Hallgatói dolgozatok (Sporttudományi Koordinációs Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Sporttudományi Koordinációs Intézet) Szerző szerinti böngészés "Bíró, Imre"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A FÉRFI KÉZILABDA-EURÓPA-BAJNOKSÁG TÁMADÓ TECHNIKAI ELEMEINEK VÁLTOZÁSA 2016-TÓL NAPJAINKIGLosonczi, Gergő; Bíró, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kézilabdázás, mint sport méltán napjaink meghatározó, népszerű és megkerülhetetlen csapatjátékává vált, nem csupán hazánkban, mindinkább nemzetközi szinten. Kutatásom során a 2016-tól 2022-ig lezajlott Férfi kézilabda-Európa-bajnokság elődöntőit és döntőit elemeztem, tehát kiemelt figyelmet fordítottam az időszerűen legjobb formában lévő válogatottak támadásban nyújtott teljesítményére, amely alapján következtetni tudtam arra, hogy adott esetben mely támadásformák bizonyultak eredményesebbnek, milyen kapura lövési formák bizonyultak a legbiztosabbnak és milyen különbségek vezettek az összecsapások végeredményeinek kialakulásához. A mérkőzések vizsgálatát utólagosan végeztem felvételről, melyek során számszerűsítettem a: 1. kapura lövési módok: a. fajtáját b. előfordulásuk gyakoriságát c. sikerességét/sikertelenségét 2. az akciók taktikai elemeinek a. előfordulásának gyakoriságát, b. sikerességét/sikertelenségétTétel Korlátozottan hozzáférhető Jellemző tendenciák a 2023-as férfi kézilabda- világbajnokság támadó játékának felépítésében, szervezésébenDeme, Barbara; Bíró, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kézilabda jelentősen megváltozott a mai világban, a játék tempója felgyorsult és eseménydúsabb lett. Szakdolgozatomban a 2023-as férfi kézilabda-világbajnokságot vettem alapul, azon belül is az első négy helyezett csapat mérkőzéseit tekintettem meg. A mérkőzések folyamán a támadásokra helyeztem a hangsúlyt, hogy képet kapjak az élvonalbeli csapatok támadó játékának változatosságáról és eredményességéről. A vizsgálat során a mérkőzéseket utólagosan tekintettem meg, ahol több mindent figyelembe vettem. Elsősorban, hogy hogyan oszlik el a gólok száma, illetve, hogy belső 3 poszton szereznek-e több gólt vagy a mezőnyjátékosok másik csoportja. A lövések hatékonyságára is kitértem dolgozatomban. Másodszor, hogy egy mérkőzésen ki tudnak-e harcolni 5 büntetőt és ezt milyen eredményességgel értékesítik. Továbbá, hogy a lerohanásokat, milyen számban tudják hasznosítani, és utolsó sorban, hogy az átlövők helytartásból vagy helycseréből hatékonyabbak. Megállapítottam, hogy belső posztokról általánosságban több gól születik, mint jobb szélen, bal szélen és irányítóban. Büntető lövések eredményessége nem minden esetben éri el a 90%-ot. A gyors lerohanások többségét hatékonyan kihasználják a csapatok, valamint helytartásos támadásból az átlövők eredményesebbek, mint helycseréből.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jellemző tendenciák a 2023-as férfi kézilabda-világbajnokság mérkőzéseinek védekezési rendszerében és ennek hatékonyságaDeme, Fanni; Bíró, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kézilabda egy olyan sportág, amely világszerte népszerű. Az évek alatt számos változáson ment keresztül, mind dinamikájában, mind gyorsaságában. Kutatásomban a 2023-as férfi kézilabda-világbajnokság első négy helyezett csapatának a védekezését elemeztem, annak érdekében, hogy megtudjam, mely tendenciák jellemzik leginkább a magas színvonalú mérkőzéseken a védekezést. A dolgozatomban utólagos mérkőzéselemzést hajtottam végre. A kérdések melyekre kerestem a választ, hogy kialakul-e 10-nél több passzív helyzet egy mérkőzés adott csapatának. A nyitott védekezés hatékonyabb-e a belső három poszt ellen (átlövők, irányító), mint a szélsők és beálló posztját együttvéve. Továbbá a felállt támadás és a gyors lerohanás elleni védelem hatékonyságát is összehasonlítottam. Illetve a felállt fal elleni rendezett védekezés sikerességét is elemeztem. Az adatokat saját készítésű táblázatba rögzítettem, az eredményekből diagramokat állítottam össze, melyek választ adtak a kérdéseimre. Megállapítottam, hogy az ütközésekre nem fektetnek nagy hangsúlyt, a nyitott védekezések hatékonyabbak a belső posztok ellen, a felállt támadás elleni védekezés aránya nagyobb, mint a gyors lerohanások aránya, valamint a felállt támadások elleni rendezett védekezések eredményessége eléri a 60%-ot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar kézilabda élcsapatok által használt támadó taktikai variációk elemzéseSzilágyi, Réka; Bíró, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetSzakdolgozatomban a 2020/21-es magyar bajnokság 1-3. helyezett csapatainak egyes mérkőzéseinek elemzésére vállalkoztam női és férfi nemet érintően és támadójátékukat vizsgáltam. Ezzel célom az volt, hogy hasonlóságokat és különbségeket fedezzek fel a nemeken belül és a nemek között. Ezáltal az élvonalbeli támadó játékot jellemeztem.