Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szilvássy Zoltán)
Doktori programok:
- Táplálkozástudományi doktori program
(programvezető: Dr. Juhász Béla) - Élelmiszertudományi doktori program
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az ex vivo bal és jobb pitvar, mint a receptorműködés általános vizsgálatára különösen alkalmas kísérleti rendszerek(2024) Óvári, Ignác; Gesztelyi, Rudolf; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetA jelen értekezés alapjául szolgáló ex vivo vizsgálat során a HT (az adenozin DE GYTK Gyógyszerészi Kémia Tanszéken szintetizált analógja) inotrop és chronotrop hatását vizsgáltuk patkány pitvari myocardiumra. Eredményeink szerint a HT gyenge pozitív inotrop hatást váltott ki a bal és a jobb pitvaron is, amellett – ezzel összhangban – a jobb pitvaron gyenge pozitív chronotrop hatása volt. CPX (szelektív A1 adenozin receptor antagonista) jelenléte enyhén (és a statisztikai szignifikancia szintjét el nem érően) gátolta a HT inotrop és chronotrop hatásait. A HT hatásai adenozinnal könnyen áttörhetőek voltak. A fentiekből arra következtettünk, hogy a HT az A1 receptor gyenge (low-efficacy), reverzibilis, ortoszterikus, kis affinitású (low-affinity) és inverz agonistája. Emellett nem zárható ki, hogy a HT A1 receptortól független útvonalon is hat. A jelen disszertációt megalapozó in silico vizsgálatunkban a receptoriális válaszkészség módszer (RRM) különböző kivitelezési lehetőségeit hasonlítottuk össze a becslés pontossága, az eljárás precizitása (megbízhatósága) és a kivitelezés kényelme alapján. A következő regressziós lehetőségeket kombináltuk: 1.) bonyolultabb vs. egyszerűbb (de algebrailag ekvivalens) RRM modellek; 2.) logaritmikus (logcx) vs. nemlogaritmikus (cx) fő paraméter az RRM modellben; 3.) individuális (lokális) vs. egymodelles globális vs. kétmodelles globális illesztés; 4.) görbecsalád (kettőnél több összetartozó adatsor) globális regressziója esetén mindet egyszerre vs. páronkénti illesztés; 5.) hagyományos (ordinary least-squares) vs. robusztus regresszió. Eredményeink szerint: 1.) az egyszerűbb modell jobb, mint a bonyolult (még ha az egyszerűsítés elméleti szempontból kifogásolható is); 2.) a fő paramétert jobb logaritmusként (logcx) használni; 3.) az individuális illesztés a legpontosabb (emellett elég precíz), a kétmodelles globális regresszió a legprecízebb (emellett elég pontos), ugyanakkor a kétmodelles globális regresszió kényelmesebb, mint az individuális; 4.) görbecsaládok esetén a kétmodelles globális illesztés csak páronként végezve elég pontos és precíz; 5.) a hagyományos és a robusztus regresszió egyaránt megfelelő, pontos adatokhoz azonban hagyományos regressziót érdemes választani (hogy a precizitás megítélhető legyen), míg pontatlan adatoknál érdemes ellenőrzésképpen a robusztus illesztést is elvégezni. Tehát az RRM kivitelezéséhez páronkénti technikával végzett kétmodelles globális regresszió ajánlott (ellenőrzésképpen esetleg individuális regresszióval kiegészítve), a logcx-et tartalmazó egyszerűsített modell használatával, hagyományos módon (pontatlan adatok esetén robusztus illesztéssel kiegészítve).Tétel Szabadon hozzáférhető Növényi eredetű bioaktív anyagok és a fizikai aktivitás szerepe a cardialis dysfunctio kezelésében(2025) Szekeres, Réka Mária; Juhász, Béla; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetKutatócsoportunk célja az volt, hogy a hypercholesterinaemia, illetve az időskor talaján kialakuló cardialis dysfunctio terápiás vonatkozásában rávilágítson a természetes intervenciók lehetséges pozitív hatásaira. Kiemelendő, hogy hogy mindkét kísérletsorozat esetében a vizsgálatok a már kialakult patológiás állapotokra irányultak, így az alkalmazott beavatkozásokat terápiás céllal, és nem prevenciós kontextusban értékeltük. Első kísérletünkben atherogen étrend segítségével létrehoztuk az atherosclerosist és a cardialis dysfunctiot reprezentáló nyúl modellt, majd a 12 hetes anthocyaninokban gazdag meggyhús-kivonattal végzett kezelést követően a diastoles paraméterek jelentős javulását tapasztaltuk, amit a myocardialis eNOS, PKG és SERCA2a expresszió fokozódása kísért. Megfigyeléseink arra is rávilágítanak, hogy a HO-1 potenciálisan „kétélű kard”, így a mindenkori protektív szerepét újraértékelni szükséges. Második kísérletünkben Wistar patkányok segítségével összehasonlítottuk a rekreációs és a forszírozott fizikai aktivitás hatásait az időskor talaján kialakuló diastoles dysfunctio esetében. Eredményeink alapján a forszírozott testmozgás hatékonyabban javította a bal kamrai relaxációt, mely kedvező hatás feltehetően a PKG–STAT3–Opa1 jelátviteli útvonal aktivációjának, valamint az ennek nyomán fokozódó ATPS aktivitásnak volt tulajdonítható.