Idegtudományi Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Általános Orvostudományi Kar
Idegtudományi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Fülesdi Béla)
Orvostudományi doktori tanács
tudományágak:
- elméleti orvostudományok
- klinikai orvostudományok
Böngészés
Idegtudományi Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Clemens, Béla"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az epilepsziák kezelése és az agyi hálózatokDömötör, Johanna; Clemens, Béla; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Kenézy Gyula Campus, Neurológia OsztályAz epilepszia-betegség jelentősen rontja az életminőséget, különösen akkor, ha a jelenleg elérhető, főleg gyógyszeres kezeléssel nem sikerül rohammentességet elérni. A rohammentessé nem tehető betegek aránya még manapság is 30-35%. Az epilepszia-kutatásban az epilepsziák új, ún. „hálózati szemlélete” nyújt továbblépési lehetőséget, mely szerint az agyi teljesítmények nem központokban, hanem különböző komplexitású agyi hálózatokban jönnek létre. Értekezésem tárgya a „hálózati szemlélet” alkalmazása az epilepsziák gyógyszeres kezelése terén, mely területen belül két konkrét kérdést vizsgáltunk. 1. Retrospektív vizsgálatban elemeztük, hogy a klinikai-biológiai tényezők hogyan befolyásolják fokális (gócos) epilepsziában a nagy léptékű interiktális agyi hálózat dinamikáját, különös tekintettel a gyógyszeres kezelésre. 2. Prospektív-önkontrollos vizsgálatban elemeztük idiopátiás generalizált epilepsziás betegekben (IGE), kezeletlen és kezelt állapotban, a közepes léptékű agyi hálózat dinamikáját. Feltettük, hogy a gyógyszerhatás által előidézett szinkronizáció-csökkenés a sikeres kezelés prediktív biomarkere. A fokális epilepsziás betegek agyi hálózatának vizsgálatához 232 beteget gyűjtöttünk, az egészséges kontroll csoport 77 főből állt. Hat faktor (etiológia, családi anamnézis, a betegség kezdete, rohamtípus, a betegség időtartama, kezelés) hatását elemeztük. Az idiopátiás generalizált epilepsziás betegek kezelésre adott válaszának vizsgálata során 31 absence- és juvenilis myoclonus epilepsziás beteg kezeletlen (EEG1) és kezelt (EEG2) állapotban rögzített EEG felvételét elemeztük és hasonlítottuk össze, illetve értékeltük a kezelés hatékonyságát (rohammentesség versus perzisztáló rohamok). Mindkét vizsgálatban LORETA (low resolution electromagnetic tomography) értékekből indultunk ki. A fokális epilepsziás betegek vizsgálatához a LORETA Source Correlation (LSC) módszert alkalmaztuk. Az IGE betegek vizsgálatakor átlagos LORETA aktivitást (CSD=current source density) számoltunk az összes voxelre a 0,5-8,0 Hz frekvencia-tartományban. Fokális epilepsziákban négy faktornak (etiológia, rohamtípus, a betegség időtartama, kezelés) volt független, statisztikailag szignifikáns hatása a konnektivitási paraméterekre. Két faktor (a családi halmozódás és a betegség kezdete) nem befolyásolta a hálózatot statisztikailag kimutatható mértékben. IGE betegek esetén statisztikailag szignifikáns kapcsolat mutatkozott a kedvező klinikai kimenetel és CSD csökkenés, valamint a kedvezőtlen kimenetel és a CSD növekedés között. Epilepsy impaires quality of life even if the treatment is not effective and the seizures persist. Unfortunatelly, nowadays only 30-35% of the patients are seizure free. The „network-concept” gives a new approach in epilepsy research. According to this theory brain functions do not emerge in brain centers but networks of different complexity. The application of the „network concept” to the treatment of epilepsy is the theme of this dissertation and two specific questions were investigated. 1. In a retrospective study, we analyzed how clinical-biological factors act upon the dynamics of focal epilepsy patients' large-scale interictal brain network. We highlighted the network changes related to medical treatment. 2. In a prospective, self-controlled study, we analyzed the medium-scale brain network dynamics in idiopathic generalized epilepsy (IGE) patients. We assumed that a drug-induced decrease of synchronization is the predictive biomarker of successful treatment. We investigated 232 focal epilepsy patients, the control group contained 77 healthy persons. Six factors’ effect (etiology, family, onset, seizure type, duration, treatment) was analyzed. We compared 31 IGE (absence and juvenile myoclonic epilepsy) patients’ EEGs recorded before (EEG1) and during (EEG2) treatment and the efficacy of the treatment was also evaluated. We proceeded LORETA (low resolution electromagnetic tomography) values in both investigations. LORETA Source Correlation (LSC) was used in focal epilepsy patients and average LORETA activity (CSD=current source density) was counted for all the voxels in 0,5-8,0 frequency range by IGE patients. Four out of the six investigated factors (etiology, seizure type, duration, treatment) had an independent modifying effect on connectivity. Two of them (family and onset) did not have a statistically demonstrable influence. There is a relationship between the responder state and the reduction of global EEG synchronization and between the refractor state and the persistence of global EEG synchronization in generalized epilepsies.Tétel Szabadon hozzáférhető Kvantitatív EEG vizsgálatok epilepsziás betegek gyógyszermentes és kezelt állapotábanPiros, Pálma; Clemens, Béla; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Neurológiai OsztályMegváltozott, elsősorban kóros mértékben fokozott neuronális szinkronizáció jellemzi az epilepsziás beteg agyát. A fokozott rohamkészség és EEG-szinkronizáció interiktális állapotban is fennáll. Kvantitatív EEG vizsgálatok érzékenyen jelzik az EEG-szinkronizáció mértékének változását, ezért alkalmasak az interiktális állapot jellemzésére és az EEG-szinkronizációt befolyásoló gyógyszerek hatásának vizsgálatára. A LORETA(Low Resolution Electromagnetic Tomography) forráslokalizáló módszer az agykérgi, szinkron aktiválódó neuron populációkat három dimenzióban ábrázolja. Alkalmas a kóros agykérgi aktivitás forrásainak lokalizációjára epilepsziás betegekben. 1. Első vizsgálatunkban idiopátiás generalizált epilepsziás betegekben a lamotrigin monoterápia ébrenléti EEG-háttértevékenységre kifejtett hatását vizsgáltuk kvantitatív EEG-vel. Eredményeink azt mutatták, hogy a lamotrigin az EEG-háttértevékenység spektrális összetételét részlegesen normalizálja. A lamotrigin aktivitás-függő módon csökkentette a patológiás kortikális szinkronizációt a rohammentessé tett betegekben. 2. Második vizsgálatunkban idiopátiás generalizált epilepsziás (IGE) betegekben LORETA EEG forráslokalizáló módszerrel lokalizáltuk a lamotrigin agykérgi hatását kezeletlen és sikeresen kezelt állapotban. A théta és alfa sávban csökkent aktivitást észleltünk kezelt állapotban, a kezeletlenhez képest. A hatás az agykéreg hátsó területeiben volt statisztikailag szignifikáns. Vizsgálatunkkal igazoltuk, hogy a lamotrigin számos olyan kérgi területben csökkentette a théta aktivitást, amelyekben egy, kezeletlen IGE betegekkel végzett korábbi tanulmány során abnormálisan fokozott théta aktivitást mutattunk ki. 3. Harmadik tanulmányunkban középkorú vagy idős, súlyosan beteg személyekben jelentkező absence statusban észlelt generalizált tüske-hullám EEG aktivitás legmagasabb mértékben szinkronizált kortikális generátorainak lokalizálását végeztük LORETA forráslokalizáló módszerrel. Az EEG funkcionális konnektivitást LORETA Source Correlation módszerrel vizsgáltuk. Az 1-6 Hz frekvenciasávban a legnagyobb mértékben szinkronizált kérgi generátorok a limbikus rendszerhez tartozó frontális és temporális kérgi területekre lokalizálódtak. A 12-14 Hz frekvenciasávban az abnormális mértékben szinkronizált források az antero-mediális frontális kéreg területére estek. The epileptic brain is characterized by changed, primarily abnormally increased neuronal synchronization. Increased seizure liability and EEG synchronization also exist in the interictal state. Quantitative EEG examinations sensitively show the changes of the rate of the EEG synchronization, therefore they are suitable for the characterization of the interictal state and for the investigation of the effect of EEG synchronization modifying drugs. The Low Resolution Electromagnetic Tomography (LORETA) EEG source localization method demonstrates the synchronously activated cortical neuronal populations in the three-dimensional space. LORETA is eligible for localizing the generators of the pathological cortical activity in epileptic patients. 1. In our first study the effect of lamotrigine monotherapy on the waking EEG background activity was investigated in patients with idiopathic generalized epilepsy by using quantitative EEG. Our results showed that lamotrigine partially normalized the spectral composition of EEG background activity. Lamotrigine decreased the pathological cortical synchronization in a use-dependent manner in treated, seizure-free patients. 2. In our second study we localized the cortical effect of lamotrigine in idiopathic generalized epilepsy (IGE) patients before, and after successful treatment using LORETA EEG source localization method. Decreased activity in the theta and alpha bands was observed in the treated group compared to the untreated one. The effect in the posterior parts of the cortex was statistically significant. We demonstrated that lamotrigine decreased the theta activity in several cortical sites, where abnormally increased theta activity was previously found in untreated IGE patients. 3. In our third study we localized the uppermost synchronized cortical generators of the generalized spike-wave activity in absence status of middle-aged or old, severely ill patients using LORETA source localization method. The EEG functional connectivity was investigated by LORETA Source Correlation method. The uppermost synchronized cortical generators of 1-6 Hz frequency band were localized in the frontal and temporal cortical areas belonging to the limbic system. In the 12-14 Hz frequency band the abnormally synchronized generators were found in the antero-medial frontal cortex.