Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon készült szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK dolgozatok gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok egy része az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6540)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öntözőberendezés beruházásgazdaságossági vizsgálata a szántóföldi növénytermesztésben(2007-02-26T14:10:07Z) Boros, Csaba; Felföldi, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A csemegekukorica gazdasági elemzése(2007-02-27T08:47:52Z) Antal, Ivett; Felföldi, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A minőség egyes meghatározó paramétereinek értékelése az állattenyésztésben(2007-02-27T09:01:30Z) Békési, Anita; Nábrádi, András; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA minőségi termékelőállítás fontosabb feltételei az állattenyésztésben: - Jobb minőségű fajta, tenyészállat - Magasabb színvonalú takarmányozás - Színvonalasabb tartástechnológia - Technikai feltételek - Szakképzett munkaerő Mindezek megteremtésével magas színvonalú végterméket lehet előállítani, ezen kívül a felsorolt feltételek jelentős tőkét igényelnek, és általában ez a minőségi termékelőállítás legnagyobb buktatója. A minőség kérdéskörével kapcsolatban megállapítható, hogy többlet ráfordítás nagyobb árbevételt eredményez, ugyanekkor a nyereség csökken. A minőségi termékelőállításban nagyon nehéz megtalálni az arany középutat, hogy az megfeleljen mind a termelő, mind a feldolgozó, mind pedig a fogyasztó számára. A minőségi állati termékek támogatásával és a minőségbiztosítással rendelkező állati termékek arányának növelésével, mindez tökéletesíthető és segít az eltérő igények összeegyeztetésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Földpiaci jellemzők bemutatása a tiszavasvári régióban(2007-02-27T09:44:39Z) Hegedűs, Ferenc; Buzás, Ferenc Ede; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA mezőgazdaság, mint az egyik legősibb élelmiszerforrás, rendkívüli jelentőséggel bír az emberi fejlődés irányvonalán. E tudományág egyik legfontosabb eszköze a föld, mint alapvető természeti erőforrás, hiszen föld nélkül növénytermesztési tevékenység nem képzelhető el. A föld minőségének, mennyiségének és a hozzá kapcsolódó éghajlati viszonyoknak fontos szerepe van az országok, így Magyarország mezőgazdaságában is. A rendszerváltást követően a kárpótlások révén szinte minden magyar állampolgár, mint régi földtulajdonos, illetve a régi tulajdonosok leszármazottaiként földhöz jutott. Ezáltal a földterület jelentős része magántulajdonba került, amely révén Magyarországon is kialakult a földpiac, ami igen fontos piacgazdasági szerepet tölt be és egyre nagyobb jelentőséggel bír, ugyanis a föld a mezőgazdaság legfontosabb és legalapvetőbb eszköze. Magyarország a mezőgazdaság tekintetében előnyösebb helyzetben van, mint Európa többi országa, hiszen nálunk a közel hat millió hektáros mezőgazdaságilag művelt területből az egy lakosra vonatkoztatott földterület jó minőségű és általában nagyobb hányadú, mint Európa más országaiban. Így a lakosság igényét az alapvető élelmiszerek iránt a lehető legjobban ki tudják elégíteni, valamint az a tény, hogy a mezőgazdaság kb. másfélszer több terméket állít elő, mint amennyire a lakosságnak valójában szüksége és igénye lenne, azt eredményezi, hogy nagy mennyiségű versenyképes exportterméket is elő tudnak állítani. A föld mással nem pótolható nemzeti kincs, már ősidők óta az elsődleges megélhetési forrás az emberek számára, ezért fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk a földdel kapcsolatos természeti-, gazdasági-, jogi valamint társadalmi problémák rendezésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hazai vágóbárány előállítás helyzetének változása1998-2005. között(2007-02-27T10:01:23Z) Jávor, Bence; Apáti, Ferenc; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA magyar mezőgazdaságban előállított összes termelési értékből a juhtenyésztés 0, 8-1, 0 %-kal részesedik, az állati eredetű termékekből 2%-ot képvisel. A juhtermékek export árbevétele meghaladja az évi 50-55 millió dollárt. Jelenleg Magyarország piaci helyzetét az úgynevezett „egypiacosság” jellemzi, ami évtizedeken keresztül alakult ki. A magyar juhexport hagyományosan legnagyobb piaca Olaszország, ahol azonban egyre élesebb a verseny, pozícióinkat elsősorban az olcsó román bárány veszélyezteti, de nehezen tudjuk felvenni a versenyt minőség tekintetében is, ennek következtében az utóbbi években romlott a piac kiszámíthatósága. A magyar juhágazat (vágóbárány előállítás) elemzését abból a célból végeztem el, hogy meg lehessen állapítani, történt-e valamilyen irányú elmozdulás a vizsgált 8 év alatt. Az elemzés elkészítéséhez több helyről végeztem adatgyűjtést, az adatok feldolgozásához különböző statisztikai számításokat végeztem el. Magyarországon a juhállomány – ezen belül az anyajuh állomány – a ’90-es évek első felét jellemző nagymértékű létszámcsökkenéssel szemben mára mintegy 10%-os állománynövekedés volt megfigyelhető, 2005-ben az anyajuh állomány 1 163 ezer egyed volt. A hazánkban lévő juhállomány meghatározó része magyar merinó fajta. Ez a fajta termelését tekintve hármas hasznosítású, termékei a hús, a tej, és a gyapjú. A juhászatra évek óta a tőke felélése jellemző. A tőkehiány következménye az elöregedett vagy leromlott állomány, a hodályok többségének rossz állapota, gépesítettség alacsony szintje, a nem megfelelő takarmányozás. Nagy számban működnek olyan gazdaságok, ahol a juhtartás kiegészítő tevékenység, vagy más jövedelemforrás hiányában a család megélhetését egyedül biztosító kényszervállalkozás. A vágóbárány export piacra három főszezon a jellemző, a kereslet ekkor a legnagyobb. A három főszezon a húsvét, a ferragusto –augusztus hó közepe- valamint a karácsony. A hazai tenyésztési szokásoknak megfelelően vágóbárányból a legnagyobb kínálat a húsvéti időszakban van. Az ágazat export bevétele 1998-2005 között jelentős mértékben növekedett, ami az értékesítési átlagárak emelkedésének köszönhető. Az ágazatra ennek ellenére a veszteséges termelés jellemző, köszönhetően a termelési költségek 62%-os növekedésének, aminek a legnagyobb hányadát a z anyagköltségek teszik ki. A juhtenyésztők jövedelmi helyzete azt mutatja, hogy évről évre „vegetálnak”, a termelés folyó költségeit tudják finanszírozni, fejlesztésekre azonban semmilyen forrásuk nem marad. Az ágazat jövedelmezőséget javítani lehetne, ha a termelők a húsvéti értékesítés helyett minél nagyobb mennyiséget értékesítenének karácsonykor – mivel ekkor a legkedvezőbbek az értékesítési árak –, továbbá szükséges lenne a termelési technológiák javítása a nagyon magas termelési költségek csökkentése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyümölcsfeldolgozó és palackozóüzem beruházás-gazdaságossági vizsgálata a Hajdúhadházi Bocskai Mezőgazdasági Kft-nél(2007-02-27T12:21:34Z) Kántor, András; Apáti, Ferenc; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Termelői és fogyasztói vélemények a bioüzemanyagok - különös tekintettel a bioetanol - jövőbeni alkalmazásáról(2007-02-27T12:35:20Z) Karácsonyi, Szabolcs; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarAz energia folyamatos és lehetőleg olcsó rendelkezésre állása elengedhetetlen feltétele a fejlett társadalmak működésképességének és a személyes életszükségletek kielégítésének. Ezek biztosításához a múltban folyamatosan nőtt az energiaigény, napjainkra az emberiség energiaszükséglete hatalmas értéket ért el. Az igények fedezésére az előző évben több milliárd tonna kőolajat, szenet, földgázt kellett kitermelni, így az igények mintegy 85%-át fosszilis ásványi tüzelőanyagokkal, kőolajjal, földgázzal, szénnel fedezzük. A megújuló energiaforrások a szükségletek 10 %-a körüli értéket fedeztek. A múltban az emberiség energiaszükségletének szinte folyamatos növekedésében csak nagyon súlyos krízisek - háborúk, gazdasági válságok - okoztak átmeneti visszaesést vagy stagnálást. Az 1970-es évek olajválsága felerősítette az energiatakarékos szemléletet, ennek hatására lényegesen lassult az energiafelhasználás növekedési üteme. Az erőforrások tekintetében a fenntartható fejlődés elve megkívánja, hogy az energiaellátás ne vezessen a kimerülő energiaforrások tényleges kimerüléséhez, és ne korlátozza a megújulók újra termelődését. A világ 100 évre összegzett szükséglete majd háromszor annyi, amennyit a jelenlegi kőolaj-, földgáz- és szénvagyon összesítve fedezni tudna. Elvileg az ásványi tüzelőanyagokkal fedezhető a 21. század szükséglete. Ehhez azonban a kőolaj- és földgáz- vagyon maximális kitermelése mellett a meglehetősen költséges nem hagyományos lehetőségek kiaknázására is át kellene térni. A megújuló energiaforrások környezettel kapcsolatos előnye az, hogy úgy használhatók fel energiatermelésre, hogy közben nem, vagy csak igen kis mértékben bocsátanak ki környezetre káros anyagokat. Ezek a károsanyag-kibocsátások technikailag jól kezelhetőek és megfelelő előírások betartásával a környezeti kockázat minimálisra csökkenthető. Ez például a légszennyezés mértékének csökkenését jelentheti, ami pedig a lakosság egészségi állapotának javulását hozná magával. A helyi erőforrások ésszerű hasznosítása munkahelyeket teremthetne és lehetővé tehetné, hogy az energiára fordított költségek a helyi gazdaságokat erősítsék, ezzel erősítve az adott terület népességmegtartó képességét. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság képezik a jövő energetikai alapját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Bujtosi Szabadidő Csarnok üzleti terve(2007-02-27T12:47:11Z) Kegyer, Szilvia; Apáti, Ferenc; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző méretű tejelő szarvasmarha ágazatok ökonómiai elemzése(2007-02-27T14:13:13Z) Koszorús, Imre; Lapis, Miklós; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Egy települési önkormányzat földterület-gazdálkodásának bemutatása és lehetőségei(2007-02-28T07:57:27Z) László, Zsuzsa; Búzás, Ferenc Ede; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A Mórakert Termelői Értékesítő Szövetkezet lehetőségeinek, veszélyeinek, erősségeinek, és gyengeségeinek meghatározása(2007-02-28T08:24:16Z) Lengyel, Petra; Nábrádi, András; Felföldi, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA friss zöldség gyümölcs ágazat nagy szerepet játszik az egészséges életmódban, így az Európai Unióban és hazánkban is kitüntetett figyelemben részesül. A termelés nagy élőmunka ráfordítást igényel, így a vidékfejlesztés és a helyben tartás fontos eszköze, valamint nagy tételt képez az EU külkereskedelmi egyenlegében. Mindezek közre játszanak abban, hogy az Európai Unió jelentős támogatásokban és kedvezményekben részesíti az ágazatban dolgozókat, ha eleget tesznek a „könnyű” piacszabályozási alapelveknek. A szabályozás két alappillére a minőség és a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek). A volt EU-15-ök országaiban már létrejöttek a jól működő és erős TÉSZ-ek, amelyek megfelelnek a minőségi előírásoknak. Magyarországon a természeti adottságok és a termesztési hagyományok lehetővé teszik jó minőségű zöldség-gyümölcs előállítását, kis területen nagy termelési értéket képvisel és az élelmiszergazdasági export egy jelentős hányadát alkotja, ebből adódóan Magyarországnak is fontos, hogy fel tudja venni a versenyt és bekapcsolódjon a támogatások rendszerébe, amelyhez szükséges, jól működő TÉSZ-ek létrehozása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őshonos magyar állatok lehetséges szerepe a falusi turizmusban(2007-02-28T12:02:52Z) Macz, Zoltán; Bainé Szabó, Bernadett; Fürjész, István; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA szabadidő vidéken való eltöltése nem új keletű dolog, a városi életforma ellentételeként régóta vonzotta az embereket a mozgás lehetősége, a szép tájak, a mindennapokban megszokottól eltérő, különleges ízek, a vidéki élet szépségeit bemutató helyi rendezvények hangulata, a természet nyújtotta szellemi felfrissülési igény. Az emberek ezen vágyainak kielégítésére megfelelő lehetőséget nyújt a falusi turizmus. A falusi turizmus egy komplex meghatározás szerint olyan vidéken folytatott idegenforgalmi tevékenység, mely a vendégfogadó részéről szállást, programot, étkeztetést jelent, a vendég részéről olcsó aktív kikapcsolódást, mely tevékenység ráépül a helyi gazdasági, társadalmi, természeti adottságokra. Elszállásolásuk, üdülésük, szabadidőtöltésük fejében a turisták fizetnek, tehát a falusi lakosság és a település jövedelemre tehet szert. Az agroturizmus fogalmi meghatározásán értjük a turizmus összes olyan formáját, amely közvetlenül kapcsolódik mezőgazdasági környezethez, mezőgazdasági termékekhez és szolgáltatásokhoz. E termékek előállítói maguk is gazdálkodnak. A turizmus kínálat e formája tehát korlátozottabb, mint a vidéki turizmus a mezőgazdasághoz való kizárólagos kötödése miatt. A falusi-, és agroturizmus egyik meghatározó elemévé válhat az állattenyésztés, ezen belül az őshonos állatok tenyésztése, tartása, mely dolgozatom fő irányvonalaként is szolgál. Az őshonos állatok tenyésztése, tartása magával hozza a hagyományos mesterségek újjáéledését, erősíti a tájjelleget, s ha ez helyi adottságokkal is kibővül, fokozza a turisták, pihenni, gyógyulni vágyók érdeklődését a táj iránt. A magyarországi falusi üdülés története már évszázados múltra tekint vissza. A XIX. század végén a nagyvárosi életforma fokozódó hatására megjelent a nagyvárosi ember nosztalgiája, a vidéki, a falusi nyugodt élet iránt. Ez az igény a huszadik század végére felerősödött. A II. világháborúig jelentős falusi vendégfogadás alakult ki, ám a gazdasági világválság, a világháború, majd az 1950-es évek politikai-gazdasági légköre lehetetlenné tette a falusi turizmus újraszervezését. A szakszervezeti és vállalati üdülők számának megnövekedése is közrejátszott a falusi üdülés visszaesésében. A falusi turizmus újraindítása, mely az 1980-as évek közepére tehető és a II. világháború előtti falusi vendéglátás hagyományaira és nyugat-európai példákra épít, lehetőséget ad a vidék idegenforgalmi kínálatának fejlesztésén túl annak gazdasági és társadalmi felzárkóztatására is. Az 1990-es évek végétől kezdve a falusi és agroturizmusban rejlő lehetőséget felismerő és kihasználó családok, emberek, vendéglátók száma jelentősen emelkedett, mely napjainkban is megfigyelhető. A falusi turizmust többek között az különbözteti meg a fizető vendéglátástól és a kereskedelmi szálláshelyektől, hogy a vendégfogadók a szállás biztosításán túl étkeztetést is vállalnak és programokat is szerveznek a vendégek számára. A falusi turizmus lényege éppen abban áll, hogy a vendég a vendégfogadónál alszik, vele együtt étkezik, tetszése szerint részt vehet a vendégfogadó munkájában - főzésben, állatok etetésében, szüretelésben. Ezáltal megismerheti a vendég az adott a helyi ízeket, szokásokat. Ezek a szolgáltatások továbbá hozzájárulhatnak a vidéki életforma fenntartásához is, mely napjainkban egyre inkább felértékelődik. A cél az lenne, hogy kialakuljon a falusi turizmus klasszikus formája, melyben ez a tevékenység a mezőgazdaságból származó jövedelmet egészíti ki. Egy olyan mezőgazdasághoz kapcsolódna, melynek termelői funkciója mellett - az EU közös agrárpolitikáját is figyelembe véve - fokozatosan előtérbe kerül a vidéki, kulturális, társadalmi és természeti értékeket megóvó funkciója is. E fejlődés gyógyírként hathat a rendszerváltás után kialakult vidék problémájára. A falusi turizmus vidékfejlesztésben betöltött szerepét a vidéki gazdaság diverzifikált fejlesztésének egyik irányadó elemeként is meghatározhatjuk. A diverzifikált fejlesztés fő gondolata ugyanis az, hogy a vidék jövőjét nem lehet csak a mezőgazdaságra alapozni, a vidéki területeken új foglalkozási ágak, új tevékenységek elterjedése szükséges.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Lovasakadémia Kht. gazdasági elemzése(2007-02-28T12:09:28Z) Mihók, Zsuzsanna; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA ló közel hatezer éve társa az embernek. Háziasítása és az ipari forradalom kirobbanása között eltelt sok év során, használták a kemény harcokban és békés célokra; a szállításban, a közlekedésben, a hírközlésben, a huszárságban, vadászatokon, és a mezőgazdaságban. Az ipari forradalom kirobbanásával a ló társadalomban betöltött szerepe jelentősen lecsökkent; az egyre magasabb szinten motorizált technikák ugyanis kiszorították a termelésből és a szolgáltatásból. A ló ennek ellenére nem tűnt el az ember hétköznapjaiból, a pihenésben, a kikapcsolódásban, a szabadidő hasznos, és egészséges eltöltésében az ember egyenrangú társa lett. Az embereknek kikapcsolódást jelentő lovaglási lehetőségek szervezett keretek között lovardákban, lovasiskolákban valósulnak meg, és mivel lovardába járni szeretnek az emberek, és egyre többen tartanak igényt lovaglásra, sorra alakulnak a lovasiskolák. Számuk ma is növekvő. Bár ma már a lovardák száma nagyon magas, a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező lovarda elenyésző. A legtöbb lovarda megfelelő feltételek híján kialakult alullátogatottság, részben ennek köszönhetően pedig gazdasági versenyképtelenség miatt negatív eredménnyel működik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vadászható apróvadfajok populációdinamikája reptéri környezetben(2007-08-22T08:48:23Z) Nagy, Zoltán; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA vizsgált terület a Budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren élő vadászható apróvadfajok populációdinamikája. A téma mindenképpen érdekes szempontból vizsgálja az apróvad ilyen szélsőséges körülmények közötti, de „védett” azaz vadászatilag gyengén hasznosított területen való gyarapodását, létszámát és táplálkozási szokásának extremitását. Gyakorlati hasznosságát tekintve a kapott eredmények, és a levont következtetések átültethetőek vagy egy részük felhasználható lehetne az ország más vadgazdálkodási egységeinél is. Igaz, hogy a reptéri környezet speciális és félig zárt jellegű élettér, de ha jól következtetünk és meglátjuk, hogy ezen az elszeparált területen a vadállomány létszámában fellépő pozitív hatások miért történtek, akkor jó és könnyen a gyakorlatba átültethető módszereket alakíthatunk ki. A módszerek használatát a vizsgálatok során befolyásolta a környezet és a területen folyó speciális tevékenység. A reptéri környezet és az ott folyó tevékenység korlátozza a szabad területen jól bevált módszerek alkalmazását. A terület 1330 ha bekerített terület. A kerítés nem gátolja a külső populációkkal való érintkezést, ez főleg a mezei nyúl génállomány frissülését segíti. Szelekciós elhelyezkedésű a repülőtéren található apróvad állomány, mert a különböző kifutópályák és utak szinte részekre bontják a terület eltartó képességét. A vizsgálat hat irányból próbálja feltárni a tényeket. Az irányok a következők: populációs felmérés, táplálékforrás felmérés, élőhely felmérés, predátor tényező, gazdálkodási tényező, antropológiai hatás. Az irányok felkutatását személyes bejárási módszerrel végeztem, a vadlétszámra vonatkozó adatokat sem gazdálkodási egységtől sem az országos vadgazdálkodási adattárból megszerezni nem tudtam. A terület Pest megyében helyezkedik el közvetlen Budapest mellett. Magassági különbség a területen mindössze 0-50 méter között mozog. enyhe keleti, dél-keleti lanka uralja terület nagy részét. Átlagos tengerszint feletti magasság 190 méter. A területen semmilyen nemű mező vagy erdőgazdasági tevékenység nem működik. Bizonyos nemzetvédelmi és nemzetközi repülésbiztonsági körülmények nem tehetik ezt lehetővé. A szabadon maradó terület 99 %-át közepes minőségű gyep, rét borítja, de a területen folyó főtevékenység mellőzi az ezzel való gazdálkodást. E helyett évente 4-5 alkalommal repülővel kijuttatott totális gyomírtóval oldja meg a hatalmas időt igénybevevő kaszálási feladatot. A fennmaradó 1 % -ék területet apró foltokba elhelyezkedő csenderes, bokros, fás részek töltik ki. A területen vadászat épp úgy nem folyik mint vadgazdálkodás, magyarán az óriási antropológiai és kémiai zavarástól eltekintve ez a terület érintetlennek mondható. Ugyan a 70-es években 2-3 alkalommal a helybéli Ikarus vadásztársaság külön engedéllyel megvadászta a területet, de mivel az éves vadgazdálkodási tervben ennek a vadászatnak az eredménye külön nem lett kihangsúlyozva ezért a terítéken fekvő vad fajáról és létszámáról pontos adatok a vizsgálódásom során nem kerültek elő.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őzállomány minőségének javítása a Felső-Tisza vidékén(2007-08-22T08:59:12Z) Pál, István; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarEgy olyan vadásztársaság gazdálkodását próbáltam bemutatni, amely az őzállomány minőségi és mennyiségi javítását tűzte ki elsődleges célul. Mivel az érintett területen mint hivatásos vadász dolgozom, a minőségjavítás lehetséges eszközeit figyelembe véve eddig nem sokak által gyakorolt takarmányozási technológiát vezettünk be. A kiegészítő takarmányozás során kijuttatott almával és zöldbálás lucernával és minőségi takarmányok etetésével próbáltuk az élőhely nyújtotta lehetőségeket tágítani. Másrészt a lehetőségekhez mérten az őzállomány szabályozásának szigorú irányelveit próbáltuk betartani. Ezt a törekvésünket nem mindig sikerült teljes mértékben megvalósítani, mivel a gazdasági kényszer hatására a középkorú bakok túlzott hasznosítása, vagy a szélsőséges időjárási viszonyok hatása a trófeasúlyokban nem nyilvánult meg kellőképpen. Leginkább az egyedszám növekedésében nyilvánult meg a takarmányozás hatása, vagyis hat év alatt 1,8 –szorosára nőtt az őzállomány. Jelentős javulásnak könyvelhetjük el azt is, hogy az előző időszakhoz képest a minőség is nagy mértékben javult, ugyanis manapság már az 500 gramm feletti bakok sem ritkák a vadászterületen. A jelenlegi őzállomány fenntartása csak úgy lehetséges, hogy az eddigi tapasztalatokat kamatoztatva és az ez irányú gazdálkodást következetesen folytatjuk. Élőhely-fejlesztéssel és vadföldek, vadlegelők létesítésével nem csak az őzállományunk minőségére, hanem az apróvad számára is pozitív hatású eredményt érhetünk el. Ennek hatására idővel csökkenhet az őzre ható túlzott vadászati nyomás, mivel a bevétel túlnyomó részét a vadásztársaság az őzbakvadászatból érte el. Ezen tendencián feltétlenül változtatni kívánunk, az élőnyúl befogás kínálta bevételi lehetőség reményeink szerint csökkenti az őzre háruló nyomást. A vadásztársaságunkhoz rendszeresen visszajáró külföldi vadászvendégek is elismerően nyilatkoznak a társaság vadgazdálkodásáról, nem utolsó sorban a vendégszeretetről. Nagy erőfeszítések árán jutott el a vadásztársaság a jelenlegi eredményekig, és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk, hogy továbbra is hódolhassanak szenvedélyüknek vendégvadászaink és a vadásztársaság tagjai egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A középszintű vadászoktatás és a gyakorlati elvárások összehasonlítása, különös tekintettel az erdész technikus képzésre a Dráva Völgye Középiskolában(2007-08-22T09:13:36Z) Sabján, Gábor; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarMegvizsgáltam a vadász szakma által leginkább használt szakterületek oktatását, oktatási formáját mind az erdész, mind a vadász-képzésben. Választ kerestem arra, hogy az adott anyag kellő súllyal szerepel-e az oktatásban, illetve arra, hogy erdész végzettségű szakember szenved-e valamilyen hátrányt az elméleti, illetve gyakorlati képzés mássága miatt vadász végzettségűvel szemben adott témában. Az erdész diákok képzési struktúrájában vadászat, vadgazdálkodás tárgyra a szakképzés alatti összes óraszám (2600 óra) körülbelül 10 %- ában tanulnak vadászati tárgyakat (Vadászat, vadgazdálkodás- elmélet => 140 óra; szakmai gyakorlatok => 60 óra). Erre nem mondhatjuk mindjárt, hogy ez a vadász képzés óraszámának töredéke, mert vannak olyan vadászathoz közvetlenül nem kapcsolódó tárgyak, amelyek az erdész képzésben is jelen vannak. Az erdészeknél tanított vadgazdaságtanon belül, végigvettem a tananyagrészek fontosságát, hiányait. Mivel az erdész diákok főként dunántúlon, nagyvadas területen helyezkednek el, kerülnek kapcsolatba a vadászattal, ezért a vadászati képzésük is főleg erre van kiélezve. A szakképzési központi programok és a gyakorlat által elvártak összevetésével kiderül, hogy elméleti anyagban ugyan kevesebb óraszám jut az erdész diákok vadászati képzésére, de minden, a szakma által elvárt feladat elméleti anyaga ismertetve van a diákokkal általános szinten. Az érdeklődőbb tanulóknak az iskolában lehetősége van a feladatok ismeretek magasabb szintű elsajátítására tanórán kívüli foglalkozások pl: szakkörök, üzemi gyakorlatok, tanulmányutak keretein belül. A számomra kevésnek tűnő óraszámot a gyakorlatoknál találom. A vadászképzésben a gyakorlati óraszám jóval magasabb, mint az erdészképzésben. A gyakorlatokon a diákok 8-10 fős csoportokban vesznek rész. Ennyi ember általában sok, egy feladat ellátásához, így mindig vannak olyanok, akik -mintha nem is lettek volna- gyakorlaton. Véleményem szerint gyakorlati munkákat úgy lehet elsajátíttatni a gyerekkel, ha ők maguk látják, csinálják, esetleg a későbbiekben használják is az elkészített eszközöket, berendezéseket pl: Nagyvad befogó, etető. Ezért értékelődik fel szememben az üzemi gyakorlat fontossága, ahol 2-3 fős csoportokban a munkáltatónál végzik a diákok a feladatokat, így muszáj tevékenyen részt vennie a napi feladatokban, rálátnak a szakemberek munkakörére, megismerik azt. A diákokban tudatosítani kell azt, hogy a nyári gyakorlat nem azért van, hogy a nyári szünidőben is felügyelet alatt legyenek, hanem adott esetben 2-3 hét alatt nyári gyakorlaton annyit tanulhat (ha akar, és az alapjai megvannak), mint fél év alatt a tanévben. A vadász érdeklődésű, vadász pályát választó erdész diákoknak mindenképpen ajánlom, hogy vadgazdálkodási egységhez, vadgazdálkodási ágazathoz jelentkezzenek gyakorlatra. Erre egyébként lehetőségük van a tanrend szerint. Véleményem szerint, ha a gyakorlati képzés hiányosságait pótolja egy erdész diák, akkor azt lehet mondani, hogy a képzés során egy kis érdeklődéssel semmiféle hátránya nincs egy vadász végzettségűvel szemben munkába álláskor.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őzállomány egészségi állapotának felmérése a Bodrogközi(2007-08-22T09:21:21Z) Sári, József; Szendrei László, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA szerencsés témaválasztás és a feldolgozás során témavezetőimtől kapott segítségek világosítottak fel arra, hogy a mindennapi vadászati vadgazdálkodási gyakorlatban is elvégezhetők olyan munkák, melyeket ennek a szakdolgozatnak az elkészítése során szerencsém volt megismerni. Kollegáimnak és mérnök kollegáimnak ezúton is ajánlhatom, hogy a mindennapi munkánk során figyelmesen végezzük el a vad feltörését, mert olyan információk birtokába juthatunk, amelyek egyébként sehol meg nem szerezhetők. A hivatásos vadászok többsége a vadfeltörést, zsigerelést rutinszerűen végzi, ügyelve arra, hogy a vad húsa minél kevésbé szennyeződjön. Ez természetes is, de miután a belszervek eltávolításra kerültek innentől senki nem lép tovább, mert eszébe sem jut, hogy ezekből még bármilyen következtetéseket le lehet vonni. Pedig a belsőségeket kézbe véve nagyon sok betegséget fel lehet ismerni, vagy következtetni rá. Ebben látom a különlegességét a dolgozatomnak, hogy két éven keresztül megvizsgáltuk az őzek bőr-és orrgaratbagócs, tüdőféreg fertőzöttségét és a különféle parazitákat. Vannak betegségek amelyek látványosak, például az orrgaratbagócs, bőrbagócs. Eddig azt hittük komoly hatással vannak az állományunkra, de a vizsgálataim során bebizonyosodott, hogy jelen van, számolni kell vele, de jelentős mennyiségi és minőségi hanyatlást nem okoz az állományban. Ezzel szemben a kevésbé látványos és szembetűnő betegségeket, (amelyeket ha csak rutinszerűen végezzük a zsigerelést, és nem vizsgáljuk meg a bel szerveket) észre sem vesszünk, pedig ezek jelentik a nagyobb veszélyt őzállományunk egészségi állapotára. Ilyenek például a tüdőférgek vagy a belső vérszívó bélféreg a Haemonchus contortus. Egész munkámnak a lényege és célja az őzállomány egészségi állapotának felmérése volt, és rávilágítani arra nem biztos, hogy elég, ha egy területen ideálisak az őz számára az adottságok és megfelelő a téli etetés, (mint például a mi társaságunknál) az állományunktól csak akkor várhatjuk el a maximális minőségi és mennyiségi gyarapodást ha az egészségi állapotának ismeretében teszünk az egészség állapotának javulásáért is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mezei nyúl hasznosításának gyakorlata a Dél-Tiszai vadásztársaságnál(2007-08-22T10:10:42Z) Szabó, Gábor; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA mezei nyúl az egyik legelterjedtebb emlősfaj a világon. Skandináviát kivéve egész Európában, Írországot kivéve Nagy –Britanniában, Közel–és Közép-Keleten és Ázsia egy részén őshonos fajta. A mezei nyúl nagyon változatos típusú élőhelyeken találja meg a neki megfelelő életfeltételeket. Hazánkban a legsűrűbb mezei nyúl állomány a jelenlegi ismeretek alapján Szolnok – Bács –Békés - Kiskunság háromszögben, illetve a Kisalföldön található meg. Mezei nyúl állományunk jelentős állománycsökkenésen ment keresztül az elmúlt 30 évben. Ennek környezeti és gazdálkodási okai voltak. A hazai vadgazdálkodásban mérföldkő volt a jelenleg is hatályban lévő 1996. évi LV. Törvény (továbbiakban: Vtv), amelynek egyik legfontosabb előírása, hogy a vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A földtulajdonhoz kötött vadászati jog lehet önálló vadászati jog, illetve társult vadászati jog. A törvény előírása következtében sorra alakultak új vadásztársaságok, illetve cserélődtek a régi társaságok tagjai. Csökkent a képzett vadgazdálkodási szakemberek alkalmazásának aránya, a hozzá nem értés és a pillanatnyi gazdálkodási (pénzügyi) célok háttérbe szorították az okszerű és tartamos vadgazdálkodási feladatokat, és célokat. Az Alföldi vadásztársaságok vadgazdálkodásának pénzügyi alapját az európai őz (Capreolus capreolus) mellett a mezei nyúl befogása – exportálása és vadászatának értékesítése biztosítja. Hosszú távon csak a tervszerű, szakmailag megalapozott vadgazdálkodás tudja biztosítani a mezei nyúl állomány jelenlegi alacsony szintjének az emelését, és ez által a pénzügyi bevételek növelését. A szakdolgozatomban a Dél-Tiszai Vadásztársaság mezei nyúllal történő gazdálkodását vizsgáltam és elemeztem, a rendelkezésemre álló adatok alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Intenzív Fácántenyésztés a Nádudvari Vadásztársaság területén(2007-08-22T10:17:09Z) Szilágyi, Szabolcs; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témájául a Nádudvari Vadásztársaság területén folytatott intenzív fácántenyésztés vizsgálatát választottam, kiegészítve a Vadásztársaság területének bemutatásával, valamint a rajta élő természetes vadállomány ismertetésével. A vizsgálataimat 2001 és 2006 közötti időszakban végeztem. Ez időszak alatt a Vadásztársaság 36.500 darab fácánt vásárolt felnevelés és területre történő kibocsátás és vadásztatás céljából. Ezen mennyiség egy része 24.000 darab, 2001 és 2003 között, napos korban került lefogadásra. A felnevelésüket napos kortól négy hetes korig a NAGISZ Rt. pulykaágazata végezte, négy hetes korban kerültek át a Vadásztársaság középnevelőibe. Az itt végzett előnevelési technológiát is vizsgáltam és próbálom bemutatni a szakdolgozatomban. 2004-től a Vadásztársaság hat hetes előnevelt fácánt vásárolt és a fogadott mennyiséget is lecsökkentette olyan mértékben – részben a nehezedő gazdasági helyzetek miatt - , hogy 2004 és 2006 között mindösszesen 12.500 darab fácán érkezett utó és középnevelésre. 2004-ig a vásárlás időpontja minden évben a NAGISZ Rt-hez volt igazítva, így az első bérvadászatokig esetenként jelentős túltartás jelentkezett a maga plusz közvetlen és közvetett költségeivel. Ettől az évtől kezdve mérlegelésre került és már az első vadászatok időpontjához igazították a fácánok vásárlását. Ezen időszaktól én magam is részt vettem a gazdálkodásban, mint a Vadásztársaság agilisabb tagja, tehát szakdolgozatomban is ezek az évek szerepelnek önálló megfigyelésként. Míg az ezt megelőző három év adatai a vadgazdálkodási jelentésekből, a fővadász feljegyzéseiből és elbeszéléseiből, a hivatásos vadászok naplóiból és az egyes években vezetett gazdálkodási naplóból származik. A napos korban vásárolt csibék esetében a nevelés első négy hete zárt teremfűtéses módszerrel volt megoldva, ahol a fűtés hőlégbefúvós rendszerrel és elektromos műanyával történt. A fogadás előtt az épületet alaposan fertőtlenítették, kerek flunérlemezből 3,5 átmérőjű udvarokat alakítottak ki az egyes műanyák körül. Egy-egy ilyen udvarba 400 darab napos fácán került. A fogadási teremhőmérséklet 29 oC, míg a műanyák alatt 36 oC volt mérhető, amely a nevelés előrehaladtával folyamatosan csökkent. A madarak szétengedése 6-7 nap után történt meg attól függően, hogy nem tapasztaltak-e valamilyen betegséget az egyes udvarokban. A nevelés első négy hetében a madarak takarmányozása kizárólag fácán indító, majd fácánnevelő táppal történt. Négy hét után a fácánok átkerültek a középnevelőbe, amely 2 darab 0,5 ha alapterületű hálóval fedett terület, amelyet előzetesen előkészítettek a nevelésre. Ezek az udvarok minden évben a nevelés befejeztével fertőtlenítve vannak, majd felszántják őket. Tavasszal újabb fertőtlenítés, majd bevetik kukoricával, amelybe a fogadás előtt utakat vágnak, vagyis olyan módon feltárják, hogy a nevelés során felmerülő elhullás összeszedhető legyen. Az utakra etetővázakat raknak, amelyhez egy-egy itatóvályú tartozik, illetve a vázak alá önetetőket vezetnek, amelyekbe a takarmányozás történik. A középnevelőbe fogadást követő első héten a madarak csak gyógyszeres tápot kapnak. A gyógykezelés az esetleges légcsőféreg megelőzésére, illetve megszüntetésére szolgál. Az alkalmazott gyógyszer FLUBENDAZOL. A következő héttől kezdve a táp folyamatos csökkentése mellett az egyéb szemes termények arányának növelésével folytatódik a takarmányozás. Tizenöt hetes korra a tápot teljesen felváltják a szemes termények. A hosszú átállást a madarak megfelelő minősége igényli, illetve egyes betegségek elsődleges ellenszere is lehet. Ilyen betegség a kannibalizmus, amely ilyen tartási technológia mellett nagy veszélyt jelent az állományra. Ugyanezen betegség elkerülésének másik lehetősége a csőrkarikák és csőrzablák alkalmazása. Előbbi négy hetes utóbbi tizenkét hetesen kerül a madarak felső csőrkávájába, megakadályozva a csőr teljes záródását, így azt is, hogy egymásból ki tudják csípni a fejlődő tollakat. Hátrány, hogy a felhelyezése a madarak számára stresszt okoz, ami elhulláshoz vezethet, csak úgy mintha a fácán nem tanul meg vele enni. Ezek bemutatására elemeztem a karikázás utáni első hét, valamint a csőrzablázás utáni elhullást, amely során két elhullási csúcsot véltem felfedezni, amelyet a stressz és az éhezésből származó kondíció leromlás okozott. A vizsgált évek alatt az utónevelés és kihelyezés is megváltozott. Míg az első években két nevelőtér (Kisszeg, Sőrehát) került betelepítésre, amelyeket a vadászatokat megelőzően folyamatosan dúsítottak, addig 2004-től már csak a vadászatok előtt helyezték ki a fácánokat. Ezen utónevelőterek környékén vadföldeket, szárítkozó helyeket alakítottak ki, amelyeken számos etető és itató került elhelyezésre. A vadászatok is elsősorban ezen területek köré koncentrálódtak. Kétféle vadászati mód van alkalmazva a fácánok hasznosítására. Az első a keresővadászati mód, amikor a vadászok vonalban fejlődve hajtanak egy keskenyebb részt és az előttük felrepülő madarakat lövik. Ezen vadászatok alkalmával kerül terítékre a hasznosított madármennyiség közel egyharmada, de az elsődleges jelentősége abban van, hogy az elkóborolt fácánokat is le lehet így vadászni. Az ilyen módon eltöltött vadásznapok száma 11 ás 16 között változott a vizsgált időszakban. A másik mód a fácánok hajtóvadászata, mikor a puskásokra egy nem puskásokból álló hajtósor tereli a madarakat. Általában 4-6 ilyen vadásznapot rendeztek és a teríték kétharmada így került lelövésre. Az eredményes nevelés és kibocsátás egyik alapköve a ragadozó gazdálkodás, amelyet a területen folytatnak és amelynek lényege, hogy a fácánok csibenevelési időszakában olyan mértékben lecsökkentsék, hogy az ne veszélyeztesse a haszonállatok létét. Ez azonban csak átmenetileg jelent megoldást, mert a környező területeken ugyanez nincs elvégezve. Ennek ellenére a gazdálkodást eredményesnek ítéltem. A vásárolt csibéknek mintegy 81-85%-a éri meg a felnőtt, huszonegy hetes kort és kerül kibocsátásra. A kibocsátott mennyiség több mint 50%-át hozzák terítékre, kivételt képez a 2003-as év, amikor csak 35%-ot értek el. Szakdolgozatom végén elvégeztem egy fácántenyésztési év ökonómiai vizsgálatát, mely részletesen rávilágít a Vadásztársaság gazdasági működésére, amely egy sajátos agrárágazati formának is tekinthető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vadélőhelyek megőrzésére irányuló területkezelések(2007-08-22T10:22:40Z) Mihalik, Imre; Juhász, Lajos; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban az Északerdő Zrt, valamint az Aggteleki Nemzeti Park területén végeztem megfigyeléseket és adatgyűjtéseket. A megfigyelések időszaka több, mint 40 évet, a tényleges és a vizsgálataimban szereplő kezelési területek megfigyelési ideje 20 évet jelentett. Úgy gondolom, hogy ez idő alatt, megfelelő lehetőségem nyílt a különböző élőhelyeken végbemenő változások megfigyelésére. A bemutatni kívánt és az ANP célkitűzéseiben szereplő területkezelési és erdőgazdálkodási módszerek, a vad élőhelyének javítását (erdei élőhely fejlesztés) és természeteshez közeli táplálék bázis bővítését valamint a vadkárok megelőzését is szolgálják. A kezelés szempontjait három szemszögből úgy vizsgáltam; mint vadgazdálkodó, mint földtulajdonos és mint természetvédő. A területek több évtizedes változását, az egymással pro-kontra összeállításban elhelyezett élőhelyképek jól és megfelelően szemléltetik, hogy a területkezelések mind a vadgazdálkodás, mind pedig a természetvédelem közös törekvése kell, hogy legyen. Törekvésem volt, hogy az élőhelykezeléseket és azok természetvédelmi célú fejlesztését úgy mutassam be, hogy az a jelen és a jövő vadgazdálkodói számára is gondolatátadó olvasmány lehessen. Gyakorló természetvédelmi, de vadász szakemberként is az a konkrét meggyőződésem, hogy a két – máshol is sokat hangoztatott- szakmát ne külön-külön, hanem egymás módszereit megismerve és kölcsönösen hasznosítva álljunk helyt az élőhelykezelések kérdésében. A három nagy fejezet tárgyalásán felül kitértem a veszélyeztető tényezők külön fejezetben való tárgyalására is, amely a terepen tapasztaltakból kiindulva hasznos lehet a kevesebb tapasztalatokkal rendelkező vadászkollégáim számára. Nem elhanyagolható ezen tényezők természetvédelemben betöltött fontossága, amely hangsúlyozza a vadgazdálkodás és a természetvédelem egymásrautaltságát. A mezei és erdei értékeinket tehát közösen kell óvnunk és fenntartanunk. Dolgozatom jelentős célja, hogy az élőhely kezelések kérdésében a természetvédelem és a vadgazdálkodás céljait ismerve, közös koncepciók megfogalmazásához adjon útmutatót.