Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóthmérész Béla)
Természettudományi doktori tanács
D
tudományágak:
- biológiai tudományok
- környezettudományok
Doktori programok:
- Biodiverzitás
(programvezető Dr. Barta Zoltán) - Biológia
(programvezető Dr. Sipiczki Mátyás) - Biotechnológia
(programvezető: Dr. Pócsi István) - Hidrobiológia
(programvezető Dr. Dévai György) - Alkalmazott ökológia
(programvezető Dr. Magura Tibor) - Kvantitatív és terresztris ökológia
(programvezető: Dr. Tóthmérész Béla)
Böngészés
Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bácsi, István"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Cilindrospermopszin tartalmú cianobakteriális kivonatok algaközösségekben betöltött lehetséges szerepeDobronoki, Dalma; Bácsi, István; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai TanszékA cilindrospermoszin (CYN) a mikrocisztinek (MCs) után a második legjobban kutatott és ismert cianobakteriális toxin.A toxin termelésének okáról, biológiai funkciójáról, a termelő sejtben, illetve az algaközösségekben betöltött szerepéről azonban még mindig viszonylag kevés, és sok esetben egymásnak ellentmondó információ áll rendelkezésünkre. A doktori munka során különböző cianobakteriális kivonatok három, részben eltérő ökológiai igényű zöldalga fajra (Scenedesmus obtusus, Haematococcus pluvialis, Chlorococcum sp.) kifejtett hatásának vizsgálata zajlott, mely által közelebb szerettünk volna kerülni a CYN biológiai szerepének megértéséhez. A S. obtusus-ra vonatkozó eredményeink újszerűségét adja, hogy egy olyan zöldalga faj esetében is sikerült kimutatnunk a CYN-tartalmú cianobakteriális kivonat hatására megnövekedett alkalikus foszfatáz enzim aktivitást, sem a toxin relatíve magas koncentrációjára, sem pedig a foszfát hiányra nem érzékeny. A H. pluvialis-ra vonatkozó eredményeink alapján kijelenthető, hogy a CYN-tartalmú cianobakteriális kivonatok indukálják a cisztaképzést, ám gátolják az aplanospórák kialakulását, lassítva a ciszták érését, a piros színanyagok felhalmozódását. A Chlorococcum sp. tenyészetek esetében a gátló hatások sokkal kifejezettebbek voltak a centrifugált kivonattal kezelt tenyészetek esetében, mint a teljes kivonattal kezelteknél. A kutatómunka eredményei rávilágítanak arra, hogy a CYN nem csak az eukarióta algák növekedését, tápanyagfelvételét és enzimaktivitását befolyásolja, hanem hatással lehet a kitartó képletek képzésére, érési folyamataira. Nem utolsó sorban pedig az itt bemutatott eredmények rávilágítanak arra, mennyi megválaszolatlan kérdés merülhet fel a cianobaktériumok által termelt metabolitokkal, a cianotoxinokkal kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A foszfát-, szulfát-, és nitrátéhezés hatása a toxikus Aphanizomenon ovalisporum cianobaktérium cilindrospermopszin termeléséreBácsi, István; Borbély, György; Vasas, Gábor; Biológiai tudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--Gyakori probléma napjainkban a Föld felszíni vizeinek szennyeződése, és ennek következményei: az élőhelyek drasztikus átalakulása, az élőlények pusztulása, és egyes esetekben a mikrobiális tömegprodukció. Az eutrofizációt, mint a környezetszennyezés egyik következményeként számon tartható jelenséget, a 20. század közepén ismerték fel; azóta a jelenség jelentős károkat okozott a vízi környezetben, komoly nehézségek mutatkoztak, és mutatkoznak napjainkban is a vízhasználatban, horgásztavak, természetes fürdőhelyek vizének kezelésében, és sok esetben az ivóvízkezelésben is. A vízhasználatot és -kezelést érintő problémák része az eutrofizáció alkalmával megfigyelhető vízvirágzás, azaz a planktonszervezetek (cianobaktériumok és eukarióta algák) tömeges elszaporodása. A foszfor az egyik legfontosabb elem, amely szerepet játszik a planktonszervezetek tömegprodukciójának szabályozásában, emellett a rendelkezésre álló kötött nitrogén mennyisége mutatkozik meghatározónak. Az eukarióta algákkal szemben a cianobaktériumok több képviselője nitrogénkötő képessége révén független a kötött nitrogén mennyiségétől, ezáltal csökken azon tényezők száma, amelyek együttes megléte szükséges az ilyen fajok tömegprodukciójának kiváltásához.Tétel Szabadon hozzáférhető Szélsőséges időjárási események hatása bevonatalkotó algaközösségek összetételére és diverzitásáraLukács, Áron; Bácsi, István; Bácsiné Béres, Viktória; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai TanszékTanulmányaink középpontjában a bevonatalkotó algaközösségek kolonizációja és az azt befolyásoló szélsőséges időjárási események hatása állt. A közösség taxonómiai-, jelleg- és jelleg alapú kombinált csoport összetételének, valamint az ezeken alapuló diverzitásmetrikáknak az időbeli változásait követtük nyomon. A kolonizációs vizsgálat alapjául egy terepi kísérlet szolgált, ezért lehetőségünk nyílt a kísérlet folyamán végbemenő, előre nem látható események közösségszerveződésre gyakorolt hatását is vizsgálni. A kísérleti időszak első felében viszonylag stabil időjárási- és vízjárási viszonyok uralkodtak. Ezzel szemben a későbbi időszakot szélsőséges időjárási események jellemezték (heves esőzés, majd egy hosszabb száraz periódus), melyek a vizsgált vízfolyás vízjárását is jelentősen befolyásolták (fluktuáció). Így mindhárom vizsgálat alapján a két időszak között jelentős különbségeket fedeztünk fel a fitobenton összetételében.Tétel Szabadon hozzáférhető Zöld mikroalgák sótoleranciája és sótalanító képességeFigler, Aida; Bácsi, István; Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Biológiai és Ökológiai intézet; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai TanszékGlobális szinten az egyik legfontosabb környezeti probléma, hogy világszerte csökken az édesvízkészletek mennyisége, valamint azok minősége fokozatosan romlik. A minőség romlásához egyre inkább hozzájárul a nagy sótartalmú szennyvizek növekvő mennyisége, amelyek előkezelés nélkül sem a felszíni vizekbe, sem az általános szennyvíztisztító rendszerekbe nem vezethetők be. Számos tanulmány kimutatta már, hogy a mikroalgák megfelelően alkalmazhatók különböző eredetű szennyvizek kezelésére, képesek eltávolítani a szennyezőanyagok széles skáláját, illetve egyes mikroalgák még a víz sótartalmát is képesek tolerálni, vagy akár csökkenteni azt. Algákkal történő szennyvíztisztítás során a tápanyagok optimálistól eltérő mennyisége és aránya gátolhatja a folyamat hatékonyságát, emiatt mindenképpen szükséges a megfelelő arányok és mennyiségek meghatározása az eredményes szennyvíztisztítás érdekében. Az antropogén hatások mellett a klímaváltozás okozta fokozott párolgás és az ebből adódó kiszáradás is hozzájárul a természetes vizek betöményedéséhez, melyhez az élőlények számos módon alkalmazkodhatnak. Az algák több csoportja körében gyakori a nem mozgékony ciszták kialakítása. Az ilyen algafajok cisztásodási folyamatainak és azok indukálási lehetőségeinek vizsgálata hozzájárulhat a cisztásodás folyamatának általános megértéséhez, ezzel segítve az előrejelzését annak, hogy a globális környezeti hatások milyen változási irányokat okozhatnak a fitoplankton közösségekben. A doktori munka során megvizsgáltuk 9 édesvízi faj sótoleranciáját és sótalanító képességét, amely során bebizonyosodott, hogy a változatos élőhelyeken előforduló, közönséges zöldalgák képesek csökkenteni a közeg sótartalmát és általánosságban széles só-toleranciával jellemezhetők, sótűrőnek tekinthetők. A megfelelő tápanyagtartalommal és arányokkal foglalkozó további kísérleteink során meghatároztuk, hogy a nagy tápanyagtartalom kedvezően befolyásolja a kloridfelhalmozást és a sótoleranciát, valamint a nagy N:P arány kedvez a hatékony foszfát-eltávolításnak. A munkánk utolsó szakaszában a szalinitás hatásait vizsgáltuk egy cisztaképző alga, a Haematococcus pluvialis életciklusára, amely során igazoltuk, hogy a NaCl hozzáadásával növelt szalinitás az általános védelmi mechanizmusokat indukálja, megindul a cisztaképzés és az astaxanthin-felhalmozás. Továbbá az eredmények alapján elmondható, hogy a növekvő szalinitás mellett a nitrát és a foszfát gyors kimerülése, valamint a térfogatcsökkenés és ezzel együtt az „élőhely” fényviszonyainak megváltozása azok a fő környezeti tényezők, amelyek a cisztaképzést és az anyagcseretermék-felhalmozást indukálják.Tétel Szabadon hozzáférhető Zöldalgák lehetséges szerepe fémszennyezők biológiai módszerekkel történő eltávolításábanNovák, Zoltán; Bácsi, István; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai TanszékMunkánk célja, hogy különböző zöldalga taxonok nehézfém bioszorpciós és/vagy bioakkumulációs sajátságait jellemezzük. Kiválasszunk olyan törzseket, amelyekkel a víz- és szennyvízkezelési technológiai alkalmazás megvalósítható, vagy érzékenységük révén a szennyezők korai detektálására alkalmasak. Munkánkhoz olyan zöldalga taxonokat (Monoraphidium pusillum, Monoraphidium griffithii, Desmodesmus communis) választottunk, amelyek hazai felszíni vizeinkben széles körben elterjedtek, viszonylag könnyen izolálhatók és olcsón fenntarthatók laboratóriumi körülmények között. Kísérleteink során az élő szervezetek számára esszenciális, azonban nagyobb koncentrációkban toxikussá válható nehézfémek (cink, réz) hatásait vizsgáltuk, amelyek gyakran előforduló szennyezőanyagok felszíni vizekben és a szennyvizek állandó összetevői.Vizsgálataink komplex rendszerben (teljes tápoldatban) zajlottak, ahol a bonyolult összetétel nehezítheti ugyan a fémeltávolításra vonatkozó adatok értelmezését, a trendek megállapítását, ugyanakkor a valódi ipari szennyvizeket a teljes tápoldatok jobban modellezik, mint csak a vizsgálni kívánt fémet, illetve kis koncentrációban nitrogén- és foszforforrást tartalmazó minimál-tápoldatok. Összességében elmondható eredményeink alapján, hogy mindhárom tanulmányozott faj, de különösen a két, korábban ebből a szempontból még nem vizsgált Monoraphidium faj alkalmas lehet kis cink (20-30 mg l-1-ig), illetve réz (10-20 mg l-1-ig) koncentrációk mellett a fémek egyikét fő szennyezőként tartalmazó szennyvizek tehermentesítésére. In my Thesis I focused on characteristics of heavy metal biosorption and/or bioaccumulation by green algae taxa (Monoraphidium pusillum, Monoraphidium griffithii, Desmodesmus communis), which commonly occur in Hungarian surface waters, they can be easily isolable and their cultures are cheaply maintainable. Effects of essential metals (copper and zinc) were tested, which can be toxic from certain concentrations and are constant components of Hungarian surface waters and urban, industrial and agricultural wastewaters. Our investigations were achived in complex systems (culture media), which composed of many components (they may interact with each other) making it difficult to interpret our data and to understand the trends, at the same time it can modelling better the characteristics of waste waters, than minimal media. It can be concluded that living biomass of the studied strains, especially Monoraphidium species can be used successfully in removal up to 20-30 mg l-1 zinc and 10-20 mg l-1 copper concentrations from contaminated water.