Egészségtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2313

Általános Orvostudományi Kar

Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Harangi Mariann)

Orvostudományi doktori tanács

D46

Doktori programok:

Megelőző orvostan és népegészségtan
(programvezető: Dr. Ádány Róza)
Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
(programvezető: Dr. Paragh György)

Böngészés

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)

Szabadon hozzáférhető
The burden and prevention of childhood caries in the European Union
Bencze, Zsuzsa; Varga, Orsolya; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Népegészség- és Járványtani Intézet
A káriesz és a gyermekkori káriesz jelentős probléma világszerte. Bár a káriesz megelőzhető betegség, az európai országok, különösen a kelet-európai országok nehezen tudják megfékezni a fogszuvasodást és csökkenteni az általa képviselt egészségügyi terhet. Bár a káriesz főbb rizikófaktorai ismeretesek, a teljes oki kapcsolatokat még nem tárták fel a táplálkozás, szociális háttér, az iskolai végzettség, valamint a fogszuvasodás megjelenése között. A tejfogak szuvasodásával kapcsolatos innovációk aránylag újkeletűek és a vizsgált újdonságok nagy része a prevenció területéhez tartozik, a szabadalom családok száma azonban nagyon alacsonynak számít. Az európai régiónak nincsen jelentős szerepe, és ez a megfigyelés tükrözi a kutatási és fejlesztési trendeket: ez a kutatási terület feltehetően alacsony prioritású mind az akadémia, mind a vállalatok számára. A kora gyermekkori káriesz (Early Childhood Caries - ECC) megelőzését célzó intézkedések különösen fontosak lennének, hiszen a tejfog szuvasodás betegségterhe folyamatosan nő az 5 éves kor alatti korosztályban vizsgálataink alapján. Az EU tagállamai két részre oszlanak a betegségteher tekintetében: a kelet-európai országokban folyamatosan magasabb a betegségteher a nyugat-európaihoz viszonyítva és ez összhangban áll a korábbi szakirodalmi megfigyelésekkel, miszerint az ECC kevésbé gyakori a fejlettebb gazdasági háttérrel rendelkező országokban. Az egyenlőtlenségek megfigyelhetőek az EU-n belül, a társadalmi- gazdasági tényezők is ezt tükrözik. A magasabb bruttó hazai össztermék (GDP - Gross Domestic Product) és alacsonyabb ECC arány között összefüggést találtunk, így a magasabb GDP hozzájárulhat az alacsonyabb betegségteherhez is, ennek megfelelően a nyugat-európai országok között valóban alacsonyabb volt a YLDs (Years lived with disability) ráta is. A többváltozós modellünk szintén kimutatta, hogy a cukorfogyasztás népességi szinten korrelált a ECC-re vonatkozó magasabb YLDs rátával az 5 éven aluli korcsoportban. A társadalmi-gazdasági tényezők fontos szerepet játszanak a megnövekedett cukor- fogyasztásban és az anya iskolázottsági szintje szintén fontos: alacsonyabb iskolázottság hozzájárul a gyermekek kedvezőtlen étrendjéhez és a magasabb cukorfogyasztáshoz. Ezek alapján az ECC előfordulása és a társadalmi-gazdasági tényezők kapcsolata igencsak összetett és további vizsgálatokat igényelne. A keresztmetszeti vizsgálatunk alapján azt láthatjuk, hogy bár vannak jó gyakorlatok a káriesz prevencióra és szűrésre vonatkozóan, ezek nem szükségszerűen képezik a mindennapi gyakorlat részét és nem szabványok alapján történnek, akár még nemzeti szinten sem. A 6 éven aluliak fogászati szűrése kritikus lenne az ECC komolyabb szövődményeinek megelőzéséhez és ezt vizsgálatunk is alátámasztotta: az óvodáskorúak számára biztosított, szervezett fogászati szűrés egy jelentős különbség volt az alacsonyabb és magasabb DMFT-vel rendelkező országok között, és a 26 válaszadó ország közül mindössze 31%-ban van jelen szervezett módon. A minőségbiztosítást célzó, fogászati szűréseket ellenőrző monitoring hasonló korrelációt mutatott. A helyes táplálkozási szokások ismerete csökkentheti a káriesz rizikót, azonban a fogászati szűrések adatrögzítése során az étkezési mintázatok mutatóit ritkán rögzítik, hasonlóan a társadalmi-gazdasági mutatókhoz.A káriesz rizikóbecslés csak az országok 52%-ban használatos rutinszerűen, és ez nehezítheti a döntéshozatali folyamatokat, pedig a magas káriesz kockázati csoportba tartozó gyermekek másfajta gondozást igényelnek, mint alacsony káriesz-rizikójú társaik. Azt találtuk, hogy a megelőző kezelések kevésbé elérhetőek ingyenesen, míg a kifejlődött betegség kezelésére irányuló fogászati beavatkozások általában ingyenesen biztosítottak. A minimál invazív kezeléseket kellene előnyben részesíteni: sikeres megelőzés esetén a fogsebészeti beavatkozások elkerülhetőek. Összességében elmondható, hogy nincsen jelentősebb különbség az alapvető, megelőzést célzó törekvések között az EU-ban, például a helyes fogmosás ismerete minden tagállamban kiemelkedő fontosságú, mégis, a költséghatékony káriesz megelőzési stratégiák tekintetében hasznos lenne egy közös platform, valamint a közös adatgyűjtés további kutatásokhoz és hosszútávú megfigyelésekhez.

Böngészés

Egészségtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bencze, Zsuzsa"

Találat egy oldalon

Rendezési lehetőségek