Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Bartók, Richárd"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Ipar 4.0 szerepe az üzemeltetés és a karbantartás folyamatában, a lehetséges fejlesztési irány meghatározása a repülőgépiparban.Bartók, Richárd; Árpád, István; DE--Műszaki KarAz Ipar 4.0 térnyerése hazánkat is elérte és egyre több vállalatnak kell tudnia lépést tartani a korszerű technológiákkal, annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen és fel tudja venni a versenyt más vállalatokkal. Szakdolgozatomban a belső kabinelemek gyártásával foglalkozó cég fejlődési lehetőségeire kívánok rájönni és azt a lehető legjobban bemutatni az Ipar 4.0 más lehetőségei mellett, emellett érintem az alapvető karbantartási és üzemeltetési módokat hagyományos és modern szemszögből is. Említésre kerül a Tervszerű Megelőző Karbantartás, vagyis TMK, a Műszaki Diagnosztika Alapú Karbantartás, a Megbízhatóság Központú Karbantartás, vagyis RCM, és a Teljeskörű Hatékony Karbantartás, azaz TPM. Ha már modern üzemeltetés és karbantartás, nem mehetünk el a LEAN módszerek, a japán 5S, a JIT és az OEE mellett sem. Az Ipar 4.0 lehetőségeit kutatva igyekeztem olyan irányokat bemutatni, amelyeket el is tudnám képzelni a repülőgépipar gyártósorai között, mint fejlődési irány. Ebből kifolyólag került bemutatásra a Big Data, a Kiber Physics, másnéven a kiber-fizikai valóság, a dolgok internete (Internet of Things - IoT), a Cobotics, vagyis a robotok és emberek együttműködésére törekvő irány, a virtuális-, kiterjesztett valóság, a Digitális Iker (Digital Twin) és az adatvezérelt döntéshozatal. A kutatás nehézségét, egyben mozgatórugóját az hajtotta, hogy rájöjjek, milyen lehetséges fejlődési irányt lehetne definiálni annak függvényében, hogy milyenek a körülmények ebben az iparágban jelenleg, főként hazánkat illetve. A magas fluktuáció, a hosszadalmas betanulási folyamat, a sajátos gyártási körülmények és alacsony volumenű éves darabszám miatt nagymértékben kézi munkavégzésre rászoruló gyártásnak, ahol csak kis szegmensben érheti meg bármi féle robotizáció vagy automatizálás, jól jönne egy mentőöv és egy olyan javaslattétel, amin érdemes lehet dolgozni és növelne a hatékonyságon, gyorsaságon, átláthatóságon és tendenciákon. Mindezek fényében a fotogrammetriát véltem egy lehetséges megoldásnak, amely egy olyan mérési és képalkotási eljárás, amelynek segítségével egy modul méreteit, alakját és helyzetét határozzák meg és a kinyert geometriai információk segítségével készít egy 2D-s vagy 3D-s rekonstrukciót a vizsgált objektumokról. Ennek lehetőségeit főként a minőségbiztosításban, a rész-, vagy végösszeszerelésben, esetleg a betanulás folyamataiban lehetne kamatoztatni a vizuális visszacsatolás, a pontos mérések és elmozdulás követés, a hibajavítás és korrekció, dokumentálhatóság és nyomonkövethetőség eszközeivel. Ezek segítségével javulhat a gyártási hatékonyság, a gyorsaság, a jelentős anyagi kárt okozható selejtek termelődése és a vevői elégedettség is növekedhet.