Hallgatói dolgozatok (Sporttudományi Koordinációs Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Sporttudományi Koordinációs Intézet 2022-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Sporttudományi Koordinációs Intézet) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 57)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS SZOKÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TELEPÜLÉSEN ÉS NAGYVÁROSBAN ÉLŐ ÁLTALÁNOS ISKOLÁS FIATALOK KÖRÉBENHorváth, Balázs; Lenténé Puskás, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetAz egészségmegőrzés és egészséges életmód szerepe napjainkban minden korosztály számára fontos, meghatározó szerepet tölt be az életeben. A sportolási lehetőségek sokszínűsége miatt a sportolási szokások is eltérnek, akár a korcsoportot vagy településtípust vizsgálva. Gyerekkorom óta sportolok, ezáltal számomra nagyon fontos az egészség, egészségtudat. Jelenleg is egy hátrányos helyzetű településen élek, így magam tapasztaltam, hogy mennyire is nehéz ezen településtípuson egészséget megőrző tevékenységet végezni. A dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a hátrányos helyzetű településen élő fiatalok milyen gyakran sportolnak, milyen sportot űznek szívesen, illetve, hogy a végzett sporttevékenységet iskolai vagy iskolán kívüli keretek kötött végzik-e, a nagyvárossal összehasonlítva. Összehasonlítottam a két általam választott általános iskola tanulóinak lehetőségeit a sportolásra. Kérdéseim megválaszolása érdekében online kérdőíves vizsgálatot végeztem, melyet a Mátészalkai Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvodában és a Nyírmeggyesi Arany János Általános Iskolában egy-egy hetedikes osztály töltött ki. A kérdőívet 55 tanuló töltötte ki. Mindkét iskolából egy-egy hetedikes osztályt kértem meg arra, hogy a válaszaik megadásával segítsék a szakdolgozatom elkészítését. A kutatásom eredményei rávilágítottak arra, hogy bár a hátrányos helyzetű településen kevesebb a sportinfrastruktúra, ez nem befolyásolja a sportolási hajlandóságot. Vizsgálatom eredményei azt igazolták, a sportoló fiatalok között nagyobb arányban vannak azok, akiknek a szülei rendszeresen sportolnak, vagy korábbi sportolói múlttal rendelkeznek. Továbbá megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű településen nagyobb arányban választják az iskolai keretek között megszervezett sporttevékenységet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egészségfejlesztési lehetőségek és ezek megvalósulásának vizsgálata egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolábanÁbri, Teodóra; Lenténé Puskás, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetAz egészségre az emberek értékként tekintenek, de az a tapasztalat, hogy nem elég tudatosak egészségük védelmével, az egészség fenntartásával kapcsolatban. A helytelen életmód, a mozgás/sport hiánya, a nem megfelelő táplálkozás betegségekhez, hosszú távon halálhoz vezet. Én világéletemben sportoltam, ezért nagyon fontos számomra az egészség, az egészségtudatosság. Gyermekkoromban tanáraimtól nagyon sok támogatást kaptam ezen a téren, így magam tapasztaltam, hogy mennyire fontos, hogy az iskola felhívja a diákok figyelmét az egészség fontosságára és megismertesse őket az egészséghez vezető tevékenységekkel. A szemléletformálás akkor a leghatékonyabb, ha minél fiatalabb korban kezdődik. A dolgozattal az elsődleges célom, hogy rávilágítsak, mennyire fontos az egészségfejlesztés, valamint az, hogy a felnövő generációk egészségnevelése jelen legyen az iskolai oktatásban. Ezzel kapcsolatban a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium Egészségnevelési Programját, az abban megfogalmazott célkitűzéseket, az alkalmazott módszereket és az elért eredményeket vizsgáltam meg. A program hatékonyságát az iskola évfolyamain tanuló 15-18 év közötti tanulói számára készített kérdőívvel és az arra adott válaszokkal értékeltem. A kérdőív kérdéseit az Iskolai egészségfejlesztés a gyakorlatban című dokumentum mellékletében található tanulóknak összeállított kérdései adták. A Google Drive Űrlapok szolgáltatásával készített elektronikus kérdőívet a 4 évfolyamos gimnázium minden évfolyamából minimum 15 fő töltötte ki, A felmérésben összesen 114 tanuló vett részt, ebből 82 lány és 32 fiú. A minta torzult, lányok 71,9%. A vizsgált alanyok 14 és 18 év közöttiek. Kor tekintetében közel azonos arányt képviseltek a 15 és 18 éves kor közé esők. Leginkább 15 és 18 évesek adtak választ a kérdésekre (26,3 és 27,2%). A vizsgálat rámutatott, hogy körültekintő iskolai egészségnevelés következményeként a diákok tudatosabbak lesznek az egészség megítélésével kapcsolatban, sokkal érdeklődőbbek az egészséget biztosító magatartásformák, a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás stb. iránt. A vizsgált gimnázium diákjai érdeklődnek ezek iránt a témák iránt, a jövőben is szívesen bővítenék az egészséges életmóddal és az egészségtudatos magatartással kapcsolatos ismereteiket. Sajnos többségük csak a tanórák keretében tud sportolni, de ezen változtatnának, újszerű sportokkal ismerkednének. A mátészalkai Esze Tamás Gimnázium számos jól működő rendezvényt tart és programot szervez a témában. A jövőben ezt, a már most is nagyon színes palettát lenne érdemes tovább bővíteni. Mindez még vonzóbbá tenné a diákok számára a rendszeres sportolást, táplálkozásukat pozitívan alakítaná át. Az újszerű és változatosabb sportolási lehetőségek biztosítása más intézményeknek is példaként szolgálhatna, jó példát mutatna. Ha a gyakorlatot más intézmények is átvennék, az a döntéshozók szemléletét is kellően befolyásolhatná, esetleg arra ösztönözhetné őket, hogy nagyobb és célzott anyagi forrásokat biztosítsanak az intézményeknek ebből a célból, különféle új pályázatok útján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Súlyzós edzések szerepe a küzdősportokbanMagyar, József; Török, Zsolt Antal; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetSportolóként és versenyzőként mindig is a teljesítményfokozás lehetőségeit kerestem, ezen célból számos edzésmódszerről szereztem tapasztalatot. A külső ellenállásos edzés az, amely leginkább felkeltette érdeklődésemet, hiszen kiemelkedő potenciált láttam bennük. Ebből kifolyólag beépítettem a súlyzóval történő edzésmunkát saját edzéstervembe. Felmerült bennem a kérdés, hogy milyen mértékben szerepelnek ilyen jellegű edzésfolyamatok a többi sportoló életében. Ez motiválta témaválasztásomat és kutatómunkám megkezdését, hogy ezáltal rálátást nyerjek az ország küzdősportolóinak edzésmunkájára. Kutatásomban megkíséreltem felmérni, hogy milyen mértékeben szerepel súlyzós edzésmunka a küzdősportolók életében. Ezt elsőkörben kérdőíves módszer alkalmazásával tettem meg, valamint a kitöltőkkel folytatott eszmecseréből származó információkat is felhasználtam vizsgálatom eredményeinek összegzéséhez. A rezisztenciaedzés mellett több edzésmódszerre is kitértem a felmérés folyamán, ezek közül a crossfit edzésmunkára fektettem nagyobb hangsúlyt. Mindvégig nagy mértékben támaszkodtam a vizsgálatban részt vett sportolók véleményére, nézőpontjára, ezeknek a kifejtésére több alkalommal is teret adtam kutatásom során. Ezen felül szakmai ismereteimet és az évek során szerzett tapasztalataimat is beépítettem kutatásom lebonyolításához. Kutatásom eredményeként ismereteket szereztem, a Kyokushin karate sportolói és más küzdősportot űzők edzésmunkájáról, melyben azt tapasztaltam, hogy nagy mértékben van jelen a rezisztenciaedzés a sportolók munkájában. Az alkalmazott módszerek célkitűzései egyéntől függően változhatnak, de az eredmények rávilágítottak arra, hogy a megfelelőn kiválasztott súlyzós edzésmunka nagyban hozzájárulhat egy küzdősportolók fejlődéséhez. Ebben kimagasló szerep hárul az edzőkre, szakemberekre, kiknek munkáját reményeim szerint ezen kutatás is segíteni, támogatni fogja a jövőben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felnőtt lakosság sportolási szokásainak vizsgálata hátrányos helyzetű településekenLukács, Ákos; Lenténé Puskás, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetNapjainkban egyre inkább felértékelődnek azon preventív jellegű szabadidős tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az egészséges életmódhoz (Kinczel és mtsai., 2021). A szabadidő eltöltésében fontos és egészség meghatározó tevékenységként jelennek meg a mindennapi életben a különböző fitnesz-wellness és outdoor irányzatok (Müller és mtsai.,2019; Molnár, 2019). Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy az életkor előrehaladtával a fiatal felnőttek (18-25) és a középkorú felnőtt (26-60) lakosság jelentős része inaktív életet él, éppen ezért egyre fontosabbá válik az egészségtudatosan élők számának növelése, melyhez hozzátartozik a rendszeres fizikai aktivitás mindennapi életbe történő beépítése is (Boda és mtsai., 2015; Juhász és mtsai., 2015). Kutatásom célcsoportjának a hátrányos helyzetű településen élő fiatal és középkorú felnőtt korosztályt választottam, mivel már rendelkeznek ismeretekkel az egészséges életmóddal és a fizikai aktivitás szerepével kapcsolatosan. A kérdőíves vizsgálatban résztvevő 6 hátrányos helyzetű településen élő felnőtt lakosságnál arra voltam kíváncsi, hogy van-e összefüggés a munkavégzés típusa és a sportolási gyakoriság között, a hátrányos helyzetű településeken élők milyen típusú sportágakat részesítenek előnyben, van-e különbség a sportolási gyakoriság tekintetében a nemek között, valamint, hogy az életkor előrehaladtával változik-e a sportolásra fordított idő.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A levegő ki-és beáramlását szabályzó edzőmaszk alkalmazása különböző erőnléti mutatók változásában utánpótláskorú kézilabdázók körében (pilot-study)Teknős, Tamás; Pucsok , József Márton; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetEz a kutatás az állóképesség javítására összpontosít. A fáradtság kapcsán a leggyakoribb probléma az oxigénhiány, aminek következtében a játékosok többet hibáznak egy mérkőzésen. Továbbá az anaerob körülmények befolyásolhatják a mozgáskoordinációt, a koncentrációt és a hatékonyságot. Vitathatatlan, hogy a magasabb állóképességű sportolók sikeresebbek lehetnek. Az oxigénhiány nemcsak a meccseken, hanem az edzéseken is megjelenik. Ennek eredményeként az oxidatív stressz okozta mikrosérülések súlyosbodnak. A megoldás egy olyan edzésprogram kidolgozása, amely növeli az anaerob állóképességet. Ennek fejlesztésére alkalmas a Dr. Bruno Balke által, a hatvanas években kutatott és elterjedt magaslati edzés. Kimutatták, hogy a ritka levegő hipoxiás állapotot eredményez; ezért az ilyen körülmények között végzett edzés jelentősen javíthatja az anaerob állóképességet. A magaslati edzés körülményes és limitált a sportolók számára, ezért az ezredforduló olyan eszközök és módszerek fejlesztésére összpontosítottak, mint például a tanulmányban szereplő maszkok, amelyek ezt a hipoxiás környezetet próbálják megteremteni. A módszerről kimutatták, hogy növeli a VO2 max-t. Az edzések során a maszkok segítségével növekszik az anaerob állóképesség és megerősödnek a légzésben részt vevő izmok. Javul a tüdő és a vér oxigénfelvevő képessége is. Így csökkennek az oxidatív stressz okozta sérülések, és jobb lesz a teljesítmény. Jelen tanulmányban ezt a módszert és a maszkok használatának lehetőségeit vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sportolók pszichés eredetű stresszének monitorozása invaziv és non-invaziv módszerekkelMakra, Gabriella; Balogh, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetBevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Előző kutatásainkban már igazoltunk, hogy a fizikai aktivitás és a kognitív képességek között inverz kapcsolat van (Makra és Balogh, 2018). Ezen a szálon haladunk tovább a módszerek és a műszerek bővítésével, mely komplexitása innovatívan hat a sporttudományi kutatásokra. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (Fukunaga és mtsai., 2000)(Vianna és Tranel, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (Szűcs és mtsai., 2018). Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk. Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent. Következtetések: A jövőre vonatkozó célkitűzésünk, hogy magasabb elemszámmal szignifikáns értékeket kapjunk és bővítsük a mért paraméterek számát, hiszen ezen új mérési eszközök és jó összehangolt, közös alkalmazásuk segítségével komplexebb eredményeket kaphatunk, melyek nemcsak a sportolók körében fontosak, hanem átültethetőek másik tudományágba (például orvostudomány), így a prevenció, rehabilitáció és teljesítménynövelés elsősegítése érdekében még hatékonyabb módszerekkel szolgálhatunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Infravörös termográfia használata a sporttudománybanOláh, Ádám József; Hidvégi, Péter; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetKutatásunkban két kronológiailag és tematikailag eltérő, de egy projektbe tartozó vizsgálat sort folytattunk le. Négy utánpótláskorú szertornász lánynál mértük az articulatio genus és articulato radiocarpea hőmérsékletet. A tornászoknak bemelegítés előtt és után, valamint 5-5 kézen átfordulás után mértük az ROI (range of interest) területeit. Ahol eredményül kaptuk, hogy terhelés hatására csukló ízületen belül hőaszimmetria jelenség figyelhető meg. A csuklóízület radius felőli oldala nagyobb hőmérsékleteket ért el, mint az ulna felőli terület. A térd vizsgálatánál azt láttuk, hogy melegítés hatására a hőmérsékleti arányok megváltoztak a bal és jobb térd között, melynek valószínűleg az egyéni viselkedésbeli kompenzáció a felelős, azaz kevésbé terheli valamelyik lábát. Három egyetemistát mértünk ülésben végzett tevékenység(e-sport) hatására. 30 percet ültek, ahol 5 percenként készítettünk hőképet a gerincükről. Négy héten keresztül intervenció nélkül, négy héten át pedig prevenciós jellegű mozgásprogram beiktatása után mértük a gerinc hőmérsékleteit. Eredményeikből kirajzolódik, hogy általában a cervicalis régió hőmérséklete a legnagyobbak, amit a thoracalis és lumbalis követ. Általában a sinsitrum és dextrum oldal területei megegyezők, ám prevenciós mozgás hatására a bal és jobb oldal közötti különbségek megnőnek, aminek lehetséges indokát abban látjuk, hogy az általunk tervezett mozgásprogram során aszimmetrikus munkavégzés történtTétel Korlátozottan hozzáférhető A technikai segédeszközök megjelenése a labdarúgásban és azok hatékonyságának vizsgálataVilmányi, Simon; Czóbelné Mester, Kata; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetKorunk labdarúgása igen felgyorsult az utóbbi évtizedekben. Azonban nem csak a játékosok, hanem a játékvezetők is emberek, akik hibázhatnak a játéktéren. Akár egy rosszul meghozott döntés is komoly kihatással lehet egy mérkőzés kimenetelére. Szükségessé vált tehát, hogy a játékvezetők külső segítséget kapjanak azon technikai eszközök által, ami rendelkezésre áll. Kutatásomban ezen eszközök használatát vizsgálom a labdarúgásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mozgásos játékok szerepe a labdarúgásbanBucz, Bence; Bíró , Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA labdarúgás talán napjaink legnépszerűbb sportja. A folyamatos sportági fejlődéseknek köszönhetően emberek milliói követi hétről hétre eseményeit. Ezeket a fejlődéseket a sportágban dolgozó szakemberek segítik. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a testnevelőtanárok és edzők is. Az iskolában és az edzéseken is az oktatás által segítik tanítványaikat a legjobb eredmény elérésében. Ahol oktatás folyik, ott előre átgondolt stratégiákkal, módszerekkel dolgoznak. A játékot, mint oktatási módszert tanulmányoztam a labdarúgás területén. A kutatásom céljaként, a labdarúgáshoz szükséges képességeket, játékos módszerrel történő fejlesztését tűztem ki. Célom volt továbbá kideríteni, hogy a játékos feladatvégrehajtás milyen hatással van a terhelés hatékonyságára. A játékos módszeren kívül azt is megvizsgáltam, hogy a kognitív képességet igénylő gyakorlatok az edzésen belül milyen hatással vannak a terhelésre. A kutatásomban hazai és külföldi szakirodalmak áttekintésével ismertetem a témámban előforduló fogalmakat. A játék szerepét és fontosságát tanulmányozom a különböző fejlettségi szinteken keresztül. Továbbá fontosnak tartottam a játékos oktatásmódszertant részletesen ismertetni. Mindezeket a labdarúgás szemszögén keresztül, a labdarúgáshoz szükséges képességek fejlesztése érdekében. A vizsgálatomban szükségem volt egy előre, pontosan kidolgozott mérési tervre. A vizsgálathoz mérőeszközök és egy speciális Polar- rendszer volt a segítségemre, melyek az eredményeket rögzítették. A gyorsaságot és az agilitást hasonló méréssel végeztem, míg a terhelést más módszerekkel. Az első két mérésnél -ahol játék nélkül és játékkal is elvégezték a gyakorlatot a vizsgálatban résztvevők- időben mértem az eredményeket. A terhelés mérésénél -kognitív képességet nem igényelve és igényelve- a Polar- rendszerre hagyatkoztam. A mérés programját, illetve eszközrendszerét előre kidolgoztam. A vizsgálatomban egy serdülőkorú utánpótlás csapat játékosai (n=16) vettek részt. A vizsgálat napján sikeresen lebonyolítottam a gyakorlatokat a segítőimmel. Az eredményeket rögzítettem és kiértékeltem. A mérés eredményeiből kifolyólag arra tudtam következtetni, hogy a labdarúgó edzéseken belül a játékos módszer alkalmazása hatékonyabb, mint a játék nélküli módszer. Ez az eredmény arra engedett következtetni, hogy a játékos módszer hatása hatékonyabb a terhelésre, mint a játék nélküli. A harmadik mérésem a terhelésre irányult. A vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy ha kognitív képességet igénylő feladatot teszünk be az edzés gyakorlataiba, akkor ezzel pozitívan hatunk a terhelésre. Ezt azzal bizonyítottam, hogy a kognitív képességet igénylő gyakorlat közben a vizsgálatban résztvevő játékosnak a pulzusa magasabbra emelkedett, mint a kognitív képességet nem igénylő gyakorlatban. A vizsgálatom eredményeit egyesével kiértékeltem és dolgozatom hipotéziseit beigazoló válaszokat tudtam adni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészséges életmódot meghatározó táplálkozási tényezőkNagy , Levente; Hidvégi, Péter; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA vizsgálat célja, indoklása: Felmérni a Debreceni Hunyadi János Általános Iskola felső tagozatos 6-7 és 8-dik osztályos tanulóinak táplálkozási szokásaiban meglévő különbségeket. Vizsgálati anyag és módszer: Kérdőíves kvantitatív eljárási módszert alkalmaztam, amely egy önbevallásos Google Űrlap alapú kérdőív volt, amelyet a vizsgálatra önként jelentkezett gyermekekkel töltettem ki. A vizsgálat 2022. október-november között zajlott. A kiküldött közel 100 kérdőívből, mindösszesen 37 került kitöltésre. Eredmények: A kutatásom eredményei alapján család meghatározó szerepet tölt be a gyermek étkezési szokásaival kapcsolatban. Valamint arra az eredményre jutottam, hogy a sportoló fiatalok egészségesebben és tudatosabban táplálkoznak, mint a nem sportoló társaik. Következtetések: A mai felgyorsult, rohanó világban világosan látszik, hogy a gyermekeknek megváltoztak a táplálkozási szokásai. Ugyan a versenysportoló gyerekek magatartása egészségtudatosabb, mint az átlag, ennek fontosságát minden gyermek számára szükséges hangsúlyozni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debreceni Egyetemen tanuló speciális igényekkel élő hallgatók testnevelési és sportolási szokásainak és igényeinek felméréseSzilágyi, Flóra; Lenténé Puskás, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA diploma megszerzéséhez kötelező testnevelési féléveket teljesíteni. Mint ahogy az élet minden területén, úgy az egyetemeken is találkozhatunk speciális igényű hallgatókkal, akik akadályokba ütközhetnek a tárgy teljesítése során. A szakdolgozatom célja, hogy feltárjam a speciális igényű hallgatók testnevelési és sportolási szokásait és igényeit. A kutatás során a fő adatgyűjtési módszerem az online kérdőív volt. A résztvevők között voltak látássérült, halássérült, mozgásban korlátozott, kommunikációban korlátozott, autizmus spektrum zavarban, pszichés betegségekben, egyéb- krónikus (chron, epilepszia, glutén-érzékenység) betegségben szenvedő, és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók is. Az eredmények szerint a speciális igényű hallgatók többsége fontosnak tartja a testmozgást és a sportolást, azonban az egyetemi sportolási lehetőségek számukra korlátozottak, és az intézmények nem mindig tudnak megfelelő támogatást nyújtani a testneveléshez és sportoláshoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Teljesítménymérés a felkészülési időszakban labdarúgó utánpótlás korosztálybanPál, Izabella; Bíró, Eszter; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kutatásom célja volt, felmérni a labdarúgás uténpótlás korosztályban (U12) a motoros képességek fejlődésének lehetőségeit: az agilitás, a gyorsaság, az állóképesség és az erő-állóképesség tekintetében. Különböző pályateszteteket hajtottunk végre, amelyeket utána statisztikai próbáknak vetettünk alá. Eredményeink alátámasztják a korábbi kutatások megállapításait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sportágválasztás kérdésének vizsgálata a kézilabda sportágbanPapp, Krisztina; Biró, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kutatásom során a sportágválasztást befolyásoló tényezőket vizsgáltam a kézilabda sportágban. Arra voltam kíváncsi, hogy miért a kézilabda sportágat választják és milyen tényezők befolyásolják a választásukat, valamint, hogy ezen tényezők közül melyek a legmeghatározóbbak. A vizsgálat alatt több kérdésre kerestem a választ. Mi a kézilabda sportág választásának oka? Mely motivációs tényezők a legmeghatározóbbak a sportolási tevékenység elkezdésénél? A belső és családi vagy a külső motivációs tényezők hatására választják inkább a kézilabda sportágat? Milyen sportokat űznek/űztek a kézilabda sportágat választók szülei? Ebben a témában már számos sportágban végeztek vizsgálatokat például úszásban (Révész, Bognár, Sós és mtsai, 2012), küzdősportokban (Bicsérdy, 2007), tornában (Pápai és Szabó, 2003) és atlétikában (Berecz, Bíró és Boda, 2015), de csapatsportágakkal sokkal ritkábban találkozhatunk. Kutatásomhoz az kikérdezés írásbeli módszerét, ezen belül kérdőíves módszert választottam. A kérdőívem összeállításához alapul használtam Révész László (2008) és Bicsérdy Gabriella (2002) által publikált kutatások kérdéseit. A kérdőívemet a válaszadók online töltötték ki 2022 februárjában, márciusában és áprilisában. Kérdőívemet (N=104 fő) 83 nő (79,8%) és 21 férfi (20,2%) töltötte ki. A sportolási tevékenység elkezdésével kapcsolatban az eredmények alapján azt láthatjuk, hogy a leginkább motiváló tényező a kézilabdázók körében az volt, hogy jól szerették volna érezni magukat, és szabadidejüket hasznosan mozgással szerették volna eltölteni. A szülők és a barátok az elvárásokkal ellentétben egyáltalán nem voltak nagy befolyással a sport elkezdésére. Az a feltételezésem, hogy azért választják a kézilabda sportágat, mert szeretnének egy csapathoz, közösséghez tartozni és mivel a kézilabda egy labdajáték ezért vonzza őket a labda szeretete és a sportág játékossága beigazolódott, mert a válaszadók többsége azért választotta a kézilabda sportágat, mert lehetősége volt egy csapathoz tartozni és olyan sportágat szeretett volna, melyet labdával űzhet. Csak részben igazolódott be az a feltételezésem, hogy a belső és családi motivációs tényezők hatnak kiemelkedőbben a kézilabda sportág választása tekintetében az egyénekre, mert az, hogy úgy érezték ez az a sportág, ami nekik való ugyan kiemelkedő eredményt hozott, de a külső motivációs tényezők között is volt kettő a „Labdajáték” és a „Csapatjáték”, amely jelentős eredményt mutatott. Kiderült az is, hogy a válaszadók szüleinek több mint 50%-a csapatsportágat űz/űzött így ez a feltételezésem is beigazolódott. Ez alapján megállapítható, hogy a fiatalokat a kézilabda játék választásában befolyásolja az, hogy a szülők csapatjátékot űznek/űztek e.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jellemző tendenciák a 2023-as férfi kézilabda- világbajnokság támadó játékának felépítésében, szervezésébenDeme, Barbara; Bíró, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kézilabda jelentősen megváltozott a mai világban, a játék tempója felgyorsult és eseménydúsabb lett. Szakdolgozatomban a 2023-as férfi kézilabda-világbajnokságot vettem alapul, azon belül is az első négy helyezett csapat mérkőzéseit tekintettem meg. A mérkőzések folyamán a támadásokra helyeztem a hangsúlyt, hogy képet kapjak az élvonalbeli csapatok támadó játékának változatosságáról és eredményességéről. A vizsgálat során a mérkőzéseket utólagosan tekintettem meg, ahol több mindent figyelembe vettem. Elsősorban, hogy hogyan oszlik el a gólok száma, illetve, hogy belső 3 poszton szereznek-e több gólt vagy a mezőnyjátékosok másik csoportja. A lövések hatékonyságára is kitértem dolgozatomban. Másodszor, hogy egy mérkőzésen ki tudnak-e harcolni 5 büntetőt és ezt milyen eredményességgel értékesítik. Továbbá, hogy a lerohanásokat, milyen számban tudják hasznosítani, és utolsó sorban, hogy az átlövők helytartásból vagy helycseréből hatékonyabbak. Megállapítottam, hogy belső posztokról általánosságban több gól születik, mint jobb szélen, bal szélen és irányítóban. Büntető lövések eredményessége nem minden esetben éri el a 90%-ot. A gyors lerohanások többségét hatékonyan kihasználják a csapatok, valamint helytartásos támadásból az átlövők eredményesebbek, mint helycseréből.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jellemző tendenciák a 2023-as férfi kézilabda-világbajnokság mérkőzéseinek védekezési rendszerében és ennek hatékonyságaDeme, Fanni; Bíró, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA kézilabda egy olyan sportág, amely világszerte népszerű. Az évek alatt számos változáson ment keresztül, mind dinamikájában, mind gyorsaságában. Kutatásomban a 2023-as férfi kézilabda-világbajnokság első négy helyezett csapatának a védekezését elemeztem, annak érdekében, hogy megtudjam, mely tendenciák jellemzik leginkább a magas színvonalú mérkőzéseken a védekezést. A dolgozatomban utólagos mérkőzéselemzést hajtottam végre. A kérdések melyekre kerestem a választ, hogy kialakul-e 10-nél több passzív helyzet egy mérkőzés adott csapatának. A nyitott védekezés hatékonyabb-e a belső három poszt ellen (átlövők, irányító), mint a szélsők és beálló posztját együttvéve. Továbbá a felállt támadás és a gyors lerohanás elleni védelem hatékonyságát is összehasonlítottam. Illetve a felállt fal elleni rendezett védekezés sikerességét is elemeztem. Az adatokat saját készítésű táblázatba rögzítettem, az eredményekből diagramokat állítottam össze, melyek választ adtak a kérdéseimre. Megállapítottam, hogy az ütközésekre nem fektetnek nagy hangsúlyt, a nyitott védekezések hatékonyabbak a belső posztok ellen, a felállt támadás elleni védekezés aránya nagyobb, mint a gyors lerohanások aránya, valamint a felállt támadások elleni rendezett védekezések eredményessége eléri a 60%-ot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Edző és serdülőkorú sportolók közötti kapcsolat vizsgálata a torna sportágbanSzabó, Elizabet; Lenténé Puskás, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA testmozgás minden életszakaszban nagyon fontos, hiszen rengeteg jótékony hatása van. Emiatt úgy gondolom, hogy a mozgást már gyermekkorban meg kell szerettetni, hogy hosszútávon megmaradjon ez a szeretet. Ehhez nagy mértékben hozzájárulnak a testnevelő tanárok és az edzők, tőlük is függhet, hogy választ-e vagy milyen sportágat választ egy tanuló. Serdülőkorban már a tanulók több önálló döntést hoznak, így van ez a sportágválasztásnál is, azt kutatom szakdolgozatomban, hogy mi alapján választotta a megkérdezett a torna sportágat. Az edzőknek nagy szerepe van abban, hogy a sportolója hogyan érzi magát az edzéseken, mennyire motivált, így a szakdolgozatomban az edző és sportolója kapcsolatára vonatkozó véleményeket kutatom, hipotéziseimet ezen témával kapcsolatban fogalmaztam meg. Kutatásom célcsoportja serdülőkorú tornászok voltak, akik amatőr versenysportolók, területi, megyei vagy országos versenyeken vesznek részt. Kérdőíves kutatást végeztem a tornászok között, a kérdőívet a Google Forms rendszer segítségével készítettem el és online formában továbbítottam a tornászoknak és edzőiknek. Mivel a válaszadók többsége fiatalkorú, ezért készítettem egy szülői/gondviselői beleegyező nyilatkozatot, amelyet, ha volt lehetőségem akkor személyesen, a távolabbi városokban élő sportolóknak pedig online küldtem el. A kérdőív feldolgozására Microsoft Excelt és Tableau rendszert használtam. 49 fő töltötte ki a kérdőívet. A kutatásom eredményei rávilágítottak arra, hogy serdülőkorban a sportágválasztásban már nem befolyásolja senki a tanulókat. A vizsgált adatok alapján kiderült, hatással van a sportolóra az edzője több szempontból is, emiatt elengedhetetlen a jó kapcsolat tornász és edzője között. A válaszok azt mutatták, hogy az edző személyisége nagyon fontos a tornász sportágához való motivációjához, ez befolyásolja legjobban a versenyekhez, edzésekhez való hozzáállását. A kitöltők véleménye szerint az autokratikus stílusú vezetővel tudnak leginkább azonosulni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sportágválasztás indítékainak és a sporttehetség néhány kérdésének vizsgálata a vízilabda sportágbanDienes, Imre Balázs; Bíró , Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA tehetségek felkutatásának és kiválasztásának fő indítéka egy-egy sportág sikerességének a hosszú távú biztosítása. A sportágválasztással kapcsolatos vizsgálatom arra irányul, hogy milyen külső és belső tényezők játszanak szerepet a fiatalok sportolási szokásainak kialakításában, a sportolási motivációikban és a sportágválasztásában. A kutatás kérdéseinek a megválaszolásához, a sportágválasztás indítékainak megismeréséhez, a tehetségjellemzőinek a feltárásához kérdőíves módszert alkalmaztam Révész (2008) kutatási módszerének adaptációjával. A sportágválasztással és kiválasztással kapcsolatosan megfogalmazott hipotéziseim aszülőkre, a pedagógusokra és a sportági edzőkre vonatkoztak. Az eredmények azt mutatták, hogy a sportág választásában a korábbi kutatásokra alapozva a legmeghatározóbb szerepe a szülőnek lesz, a sportág választását kis mértékben befolyásolja a gyermekkel foglalkozó pedagógus, testnevelő, viszont a sportági edző aktív szerepet játszik a vízilabda sportág választásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Labdás ügyességfejlesztés utánpótláskorú labdarúgók körébenHaraszti , Patrik Zoltán; Lente, Lajos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA modern futball megköveteli, hogy egy játékos a megfelelő genetikai és mentális tulajdon-ságok mellett kiváló technikai tudással rendelkezzen. Ennek fejlesztésére az edzések során nagy hangsúlyt fektetnek a képzésben résztvevő szakemberek, hiszen a csapatok taktikai fejlődésüknek köszönhetően a labdaszerzést végző csapat játékosai a terület szűkítésére tö-rekednek, így egyre kevesebb játékterületük és idejük van a játékosoknak a technikai megol-dások kivitelezésére. Fontos, hogy az utánpótlásképzés során olyan alapot fektessenek le az edzők a labdásügyességben, amely majd a sportoló számára lehetővé teszi a technikai ele-mek pontos, precíz végrehajtását gyors játéktempó mellett is. Jelen kutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam az utánpótláskorú labdarúgók labdásügyességfejlesztésének jelentősé-gét és hatásait. Szakdolgozatom témaválasztását indokolta, hogy 6 éves koromtól játékos-ként a magyar labdarúgás utánpótlás képzésében vettem részt, U12-es korosztálytól akadé-miai rendszerben nevelkedtem egészen 18 éves koromig. Labdarúgó pályafutásom befejezé-sét követően egyetemi tanulmányiam mellett jelenleg labdarúgó edzőként tevékenykedem egy debreceni sportegyesületnél. A szakdolgozatomban be kívánom mutatni a technikai elemek szerepét és fontosságát a labdarúgásban, különös tekintettel a Wiel Coerver holland futballmenedzser által meghonosított labdás ügyességfejlesztésére szolgáló edzésmódszert, mindezeket az utánpótláskorú labdarúgók életkori sajátosságiaknak és fejlődési ritmusuk-nak, szintjüknek megfelelően. A vizsgálathoz szükséges mérési adatok felvétele 2022 novemberében és 2023 februárjában történt meg a Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda tornatermében. A tornatermet a Loki Focisuli Debrecen KSE utánpótlás korú csapatai hasz-nálják. Az egyesület három korosztályos csapatában (U11, U13, U14) végeztem felmérést, mely során a labdarúgásban legtöbbször megjelenő technikai elemek segítéségével mértem az utánpótláskorú labdarúgók labdásügyességének tudásbeli szintjét. Korosztályonként 12 labdarúgónak rögzítettem a feladatokban elért eredményeit. A felmérést követően edzéster-vet készítettem az edzők számára, amelyben olyan edzésfeladatok szerepeltek, amelyek cél-zottan azon technikai képességek fejlesztésére szolgáltak, amelyek megjelentek a felmérés feladatai során. Ezt az edzők a heti edzésprogramjukba szabadon beépíthették. 14 héttel ké-sőbb azonos körülmények között megismételtem a felmérést az előzetesen felmért labdarú-gókkal. A vizsgálat eredményei igazolták számomra, hogy az amatőr szinten működő egye-sületben sportoló gyermekek, a Coerver edzésmódszerén alapuló edzésterv hatására jelentős mértékű fejlődést tudnak elérni a labdásügyességben. A korosztályok tekintetében a felada-tok eredményeinek összeségét figyelembe véve, az U14-es korosztály 10%-os teljesítmény-javulást mutatott. Az egy évvel idősebb U13-as korosztályban futballozó gyermekeknél 12%-os teljesítményjavulás volt tapasztalható, még a legtöbb fejlődést mutató korosztály az U11-es csapat volt, akiknél 19%-os teljesítményjavulás volt tapasztalható a vizsgálati idő-szak végére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A MAXIMÁLIS IZOMERŐ ÉS A VÁGTAFUTÁS FUTÓTELJESÍTMÉNYE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS A 12-16 ÉVES FIATALOK KÖRÉBENGyőri, Árpád; Perényi, Gabriella; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetA dolgozatom fő témája a maximális izomerő szerepe a rövidtávú futóteljesítményben. A kutatásom hipotézise, hogy a vágtafutás futóteljesítménye és a maximális izomerő között szignifikáns összefüggés van. Kutatásomhoz több mérési módszert alkalmaztam, Sargent Jump tesztet, InBody és Leg Press vizsgálatot, valamint felmértem a diákok 60 méteres síkfutását. A kutatásom célcsoportja 12-16 éves korú középiskolai tanulók. A vizsgálatban 12 lány és 24 fiú, összesen 36-an vettek részt. A felmérést Debrecenben a Sportdiagnosztikai, Életmód- és Terápiás Központban 2022 márciusában végeztük. A mérések fókuszában az alsó végtagok ereje, a futó gyorsaság és a testösszetétel állt. A dolgozatomban a nemek közti különbséget, valamint a mintára jellemző összefüggéseket mutatom be. A kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy a futóteljesítmény és a maximális izomerő között erős korreláció van (r=-0,97) és csak a fiúk esetében találtam szignifikáns összefüggést. Saját vizsgálati mintámban az izomtömeg és a maximális izomerő között nem találtam pozitív összefüggést. Valószínűsíthetően az eredmények alakulásában a mozgáskivitelezés színvonala és az intermuszkurális koordináció is szerepet játszhatott, ezért kimutatható volt a nemek közti különbség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 11-14 éves korosztály sportolási szokásainak és az egészséges életmódhoz való viszonyának vizsgákataFerenczi, Milán; Lenténé Puskás, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs IntézetAz elhízás napjainkban már népbetegségnek számít, mely számos káros következménnyel párosul. A Központi Statisztikai Hivatal egészségre és a gyermekek egészségére vonatkozó 2017-es felmérési adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy hazánkban a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, mely nagymértékben a nem megfelelő táplálkozási szokásoknak és a fizikai aktivitás hiányának, illetve elégtelen szintjének következménye. Kutatási témám megválasztásában meghatározó volt az a világszerte megfigyelhető szomorú tény, hogy az elhízás és a túlsúly napjainkban már nemcsak a felnőtteket, hanem a kisgyermekeket is érinti. A korai, gyermekkorban vagy serdülőkorban történő elhízás nehezen megállítható és még nehezebben visszafordítható folyamat. Az egészséges életmód alapvető kiindulópontja annak, hogy megőrizzük egészségünket, egészségesek maradjunk, de ezért sokat kell tenni. Ez valójában egy életforma, mely bármikor megváltozhat külső hatások nyomására, de az ember által - saját belső igényének megfelelően bármikor megváltoztatható. Kutatásom célja volt feltárni az általános iskola felső tagozatos diákok rendszeres testmozgáshoz való viszonyát és az egészséges életmóddal kapcsolatos gondolkodás módját, a rendszeres testmozgás mindennapokban való megjelenését, a szülők sportolási szokásainak hatását a gyerekekre, továbbá a fiatalok egészségtudatos szemlélete és a sportolási szokásai közötti összefüggést. A kutatási kérdéseim feltárása és hipotéziseim igazolásának érdekében kérdőíves vizsgálatot végeztem a 11-14 éves korosztály körében. A kérdőívek adatainak feldolgozása és értékelése után megállapítottam, hogy a fiatalok egészségtudatos magatartása nagyon hiányos, felületes. Sok esetben elméleti információkkal, tudással rendelkeznek, de a tanúsított magaratásuk nem mindig egyezik azzal, amit gondolnak. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb problémát a gyerekek jelenlegi életmódjában a tudatos magatartás hiánya okozza. A legtöbben nincsenek tisztában az életmód egészségre gyakorolt hatásával. A tanulmányom eredményeit elemezve megállapítható, hogy vannak kedvező mutatók, melyekre lehet építeni és rávilágítanak arra, hogy már elindult egy folyamat, de még a hosszú út elején járunk.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »