Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon készült szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK dolgozatok gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok egy része az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Szerző szerinti böngészés "Ábrahám, Éva Babett"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 44)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hidrokultúrás (Float-bed) dohánypalánta-nevelés kialakulása, termesztéstechnológiája és jövőbeni perspektíváiPapp , Zoltán Ferenc; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban szeretném bemutatni, kicsiny történelmi rátekintéssel növényünk hazai elterjedését, kibontakozását és palánta-nevelésének történetét, a régebbi, hagyományos technológiától, a ma elterjedt, világszínvonalú palántanevelési módszeréig, technológiájának bemutatásával. Még ha sajnálatosan meglehetősen perifériára is került eme növényünk termelési volumene, ám nevelésében, termesztett minőségében jelenleg is az élvonalhoz tartozik, ami annak is köszönhető, hogy mindig is jellemző volt erre a vertikumra, az újra, a fejlesztésekre való nyitottság. Ennek része pedig a legfejlettebb technológiák alkalmazása a dohánypalánta nevelés területén is mivel ez jelentős könnyebbséget jelenthet a palántanevelés során. Ilyen automatizált folyamat lehet akár a szellőztetés páratartalom, hőmérséklet és szélerősség – méréssel, illetve a neveléshez szükséges tápanyagok automatizált bekeverése, folyamatos automatikus monitorozás által. Amennyiben minden technológiai elem optimális működését biztosítani, segíteni tudjuk, ezáltal nemcsak a munkafolyamatok energia- és munkaerőigénye valósítható meg, hanem környezetgazdálkodásilag is előrelépés történhet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tápanyagellátás hatása az őszi árpa fejlődésére, termésmennyiségére és minőségére üzemi körülmények közöttTóth, András Lajos; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz őszi árpa a világon, úgy magyarországon is egyik legjelentősebb gabonanövény. A kísérletemben azt vizsgáltam, hogy hat az őszi árpa termésmennyiségére minőségére miként tápanyagutánpótlás. A vizsgálataim során megfigyeltem növénymagasságot, kalászméretet, ezermagtömeget, termésmennyiség alakulását, beltartalmi paramétereket. A kísérletemet saját gazdaságunkban végeztem. A kísérletem alapján megállapítható volt, hogy érdemes talajvizsgálatra alapozottan végezni a tápanyagellátást/utánpótlást. Igazolható, hogy a tápanyag mennyisége hatással van a növénymagasságra, termésmennyiségre és minőségre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Aspergillus flavus és niger hatása a kukorica termésmennyiségére és minőségéreVad, Imre György; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica (Zea mays) származásáról megoszlóak a vélemények a világban. A tudósok a mai napig keresik a pontos őshazáját, abban viszont egyetértés van, hogy valószínűleg az amerikai kontinensről származik. Egyesek szerint a ma termesztett kukoricák őshazája Dél-Brazília, Északkelet-Brazília és Paraguay lehetett, mások azonban Mexikóban és Közép-Amerikában írják le származási helyét. Néhány vélemény szerint két géncentrum is kialakulhatott, előbb Közép-Amerikában és Mexikóban (időszámításunk előtt 5000. körül), majd i.e. 3000 környékén Peru, valamint Bolívia környékén. Európába Kolumbusz Kristóf hozhatta be, majd spanyol, portugál kereskedők terjesztették tovább Ázsia és Afrika felé. A kukorica ma a világon a legnagyobb területen termesztett növény. A FAOSTAT (2020) feljegyzései alapján 1961-ben 105 millió, 2020-ban pedig már több mint 201 millió hektár volt a vetésterülete. A legnagyobb kukoricatermelő országok: USA, Kína, Brazília, Argentína. Magyarországi vetésterülete 1961-ben meghaladta az 1.350.000 hektárt (FAOSTAT, 2020), ez a terület 2020-ban pedig 1 millió hektár volt (KSH, 2020). Elsősorban humán étkezési célra, takarmányozásra, illetve bioetanol előállításra használják fel magas fehérje és keményítő tartalma miatt. Éppen ezért kiemelten fontos a kórokozókkal szembeni védekezés, ugyanis egyes gombafajok toxinjai (Aflatoxin, DON) mérgező hatással lehetnek az emberi és állati szervezetre is. Komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, melyek súlyos esetben halálos kimenetelűek lehetnek. Ezek az egyenlítő felől származó melegkedvelő gombafajok (Aspergillus ssp.) valószínűleg a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt érték el hazánk határait, ezzel fejtörést okozva a magyar gazdáknak, mivel az egészségügyi kockázatok mellett, komoly károkat okozhatnak a termésmennyiségben és a termés minőségében is, akár betakarítás után, tárolás során is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az olajtök (Cucurbita pepo convar. pepo var. styriaca) egyes termesztéstechnológiai elemeinek vizsgálata egy családi gazdaságbanNémeth, Dániel Imre; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom témáját a saját gazdaságunkban is folyamatosan jelenlévő kísérletezés ihlette, ami rendszerint arra irányul, hogy milyen módszerrel, technológiával tudjuk kihozni az általunk termesztett növényekből a maximumot az adott évben. A termés maximalizálása mellett a hatékonyságunkra is nagy figyelmet fektetünk, így az ilyen és ehhez hasonló kísérletek eredménye alapján tudunk minden évben az eddigi információkat, tapasztalatokat összevetve és elemezve jobban, többet, hatékonyabban termelni. Elkezdtünk az egyes hibridekkel különböző sortávolságon, illetve tőszámmal kísérletezni. Ezeknek a tényezőknek a változtatásával állítottam be kísérleteimet, amelynek tapasztalatai alapján más aspektusban is megismerhetjük az olajtök sor- és tőtávolság igényét, illetve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az olajtök termesztése a Zemplén nyugati részén, az elmúlt évek szárazságának hatása a termésreSomosi, Zoltán; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar2022-2023 éves termésmenyiségének elemzése a Rustikal és Armin fajtáknál, ezen időszakok változásai és a csapadék mint befolyásoló tényező. Az olajtök termesztése előnyös lehet, legfőképpen a sokrétű felhasználása miatt és precíziós gazdálkodási szempontok alapján is, ebben a túlzottan gabona túlsúlyos időben. Ezért gondoltam úgy, hogy az itt végzett adatok feldolgozásával és kísérletek, kutatásom lebonyolításával értékes információkkal szolgálhatok a magyar agrárium számára, ezáltal elősegítve az olajtök termesztésének egyszerűsítését és népszerűsítésétTétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi káposztarepce intenzív termesztéstechnológiájának vizsgálata a Gold Farm Kft.-nélTóbi, Viktor; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Gold Farm Kft. szihalmi területein évek óta már-már hagyományosan őszi káposztarepce demo-, illetve fejlesztői fajtasorokat állít be olyan nagynevű nemesítőházaknak, mint a Bayer, Rapool, Syngenta, Limagrain, KWS, Pioneer, BASF, illetve 2016-tól egyik helyszínéül szolgál Magyarország egyik legjelentősebb agrárintegrátorának, az IKR Agrár Kft. nagyparcellás őszi káposztarepce fajtasorának. A fejlesztői fajtasorokban nem csak kereskedelmi forgalomban lévő hibridek, hanem a legígéretesebb fajtajelölt hibridek is elvetésre kerülnek az erre kijelölt parcellákon, ahol a kísérletek gazdái nem csak a termésmennyiséget és az olajtartalmat vizsgálják, hanem folyamatos szemlék során meghatározott fenológiai állapotban az egyes hibridek számos egyéb agronómiai tulajdonságát is. Ezeknek a fajtakísérleteknek a legfőbb célja, hogy a betakarítási eredményeket megismerve a repcetermesztő gazdáknak olyan támogatást nyújtson a fajtaválasztáshoz, amivel eredményesebbé tehetik gazdálkodásukat. Számunkra ennek a jelentősége még inkább felértékelődik, ugyanis a saját területeinken alkalmazott termesztéstechnológia mellett vizsgálhatjuk a legjobb hibridek termőképességét, termésstabilitását akár több, különböző évjáratban is. Dolgozatomban részletesen ismertetem a gazdaságban alkalmazott repce termesztési technológiát három egymást követő, eltérő évjáratban. A három különböző évjáratban vizsgálom a saját területeinken beállított nagyparcellás fajtakísérletek eredményeit, illetve azt, hogy az intenzív technológiák alkalmazásával és a technológiai fegyelem betartásával hogyan lehet növelni a termésátlagot, mérsékelni az időjárási szélsőségek termésre gyakorolt negatív hatásait. Adott termesztéstechnológia mellett megfigyelem, hogy a nagyparcellás kísérletek eredményei alapján kiválasztott hibridek hogyan állják meg a helyüket az üzemi termesztésben. Összevetésre kerül az üzemi termesztés eredménye az országos, illetve vármegyei terméseredményekkel is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi káposztarepce nitrogén tápanyagreakciója és talajműveléseZsibai, Zsombor; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatom az őszi káposztarepce nitrogén műtrágyára adott reakcióját és talajművelési módszereit vizsgálja két különböző évjáratban. Két kísérletet végeztem: az egyik a szántásos és a forgatás nélküli talajművelést hasonlította össze, a másik pedig különböző nitrogén mennyiségek hatását tanulmányozta a repce elágazódásaira nézve. A kísérletek saját gazdaságunk területein zajlottak a célom pedig a hatékonyabb repcetermesztési technológia kidolgozása volt. Az eredmények rámutattak hogy a forgatás nélküli művelés jobb illetve a nitrogén jelentősen befolyásolja a a repce elágazódásainak számát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Búza genotípusok termésmennyiség- és minőség elemzése különböző tápanyag szintekenNémeti, Zsolt; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban 3 különböző búzagenotípus termésmennyiségét és minőségét vizsgáltam 3 tápanyagszinten. A tudományos kutatómunkámat a búza kísérletének vonatkozásában végeztem. A kísérlet A DE AKIT Látóképi Kísérleti Telepén készült, ami Debrecentől körülbelül 15 km-re található. A kísérlet talaja sík, kiegyenlített. A terület a 33. számú közlekedési útvonal mellett helyezkedik el. A talaj genetikailag a csernozjom típusba tartozik. Ebbe a főtípusba azok a talajok tartoznak, amelyekre humuszanyagok raktározódnak és halmozódnak fel. Mindemellett a kalciummal telített talajodat kétirányú mozgása jellemzi. A kísérlet időszaka 2020/2021, amely során 3 búza genotípust vizsgáltak: 1. GK Börzsöny, 2. MV Ménrót, 3. Hywin. A vizsgált genotípusok közül a GK Börzsöny és az MV Ménrót fajták, a Hywin pedig egy hibridbúza. Mindhárom tápanyagszint esetében a GK Börzsöny volt az, amelyik a legnagyobb termésátlagot produkálta. Második legnagyobb hozamot az MV Ménrót fajta érte el a vizsgált tápanyagszinteken, a Hywin hozama N30+PK valamint N90+PK tápanyagszinteken jelentősen, N150+PK tápanyagszinten kisebb mértékben elmaradt a fajtákétól. A három búza genotípus közül a legnagyobb fehérjetartalom és nedves sikér tartalom értéket az MV Ménrót fajta érte el. A kijuttatott tápanyag mennyiségének növelésével mindhárom búza genotípus szemtermésének minősége javult, azonban a hibrid búza minősége még a legnagyobb műtrágyadózis mellett is alacsony volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csemegekukorica termesztése a szabolcsi régióbanCseh, Péter László; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája a csemegekukorica termesztéstechnológiájának a részletezése az Inter-Agrárium Kft.-nél. Ennek az intenzív csemegekukorica termesztési folyamatnak a leírása a 2017 és 2018-as évben történt. Figyelembe vettem az adott évek időjárási tényezőit, az agrotechnikát, öntözést, illetve betakarítást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elővetemény és évjárat hatásának vizsgálata az őszi búza termésmennyiségére, minőségére és növényfiziológiai értékek mutatóinak a változásáraTakács, Ádám; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatomat az őszi búzából készítettem. Kutatásaim során azt vizsgáltam hogy az évjárat és a tápanyagellátás milyen összefüggés van a terméseredmény és minőségi értékek között. Valamint, hogy hogyan alakul az őszi búza növényfiziológiai értékei az eltérő fenológiai szakaszokban és hogy a műtrágyázás milyen hatással van ezekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Évjárat és öntözés hatása különböző éréscsoportú szójafajták terméséreZsoldos, Marcell; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarHa a XX. század karriernövényeire tekintünk, mindenképpen meg kell említenünk a szóját. Őshazája Kelet-Ázsia, azon belül is Mandzsúria. Innen terjedt el később az egész ázsiai kontinensen, Indiába, Tajvanon és Japánban, végül az egész világon. A szójáról szóló első írásos emlékek Kr.e. 2838-ból származnak, amikor is Sen-nung kínai császár az 5 szent növény között említi a rizs, a köles, a búza és az árpa mellett. A dolgozat témája különböző szója fajták összehasonlítása az alábbi szempontok szerint fehérje tartalom, termésátlag, nedvességtartalom, olajtartalom. A vizsgált fajták között volt szuper korai korai és kései éréscsoport. Vizsgáltuk az öntözés hatását a termés mennyiségekre, több évjárat összehasonlítása öntözött és öntözetlen körülmények között. Több évjárat termés átlagainak összehasonlítása is tartalmazza a dolgozat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Forgatásos és forgatás nélküli talajművelés összehasonlítása kukorica termesztésbenFodor, Dániel; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKukorica forgatásos és forgatás nélküli összehasonlítása. A talaj tápanyagkészletére gyakorolt hatását figyeltük meg. Melynek eredménye az volt hogy a forgatás nélküli jobban teljesített. A másik szempont a jövedelmezőség volt. Termelési érték számításbóól és üzemanyag felhasználás megfigyelve a forgatás nélküli teljesített jobban. A tápanyag készleten felül a humusz mennyiség alakulását is követtük. Itt is a forgatás nélküli szerepelt jobban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Géntechnológiával nemesített növények szerepe a korszerű élelmiszer előállításbanPapp, Patrik; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája korunk és jövőnk talán egyik legvitatottabb kérdését járja körbe. Mégpedig a génmódosított növények érdekes világát. Dolgozatom célja nem génsebészeti szinten bemutatni a technológia folyamatokat. Pusztán a leggyakoribb növények bemutatásával kíván élni. Továbbá mi is az a géntechnológia, illetve a magyar és európai uniós jogszabályok manapság hogyan rendelkeznek vele. Végső elképzeléseim között szerepelt, ha egy laikus fogyasztó kezébe adom a munkámat aki kétségekkel teli, akkor ezáltal segíthetek neki egy kicsit eligazodni ebben a kérdéskörben. Illetve döntéshelyzetet teremteni, hogy ő akarja-e az ilyen technológiával előállított élelmiszereket az asztalán látni vagy sem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Geo-Terra 96 kft. öntözéses kukoricatermesztésének ökonómiai bemutatása és elemzéseVeres, Sándor; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarország az európai kukoricatermesztést tekintve fontos szereplő. Hazánk kukoricatermesztésének jelentőségét mutatja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele folyamatosan növekszik, a legnagyobb mértékben a gabona ezen belül a kukorica exportja nőtt. A kukorica tehát jelentős nemzetgazdasági tényező. Szakdolgozatom témája a Geo-Terra 96 Kft. öntözéses kukoricatermesztésének ökonómiai bemutatása és elemzése. A Geo-Terra 96 Kft. egymás melletti két táblája került vizsgálatra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapjánNádasi, Máté; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat témája a hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapján történt. Bemutatja a kukoricát mint kultúrnövényt, illetve a vetőmagtermesztés magyarországi helyzetét. A téma kiemeli a kukorica agrotechnikai elemeinek kulcsfontosságát illetve a megfelelő termésbiztonságot és minőséget a jó hibridválasztással. Vizsgálva van a szakdolgozatban a 2017-es és 2018-as időjárási adatok és ezeknek az értékelése. Értékeli az Agrárgazdaság Kft. adatait a 2017 és 2018-as adatok alapján és következtetéseket javaslatokat von le.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapjánNádasi, Máté; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat témája a hibrid vetőmagkukorica termesztése az Agrárgazdaság Kft. adatai alapján történt. Bemutatja a kukoricát mint kultúrnövényt, illetve a vetőmagtermesztés magyarországi helyzetét. A téma kiemeli a kukorica agrotechnikai elemeinek kulcsfontosságát illetve a megfelelő termésbiztonságot és minőséget a jó hibridválasztással. Vizsgálva van a szakdolgozatban a 2017-es és 2018-as időjárási adatok és ezeknek az értékelése. Értékeli az Agrárgazdaság Kft. adatait a 2017 és 2018-as adatok alapján és következtetéseket javaslatokat von le.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hidropóniás növénytermesztés bemutatása a Green Drops Farm Kft.-n keresztülLasancz, Levente; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA világon és Magyarországon a mezőgazdaság helyzete egyre kiszámíthatatlanabb a folyamatos népességnövekedés, az egyre csökkenő szabad földterületek és az éghajlatváltozás okozta körülmények miatt. Ezek tudatában dolgozatom célja, hogy bemutassam a hidropóniás rendszert és annak működését, ami megoldást nyújthat a mezőgazdaság jelen és jövőbeli problémáira. A hidropóniás rendszert egy Magyarországi startup cégen a Green Drops Farm Kft.-n keresztül ismertetem, ahol kitérek a cég saját maga által fejlesztett hidropóniás tornyaira, amik mind a lokális és nagyüzemi növénytermesztésre megoldást nyújthatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hígtrágya hatása a szántóföldi növénykultúrákra, Hajdúdorog régiójábanOllé, Ferenc; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarCélkitűzésem, hogy megvizsgáljam a hígtrágya előnyét, esetleg hátrányát a szántóföldi kultúrákban. A szakszerűen kihelyezett hígtrágya helyettesítheti e, a műtrágyázást, illetve lehet e, olyan termésmennyiséget, elérni, mintha csak szervetlen tápanyagutánpótlást végeznénk a területen. A dolgozatban a következő témakörök kerülnek vizsgálatra: - A hígtrágya mennyiségi és minőségi jellemzői - A hígtrágya elhelyezés technológiai lehetőségei - A hígtrágya elhelyezés környezetvédelmi szabályai - A termőföldön való elhelyezés talajtani megalapozása - A hígtrágya kihelyezés Hajdúdorog külterületén - A hígtrágya hatása a szántóföldi kultúrákraTétel Korlátozottan hozzáférhető Húsz aminosav tartalmú növénykondicionáló készítmények és kombinációs lombtrágya partnereik termésnövelő hatásának vizsgálata és a gombafertőzések kórtani bonifikációja az őszi káposztarepce, őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrákbanBalogh, Lőrinc; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz alapvető élelmiszerbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság kihívásai manapság számos olyan innovatív megoldást követelnek, amelyek úgy növelik meg a terméshozamot, hogy eközben jelentős mértékben minimalizálják a környezeti stresszhatásokat és a természeti erőforrások kihasználását. Az egyik ilyen megoldás a növények aminosavakkal történő ellátása. Az aminosavak mára már több tudományágazatban is széles körben ismertek az élőlények táplálkozásában játszott fontos szerepükről, és az utóbbi években kiemelten növekvő fókusz irányul a növénytermesztésben való egyre hatékonyabb alkalmazásukra. Ez a szakdolgozat az aminosavak potenciális termésfokozó hatását vizsgálja a növénytermesztés területén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Improving abiotic stress tolerance of soybean genotypesAmorim Herculano, Eduardo Márcio; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarThe purpose of this study is to examine whether foliar nutrient treatments can improve the abiotic stress tolerance of genotypes of soybean (Glycine max L.) grown in Hungary under drought-prone and non-irrigated conditions. The research focuses on assessing the effects of foliar applications of selenium (Se), silicon (Si), and sulfur (S) – individually and in combination – on key morphophysiological and yield parameters of different soybean genotypes. In 2022, four varieties (Ananda, Suraja, Yakari and Pocahontas) were tested under Se, Si and Se + Si treatments, whereas in 2023, the varieties (Paula, Suraja, Yakari and Pocahontas) were treated with Se 2.5mg m-2, Optysil, S, and Novosil.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »