Metszetek

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/273567

Böngészés

Metszetek Szerző szerinti böngészés "Bartha, Ákos"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Lelátók népe
    (2014) Bartha, Ákos; igen
    James Bannon 2013-ban mindent vitt. A Milwall-huligánok közé beépült fedett rendőr története huszonöt év elteltével vált bestsellerré, a lelátók világa iránt érdeklődők kötelező olvasmányává. Sikere nemcsak a szigetországban, de hazánkban is átütő: internetes bloggerektől első vonalbeli sportújságírókon át népszerű humoristákig terjed a laudálók sora. Míg egy jó sztoriból – húsz évvel a gyengécske filmverziót (Személyazonosság) követően – összedobtak egy szép eladási számokat produkáló, egyébiránt meglehetősen középszerű könyvet a nyolcvanas évek mára letűnt brit futball-huliganizmusáról, addig az Underground Kiadó gondozásában a kertek alatt napvilágot látott a mai magyar „rögvalóság”. A magamfajta könyvmoly lelkének már az is jóleső érzés, hogy ezt a négyszáz oldalas szociográfiát nemigen lehet két délután alatt kivégezni (ellentétben a tőmondataival, kínos fordítási bakijaival és tipográfiájával vélhetően a honi funkcionális analfabéták népes táborát megcélzó huligánkrónikával). Sztancsik Richárd – a témában benne élő szerző – ráadásul jól bánik a betűkkel, így aki valamelyest kapcsolódik a magyar futball „szürreálisan szép” világhoz, remekül fog szórakozni (ami az emlékállítás mellett egyébként fő célja a könyvnek).
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Egy mélytengeri hal szárazon Sértő Kálmán – az „urbánus”, a népi, a hungarista
    (2015) Bartha, Ákos; igen
    Sértő Kálmán (1910–1941) alighanem a legellentmondásosabb tagja a magyar népi mozgalomhoz valamilyen módon kötődő írópanteonnak. Életének három évtizede alatt baranyai szegénylegényből először a fővárosi bulvárlapok állandó munkatársává, ünnepelt budapesti „celebbé”1 avanzsált (Hatvany Lajos pártfogoltjaként), miközben a Szabadságban is publikálva, a Nemzeti Radikális Párt tagjaként Féja Géza és Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott, majd a harmincas évek végén „köpönyeget fordítva” a Nyilaskeresztes Párt házi költőjeként fejezte be kalandos földi pályafutását. Az egyedi életút ellenére – vagy éppen ezért – Sértő sohasem számított a jól kutatott népi írók, költők közé.