Metszetek
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Metszetek Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 214)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A 19. századi brit liberalizmus morfológiai megközelítése(2013) Nagy, Levente; igenMill és a liberalizmus Harold Laski szerint a liberalizmus a „nyugati civilizáció kiemelkedő doktrínája” volt évszázadokon keresztül (Greenleaf 1983, 18). E fajsúlyos általánosítás nem árul el sok mindent a liberalizmusról, azt viszont sejteti, hogy egy uralkodó eszmerendszerrel van dolgunk. Laski megállapításánál konkrétabb információkkal szolgálnak R. Muir szavai: „Mindig sajátja volt a Liberális pártnak, hogy fokozott kételkedéssel kövessen minden, állam általi beavatkozási kísérletet a gazdaságba, mely egyben a szabadság megsemmisítését jelenti.”Tétel Szabadon hozzáférhető A 90 évnél idősebb debreceni lakosok kognitív státusának és egészségi állapotának szociológiai vizsgálata(2014) Czibere, Ibolya; Szilvási, Henrietta; Szikszai, Zita; Fábián, Gergely; Imre, Sándor; igenA modern jóléti társadalmak egyik legfontosabb vívmánya, hogy az egyének egyre hosszabban élhetnek kielégítően, fenntartható egészségben és életminőségben. Ez sokkal többet jelent, mint a konvencionálisan használt egészség kategória, egységben tartalmazza az egyén személyiségének biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális jellemzőit. Megismerése rendszerszemléletet, holisztikus megközelítést igényel, az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az idősödés fékezésének biológiai, pszichológiai, szociológiai és spirituális módozatai valóságos anti-aging (öregedést fékező) kultuszt alakítottak ki. Az emberek egyszerre szeretnének hosszabban, de testileg-lelkileg egészségben, önállóan, öntevékenyen és boldogan élni. Az idősödés-teóriák mentén végzett kutatások mindinkább megerősítik, hogy az életmódnak meghatározó szerepe van az élettartamon belüli esély-évek, vagyis az egészségben eltöltött időtartam megnövelésében, azaz a születéskor, a 30 és a 60 éves korban várható élhető életidő vonatkozásában.Tétel Szabadon hozzáférhető Adalékok egy debreceni család történetének kutatásához(2014) Ölveti, Gábor; igenA jelenlegi Hajdú-Bihar megye székhelyén Debrecenben élt a Weiszenberg-család. A zsidóság első bevándorlási hulláma Mária Terézia és II. József uralkodása idején érte el Magyarországot. A cseh-morva tartományokból bevándorlókat a XIX. század elején a Galíciából érkezők követték. A Debrecenhez közeli Hajdúsámsonban például már 1774-ben szervezett hitközség működött. A nemesi birtokok közelsége kedvezett a termény- és a háziipari készítmények értékesítésének. II. József 1781-es zsidórendelete pedig az iparűzés jogát is biztosította részükre. A közvetítő kereskedelem, a mészárszékek és kocsmák haszonbérlete révén pedig elérték, hogy Debrecen szabad királyi város és a közeli Hajdúkerület enyhítsen a letelepedésüket gátló intézkedéseken. Debrecenben 1840-től telepedhettek meg az izraeliták, elsősorban az 1840. évi zsidókról szóló XXIX. törvény kényszerítő rendelkezéseire, amelyek előírták a zsidók szabad lakhatását az „egész Országban és kapcsolt részekben”. A város ugyanis nemcsak a letelepedést, de annak egyik fontos feltételét a birtokszerzést is gátolta. Egészen bizonyos, hogy a lakosság zsidókkal szembeni magatartásának alapvető oka a versenytársak kiküszöbölése volt.Tétel Szabadon hozzáférhető Az adósság-paradoxon és az ekvivalens helyettesítésre épülő fogyasztói preferencia-sorrend és hierarchia(2014) Bánfalvi, Győző; igen„A világ szegénységének többsége rurális régiókban él” (Kovách 2010:119), Európa számos régiójában pedig regisztrált jelenség a vidéki szegénység növekedése, igaz eltérő okok következtében, más-más formákban és nagyságban. Így van ez Magyarországon is, ahol a rendszerváltást követő évtizedekben lezajlott politikai és társadalmi folyamatok következében a vidék folyamatosan vesztette el társadalmi integráló szerepét mind gazdasági, mind kulturális szempontból. Mélyszegénység, gyermekszegénység, diszkrimináció, etnikai konfliktusok, szegregáció, bűnözés, a társadalmi mobilitás hiánya, tartós munkanélküliség, iskolázatlanság, analfabetizmus mind-mind napjaink vidéken zajló társadalmi folyamataihoz kapcsolódó azon fogalmak, melyek jól mutatják, hogy a vidéki szegénység a magyar társadalom legégetőbb, megoldásra váró problémája (Kovách 2010).Tétel Szabadon hozzáférhető Az agrárpiac rehabilitálása Magyarországon 1956 után(2012) Varga, Zsuzsanna; igenA tervgazdasággal foglalkozó magyarországi szakirodalom fókuszában mind a rendszerváltás előtt, mind az azóta eltelt időszakban elsősorban az ipari vállalatok vizsgálata állt. Az agrárium szereplőivel alig foglalkoztak annak ellenére, hogy éppen ezen a területen került sor először a piaci mechanizmusok részleges korrekciójára. A jelen tanulmány egyrészt arra keresi a választ, hogy miért éppen az agrárgazdaságban indult meg a piac rehabilitálása, s meddig jutott el ez a folyamat. Másrészt pedig azt vizsgálja, hogy a piac működéséről felhalmozódott agrárgazdasági tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az 1960-as évek gazdasági reformmunkálataira/ új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai során.Tétel Szabadon hozzáférhető Az agrárszegénységben élő nők Magyarországon a XIX. század második felében(2014) Czibere, Ibolya; igenA nők helyzetét bemutató korabeli irodalmaknak csupán elenyésző hányada foglalkozik a szegénységben élő nőkkel. Ez a társadalmi csoport a magyarországi nőtörténetírásnak sohasem volt a fókuszában, legtöbbször csupán utalások formájában, mintegy mellékesen említve jelent meg egy-egy műben. Ezen művek jó része is inkább kissé romantikus, elsősorban a paraszti kultúrába ágyazott életmódleírás. Kiss Lajos 1955-ben kiadott A szegény emberek élete c. munkájában meg is jegyzi, hogy „az asszonyok történetének megírásáról elfeledkezett még a történelem is. […] Ami fennmaradt, azt is inkább főúri környezetből, nagyasszonyok életéből jegyezték fel; az egyszerű »pórnép« asszonyainak életmódjáról alig van adatunk. Ez pedig feltűnő és sajnálatos.” (Kiss 1955: 275) A magyar falvak népessége a jobbágyfelszabadítás előtt, a feudális kötöttségek időszakában sem volt egységes, hiszen vagyoni különbségek, foglalkozási eltérések alakították ki csoportjaikat, amelyhez még jelentős vallási és korosztálybeli különbségek is járultak. Az ipari forradalom előtt és főként a rendi társadalmakban a családok többsége reprezentációs és termelési egységet alkotott (Somlai 1986). A nemi és életkori szerepekre vonatkozó kulturális értelmezések nem a saját értékeket és normákat fejezték ki, hanem a közösség értékeit és normáit, amelyek magától értetődőként és megmásíthatatlanként hivatkoztak a természetre, amely ezt kialakította. Annak gondolatát, hogy pl. egy férfi és egy nő kapcsolatának természetes állapota milyen, Magyarországon leginkább a polgárosodás folyamán kezdték vitatni és felvilágosult érvként használni a vallás vagy a hagyományok ellen. Addig azonban „a szociabilitás feltétele a születés révén nyert státus, illetve a főként valláserkölcsi, szokásrendi szempontok alapján szabályozott és ellenőrzött nemi, életkori, családi szerepek elfogadása volt. A közösség felügyelete így jelentette évszázadokig a normák érvényességének zálogát, s nemcsak azért, mert a rendbontókkal szemben kikényszerítette azt, hanem azért is, mert a szerepek értelmezését e felügyeleti funkcióval látta el.” (Somlai 1986: 62.)Tétel Szabadon hozzáférhető Alacsonyan iskolázott fiatalok a munkaerőpiacon a derecskei kistérségben(2013) Fényes, Hajnalka; igenElemzésem célja feltárni az alacsonyan iskolázott fiatalok társadalmi hátterét, tőkefajtákkal való ellátottságát, munkaerő-piaci helyzetét, és összevetni a magasabban iskolázottak helyzetével. A kutatás a „Rural Youthjobs” Facilitating the Integration of Rural Youth ont he Labour Market of Bihor – Hajdú-Bihar Euro-Region HURO/1001/081/2.3.2 projekt keretében a derecskei kistérségben folyt 2012-ben. A kérdőíves vizsgálatban 10%-os rétegzett mintát vettünk. A vizsgálatban 14-37 éves fiatalok vettek részt, és öt településen folyt a lekérdezés, Derecskén 228, Sárándon 80, Tépén 38, Hosszúpályin 91, Konyáron 64 fős mintát vettünk, összesen N=501főt kérdeztünk meg.Tétel Szabadon hozzáférhető Alternatives of how to prepare for the future labor market(2015) Szőcs, Andor; Hamvas, László; igenFrom time immemorial, one of the crucial questions of mankind has been what the future has in store for us. The future, however, has remained unfathomable up to this day, and even future studies promises only as much as prognosticating what is likely to continue and what will plausibly change in the world. Thus, no wonder, that already the first “real” economists of the 18th century (Adam Smith et al.) considered the creation of the future model of labor economy as a challenge. At the present era of modern labor market, this task is closely connected with the future status of labor market since in a consumer society income acquired by work forms the basis of satisfying needs (Ehrenberg – Smith 2003, Galasi 1994). We are not saying anything new by stating the fact that the demand for labor force is determined by new places of work and that an ideal supply of labor force must be adaptable to the requirements of demand. To meet requirements and to be adaptable is possible only if we are armed with the necessary competencies and capital (Hodges – Burchell 2003, Bourdieu 1998). The question, to what extent students in higher education are prepared for changes in the demand for labor force, arises at this point. What can young people expect on the labor market in this ever changing world? What kind of job opportunities and work conditions are there for them, and how much are they prepared to face these changes?Tétel Szabadon hozzáférhető Az arányosságról a 2014-es parlamenti választás utáns(2014) Kovács, László Imre; Stumpf, Péter Bence; igenA magyar választási rendszer 2011-es átalakítása során a szisztéma vegyes jellegének megtartása mellett jelentős változások történtek a mandátumallokációs mechanizmusban. A korábbi 386-ról 199-re csökkent a parlamenti létszám, a 176 egyéni kerületből 106 lett, megszűntek a területi listák és az önálló kompenzációs lista, a választás egyfordulóssá vált. Az új szisztéma vizsgálata során szűk egy évvel a választások előtt azt a hipotézist állítottuk fel, hogy a rendszer aránytalanságra való hajlama a korábbihoz képest növekedett. Ezt a feltételezést egy, az akkor aktuális közvélemény-kutatási eredmények alapján kalkulált bemeneti adatokkal feltöltött, modell segítségével ellenőriztük. Ezek az előzetes számítások igazolták a hipotézist, a kapott eredmények alapján számított arányossági mutatók rendre magasabbak voltak, mint a korábbi választási években. A kialakult aránytalanság forrását keresve a modellben három belső és egy külső tényezőt azonosítottunk. A belső tényezők: 1. az egyéni és listás mandátumok arányainak megváltozása, 2. a győztesnek járó "premizáció" bevezetése, 3. az önálló kompenzációs lista megszüntetése. Külső – a mandátumallokációs mechanizmuson kívül eső – tényezőként a pártok erőviszonyainak országos és kerületi szintű alakulását határoztuk meg. Az itt ismertetett, már nem fiktív, hanem a 2014-es valós adatok alapján készült modellszámítások alátámasztják azt a feltételezést, hogy az általunk kiemelt három elem valóban növeli a rendszer aránytalanságra való hajlamát, ennek mértéke pedig – mint minden esetben – jelentősen függ a negyedik, külső tényező alakulásától.Tétel Szabadon hozzáférhető „Az asszonyok történetének megírásáról elfeledkezett még a történelem is” A nőtudomány útja az intézményesülésig(2014) Czibere, Ibolya; igenVan-e a nőknek történelmük? Ez a kérdés eredetileg a Scott (2001a) által szerkesztett kötet címadó kérdéseként jelent meg, amely ráirányította a figyelmet a feminista történettudományban a nők és férfiak, valamint a nők és nők közötti különbségek problémáira és ezek ábrázolási formáira. A feminizmus – hosszú történetisége folyamán – ezen különbségek ellentmondásos következményeivel küszködik, melynek alapja, hogy a feministák egyfelől tagadják azt az elképzelést, hogy a nők egyetlen, közös biológiai tulajdonságokon alapuló csoportot alkotnak. Érvelésükben az anatómia nem jelent sorsszerű elrendeltetést, „az elmének, a léleknek, a polgárnak nincs neme”. Másfelől nemzeti és nemzetközi politikai mozgalmakat indítottak a tanuláshoz és a munkához való jogért, a szavazójogért és a reprodukciós jogért arra hivatkozva, hogy összeköti őket „valami”, hogy a nőket nem csupán a kirekesztettség közös tapasztalatai határozzák meg, hanem a hasonló társadalmi és lélektani „feminin” tulajdonságok is. A feministáknak az a törekvése, hogy felfedezzék a nőket a történelemnek, messzire vezető, összetett és ellentmondásos folyamat. Az azonosság-különbözőség rejtélye feszül benne, amellyel a feministák már régóta szembesülnek, amikor a férfiakkal való egyenjogúság mellett érvelnek. A nők helyzetének javítását célul kitűző történészek évszázadokon át kutatták a múltat annak érdekében, hogy kortól és céltól függően példaadó személyeket találjanak, tudós nőket, írónőket, művésznőket, politikusnőket.Tétel Szabadon hozzáférhető Autonomy and Marginality(2014) Prazsák, Gergő; igenWe have conducted several researches on values among different deviant groups with the students of Interdisciplinary Social Research Doctoral Program Faculty of Social Sciences of Eötvös Loránd University. Zsolt Nagy works with convalescent alcoholics, Marcell Miletics with homeless people, and Enikő Bódis with prostitutes. In this thesis we focus on the research we have conducted among prostitutes and homeless people. We compare their values to the value system of homeless people. We consider it important, because according to our analysis the value ofself-direction (autonomy) isesteemed highly in both of these groups. We used Schwartz’s value test as a quantitative method. With the help of the test we compare the value systems – or as Schwartz puts it: the ‘culture’ – of different deviant (marginal) and non-deviant groups. First, we would like to interpret our hypothesis, the applied theories and methods, then, we will explain the results of the quantitative research.Tétel Szabadon hozzáférhető A belső vámhatár működésének jogszabályi háttere és gyakorlata a paraszti termelés és kereskedelem szemszögéből. Moson vármegye a 19. század első felében(2013) Horváth, Gergely Krisztián; igenMoson megyei agrártársadalmi kutatásaim során megkerülhetetlen kérdéssé vált, hogy a 19. század első felének hétköznapjaiban milyen jelentősége volt, mit is jelentett a gyakorlatban az osztrák–magyar határ. A Lajta mentén több határsík is egymásra rakódott, úgymint ország-, vám-, megye-, tartomány-, uradalom- és településhatár. Az úrbéres népesség által folytatott, Ausztriába irányuló kereskedelmi tevékenység csak akkor érthető meg, a jogszabályi keretek ismeretén túl valamelyest a határ antropológiai, tapasztalattörténeti aspektusaival is tisztában vagyunk. A formális keretek és az informális gyakorlatok egymásra vetítése, ütköztetése a késő rendi világ hatalomszerkezeti, uralmi viszonyainak ismeretéhez is közelebb vihet.Tétel Szabadon hozzáférhető A birtokrekonstrukciós módszer lehetőségei a magyar mezőgazdaság birtok- és földhasználat szerkezetének a kutatásában(2014) Kovách, Imre; igenA földkárpótlás és privatizáció 1990 után, majd a földbirtok és földhasználat koncentráció nagymértékű felerősödése jelentős változásokat eredményezett a magyarországi mezőgazdasági termelésben (Kovách 2012, Kovács 2007). A piacra és önellátásra termelés kettőssége változó formákban és arányokban ugyan, de túlélte a radikális agrárszerkezeti változásokat. Még egy évvel az európai uniós tagság elnyerése után is a teljes- és részidős piacon értékesítő, és a kizárólag önellátásra termelő mezőgazdasági egységek száma megközelítően hasonló volt (KSH). 2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma negyven százalékkal csökkent (AMÖ 2010). 400 000 kisebb családi gazdaság került ki a mezőgazdasági cenzusból vagy fejezte be az agrártermelést, de a nagyrészt vagy egészében önellátásra termelő gazdaságok aránya 60 százalék volt még 2010-ben is (AMÖ 2010). A háztartások önellátásra termelésének a magas aránya Albert és Kohler szerint az Európai Unió új tagállamaiban mindenhol magas (Albert és Kohler 2008). Jehlicka és Smith (2010) mutatták ki, hogy az új tagállamok lakosságának 38-51 százaléka termel élelmiszert saját fogyasztásra. A szerzőpáros szerint a saját fogyasztású élelmiszer termeléséhez kapcsolódó tevékenységformák nem csak a szegény néprétegek túlélési stratégiáinak, a gazdasági kényszereknek, a szocializmus élelemhiányának és a hagyományoknak a következményei, hanem a magasabb státuszú, városi családok is egyre inkább motiváltak a biztos forrásból származó és egészségesebbnek tekintett élelmiszer előállításában és a hobbicélú gazdálkodásban.Tétel Szabadon hozzáférhető Book review: Women in Deep Poverty(2016) Szaboova, Rita; nemIn the presented book, Dr Czibere Ibolya explicitly deals with the issue of poverty in general but also with reference to female poverty in particular. On the basis of her research, the author tries to address the issues related to gender differences, as well as the hardships of women who experience their poverty or, more precisely, how they assess their situation compared to that of men. The main theme of the book is approached through a variety of situations in the lives of women who have found themselves facing poverty in the past as well as today. Because of these facts and reasons, the reviewed publication coincides with the current discussions related to many historical and social areas. The described issue is still relevant, especially given the current social development and political situation. The author of the scientific monograph manages to select highly current issues related to social work both in Hungary and Slovakia, as well as in many other countries of the world. The issue of women’s poverty appears to play a significant role in our part of the world. To tackle this complex issue, the author formulates a goal that is relatively difficult to reach – to identify and characterise the factors and conditions underlying the development of women’s poverty in society. This way, the author makes a valuable contribution to the ongoing systematisation of the existing theory and practice focusing on the theoretical and methodological aspects of the issue, as well to the state of the art in the field. The publication not only accumulates a lot of relevant information, but also meets the goals set at the start of the research.Tétel Szabadon hozzáférhető Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat(2015) Schranz, Edit; igenMilyen mértékben befolyásolja a társadalmi mobilitás az életesélyeket s hogyan jelenik meg mindez az oktatás szűrőjén keresztül? Vajon a bolognai folyamat felsőoktatásban megjelenő mobilizáló hatása valóban nyitott lehetőségeket kínál az európai – és ezen belül kifejezetten a magyar – tanulni vágyó fiatal generációknak, vagy az eredetileg kitűzött célok áldozatul estek a szigorú gazdasági tényezőknek? Érvényesül-e az oktatás társadalmi mobilitást generáló – felfelé lépés lehetőségét feltáró – hatása?Tétel Szabadon hozzáférhető Central European Innovative Practices Supporting Active Ageing(2016) Bihari, Ildikó; Czibere, Ibolya; Csoba, Judit; Kerekes, Noémi; Rácz, Andrea; igenThe study presents through international examples of how the security and quality of life of elderly and disabled people can be enhanced. 12 partners in eight Central European countries carried out pilot activities within the framework of the HELPS project. The aim of this international project is to contribute to the decrease of the social exclusion of elderly, and to elaborate practises through which seniors would not be constraint to institutional care, and can live in their homes on a longer term. The study presents the outcomes of these pilots and the ensuing primary experiences. The presented innovative solutions offer possibilities in various fields (housing, services, career, practises, information of relatives) for the home care of elderly and people living with disabilities. Prior to the elaboration and put into practice of the development ideas and plans, the partners evaluated the health care system and related services offered to elderly and disabled people in their homeland. The analyses revealed those shortage areas, where further developments would increase the possibility to keep and care for the target group in their homes.Tétel Szabadon hozzáférhető Child protection models for mainstreaming child’s rights(2014) Rácz, Andrea; igenThinking about and dealing with children, it is extremely important to ensure they get everything that is needed to unfold their skills and potential talents. The professionals working with children have to trust them and children living on the border of child protection, or those living in public care have to be supported in a way that their needs – special and unique – are taken into consideration just the same as if they lived with their families. The recognition of the family’s role in children’s life is inevitable; in care provision, it means the necessity to move towards an integrated, family-community based system of provision, which is capable of ensuring effective service packs for the primary and secondary target group of child protection, adjusting to the dual function of child protection. “Child protection is a social institution that was created to support another social institution, the family, in order to help the family in its tasks related to the child’ development and social inclusion, and if it is necessary, to take over the responsibility for the child from the family which is unable to ensure it.” (Domszky 2011: 3-4). First, the study presents Fox Harding’s typology about the system logics of services for children. Then, we deal with the need of strengthening the rights of children in care and illustrate it by two examples: 1) FICE: tender for good practices in child protection and 2) the Children’s Parliament 2014 which had the theme of social integration.Tétel Szabadon hozzáférhető Community is more than just a physical space Discuss this statement with specific reference to the role of the concept and experience of contemporary community(2015) Schranz, Edit; igenWhat happens if among the members of a society and among the smaller and larger units and groups making up the society trust and confidence seems to be disappearing at once? What happens if confidence reposed into each other fall victim to social differences as well as to the economic / cost-of-living boxing of modern information society? How to stop the crisis symptom that seems to be developing this way and which is shown in the fragmentation of communities?1 With other words, is it possible to “stick again together” a community or even a whole society started to disintegrate? The questions, even if not so characteristically phrased, provide sociologists actually with the scope of understanding our modern, individualistic world (Habermas 1994). Gusfield (1975) depicts dichotomy of community and society in a way that we should interpret community as a pervading, significant contrast. By now literature seems as if it was only be able to picture the changes taking place in the images both of the society and community describing them by even more pronounced, contradictory processes. The changes that send messages on the disintegration of categories and frames becoming insecure instead of the security and integration quasi missed by Habermas. It also seems as if—quasi as an answer given to this process—occlusion/seclusion both on the part of community members and the various communities from the seemingly unknown and insecure changes were more intensive (Légmán 2012). We intend to construe these phenomena on the next pages, but due to extension limits without the need for completeness of social interpretations. We want to do it with the help of mainly one dimension: value preference through the example of a given society, namely the Hungarian one. Thus we get to the stability and the solidarity of the members of the smallest unit of society, one which accepts and expresses various value preferences, the family.Tétel Szabadon hozzáférhető Comparative Analyses on Youth Care in Hungary and Serbia(2015) Burgund, Anita; Rácz, Andrea; igenLast two decades there has been an increase in research area about youth leaving care. Until last decade of XX Century there has only been research on small scale samples describing needs and life of youth leaving care. After 1990 research which used different research technique and design start to appear in analyzes of the process of youth leaving care. This article provides a comparative overview of policies and practices regarding the transition from youth to independence and perceived differences in defining concepts, laws and outcomes of alternative care in Serbia and Hungary. In general, studies have shown that young people leaving alternative care face the risk of social exclusion and marginalization and a lack of political action directed at them as vulnerable group. Youth on care belong to unprivileged group because there is a high probability that they will become beneficiaries of the social protection system, become socially excluded but also dependent on social welfare services as adults.Tétel Szabadon hozzáférhető A családi albumoktól a Facebook-os önreprezentációkig(2014) Tóth, Eszter Zsófia; igenÍrásom első felében munkások fényképalbumait mutatom be, a hozzá fűzött történetekkel együtt, kitérek a korabeli életmód-átalakulások fotóreprezentációira, a fogyasztás átalakulására, cikkem második felében beszélek arról, hogyan alakítja át a gyermekek generációjánál a facebook-os önreprezentáció a képek használatát, a megváltozott kommunikációs rendszer az emlékezeti aktusokat. A közösséget összetartó múlt többek között a személyes elbeszélések útján válik a közös, mediatizált tudás részévé. A társas szituáció jelentésalkotó hatással van a múlt megjelenítésére, így maga a fényképnézés aktusa is. A társalgó/társalgási emlékezet (conversational remembering) kifejezés az interakcióban zajló visszaemlékezésekre utal. Abból indulunk ki, hogy a szándékosan „kikeresett” emlékekben kifejeződik az emlékezés konstruktív természete (Kónya, 2000: 160). A társalgó emlékezés kifejezés arra (is) utal, hogy a beszélgetés célja a múlt együttes (re)konstrukciója.