Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2303

Mezőgazdaságtudományi Kar

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Komlósi István)

Agrártudományi doktori tanács

D52

Doktori programok:

  • Állatitermék-előállítás
    (programvezető: Dr. Jávor András)
  • Takarmányozás, halbiológia
    (programvezető: Dr. Babinszky László)
  • Szaporodásbiológia
    (programvezető: Dr. Rátky József)
  • Genomika
    (programvezető:Dr. Kusza Szilvia)
  • Állatnemesítés - Génmegőrzés, Állatökológia
    (programvezető: Dr. Komlósi István)

Böngészés

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bársony, Péter"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Különböző nagyságú ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch) populációk hatása az egynyaras ponty (Cyprinus carpio L.) termelésére
    Bársony, Péter; Szabó, András; Pócsi, László; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE----ATC MTK; DE----ATC MTK
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A monoszex ikrás pontyállományok (Cyprinus carpio L.) kialakítása és teljesítményének vizsgálata az intenzív termelés tükrében
    Kovács, László; Bársony, Péter; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Takarmányozás-élettani Tanszék
    A világ egyik legjelentősebb akvakultúrában tenyésztett halfaja a ponty, amit jól mutat az a tény, hogy a 2019-es statisztikai adatok alapján a ponty a negyedik legnagyobb mennyiségben előállított (4,4 millió tonna) halfaj a világon (FAO FISHSTAT J, 2021). A világ pontytermelésének 96%-a Ázsiából (Oroszországgal együtt), azon belül is elsősorban Kínából (a világ termelésének 71%) származik. A maradék 29%-on osztozik a világ többi része. Európa, és ezen belül Magyarország is csak egy igen kis részét képezi a világ pontytermelésének, annak ellenére is, hogy hazánk legfontosabb akvakultúrás halfajáról van szó. A változó igényeknek, a globális klímaváltozásnak és sok egyéb tényezőknek köszönhetően a közeljövőben kénytelenek leszünk különböző, a hatékonyságnöveléssel kapcsolatos megoldási javaslatokat, fejlesztéseket eszközölni annak érdekben, hogy a jövőben is gazdaságos legyen a hazai pontytermelés. Ilyen hatékonyságnövelő módszer lehet például: egyivarú állományok alkalmazása, tavak intenzifikálása, különböző termelő rendszerek kombinálása, termelési időszak csökkentése, pontytápok fejlesztése, jól teljesítő tájfajták alkalmazása és keresztezése. Dolgozatom célja a hatékonyságnövelés néhány vetületének részletes vizsgálata volt. Először egy egyszerűbb módszerrel, gazdaságosan, a hagyományostól eltérő módon próbáltunk előállítani monoszex pontyállományokat. A vizsgálattal az volt a célunk, hogy egy hétköznapi termelő számára is elérhető, más halfajoknál már működő módszert vizsgáljunk. Az általunk alkalmazott vízhőmérsékleti kezelésekkel viszont nem sikerült befolyásolni egy adott populáción belül a pontyok ivararányát. Második részben intenzív termelési rendszerben vizsgáltuk a monoszex ikrás állományok és a hagyományos vegyesivarú állományok növekedését, majd az intenzíven nevelt piaci méretű halaink eredményeit összehasonlítottuk tógazdaságban nevelt piaci méretű állományokkal. A kísérlet célja az volt, hogy mind intenzív, mind pedig tógazdasági viszonyok között megvizsgáljuk az ivarok közötti növekedésbeli különbségeket. Klasszikus módon, a szakirodalomban tárgyalt több generációs módszerrel létrehozott monoszex ikrás állományok termelési paramétereit vizsgáltuk recirkulációs rendszerben. Az eredmények alapján megállapítható, hogy intenzív rendszerben nem származik előnye a monoszex ikrás állományoknak a hagyományos vegyesivarúakkal szemben, így nem érdemes erőforrást pazarolni a bonyolult és költséges technológiára. Az intenzív rendszerben kapott eredményeinket összehasonlítottuk több, tógazdaságból származó állomány eredményeivel. A vizsgálat arra enged következtetni, hogy egy vegyesivarú állomány esetében a testtömeg szempontjából az ivarnak komoly jelentősége van. Egy állományon belül a nagyobb méretű halak nagyobb valószínűséggel ikrások, kisebbek pedig tejesek. Harmadik részben, egy olyan kombinált intenzív-extenzív nevelési stratégiát vizsgáltunk melynek alapvető célja a jelenlegi hároméves tenyészidőszak két évre történő rövidítése volt. Ennek alapjait egy szezonon kívüli szaporítás és az így nyert lárva intenzív rendszerben történő előnevelése adta. A két hónapos előnevelés után a halak április elején, előkészített nevelőtavakba kerültek, ahol tovább folyt a halak nevelése, kihasználva a tavaszi planktoncsúcs táplálékbőségét. Az ily módon történő egynyaras előállítás során a halak átlagtömege többszöröse volt a normál technológiában nevelt halak testsúlyának. A kombinált vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy bár még kevés információval rendelkezünk az ilyen típusú termelési rendszerekről, valószínűleg biztonsággal lerövidíthetjük a hároméves tenyészidőszakot két évre, ezzel költséghatékonyabbá tehetjük a tógazdasági pontytermelést. A szakirodalmi források és a kapott eredményeink alapján összességében megállapítható, hogy a ponty sokoldalú tenyésztési célokra felhasználható halfaj. Olyan jó növekedési potenciállal rendelkezik, hogy akár 1-1,5 év alatt is elérheti a piaci méretet (1,5-3,5 kg). Minden csak tartástechnológia függvénye, intenzív rendszerben vagy kombinált rendszerben (magasabb költségek mellett) a rövidebb tenyészidőszak könnyedén elérhető, amely kutatásunk egyik fő vizsgálati célja volt, de mindemellett továbbra is versenyképes maradt a hagyományos, hároméves tógazdasági tartástechnológia is.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Optimalization of the European perch (Perca fluviatilis) Digestion and the Utilization of the Yellow mealworm in the Perch Nutrition
    Toviho, Odunayo Abigeal; Bársony, Péter; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    The cost of feeding takes the highest part of aquaculture production cost; protein sources are the most expensive feed ingredient. Insects have been proposed as an alternative protein source and they are especially well suited for carnivore species because European perch already consume more than 50% insects in their natural diet. To develop an effective feed formulation an understanding of the digestive processes is important. The research conducted during this dissertation explored the nutrient composition of yellow mealworm (YM), optimization of production, and nutrient composition of YM and compared the growth, protein efficiency ratio (PER), net protein ratio (NPR), and true digestibility (TD) of diets containing 25% and 50% yellow mealworm meal to soybean meal using a rat assay. We continued to gain a proper understanding of the digestion processes of the European perch, by investigating the enzyme activity at different temperatures lower than the reported optimal. The various experiment provided a basis for the formulation of a diet where various percentages of fishmeal were replaced with yellow mealworm meal, this diet was used in a feeding experiment. We explored the nutrient composition of YM at different ages, sizes, and stages of life cycle. The result shows that larvae do not differ based on age, but the size influences the nutrient composition, the larger-sized worm had lower surface area hence a lower proportion of exoskeleton and higher dry matter content. We also used duckweed as a feeding substrate to determine its effect on production parameters and nutrient composition of YM, the result indicates that above 50% inclusion of duckweed in the feeding substrate result in worse production parameters. When we considered the result of the production parameters and the nutrient composition in this experiment the S75D25 feeding substrate is the best. In an in-vivo rat experiment where soybean meal was replaced with 25% and 50% YM meal the biological values were not statistically different from those fed 100% soybean meal as a protein source. This means that up to 50% replacement of soy with YM meal maintained the quality of protein as seen in the PER, NPR, and TD. The result of enzyme activity at different temperatures shows that the highest enzyme activity is between 18 °C and 20 °C, the enzyme activity peaks at 20 °C after which there is a decline in the enzyme activity. When European perch were fed with feed formulated by replacing 12.5%, 25%, and 37.5% fishmeal with YM meal. The result shows that at all 3-inclusion levels, there is no significant difference in production parameters, hence YM meal can replace fishmeal up to 35.7% without adverse effects on the growth rate, FCR, and survival rate.