmus SP+ program keretében kiutazni Portugáliába, és felmérni egy kisebb Rhinolophus hipposideros (kis patkósdenevér) populációt Aljezurban. Felmértem a populáció méretét, ugyanis amennyiben háromszáz egyed feletti az egyedszám, akkor kérelmet lehet benyújtani az Európai Uniónak a denevérek által használt elhagyatott épület és erdős terület védelmére. Az előbb említett feladaton kívül más adatokat is felvettem az élőhelyről, és ezeket kiértékelve további konklúziókra jutottam a denevérek viselkedésével kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.) elterjedési mintázatában történő változások és annak okainak vizsgálata a Tisza-tó IX-es öblítőcsatornájábanSipos, Brigitta; Berta, Csaba; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miképpen változott a vizsgálat két évében a fehér tündérrózsák (Nymphaea alba L.) elterjedése a Tisza-tó IX-es öblítőcsatornájában és a változásoknak milyen okai lehetnek. Megvizsgáltuk a környezeti paramétereket, a terepi felmérés során vett üledékminták fizikai-kémiai tulajdonságait. A kapott eredményeket összevetettük egymással, illetve más szakirodalomban, szabványban szereplő értékekkel is. A fehér tündérrózsa egy kiváló indikátor növény, így az elterjedésében mutatkozó változások az adott víztest minőségéről is visszajelzést nyújthatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felnőttkori ivararány, mortalitás és ivarérési idő kapcsolata hüllőknélSomogyvári, Petra; Vági, Balázs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz ivararány (adult sex ratio= felnőttkori ivararány), a mortalitás és az ivarérési idő fontos paraméterei egy fajnak, melyekkel a populációi dinamikái jellemezhetőek. Az ivararányt négy fő tényező formálja: a ivarok aránya fogantatáskor vagy születéskor, a túlélési ráta/ mortalitás, ivarérési idő és ivarok között eltérő be- és kivándorlás, növendék vagy ivarérett korban. A kutatásomban azt vizsgálom, hogy az ivararány-mortalitás-ivarérési idő hármas milyen viszonyban vannak egymással hüllőknél. Adatgyűjtést, illetve korábban gyűjtött adatok visszaellenőrzését végeztem megjelent tudományos publikációkból a Google Scholar segítségével, a következő keresőszavakat felhasználva: „ivararány”, „mortality”, „maturity”, „faj tudományos neve” és ezek kombinációja. A végső adathalmaz összesen 188 fajról tartalmazott legalább egy jellemzőt. Az adatoknak először az eloszlását vizsgáltam: jól látható volt, hogy mind az ivarérési idő, mind pedig a mortalitás a két ivar esetén leggyakrabban megegyezett. Ezt követően filogenetikai kontrollos statisztikai vizsgálatot végeztem, hogy megvizsgáljam az ivarérési idő és a mortalitás ivarspecifikus különbségének hatását az ivararányra. Az elemzés kizárólag a felnőttkori ivararány és a mortalitás különbség között mutatott ki szignifikáns összefüggést filogenetikai mintázat nélkül. Az elemzést elvégeztem rendenként is a következő eredményekkel: kizárólag a Testudines rendnél az ivararány-mortalitás különbség között volt szignifikáns korreláció, filogenetikai mintázat nélkül. A Squamata rendnél pedig a vizsgálat egyik paraméter között sem mutatott összefüggést. A Crocodylia rendnél az analízis nem volt elvégezhető a kis adatszám miatt. A mortalitás különbség az ivararány változatosságának nagyjából 20%-át magyarázta meg. Így a teknősöknél elmondható, hogy az ivararány olyan szelektív folyamatok eredménye, amik eltérően hatnak a hímekre és a nőstényekre. A Squamata rendnél pedig más életmenet jellemzők állhatnak az egyenlőtlen ivararány hátterében, mint például a születéskori vagy a növendék ivararány, vagy az ivarok között eltérő szétterjedési mintázat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Fertő jelentősége, a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutatása, annak faunáját veszélyeztető tényezők és a klímaváltozás hatásaKurucz, Boglárka; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA „fertő” kifejezés tisztázása, a Fertő múltja, föld- és vízrajza, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutatása után szakdolgozatom fókusza kiemelten a Fertő faunájára, annak veszélyeztető tényezőire irányult, melyben leírásra kerültek a különböző állatfajok, azok élőhelyei, életmódjai, szaporodási szokásai. Leírásra került a Fertő fontossága a madarak fészkelőhelyeinek biztosítása szempontjából. A Fertő tájék világörökségi mivolta, azok értékei. A Fertő és élővilágának bemutatása után áttértem a klímaváltozásra, annak fogalmát, okait tisztáztam. Kitértem az erdők és a víz kapcsolatára, a klímaváltozás Fertőre gyakorolt hatására, a Fertő megőrzésére, a klímaváltozás fékezéséhez szükséges egyéni lépésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hobbi hangyatartással kapcsolatos kérdések elemzéseKuczera, István; Tartally, Anrdás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban a hobbi hangyatartással kapcsolatos kérdéseket vizsgáltam és elemeztem. Egyes fontosabb kérdésekre megkerestem a leggyakoribb válaszokat is. Valamint hasonló Facebook csoportokban felmerülő kérdéseket is összevetettem. A hangyatartással és hangyahatározással kapcsolatos kérdések voltak a fő témái.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hormonális stresszválasz és egy kondíciófüggő nemi jelleg kapcsolata örvös légykapóknálHegedűs, Péter; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban az örvös légykapók (Ficedula albicollis) homlokfolt méretének és a stresszválasz mértékét jelző kortikoszteron szintjének összefüggéseit vizsgáltam. A célom az volt, hogy a homlokfolt által jelzett egyéni minőség és a stresszválasz kapcsolatát megismerjem ennél a fajnál. Az adatokat a Debreceni egyetem botanikus kertjének és kampuszának területén rögzítettem, a helyszíni örvös légykapó populáció egyedeit vizsgálva. Az eredmények nem mutatnak szignifikáns összefüggést a homlokfolt méret és a kortikoszteron szintek között. A kortikoszteron szint nem áll jelentős kapcsolatban a befogás dátumával és a parazitáltsággal, viszont a skálázott testtömegindex alapján megállapítottam, hogy a jobb kondíciójú hímek stresszválasza nagyobb, mint a rosszabb kondíciójú hímeknek. Az eredmények arra utalnak, hogy egy komplex, sok változós problémával állunk szemben, amely elfedheti a létező kapcsolatot a homlokfolt méret és a kortikoszteron szint között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A karcsú pásztorszitakötő (Orthetrum coerulescens) (Fabricius, 1798) viselkedése egy alföldi kisvízfolyásnálKiss, Stefánia; Dévai, György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet2022 júliusában, egy hónapon keresztül végeztem terepi megfigyelést egy alföldi kisvízfolyásnál (Kondoros csatorna). A szitakötők faunisztikai vizsgálatát imágók azonosításával valamint a lárvabőrök gyűjtésével és identifikálásával valósítottam meg. A karcsú pásztorszitakötő (Orthetrum coerulescens) gazdag állománya miatt ennek a fajnak a viselkedési jellemzőit figyeltem meg. Mindezek mellett a makrofita állomány felmérésével és a háttérváltozók mérésével igyekeztem teljes képet kapni a vizsgálati terület élőlényközösségének felépítéséről és hozzájárulni a hazai szitakötő fauna adatainak bővítéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Keleti-főcsatorna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotértékeléseBíró, Zsolt; Nyeste, Krisztián József; Somogyi, Dóra; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkánk során meghatároztuk a Keleti-főcsatorna halközösségének összetételét 10 mintavételi helyen, illetve meghatároztuk a csatorna három szakaszának ökológiai állapotát. A vizsgálat során összesen 23 faj 2340 egyedét azonosítottuk. Az ökológiai állapotértékelés eredménye alapján a vízfolyás felső szakasza jó, míg a középső és alsó szakasz mérsékelt ökológiai állapottal jellemezhető. A fogási adatokat és az ökológiai állapotértékelés eredményeit összevetettük az 1999-2000-ben végzett vizsgálat eredményeivel. Összességében elmondható, hogy a Keleti-főcsatorna számos antropogén igény kielégítése mellett természetvédelmi szempontból továbbra is fontos élőhelyet jelent, számos ritka faunelemnek is élőhelyet biztosít. Ugyanakkor az elmúlt 20 év alatt több kedvezőtlen változás is történt a fajkészletben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímaváltozás korallzátonyokra gyakorolt hatásaSzondy, Dorina; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom célja, hogy bemutassam milyen módon érintik a klímaváltozás hatásai a korallzátonyokat. Dolgozatomban részletesen bemutatom a korallzátonyok élővilágát, az őket felépítő koralloktól, a velük szimbiózisban élő algákon és állatokon keresztül, az igaz néha, de megforduló emlősökig. Említést teszek a természetes destruktív hatásokról, valamint a közvetlen emberi károkról, és részletesen taglalom maga a klímaváltozás által bekövetkező kifehéredést, és óceán savasodást, mely a korallzátonyok eltűnését eredményezheti. A szakdolgozat végén pedig ezen károsító hatások ellen keresek megoldásokat, amelyek megakadályozhatják ezen állapotok további romlását, valamint elősegítik a zátonyok rehabilitációját. Ilyen a rezervátumok létesítése, a korallok közvetlen átültetése, vagy a korallkertészetek/tenyészetek in és ex situ kialakítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímváltozás hatásai a hazai halgazdálkodásraJármi, Péter; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozat a klímaváltozás hazai halgazdálkodásra várhatóan gyakorolt hatásairól szól. A dolgozatban a magyarországi vízgazdálkodás és folyószabályozás hatásai is megjelennek a várható vízmennyiség megállapításához. A hazai őshonos és idegenhonos fajok elemzésére is kitérek benne, hogy milyen jelenleg a hazai fajöösszetétel és mi várható. A dolgozat további részében tanulmányokból gyűjtött információk alapján következetek a halgazdálkodás jövőbeli helyzetére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezeti tényezők hatása a kiskunsági gyepekre jellemző hüllőfajok észlelhetőségéreSikter, Róbert; Mizsei, Edvárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA kiskunsági hüllőfajok aktivitásának felmérése élőhelyfoglaltság modellel.