Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Szerző szerinti böngészés "Ábrahám, Éva Babett"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 37)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tápanyagellátás hatása az őszi árpa fejlődésére, termésmennyiségére és minőségére üzemi körülmények közöttTóth, András Lajos; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz őszi árpa a világon, úgy magyarországon is egyik legjelentősebb gabonanövény. A kísérletemben azt vizsgáltam, hogy hat az őszi árpa termésmennyiségére minőségére miként tápanyagutánpótlás. A vizsgálataim során megfigyeltem növénymagasságot, kalászméretet, ezermagtömeget, termésmennyiség alakulását, beltartalmi paramétereket. A kísérletemet saját gazdaságunkban végeztem. A kísérletem alapján megállapítható volt, hogy érdemes talajvizsgálatra alapozottan végezni a tápanyagellátást/utánpótlást. Igazolható, hogy a tápanyag mennyisége hatással van a növénymagasságra, termésmennyiségre és minőségre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Aspergillus flavus és niger hatása a kukorica termésmennyiségére és minőségéreVad, Imre György; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica (Zea mays) származásáról megoszlóak a vélemények a világban. A tudósok a mai napig keresik a pontos őshazáját, abban viszont egyetértés van, hogy valószínűleg az amerikai kontinensről származik. Egyesek szerint a ma termesztett kukoricák őshazája Dél-Brazília, Északkelet-Brazília és Paraguay lehetett, mások azonban Mexikóban és Közép-Amerikában írják le származási helyét. Néhány vélemény szerint két géncentrum is kialakulhatott, előbb Közép-Amerikában és Mexikóban (időszámításunk előtt 5000. körül), majd i.e. 3000 környékén Peru, valamint Bolívia környékén. Európába Kolumbusz Kristóf hozhatta be, majd spanyol, portugál kereskedők terjesztették tovább Ázsia és Afrika felé. A kukorica ma a világon a legnagyobb területen termesztett növény. A FAOSTAT (2020) feljegyzései alapján 1961-ben 105 millió, 2020-ban pedig már több mint 201 millió hektár volt a vetésterülete. A legnagyobb kukoricatermelő országok: USA, Kína, Brazília, Argentína. Magyarországi vetésterülete 1961-ben meghaladta az 1.350.000 hektárt (FAOSTAT, 2020), ez a terület 2020-ban pedig 1 millió hektár volt (KSH, 2020). Elsősorban humán étkezési célra, takarmányozásra, illetve bioetanol előállításra használják fel magas fehérje és keményítő tartalma miatt. Éppen ezért kiemelten fontos a kórokozókkal szembeni védekezés, ugyanis egyes gombafajok toxinjai (Aflatoxin, DON) mérgező hatással lehetnek az emberi és állati szervezetre is. Komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, melyek súlyos esetben halálos kimenetelűek lehetnek. Ezek az egyenlítő felől származó melegkedvelő gombafajok (Aspergillus ssp.) valószínűleg a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt érték el hazánk határait, ezzel fejtörést okozva a magyar gazdáknak, mivel az egészségügyi kockázatok mellett, komoly károkat okozhatnak a termésmennyiségben és a termés minőségében is, akár betakarítás után, tárolás során is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az olajtök (Cucurbita pepo convar. pepo var. styriaca) egyes termesztéstechnológiai elemeinek vizsgálata egy családi gazdaságbanNémeth, Dániel Imre; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom témáját a saját gazdaságunkban is folyamatosan jelenlévő kísérletezés ihlette, ami rendszerint arra irányul, hogy milyen módszerrel, technológiával tudjuk kihozni az általunk termesztett növényekből a maximumot az adott évben. A termés maximalizálása mellett a hatékonyságunkra is nagy figyelmet fektetünk, így az ilyen és ehhez hasonló kísérletek eredménye alapján tudunk minden évben az eddigi információkat, tapasztalatokat összevetve és elemezve jobban, többet, hatékonyabban termelni. Elkezdtünk az egyes hibridekkel különböző sortávolságon, illetve tőszámmal kísérletezni. Ezeknek a tényezőknek a változtatásával állítottam be kísérleteimet, amelynek tapasztalatai alapján más aspektusban is megismerhetjük az olajtök sor- és tőtávolság igényét, illetve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi káposztarepce intenzív termesztéstechnológiájának vizsgálata a Gold Farm Kft.-nélTóbi, Viktor; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Gold Farm Kft. szihalmi területein évek óta már-már hagyományosan őszi káposztarepce demo-, illetve fejlesztői fajtasorokat állít be olyan nagynevű nemesítőházaknak, mint a Bayer, Rapool, Syngenta, Limagrain, KWS, Pioneer, BASF, illetve 2016-tól egyik helyszínéül szolgál Magyarország egyik legjelentősebb agrárintegrátorának, az IKR Agrár Kft. nagyparcellás őszi káposztarepce fajtasorának. A fejlesztői fajtasorokban nem csak kereskedelmi forgalomban lévő hibridek, hanem a legígéretesebb fajtajelölt hibridek is elvetésre kerülnek az erre kijelölt parcellákon, ahol a kísérletek gazdái nem csak a termésmennyiséget és az olajtartalmat vizsgálják, hanem folyamatos szemlék során meghatározott fenológiai állapotban az egyes hibridek számos egyéb agronómiai tulajdonságát is. Ezeknek a fajtakísérleteknek a legfőbb célja, hogy a betakarítási eredményeket megismerve a repcetermesztő gazdáknak olyan támogatást nyújtson a fajtaválasztáshoz, amivel eredményesebbé tehetik gazdálkodásukat. Számunkra ennek a jelentősége még inkább felértékelődik, ugyanis a saját területeinken alkalmazott termesztéstechnológia mellett vizsgálhatjuk a legjobb hibridek termőképességét, termésstabilitását akár több, különböző évjáratban is. Dolgozatomban részletesen ismertetem a gazdaságban alkalmazott repce termesztési technológiát három egymást követő, eltérő évjáratban. A három különböző évjáratban vizsgálom a saját területeinken beállított nagyparcellás fajtakísérletek eredményeit, illetve azt, hogy az intenzív technológiák alkalmazásával és a technológiai fegyelem betartásával hogyan lehet növelni a termésátlagot, mérsékelni az időjárási szélsőségek termésre gyakorolt negatív hatásait. Adott termesztéstechnológia mellett megfigyelem, hogy a nagyparcellás kísérletek eredményei alapján kiválasztott hibridek hogyan állják meg a helyüket az üzemi termesztésben. Összevetésre kerül az üzemi termesztés eredménye az országos, illetve vármegyei terméseredményekkel is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Búza genotípusok termésmennyiség- és minőség elemzése különböző tápanyag szintekenNémeti, Zsolt; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban 3 különböző búzagenotípus termésmennyiségét és minőségét vizsgáltam 3 tápanyagszinten. A tudományos kutatómunkámat a búza kísérletének vonatkozásában végeztem. A kísérlet A DE AKIT Látóképi Kísérleti Telepén készült, ami Debrecentől körülbelül 15 km-re található. A kísérlet talaja sík, kiegyenlített. A terület a 33. számú közlekedési útvonal mellett helyezkedik el. A talaj genetikailag a csernozjom típusba tartozik. Ebbe a főtípusba azok a talajok tartoznak, amelyekre humuszanyagok raktározódnak és halmozódnak fel. Mindemellett a kalciummal telített talajodat kétirányú mozgása jellemzi. A kísérlet időszaka 2020/2021, amely során 3 búza genotípust vizsgáltak: 1. GK Börzsöny, 2. MV Ménrót, 3. Hywin. A vizsgált genotípusok közül a GK Börzsöny és az MV Ménrót fajták, a Hywin pedig egy hibridbúza. Mindhárom tápanyagszint esetében a GK Börzsöny volt az, amelyik a legnagyobb termésátlagot produkálta. Második legnagyobb hozamot az MV Ménrót fajta érte el a vizsgált tápanyagszinteken, a Hywin hozama N30+PK valamint N90+PK tápanyagszinteken jelentősen, N150+PK tápanyagszinten kisebb mértékben elmaradt a fajtákétól. A három búza genotípus közül a legnagyobb fehérjetartalom és nedves sikér tartalom értéket az MV Ménrót fajta érte el. A kijuttatott tápanyag mennyiségének növelésével mindhárom búza genotípus szemtermésének minősége javult, azonban a hibrid búza minősége még a legnagyobb műtrágyadózis mellett is alacsony volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csemegekukorica termesztése a szabolcsi régióbanCseh, Péter László; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája a csemegekukorica termesztéstechnológiájának a részletezése az Inter-Agrárium Kft.-nél. Ennek az intenzív csemegekukorica termesztési folyamatnak a leírása a 2017 és 2018-as évben történt. Figyelembe vettem az adott évek időjárási tényezőit, az agrotechnikát, öntözést, illetve betakarítást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elővetemény és évjárat hatásának vizsgálata az őszi búza termésmennyiségére, minőségére és növényfiziológiai értékek mutatóinak a változásáraTakács, Ádám; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatomat az őszi búzából készítettem. Kutatásaim során azt vizsgáltam hogy az évjárat és a tápanyagellátás milyen összefüggés van a terméseredmény és minőségi értékek között. Valamint, hogy hogyan alakul az őszi búza növényfiziológiai értékei az eltérő fenológiai szakaszokban és hogy a műtrágyázás milyen hatással van ezekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Évjárat és öntözés hatása különböző éréscsoportú szójafajták terméséreZsoldos, Marcell; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarHa a XX. század karriernövényeire tekintünk, mindenképpen meg kell említenünk a szóját. Őshazája Kelet-Ázsia, azon belül is Mandzsúria. Innen terjedt el később az egész ázsiai kontinensen, Indiába, Tajvanon és Japánban, végül az egész világon. A szójáról szóló első írásos emlékek Kr.e. 2838-ból származnak, amikor is Sen-nung kínai császár az 5 szent növény között említi a rizs, a köles, a búza és az árpa mellett. A dolgozat témája különböző szója fajták összehasonlítása az alábbi szempontok szerint fehérje tartalom, termésátlag, nedvességtartalom, olajtartalom. A vizsgált fajták között volt szuper korai korai és kései éréscsoport. Vizsgáltuk az öntözés hatását a termés mennyiségekre, több évjárat összehasonlítása öntözött és öntözetlen körülmények között. Több évjárat termés átlagainak összehasonlítása is tartalmazza a dolgozat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Forgatásos és forgatás nélküli talajművelés összehasonlítása kukorica termesztésbenFodor, Dániel; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKukorica forgatásos és forgatás nélküli összehasonlítása. A talaj tápanyagkészletére gyakorolt hatását figyeltük meg. Melynek eredménye az volt hogy a forgatás nélküli jobban teljesített. A másik szempont a jövedelmezőség volt. Termelési érték számításbóól és üzemanyag felhasználás megfigyelve a forgatás nélküli teljesített jobban. A tápanyag készleten felül a humusz mennyiség alakulását is követtük. Itt is a forgatás nélküli szerepelt jobban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Géntechnológiával nemesített növények szerepe a korszerű élelmiszer előállításbanPapp, Patrik; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája korunk és jövőnk talán egyik legvitatottabb kérdését járja körbe. Mégpedig a génmódosított növények érdekes világát. Dolgozatom célja nem génsebészeti szinten bemutatni a technológia folyamatokat. Pusztán a leggyakoribb növények bemutatásával kíván élni. Továbbá mi is az a géntechnológia, illetve a magyar és európai uniós jogszabályok manapság hogyan rendelkeznek vele. Végső elképzeléseim között szerepelt, ha egy laikus fogyasztó kezébe adom a munkámat aki kétségekkel teli, akkor ezáltal segíthetek neki egy kicsit eligazodni ebben a kérdéskörben. Illetve döntéshelyzetet teremteni, hogy ő akarja-e az ilyen technológiával előállított élelmiszereket az asztalán látni vagy sem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Geo-Terra 96 kft. öntözéses kukoricatermesztésének ökonómiai bemutatása és elemzéseVeres, Sándor; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarország az európai kukoricatermesztést tekintve fontos szereplő. Hazánk kukoricatermesztésének jelentőségét mutatja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele folyamatosan növekszik, a legnagyobb mértékben a gabona ezen belül a kukorica exportja nőtt. A kukorica tehát jelentős nemzetgazdasági tényező. Szakdolgozatom témája a Geo-Terra 96 Kft. öntözéses kukoricatermesztésének ökonómiai bemutatása és elemzése. A Geo-Terra 96 Kft. egymás melletti két táblája került vizsgálatra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapjánNádasi, Máté; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat témája a hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapján történt. Bemutatja a kukoricát mint kultúrnövényt, illetve a vetőmagtermesztés magyarországi helyzetét. A téma kiemeli a kukorica agrotechnikai elemeinek kulcsfontosságát illetve a megfelelő termésbiztonságot és minőséget a jó hibridválasztással. Vizsgálva van a szakdolgozatban a 2017-es és 2018-as időjárási adatok és ezeknek az értékelése. Értékeli az Agrárgazdaság Kft. adatait a 2017 és 2018-as adatok alapján és következtetéseket javaslatokat von le.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapjánNádasi, Máté; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat témája a hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapján történt. Bemutatja a kukoricát mint kultúrnövényt, illetve a vetőmagtermesztés magyarországi helyzetét. A téma kiemeli a kukorica agrotechnikai elemeinek kulcsfontosságát illetve a megfelelő termésbiztonságot és minőséget a jó hibridválasztással. Vizsgálva van a szakdolgozatban a 2017-es és 2018-as időjárási adatok és ezeknek az értékelése. Értékeli az Agrárgazdaság Kft. adatait a 2017 és 2018-as adatok alapján és következtetéseket javaslatokat von le.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hidropóniás növénytermesztés bemutatása a Green Drops Farm Kft.-n keresztülLasancz, Levente; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA világon és Magyarországon a mezőgazdaság helyzete egyre kiszámíthatatlanabb a folyamatos népességnövekedés, az egyre csökkenő szabad földterületek és az éghajlatváltozás okozta körülmények miatt. Ezek tudatában dolgozatom célja, hogy bemutassam a hidropóniás rendszert és annak működését, ami megoldást nyújthat a mezőgazdaság jelen és jövőbeli problémáira. A hidropóniás rendszert egy Magyarországi startup cégen a Green Drops Farm Kft.-n keresztül ismertetem, ahol kitérek a cég saját maga által fejlesztett hidropóniás tornyaira, amik mind a lokális és nagyüzemi növénytermesztésre megoldást nyújthatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Húsz aminosav tartalmú növénykondicionáló készítmények és kombinációs lombtrágya partnereik termésnövelő hatásának vizsgálata és a gombafertőzések kórtani bonifikációja az őszi káposztarepce, őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrákbanBalogh, Lőrinc; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz alapvető élelmiszerbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság kihívásai manapság számos olyan innovatív megoldást követelnek, amelyek úgy növelik meg a terméshozamot, hogy eközben jelentős mértékben minimalizálják a környezeti stresszhatásokat és a természeti erőforrások kihasználását. Az egyik ilyen megoldás a növények aminosavakkal történő ellátása. Az aminosavak mára már több tudományágazatban is széles körben ismertek az élőlények táplálkozásában játszott fontos szerepükről, és az utóbbi években kiemelten növekvő fókusz irányul a növénytermesztésben való egyre hatékonyabb alkalmazásukra. Ez a szakdolgozat az aminosavak potenciális termésfokozó hatását vizsgálja a növénytermesztés területén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kerti bazsalikom (Ocimum basilicum) termesztése akvapóniás rendszerbenKállay, Dalma Róza; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban a kerti bazsalikom termesztését vizsgáltam akvapóniás rendszerben, melyben 3 féle kezelést alkalmaztunk 4 ismétlésben. A 3 kezelés a következők voltak: Az 1. csoportot minden egyes betakarításnál levágtuk, gyökerét nem távolítottuk el (állandó állomány maradt), a 2. csoportot 12 hetente cseréltük, a 3. csoportot meg minden betakarításnál lecseréltük új palántákra (6 hetente cseréltük). A termesztés során a munkaműveleteken és növényápolási munkákon kívül heti rendszerességgel végeztünk különböző méréseket: hőmérsékletet, páratartalmat, állomány magasságot, SPAD és NDVI műszerekkel mérhető fotoszintetikus aktivitást, betakarítás utáni minták és csoportok szárral és szár nélküli tömegét, amelyből a szár-levél arányokat is kitudtuk számolni, valamint termés mintázást az utolsó ismétlésben. A megfigyelt mérési eredmények alapján következtetni tudunk, hogy melyik csoport termeli a legtöbb levél hozamot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Konvencionális és ökológiai termesztésű búza termesztéstechnológiájának és ökonómiai mutatóinak összehasonlítása száraz évjáratbanKávássy, Gergely; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat bemutatja a konvencionális és ökológiai búzatermesztés technológiája közötti különbségeket egy a 2021/2022-es tenyészévben végrehajtott kísérlet eredményei alapján. Részletesen bemutatja az ökológiai és konvencionális parcellákon végrehajtott agrotechnikai beavatkozásokat a talajelőkészítéstől kezdve a betakarítással bezárulólag. Különös figyelmet szentel az ökológiai és konvencionális gazdálkodás ökonómiai aspektusainak, valamint keresi a választ arra a kérdésre, hogy az ökológiai búzatermesztés ökonómiai szempontokat figyelembevéve lehet-e a konvencionális búzatermesztés alternatívája? A diplomadolgozat gyakorlatias megközelítést alkalmazva kiértékeli a környezeti tényezők termelésre gyakorolt hatásait, feltárja a termesztés során elkövetett hibákat, majd javaslatokkal áll elő az eredményesebb, hatékonyabb és jövedelmezőbb búzatermesztés elősegítéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A konvencionális kukoricatermesztésről való átállás a precíziós gazdálkodás feléHázi, Tamás; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatomban nagykunsági mezőgazdasági vállalkozás kukoricatermesztését vizsgáltam, mint növénytermesztő. A gazdálkodás fő tevékenysége a növénytermesztés, továbbá a térség földtulajdonnal rendelkező gazdálkodók számára nyújt mezőgazdasági szolgáltatást. Főként termesztett növények a szemeskukorica, csemegekukorica, napraforgó, őszi búza, őszi árpa, lucerna. 2021-ben áttértünk a precíziós gazdálkodásra, amely nagy mérföldkő volt a gazdaság részéről. Gépesítése modern, haladási szempontból megfelel a precíziós növénytermesztés alapjainak. a 2020-as és a 2021-es évben az öntözhető területek alatt szemeskukorica és csemegekukorica termesztése folyt. Munkám hátterében földterületeimen szintén növénytermesztéssel, továbbá állattenyésztéssel - többségében juhok és sertések –tartásával is foglalkozom, ezáltal, mint az egyik legfontosabb takarmánynövényre a kukoricára esett a választásom. Dolgozatom célja egy dinamikusan fejlődő, modernizált gépesítéssel felszerelt, törekvő cég kukoricatermesztésének vizsgálata, bemutatása, eredmények számba vétele, majd tapasztalataimmal és javaslataimmal való hozzájárulása a jövőbeni kukoricatermesztés eredményességéhez, a terméshozamok növeléséhez, nem utolsó sorban környezetünk védelméhez. Két terület szemeskukorica termesztését vizsgáltam 2020-ban és 2021-ben. Elhelyezkedésük Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy kis létszámú város - Kunhegyes - mellett található. A dolgozatomat saját megfigyelések és mérések adatai, továbbá a termelésvezető által kiadott adatok alapján készítettem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kukoricahibridek termesztéstechnológiájának elemzése aszályos évjáratokbanCsóka, Zoltán József; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérletem során több kukoricahibrid tulajdonságát vettem számításba. A kukorica termésmennyiségét a hibrid tulaldonságai mellett, döntően az évjárat határozza meg. A kísérletem a 2021, 2022-es adatokra támaszkodott. A szakdolgozatomba fontos szerepet kapott az öntözés, mint termésnövelő tényező. A vizsgálat továbbá kitért az elővetemény a talaj, és tápanyagellátás kérdésköreire is. A kisérletem arra a kérdéskörre fókuszált hogy eltérő környzeteti feltételelek mellet melyik hibrid képes nagyobb termésátlagot elérniTétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző kezelések hatása a Boglár szójafajta terméshozamára és termésminőségéreHagymási, Márton; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKutatásomban az igen korai (00) éréscsoportú „Boglár” nevezetű szójafajta termésének mennyiségét és minőségét (fehérje- és olajtartalom) hasonlítottam össze különböző termelési körülmények között a Hajdúságban. A kisparcellás kísérletben három különböző termelési módszert (mérséklet, intenzív, szuperintenzív növényvédőszer használat), három különböző tápanyagellátási szintet (kontroll, N70+PK, N140+PK műtrágya utánpótlás), valamint három különböző öntözéses kezelést (öntözetlen, kontroll és vízutánpótlás az aszályos időszakban) hasonlítottam össze. A célunk az volt, hogy megállapítsuk, hogy az adott termőhelyi körülmények között ezek a kezelések hogyan befolyásolták a szója termésmennyiségét és minőségét (fehérje-, olajtartalom), valamint, hogy melyik általunk alkalmazott kezelés együttes lehet a legideálisabb az alkalmazott szójafajta sikeres termesztéséhez. Ha az eredményeket összességében értékeljük, akkor a szuperintenzív termelési módszer alkalmazása lehet a legsikeresebb, közepes tápanyagellátási szinten. A kísérlet eredményei alapján ekkor igen magas terméshozamot érhetünk el, relatíve jó minőség mellett.