Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/129830

Böngészés

Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar) Szerző szerinti böngészés "Arany, Petra"

Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    3D nyomtatóval előállított implantátumok biofilmképzési és in vitro citotoxicitás vizsgálatai
    Arany, Petra; Bácskay, Ildikó; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar
    Diplomamunkámban 3D nyomtatóval előállított implantátumok biokompatibilitási vizsgálatát tűztem ki célul. Ez fontos, mivel a beültetett implantátumoknak biológiailag kompatibilisnek kell lenniük a humán szövetekkel. A biokompatibilitást biofilm képzési és in viro citotoxicitás tesztet alkalmazva vizsgáltuk. A biofilm képződés vizsgálatához Candida albicans referencia izolátummal inkubáltuk a mintáinkat, majd kristályibolya oldattal tettük mérhetővé. Ezt a vizsgálatot alkalmazva leszűkíthető a további vizsgálatokra alkalmas minták száma. Az in vitro citotoxicitás vizsgálatot MTT tesztet alkalmazva végeztük el, amivel a mitokondriális aktivitás változását tudjuk mérni. Ezzel a vizsgálattal megállapítható a mintákból esetlegesen kioldódó xenobiotikumok toxikus hatása.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Csecsemők gyógyszerészi gondozása
    Filipcsényi, István; Oláh, Gábor; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Arany, Petra; Vasvári, Gábor; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék
    A diplomamunkám témájául a csecsemők gyógyszerészi gondozását választottam, mert roppant fontos témának tartom. A dolgozatban a célom egy rövid összefoglaló és tömör útmutató létrehozása volt a csecsemők gyógyszerészi gondozásához. A dolgozat első részében ismertetem a gyógyszerek útját a gyermekek szervezetében, majd a csecsemők és újszülöttek ellátása következik, végül néhány gyakran expediált készítmény áttekintése következik.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Diclofenac hatóanyagtartalmú gyógyszerleadó rendszer 3D nyomtatással történő előállítása és vizsgálatai
    Király, Alexa; Bácskay, Ildikó; Arany, Petra; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Fehér, Pálma; Juhász, Béla; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
    A 3D nyomtatás lehetőséget kínál az egyénre szabott terápia megvalósításában. Munkánk során szálhúzáson alapuló (FDM) technikával különböző méretű és kompartment számú implantátumokat állítottunk elő politejsavból. Az implantátumokat diclofenac hatóanyaggal töltöttük meg, majd kioldódás és in vitro citotoxicitás vizsgálatokat végeztünk rajtuk. A kioldódás vizsgálatot USP I. típusú Erweka DT 800 oldási készülékkel végeztük, mely 24 órán keresztül meghatározott időpontokban mintákat gyűjtött. A kapott minták abszorbanciáját spektrofotométerrel mértük, melyből meghatároztuk a felszabaduló hatóanyag koncentrációt. Az in vitro citotoxicitást MTT teszttel elemeztük, melynek segítségével a minták biokompatibilitásáról nyertünk információkat.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    ELNYÚJTOTT HATÓANYAG LEADÁSÚ HIDROFIL MÁTRIX HABOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA
    Czomba, Zsuzsa; Fenyvesi, Ferenc; Haimhoffer, Ádám; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Bak, István; Arany, Petra; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar
    Mátrixrendszer alapú gyógyszerhordozók a 3. generációs gyógyszerformulák részét képezik. A gasztroretentív készítmények ennek a nagy családnak a kis részét teszik ki. A GR rendszerek a gyomorban maradnak és ott adják le hatóanyagukat elnyújtva ezzel is növelve a hatóanyagok jobb biológiai hasznosulását vagy a gyomor lokális kezelésének sikerességét. Azok a gyógyszerek, amelyek a gyomor-bélrendszer alsó részében alacsony stabilitásúak, vagy a gyomorban lokálisan ható gyógyszerek szintén jól hasznosíthatóak a GR-rendszerek alkalmazásával. Célunk a szabadalommal védett technológia átültetése folyamatos gyártásra és egy aciklovir tartalmú készítmény fejlesztése és vizsgálata. A QUICKfoamcell Lab® gyártóberendezést a QUICK 2000 Kft.-vel (Tiszavasvári, Magyarország) együttműködve terveztük meg és építettük meg. Box- Behnken faktoriális kísérlet tervezéssel optimalizáltuk a gyártási beállításokat. A meghatározott paraméterekkel aciklovir tartalmú készítményt fejlesztettünk, melynek meghatároztuk a sűrűségét. A törtfelszínéről elektronmikroszkópos felvételeket készítettünk a habszerkezet vizsgálatára. Továbbá mikro-CT felvételekkel vizsgáltuk a buborék méreteloszlását. A kioldódási vizsgálatokat a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint végeztük el pH=1,2 pufferben. Állomány változást vizsgáltunk száraz és nedves mintákon is. Ex vivo vizsgáltuk a mukoadhéziós erőt patkány gyomron. A folyamatparaméterek optimalizálása során az ideális gyártási hőmérsékletet 54 és 56 °C között állapítottuk meg, míg az ideálisan bevezetett gáz mennyisége 2,5-5-3,25 ml, 0,25-0,35 ml/s sebességgel és az alkalmazott agitáció 14500 rpm. A legyártott készítmény sűrűsége 817,14 mg/cm3 lett. A vizsgált összetételben a buborékok méreteloszlása 40-160 μm átmérőjű tartományban van. Az átlagos átmérő 80,07 μm volt, ami homogén eloszlást mutatott. Közel állandó felszabadulási kinetikát értünk el, a 10 órás kioldódás vizsgálat során. Az állomány vizsgálat során a készítmény állománya folyamatosan csökken, de 420 percig egy kemény mag találtható meg benne. A mintáink nagy mennyiségű PEG 4000-et tartalmaztak, a mukoadhézióra való hajlamot ex vivo bizonyítottuk. Ez a tulajdonság tovább növelheti a gyomorban való tartózkodási idejét. Az eredményeink nagyban hozzájárulnak a habosított GR terápiás rendszerek létrehozásához.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A fuzidinsav In Vitro hatékonyságának vizsgálata vancomycin rezisztens Enterococcus (VRE) törzsek esetében
    Májer, Kinga; Szabó, Judit Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Arany, Petra; Bodnár, Ferenc; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék
    A vancomycin rezisztens enterococcus (VRE) izolátumok száma világszerte és a Debreceni Egyetemen is évről évre nő, mely terápiás nehézségeket jelent a klinikusok számára. Az ilyen törzsek okozta fertőzésekben elsősorban csak az oxazolidinonok csoportjába tartozó linezolid alkalmazható, kevés terápiás alternatíva jöhet szóba. A fuzidinsav hazánkban jelenleg csak lokálisan alkalmazott szer, mely a Gram-pozitív coccusok ellen hatásos. Más országokban orális készítmény is elérhető, melynek enterococcusokkal szembeni hatékonyságáról kevés adat áll rendelkezésre. Ezért megvizsgáltuk 55 VRE törzs fuzidinsav érzékenységét in vitro körülmények között. A VRE törzseket véres Columbia agaron tenyésztettük, a speciest tömegspektrométerrel (MALDI-TOF) azonosítottuk. A törzsek fuzidinsavval szemben mutatott érzékenységét Kirby-Bauer korongdiffúziós vizsgálattal határoztuk meg, végül normál légterű 37 °C-os termosztátban történő 18 órás inkubáció után leolvastuk a gátlási zónák átmérőjét, melyek értékelése az irodalmi adatok alapján történt. Fuzidinsavval szemben 48 izolátum (87%) bizonyult érzékenynek. Az in vitro érzékenységi vizsgálatok alapján a fuzidinsav hatásos lehet VRE okozta fertőzésekben, ám alkalmazása empirikus terápiában nem ajánlott, csak előzetes rezisztencia vizsgálat alapján lehet az alkalmazását javasolni olyan fertőzésekben, melyekben a linezolid hatástalan egyedi importtal történő beszerzés után.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Liofilizált injekciók bemutatása gyógyszertechnológiai aspektusból
    Páll, Sándor Dávid; Sinka, Dávid; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Arany, Petra; Vecsernyés, Miklós; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar
    A liofilizálás egy korszerű és kedvelt gyógyszer előállítási módszer napjainkba, viszont számos kihívást rejt magában, melyek veszélyt jelentenek a termékre, mint ahogy azt fentebb kifejtettem például: alacsony hőmérsékletet, jégkristályok képződését, az ionerősség növekedését, a pH-változását, a fázisszétválást és a fehérje hidrát burkának eltávolítását. Ezen hatások kivédésére javasolt különféle védőszerek alkalmazás, melyek meghatározására sajnos nincs ismert protokol, minden egyes fehérjének egyedileg meg kell vizsgálni mely vegyületek képesek azt a lehető legjobb módon stabilizálni mind az eljárás mind pedig a tárolás során. Ilyen stabilizáló szerekre a leggyakoribb példák a cukrok/poliolok, polimerek, nemvizes oldószerek, maga a fehérje, felületaktív anyagok és aminosavak. Egy liofilizálási eljárás kidolgozása során mindig alaposan meg kell ismerjük a fehérje szerkezetét és az abból adódó tulajdonságait és olyan eljárást kidolgozni, amely minimálisan károsítja a folyamat során. Ehhez szükségünk van a kritikus hőmérsékleti pontok ismeretére minden komponens esetében, tudnunk kell ezen komponensek hogyan fognak viselkedni lehűtés és szárítás alatt, illetve milyen lehetséges kölcsönhatásaik vannak egymással. Kísérletek bebizonyították, hogy sok esetben ez nem pusztán az anyagi minőségtől, de a mennyiségüktől/arányuktól is függ. Összegezve sajnos nem létezik kijárt út ezen a területen és egy új fagyasztva szárított termék előállítás hosszú időt vesz igénybe, mely során számtalan mérést és kísérletet el kell végezni és ez bizonyára egészen addig így fog zajlani míg a fehérjék szerkezetét és tulajdonságait átfogóbban nem fogjuk megismerni.