Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szilvássy Zoltán)
Doktori programok:
- Táplálkozástudományi doktori program
(programvezető: Dr. Juhász Béla) - Élelmiszertudományi doktori program
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Általános Orvostudományi Kar"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Gyermek és felnőtt hipertóniás populáció anyagcsere eltéréseinek vizsgálata adatbányászati módszerrelKovács, Beáta; Páll, Dénes; Kovács, Beáta; Általános Orvostudományi KarA gyermek-és serdülőkori hipertónia mielőbbi felismerése és helyes kezelése a hosszú távú kardiovaszkuláris kimenetelt alapjaiban meghatározó feladat. Ezekben a korcsoportokban a magasvérnyomás-betegség prevalenciája fokozatosan növekszik. Ezért tanulmányunk első célkitűzése volt, hogy adatbányászati módszerekkel tárjuk fel a gyermek-és serdülőkori magasvérnyomás-betegség és az azt kísérő anyagcsere-rendellenességek gyakoriságát. A Debreceni Egyetem Klinikai Központját felkereső összesen 92 198 gyermekek adatait dolgoztuk fel 15 éves retrospektív vizsgálat kapcsán. Összesen 3687 magas vérnyomásban szenvedő gyermeket azonosítottunk. A teljes populációban a magas vérnyomás 4%-os számított prevalenciája igazolódott, a fiúk körében nagyobb gyakorisággal. A hipertóniás gyermekeknél a normotenzív egyénekhez képest minden korcsoportban jelentősen magasabb BMI-értékeket találtunk. Ezenkívül szignifikánsan magasabb összkoleszterin és triglicerid, valamint alacsonyabb HDL-C szintet mértünk a hipertóniás gyermekeknél. Szignifikánsan magasabb szérum húgysavszintet dokumentáltunk hipertóniások körében, míg a glükóz értékek nem különböztek jelentősen a vizsgálati csoportokban. Ezen kívül összegeztük a legjellemzőbb metabolikus paraméterek megoszlási arányát az egyes korcsoportokban. A felnőtt populáció körében vezető halálok a szív-és érrendszeri megbetegedések köre, melynek prevenciójában az optimális vérnyomásértékek elérése és a társuló anyagcsere-zavar kezelése kulcsfontosságú kérdés. Korábban nem született olyan átfogó tanulmány, mely a kelet-közép-európai hipertóniás betegek komplex metabolikus állapotát vizsgálta volna. Munkák másik célkitűzése volt, hogy adatbányászati módszerekkel mérjük fel a hipertónia és a kapcsolódó anyagcsere-rendellenességek prevalenciáját régiónkban. A 20 évet felölelő vizsgálati időszak alatt 937 249 beteg adatait elemeztük, közülük 292 561 hipertóniás beteget detektáltunk. A hipertónia számított prevalenciája összesen 31,2% volt. A hipertóniás betegeknél a nem hipertóniásokhoz képest jelentősen magasabb testtömegindex-értékeket találtunk. A 18 és 80 év közötti felnőtteknél szignifikánsan magasabb triglicerid és alacsonyabb HDL-C-szintet mértünk. Továbbá szignifikánsan magasabb szérum glükóz és húgysav szintek igazolódtak a hipertóniás betegeknél. Mindezeken kívül felmértük a lipid paraméterek és BMI közötti korrelációt, a társbetegségek gyakoriságát, a sztatin szedés arányát a vizsgálati alanyaink között, továbbá a legjellemzőbb laboreltérések megoszlását a hipertónia súlyossági fokozatiban és a teljes populáció körében is. Tanulmányunk azt sugallja, hogy a magasvérnyomás-betegség és azzal együtt járó anyagcsere-rendellenességek számított gyakorisága mind gyermekek, mind felnőttek esetében összehasonlítható a nemzetközi eredményekkel, és rávilágít a kórkép hátterében álló változatos anyagcsere-rendellenességekre. A megbízható országos statisztikai adatok megléte alapvető fontosságú a regionális népegészségügyi stratégiák megtervezéséhez és az erőforrások elosztásának optimalizálásához. Megalapozza a betegek szűrésére és felvilágosítására irányuló törekvéseket, és segíti a mindennapi klinikai döntéshozatali stratégiákat. Az adatbányászat egy úttörő, de egyelőre nem széles körben elterjedt módszer, amelyet a prevalencia meghatározására használnak nagy betegcsoportokban. Hiánypótló eszköznek tekinthető, melynek segítségével pontos statisztikai adatokhoz juthatunk betegeink alap-és komorbiditásaival, metabolikus állapotával és különböző kockázati tényezőivel kapcsolatban. A statisztikai elemzés ezen újszerű módjának alkalmazása nemcsak a regionális klinikai gyakorlat, hanem az országos stratégiák szempontjából is előnyös lehet. Lehetőséget adhat egy közös közép-európai döntéshozatali és szűrési kezdeményezésre is. Eredményeink bizonyítják, hogy a hipertóniához gyakran társuló kardiometabolikus kockázati tényezők korai felismerése és azonnali kezelése minden korcsoportban elengedhetetlen, mely hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek életminőségének javításához és várható élettartamának meghosszabbításához.