Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon készült szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK dolgozatok gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok egy része az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6540)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy 100 kocás szabadtartásos sertéstartó telep tartástechnológiai terve az Ászár környéki mezőgazdasági területeken(2012-11-29T08:18:14Z) Lehoczki, Zoltán; Novotniné Dankó, Gabriella; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 21. század eleji takarmány és egyéb költségek magasba emelkedése miatt, a termelési költségek mérséklésének egy nálunk még nem elterjedt módjának adaptációjával foglalkoztam a dolgozatomban. Igyekeztem a lehető legtöbb témakört érinteni. A magyar hagyományoktól eltérően nem a mangalica sertésáll a dolgozat középpontjában, hanem egy angol fajta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy 100 kocás szabadtartásos sertéstartó telep tartástechnológiai terve az Ászár környéki mezőgazdasági területeken(2013-05-27T10:55:43Z) Lehoczki, Zoltán; Novovtniné Dankó, Gabriella; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban a Magyarországon kevésbé elterjedt szabadtartásos sertéstartással kapcsolatban fogalmaztam meg egy lehetséges technológiát. Az írásban nagyobb részben angol-szász fajtákkal foglalkozom. Új irányzatként az úgynevezett "Green", "Clean", "Ethical" témakörével is foglalkozom a sertéstartás szemszögéből. Ehhez kapcsolódóan az alternatív gyógymódok lehetséges alkalmazásának lehetőségeit is megemlítem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 100% gyümölcstartalmú gyümölcslevek mikrobiológiai állapotaKovács, Zsuzsanna; Peles, Ferenc Árpád; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatomat a 100% gyümölcslevek mikrobiológiai állapotáról írtam. Vizsgáltam almalevet, meggylevet, céklás almalevet és homoktövises almalevet. A vizsgálataim célja az összcsíraszám, az élesztő-, és penészgombaszám, valamint az Alicyclobacillus szám meghatározása volt. A dolgozatban a gyümölcslevek gyártási technológiájáról is említést tettem. A vizsgálataim eredményesek lettek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav hatásának vizsgálata egy hazai nemesítésű búzafajtára, annak hozamára és minőségére egy provokatív kísérletbenZámborszky, György; Radócz, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 2,4-D őszi búzára gyakorolt hatásával több forrás is foglalkozik, a lisztminőségre gyakorolt hatásával azonban kevésbé. A hazai, magas színvonalú nemesítésnek köszönhető fajtáinkra gyakorolt, emelt dózisú 2,4-D hatás vizsgálata is szempont volt. Növekszik-e a kezelés hatására a búza fehérjetartalma? Növekszik-e általa a belőle kinyerhető sikér mennyisége? Van-e összefüggés a kezelés és a búza hozama, ill. minősége között? Összefüggnek-e az egyes lisztminőségi paraméterek értékei egymással? A mérési eredményeket statisztikai módszerekkel (lineáris regresszió) elemezve kaptam választ a feltett kérdésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvíztisztítási és kezelési alternatíváinak értékelése(2011-11-28T08:50:14Z) Berettyán-Potyók, Judit; Kovács, Elza; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szennyvíztisztítás hazai fejlődése, a múltban kialakult közműolló, a jelenlegi gazdasági helyzet, különösen a „kis szennyvíztisztítók” kategóriában vetnek fel a tervezéssel, a megvalósítással és az üzemeltetéssel kapcsolatosan bonyolult problémakört. Fontos foglalkozni a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvíztechnikai kérdéseivel, mert ebben a nagyságrendi terhelési kategóriában, bár a hazai megvalósításnak a kötelezettsége csak 2015 után válik fontossá, sok településen már napjainkban is az önkormányzatok keresik a szennyvíztechnika megvalósításának lehetőségét. A csatornázásra, szennyvíztisztításra és iszapkezelésre, valamint a tisztított szennyvíz és iszap elhelyezésére vonatkozó 91/271 EGK Irányelv nem terjed ki a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti településekre, ezért ez a nagyságrendi kategória más, bonyolultabb, egyedi megoldásokat igényel, mint a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti kategóriában eddig alkalmazottak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2006. évi belvíz hatása az Ágota-puszta talajaira és sziki növénytársulásaira(2009-03-10T09:44:49Z) Tőke, Klára; Zsigrai, György; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA 2006-os tavaszi árhullámok, valamint az időjárási tényezők kedvezőtlen alakulásának következményeként a Hortobágy-Berettyó csatornán 2001-ben létesített Ágota-pusztai vészelzárót üzembe helyezték, hogy visszatartsák a víztömeg egy részét és ezzel megvédjék a településeket az elöntéstől. Ennek következményeként a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi pusztájának, az Ágota-pusztának jelentős hányadát víz árasztotta el. A szakdolgozatom keretében a HNP Igazgatóságának munkatársaival együttműködve olyan állapotfelmérési tevékenységet folytattam, amelyek eredményei alapul szolgálhatnak az Ágota-pusztán történt, illetve a jövőben történő vízborítások növényzetre, illetve talajra gyakorolt hatásának vizsgálatához, a megvalósuló változások tendenciájának, illetve intenzitásának megállapításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2007-2013 közötti Agrár- és Vidékfejlesztési támogatások értékelése Vállaj KözségbenVállaji, Krisztina; Horváth, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA vidék, a vidékfejlesztés és a vidékfejlesztés az Európai Unióban fogalmakkal kapcsolatos szakirodalmi feldolgozás szekunder adatgyűjtés szerinti. Vállaj község bemutatása a hármas - ökológia, társadalmi és gazdasági funkciók alapján. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által közzétett támogatási adatok vizsgálata 2007-2013 programozási időszakban Vállaj községen keresztül. A település prominens személyeinek mélyinterjús megkérdezése az Agrár- és Vidékfejlesztési támogatások hasznosulására vonatkozóan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2007-es szélsőséges időjárás hatása a juhtenyésztés eredményességére(2008-11-18T11:49:18Z) Tiszai, Brigitta; Jávor, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2010. évi tiszai árvíz kialakulásának tényezői és levonulása a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén(2012-06-01T10:35:09Z) Korom, Henrietta; Juhász, Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarTanulmányom témája a 2010. évi nyári tiszai árvíz, amely azért sajátos, mert megmutatta, hogy a Tiszán nem csak a Felső-Tiszáról érkező árvizek képesek jelentős vízszintemelkedést létrehozni, hanem a Magyarországon betorkolló mellékfolyók is. Az utóbbi tiszai árvíz rámutatott, hogy a Sajó-Hernád is lehet olyan hatással a Tiszán levonuló árhullámokra, hogy a tokaji elrendelő mércén még a vízszint nem érte el a másodfok szintjét, a palkonyai mércén viszont már harmad fokot meghaladó a vízállás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 2013-as év Alföldi 1- és GK Emese szemescirok hibrid idegenek számának vizsgálata a Gemini Kft-nélNémeth, Amanda; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA takarmánycirok az 5. legfontosabb takarmánynövény. A világon mintegy 60 millió tonna szemtermést takarítanak be évente.Dolgozatom témája a 2013-as évi vetőmag cirok előállításának vizsgálata a Gemini Kft-nél. A vizsgálat célja az Alföldi 1 (11 ha) és a GK Emese (11 ha) szemescirok hibridek tenyészidő szerinti idegenek gyakoriságának meghatározása, és a két hibrid összehasonlító elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2017-es Vadgazdálkodási Alap pályázat hatásai a Tuzsér Kossuth VadásztársaságraÁgij, Sándor; Szendrei, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 2017-es évben újra lehetőség nyílt a vadászatra jogosultak számára pályázatok elnyerésére, melyet az Országos Magyar Vadászkamara biztosított a 2015. évi CLXXXIII és 2016. évi CXIV törvénymódosításoknak köszönhetően. Így létrejöhetett az Országos Vadgazdálkodási Alap, amely teljesen szakmabeli finanszírozottságú. Az öt beadható pályázat közül háromra pályázott a Vadásztársaság (Évelő zöldtakarmány telepítése, Ragadozógyérítés és csapdapark fejlesztés, Fácán törzsállomány pótlását célzó kibocsátás és fácánetetők létesítése), melyek közül mindegyik pozitív elbírálásban részesült. A dolgozatomban egyedi módszerekkel vizsgáltam az elnyert pályázatok hatásait a Vadásztársaságra, azon belül is az anyagi, valamint a vadállomány mennyiségi és minőségi változásaira. A jövőbéli eredményesség javítása érdekében dolgozatomban javaslatokat teszek a pályázat által elnyert források hatékonyabb felhasználására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2020. évi magyar hidegvérű ménvizsga eredményeinek elemzéseBalaton, Eszter; Oláh, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKutatásom alapját a hazai ménvizsgákon helyt álló mének adatai adják. Az idei évben három helyszínen tartottak ilyen megmérettetést, legelőször Kaposváron (I.) majd Tiszaföldváron, végül az utolsót szintén Kaposváron (II.) A ménvizsgákon a magyar hidegvérű lófajta egyedeit jelentetik meg, és a bírálók különböző szempontok alapján vételezik fel őket. Alap feltétel, hogy a nevezett lónak be kell töltenie a két és fél éves kort, és DNS- alapú származási lappal kell rendelkeznie. Ezek után következhet a méret felvételezés, a küllem bírálata, a mozgás bírálata, kondíció és készség vizsgálat, és végül a viselkedés bírálat. Célom az volt, hogy megtaláljam melyik tenyészetből származik a legjobb ló a 2020-as ménvizsgán, valamint, hogy ezek közül melyik volt a legtöbbet adó ló. Fontosnak tartom bemutatni azt is, hogy a legjobb értékekkel rendelkező egyed melyik méntől származik, és hogy a mén méretei kiütköznek e az utódján (18.táblázat). Ezen célok összessége alkotta szakdolgozatom, és a mérések alapján megállapítottam, hogy Nagy Ferenc tenyésztő ménje lett a ménvizsgákon a legjobbra értékelt ló.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D felület modellek alkalmazása a zajvédelmi térképezésben(2011-11-24T07:34:51Z) Kiss, Judit; Prof. Dr. habil Tamás, János; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom témája a közlekedésből származó zajterhelés. Célom a védendő létesítményeket, lakóházakat érintő, közúti közlekedésből származó környezeti zajterhelés vizsgálata és értékelése. Az aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajtérkép alapján megállapítható a zajérzékeny területek nagysága, kiterjedése és a terhelés mértéke is. Először egy rövid áttekintést adok magáról a zajról, főként a közúti forgalomból származó zajról, ezt követően rátérek a saját méréseim bemutatására, a vizsgálat körülményeire, végül pedig ismertetem az ezekből levont következtetéseimet, javaslataimat. Az általam vizsgált terület Debrecen Észak – nyugati részén lévő 35-ös számú főút, a Böszörményi út egy szakasza. A kiválasztott részt három dimenziós ábrázolással megrajzoltam egy modellező rendszer használatával, mely a zajmérési adatok kiértékelésénél segít bemutatni az eredményeket a terepviszonyok megjelenítésével. A vizsgált terület zajterhelését a helyszínen végzett műszeres méréssel állapítottam meg.11 darab mérési helyet jelöltem ki, melyen párhuzamos méréseket hajtottam végre, egyszerre történt mérés az út mellett a jogszabályokban megfogalmazottak szerint, és ezzel azonos keresztszelvényben az úttól távolabb. Végezetül egy stratégiai zajtérkép elkészítésével szemléltetem még jobban a zajterhelés kiterjedését és mértékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatott modellek bevezetése a természetpedagógiábaKocsis, Cintia; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA technológiai fejlődés következtében a pedagógusoknak is fel kell venniük a lépést. A 3D nyomtatásnak köszönhetően lehetőség nyílik olyan modellek létrehozására amelyek egyediek. Segíthetnek megérteni és megszeretni az olyan állatokat amelyeket vagy nem szeretnek vagy nem áll módunkban minden alkalommal egy bemutató órára vinni, ilyenek például a hüllők és kétéltűek. Az egyedi tartástechnológiájukból kifolyólag és többek között a változó testhőmérsékletük miatt nem lehet őket minden évszakban bemutató állatként használni. Ezen alkalmakkor lehet kihasználni a 3D modelleket, mint oktatási eszközöket. Így a modern technológiát is bevonhatjuk a természetvédelembe. Olyan gyerekeket is bevonhatunk akik érdeklődése elsősorban nem a biológia körül forog.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "Condidatus" Phytoplasma prunorum vizsgálata kajszi ültetvényben ÚjfehértónSárosi , Cintia; Tarcali, Gábor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban sok problémát jelentenek azok a kórokozók, melyekkel szemben nem igazán vannak kidolgozott védekezési struktúrák vagy éppen nincs is védekezési lehetőség a növényre nézve. Az utóbbi évtized klímája lehetővé tette az olyan kórokozók elszaporodását, mint a fitoplazma, melyek legfőképp a szőlőben, illetve gyümölcsfákon károsítanak, kiváltképpen a csonthéjas kultúrát. Ennek a kórokozónak az angol elnevezése European stone fruit yellow phytoplasma (Csonthéjasok európai sárgulása). Újfehértón saját kajszi ültetvényben végeztem a kísérletet. Elsősorban vizuálisan mértem fel a fákat, keresve a fitoplazmára utaló tüneteket. Levélmintákat vettünk a kiválasztott fákról és PCR vizsgálat alapján megállapítottuk a fertőzöttségüket. Célunk az volt, hogy meghatározzuk, mekkora mértékben van jele a fitoplazmás megbetegedésnek az ültetvényben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016 és 2023 között törzskönyvi ellenőrzés alatt álló hazai lipicai lóállomány küllemének és mozgásának értékelése bírálati lapok alapjánAntal, Domonkos; Mihók, Sándor; Kovács, Máté; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarValamennyi hazai lófajta fenntartásának szerves részét képezi a küllemi bírálat, ugyanakkor ezidáig csupán elenyésző alkalommal került sor a bírálati lapok értékelésére, a jövő tenyésztői elképzeléseit segítő következtetések megfogalmazására. Ez azért is szomorú, mivel a funkcionális küllemnek jelentős szerepe van a sportteljesítmény, valamint a hosszú hasznos élettartam alakulásában, ezáltal alapvetően meghatározza adott egyed vagy populáció értékét. Hazánkhoz, valamint a magyar lótenyésztési kultúrához több szálon kötődik a lipicai lófajta. Elsődlegesen tenyésztéstörténete által, hiszen a fajta egyik kiinduló populációját már Mezőhegyes és a valamikori magyar arisztokrácia is tenyésztette, másrészt az előző évszázad második felének jelentős fogatsport sikereinek döntő többsége ugyancsak a fajtához köthető. A lipicai fajta eredete egészen 1580-ig nyúlik vissza, amikor I. Ferdinánd császár fia, II. Károly főherceg udvari ménes felállításáról rendelkezett. A császári udvar az általa tenyésztett lótípusban is kifejezésre kívánta juttatni a bécsi udvar pompáját és fényűzését. Erre a célra leginkább a spanyol-nápolyi lótípus felelt meg, de az áhított típus eléréséhez Európa számos területéről használtak kiváló kancákat és méneket. A fajta fogatsportban mutatott különös képességét az elmúlt ötven év eredményei bizonyítják. Kádár László, Abonyi Imre, Bárdos György, Bozsik József, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán nemzetközi összehasonlításban is páratlan sikereket értek el a fajta kiemelkedő tehetségű egyedeivel. Éppen ennek a sikernek köszönhetően a hazai tenyésztés célja legfőképp a fogatló előállításban jelenik meg. Fogatsportban betöltött szerepe mellet a fajta egyedei kiválóan használhatók nyereg alatt is. A Bécsi Spanyol Lovasiskolában fennállása óta kizárólag lipicai fajtájú lovakkal, művelik a magasiskola művészetét. Emellett a díjlovas sportban is jelentős számú egyed szerepel. Munkám során arra vállalkoztam, hogy a hazai tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában álló, 2016 és 2023 között bírált egyedeinek bírálati lapját értékelem. Célkitűzéseim az alábbiakban foglalhatók össze: - az egyes bírálati szempontok vizsgálata - a különböző bírálati szempontok közötti összefüggések meghatározása - a fajta hazai állományának előnyös és kevésbé előnyös tulajdonságainak meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2022-es rendkívüli aszályos év hatása a Macrophomina phaseolina kórokozó kártételére napraforgóbanBarta, László; Tarcali, Gábor; Csüllög, Kitti; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat témája a Macrophomina phaseolina kórokozó hatásának vizsgálatat napraforgóban. A 2022-es rendkívüli aszályos év kiváló lehetőséget biztosított a felmérés elvégzésére. A napraforgó állományokat öntözött és öntözetlen körülmények között vizsgáltuk. A szántóföldi mintavételt követően a gomba laboratóriumi azonosítása megtörtént. Ez követően különböző tényezők mérése történt. A vizsgált paraméterek a gomba hatása alapján hogyan alakul a fertőzés mértéke a növénymagasság, a tányérátmérő, az olajtartalom, az ezerszemtömeg és az összkaszattömeg az eltérő termesztéstecnológiában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2023-as és 2024-es évi kukoricatermés minőségének értékelése felvásárlói szemmelVolosinovszki, Gréta; Sipos, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica minősége számos tényezőtől függ, amelyek mind a termelési, mind a betakarítási és feldolgozási folyamat során hatnak. A minőségi mutatók közé tartozik a hektolitertömeg, a szemek nedvességtartalma, a mechanikai sérülések aránya, valamint a különféle szennyeződések és idegen anyagok jelenléte. Az élelmiszeripari célra felhasznált kukorica minősége kulcsfontosságú, mivel közvetlen hatással van az emberi egészségre, a termékek minőségére és a gazdasági eredményekre. A megfelelő minőségű kukorica garantálja, hogy az ebből készült élelmiszerek biztonságosak és tápanyagdúsak legyenek, továbbá a termelési folyamat hatékonyságát és gazdaságosságát is befolyásolja. Az alacsony minőségű alapanyagok felhasználása növeli a selejttermelést, és rontja a végtermékek eltarthatóságát, ízét, állagát. Ez nemcsak a fogyasztói elégedettséget rontja, hanem a vállalatok hírnevét és versenyképességét is. A minőségbiztosítás és a szabványok betartása tehát nemcsak a fogyasztók védelmét szolgálja, hanem gazdasági szempontból is elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2024. ÉVI HAZAI LIPICAI MÉNÁLLOMÁNY SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSEMolnár, Molli; Kovács, Máté; Posta, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA lipicai, egy spanyol-nápolyi fajtacsoportba tartozó lófajta, melynek eredete egészen a XVI. századig nyúlig vissza. A fajta úgynevezett pompa lóként tett szolgálatot a császári udvar szertartásai, ünnepei alkalmával. Ezen típus képviselőitől elvárás volt az elegancia, a gazdagság, a fényűzés megjelenítése, melyhez elengedhetetlen a rendkívül attraktív, akciós mozgás. Mindezen tulajdonságok összessége a mai napig értékessé teszi a lipicai fajtát, állattenyésztési és kulturális szempontból egyaránt. E lófajta megőrzése és tenyésztése a mai nap is fontos feladat, hiszen összefonódik benne a kulturális örökség megőrzése, valamint a világszínvonalú teljesítmény fenntartása. Kis létszámából adódóan, a lipicai fajta esetében is a génvédelem szabálya szerinti tenyésztés kiemelt szerepet kap a tenyésztői munka során, így óvnunk kell a fajta kancacsaládjait és genealógiai vonalait. A szakdolgozatom megírása során megállapítottam, hogy a 2024. évi hazai lipicai ménállományban a különböző méntörzsek egymáshoz viszonyított aránya nem kiegyenlített. Meghatároztam a fajta hazai állományának legjelentősebb hímivarú tenyészállatait, méntörzsön belüli tradicionális magyar vonalait, melyek megőrzése a jövőben is fontos feladat. A hazai tenyésztésű, valamint az importokból származó egyedek arányát tekintve megállapítható, hogy a külföldön tenyésztett egyedek aránya a ménállományban alacsony, ez kedvez a hazai típus védelmének. Ezzel szemben érdekes megvizsgálni a fedezőmének származását abból a szempontból, hogy milyen arányban tartalmaznak külföldi vérhányadot. Fontos kiemelni, hogy a hazai lipicai típus védelme érdekében kiemelt jelentőséggel bír a nagy hazai génhányadú lipicai lovak tenyésztése, ennek érdekében fontos olyan mének használata, amelyek származása nagy arányban tartalmaz klasszikus értelemben vett magyar tenyésztésű egyedeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bab (Phaseolus vulgaris L.) abiotikus stressz elleni védekezési lehetőségeinek vizsgálataTóth, Erika; Csajbók, József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA bab (Phaseolus vulgaris L.) abiotikus stresszhatások elleni védelmének növénykondicionáló készítményekkel történő lehetőségeit vizsgáltuk. Kifejezetten a klímaváltozás okán tapasztalható magas hőmérséklet, és a jellemzően ezzel egy időben jelentkező aszályos időszak virágzás, kötődésre gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozási lehetőségeire kerestünk megoldásokat. Ennek érdekében ötféle növénykondicionáló készítmény hatása lett tesztelve kis parcellás kísérleti körülmények között. Mindezek mellett háromféle alapkezelés is alkalmazva lett. Volt olyan állomány, amely alá 50 kg/ha nitrogén hatóanyag került, olyan állomány, amely mikroelem-tartalommal rendelkező magkezelést kapott, és olyan állomány, amely mind a nitrogén hatóanyagot, mind a magkezelést megkapta. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különféle növénykondicionáló készítmények és az alapkezelések között milyen szinergista, illetve antagonista hatásokat lehet tapasztalni. Az eredmények vizsgálata kiterjedt a bab-állományok növénymagasságának alakulására, valamint a terméshozamok visszamérésére. Az eredmények ismeretében megállapítottam, hogy minden egyes növénykondicionáló készítmény pozitív, 12 - 60% közötti tartományban növelte átlagosan a bab termésprodukcióját. Továbbá az is megállapításra került, hogy a különféle alapkezelések egyes esetekben szinergista, más esetekben antagonista módon képesek befolyásolni az egyes növénykondicionáló készítmények hatékonyságát.