Idegtudományi Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/101511

Általános Orvostudományi Kar

Idegtudományi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Fülesdi Béla)

Orvostudományi doktori tanács

tudományágak:
- elméleti orvostudományok
- klinikai orvostudományok

Böngészés

Idegtudományi Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Asztalos, László"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az anesztézia biztonságának javítása sugammadex segítségével
    Asztalos, László; Fülesdi, Béla; Asztalos, László; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika
    A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk (PRNB) felismerése és felfüggesztése a műtétek végén kiemelkedő jelentőséggel bír, ugyanis ezáltal számos szövődmény válik elkerülhetővé. Vizsgálatainkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy két különböző izomrelaxáns (vecuronium bromid és pipecuronium bromid) által létrehozott neuromuszkuláris blokk hatékonyan antagonizálható e sugammadex segítségével. Vizsgálataink gyakorlati jelentősége az alacsony dózisú sugammadex használatával kapcsolatos veszélyek felismerésében rejlik. Valamint fontos annak demonstrálása is, hogy a pipecuronium bromid indukálta mély neuromuszkuláris blokk fennállása esetén (mely gyakran mutatkozik meg e hosszú hatású izomrelaxáns használata esetén, a műtétek végén) is biztonsággal felfüggeszthető a neuromuszkuláris blokk sugammadex segítségével, és nem kell számolnunk maradék-, visszatérő izomrelaxáns hatásra a műtét után sem. Első tanulmányunk során vizsgáltuk a TOFC 4 szintű vecuronium blokk felfüggesztését különböző dózisú sugammadex segítségével. Megfigyeltük, hogy az alacsony dózisú sugammadex a vecuronium indukálta reziduális neuromuszkuláris blokk felfüggesztésére nem alkalmas. Eredményeink alpján a vecuronium blokk esetén az 1,0 illetve 2,0 mg/kg sugammadex-szel antagonizált betegcsoportok esetében nem fordult elő a neuromuszkuláris blokk felfüggesztésének sikertelensége. A neuromuszkuláris monitorozás posztoperatív iodőszakban történő folytatására hívja fel a figyelmet az a jelenség, hogy reziduális vecuronium blokk antagonizálásakor minden reverzálási csoportban (sugammadex 0,5 mg/kg, 1,0 mg/kg, 2,0 mg/kg, neostigmin, placebo) előfordult posztoperatív rekurrens NMB. Második tanulmányunk során mély pipecuronium blokk felfüggesztése esetén nem találtunk különbséget a hatékonyság terén a 2 mg/kg, illetve a 4 mg/kg sugammadexet kapó betegcsoportok között. A 2 mg/kg sugammadexet kapó betegcsoportban 80% volt a 3 percen belüli izomerő visszatérés gyakorisága, míg a 4 mg/kg csoportban ez 100%-nak bizonyult. A 2 mg/kg sugammadexet kapó betegek mindegyikénél 5 percen belül volt a normalizált TOFR 0,9 eléréséhez szükséges idő. A mély pipecuronium megbízhatóan felfüggeszthető sugammadex segítségével. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy az akut posztoperatív időszakban nem fordult elő rekkurens és reziduális neuromuszkuláris blokk. A sugammadex magas affinitása pipecuronium iránt lehetővé teszi kisebb sugammadex dózisok alkalmazását, ezáltal a reverzálás költségei felére csökkenthetők. Postoperative residual neuromuscular block (PRNB) may lead to severe complications, therefore it is important to recognize and antagonize it at the end of surgery. In our study, we analyzed the efficacy of sugammadex in reversing two different neuromuscular blocking agents, vecuronium and pipecuronium. In our first study we have drawn attention to the danger of using small doses of sugammadex for reversal residual vecuronium blockade. In our second study, using a long-acting neuromuscular blocking agent pipecuronium we found that deep neuromuscular block is common at the end of surgery, however it can be safely antagonized by sugammadex. In our first study we antagonized TOFC 4 vecuronium block with different doses of sugammadex. We proved, that low dose sugammadex is insufficient to reverse of TOFC 4 residual vecuronium block. We found that after antagonizing TOFC 4 vecuronium blockade with 1.0 or 2.0 mg/kg sugammadex, incomplete reversal did not occur. After reversal, we experienced recurrent neuromuscular blockade in all treatment groups (sugammadex 0.5 mg/kg, 1.0 mg/kg, 2.0 mg/kg, neostigmine, placebo). This observation underline the importance of continouing neuromuscular monitoring in the postoperative period. In our second study, we didn’t find any difference between the efficacy of 4 mg/kg and 2 mg/kg sugammadex doses, after reversal of deep pipecuronium blockade. After reversal of deep pipecuronium blockade the time to achieve normalized TOF ratio of 0.9 was < 3 minutes for 80% of the cases in the 2 mg/kg sugammadex group and for 100% of the cases in the 4 mg/kg sugammadex group. The time to achieve the normalized TOF ratio 0.9 was < 5 minutes in all of the patients of the 2 mg/kg sugammadex group. We proved the safe reversal of deep pipecuronium blockade with 2 or 4 mg/kg sugammadex, since recurrent or residual block did not occur during the early postoperative period. Based on the high affinity of sugammadex to pipecuronium, lower sugammadex dose can be used for reversal of deep pipecuronium blockade, and thus the cost of reversal can be reduced to the half.