Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Gazdálkodástudományi Kar
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Nábrádi András)
Társadalomtudományi doktori tanács
A doktori iskola korábbi neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Hatályos: 2024. június 30. napig
Böngészés
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bács, Zoltán"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségtudatos táplálkozási magatartás hatása az üdítőital fogyasztásraLőrinczi, Krisztián; Bács, Zoltán; Kárpáti, László; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar --Összefoglalás Dolgozatom alapvető célja az üdítőpiac fogyasztóinak magatartáselemzése. A fogyasztói magatartás, különböző szempontok szerinti elemzése és ezen keresztül heterogén és homogén fogyasztói csoportok elkülönítése. A fogyasztókat klasszikusan ezen a területen elkülönítő szempontok mellett egy új szemlélet, az egészség, az egészséges táplálkozás és egészséges életmód befolyásoló tényezőjét vizsgáltam. Munkám szerkezetét tekintve a bevezetés, a témafelvetés és célkitűzések, szakirodalom feldolgozása, az anyag és módszer, az eredmények prezentálása és a következtetések javaslatok nagyobb részekre osztható. A bevezetőben általában írok a témával kapcsolatos problémáról. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az egészség, az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás a mindennapokban. Természetesen ez a szempont megjelenik az élelmiszeriparban is, ahol sok esetben külön marketingstratégia épül a termékek egészségtartalmának hangsúlyozására. Ennek a tényezőnek a szerepe és hangsúlyozása több szempontból érdekes. Marketing és gazdasági szempontból, amennyiben a fogyasztók egyre nagyobb szerepet szánnak az egészségnek a vásárlói döntésfolyamat során; illetve ha ez a szempont jól elhatárolható fogyasztói csoportokat különít el, akkor érdemes vele foglalkozni. Megfelelően célzott marketingstratégiával az élelmiszeripari vállalatok az adott szegmensen belül versenyelőnyhöz juthatnak, esetleg még kiaknázatlan piaci réseket tudnak megszerezni. Ezen keresztül természetesen a vállalatok gazdasági haszonra tehetnek szert. Az egészség megőrzése és az egészséges táplálkozás népszerűsítése, az üzleti szféra, vállalatok gazdasági haszna mellett, országos és állami szintű gazdasági hasznot eredményezhet. Az utóbbi években jelentős számú kutatás foglalkozik az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód, egészségi állapottal kapcsolatos összefüggéseivel. Nagyon sok esetben bizonyítást nyert a tény, miszerint van összefüggés az egészséges táplálkozás és életmód és bizonyos betegségek bekövetkezésének valószínűsége között. Dolgozatom elején részletesen kifejtem a kutatásom és a vizsgált téma összefüggéseit, és annak fontosságát. Kutatási szándékom az egészséges életmód népszerűsítését segítő népegészségügyi programok marketingjéhez hasznos, új összefüggések feltárása. A helyes táplálkozás, az életmód és az egészségesség szoros összefüggéseivel kapcsolatos információk terjesztése. Az életmódbetegségek, a modernkor és a civilizált társadalom járványa nagyon sok országban felelősek a halálozások és krónikus betegségek jelentős részéért. Ez a probléma a fejlett nyugati társadalmakban csakúgy, mint az elmúlt évtizedben prosperáló Közép-Kelet Európai régióban jelentős gondokat okoz. A gazdasági növekedés a kapitalista fogyasztói individualizmus előretörésével párosulva – fogyasztók önkontroll és mértéket nem ismerő fogyasztói magatartásán keresztül, kísérve a civilizált, modern világbeli élet karakterisztikájával – az életmódbetegségek elterjedéséhez vezetett. Az életmódbetegségek szintjének csökkentésén keresztül jelentős egész társadalmat, államot érintő gazdasági költségeket lehet megtakarítani, aminek jelentős része az ezen keresztüli egészségügyi kiadások csökkenésével történik. Ezek mellett azonban azt hiszem a legfontosabb a társadalmi haszna az életmódbetegségek visszaszorításának, az egyén egészsége és megfelelő életmódja megőrzésének. Az életmódbetegségek táplálkozástani összefüggései miatt kutatásomban az üdítőital fogyasztásra koncentrálok. A dolgozatom elején megfogalmazom a célkitűzéseimet, illetve konkrét hipotéziseimet. Ezek a hipotézisek megjelennek az anyag és módszer fejezetben is, ahol részletesen bemutatom az alkalmazott módszereket. Emellett részletezem a kutatás során felhasznált minták jellemzőit, a minta szerkezetét, a mintavétel módját és az adatok begyűjtésére szolgáló mintavételi eljárásokat. Ezt követően bemutatom a hipotéziseimmel összhangban az üdítőitalokra fókuszáló vizsgálataim eredményeit. Kutatásomban, mint már említettem, az üdítőitalok piacára koncentráltam. Elsősorban a fogyasztói magatartás vizsgálatát tűztem ki célul az egészséges életmód, egészséges táplálkozási szempontot középpontba helyezve. Hat különböző üdítőkategóriát vizsgáltam keresve az összefüggést ezek fogyasztása, az egészségi állapot és az egészség, mint fogyasztói döntést befolyásoló szempont között. Természetesen koncentrálva az előbb említett szempontokon keresztüli fogyasztói csoportok elkülönítésére, hiszen a vállalatok számára megfelelő marketingstratégiával ötvözve ez kiemelt fontosságú. Kutatási szándékommal összhangban megfogalmazom a célkitűzéseimet. Az egészséges táplálkozás fontos szerephez jut az emberek életmódjában. A táplálkozás szerves része a folyadékbevitel. Kutatásom alapvető célja az üdítőitalokkal kapcsolatos fogyasztói magatartás feltérképezése, különös tekintettel az egészségtudatosságra. Az üdítőital fogyasztás és az egészségtudatosság elsősorban a cukor- és kalória bevitel szempontjából lényeges. Az üdítők jelentős része nagyarányú hozzáadott cukrot tartalmaznak. Ennek szélsőséges fogyasztása egészségi problémákhoz (pl.: súlygyarapodás, cukorbetegség) vezethet. Kutatásom során a dolgozat elején megfogalmazott konkrét hipotéziseimre keresem a választ. Mennyire jut fontos szerephez az egészség szempontja az üdítő vásárlói döntésekben? Milyen fogyasztói csoportokat lehet kialakítani? A témával kapcsolatos szakirodalom részletes feldolgozását követően, azt alapul véve kialakítom a saját primer kutatásom szerkezetét. A hipotéziseim megválaszolása érdekében 2 minta adatait elemzem. Az egyik egy 1000 fős minta, aminek az adatait meglévő adatbázis panelből egyszerű véletlen mintavétellel vettem. Az adatgyűjtés számítógéppel támogatott telefonos megkérdezéssel (CATI) történt, piackutató cég közreműködésével. Ennél a vizsgálatnál az üdítőkategóriákat 6 csoportba sorolom (ice tea, szénsavas üdítőital, 100%-os gyümölcslé/nektár, nem 100%-os gyümölcslé, ásványvíz, sport és energiaitalok). A másik vizsgálatba bevont adatbázis egy online módszerrel megkérdezett 250 fős minta. Ez a megkérdezés, a témával kapcsolatos kiemelt fontossága miatt a szénsavas üdítőkre vonatkozik. Mindkét kvantitatív vizsgálat mintaelemeit kvótás módszerrel határoztam meg, prezentálva nem, kor településtípus és régió szerint a magyar lakosságot. A módszereknél az egyszerű leíró statisztika mellett, komplexebb módszereket is alkalmazok, többek között a variancia-, korreláció-, főkomponens-, conjoint elemzést. Az eredményeim alapján megállapítom, hogy az egészségtudatosság, mint vásárlói döntést befolyásoló szempont megjelenik az üdítő vásárlás során. Ez alapján jellegzetességekre figyelek fel „nem”, „kor”, „iskolai végzettség” és „munkavégzés jellege” szerint. A nők általában jobban figyelnek az egészségtudatosságra a vásárlás során. Kor szerint az idősebb korosztálynál jelenik meg ez a szempont kiemelkedőbben. A magas iskolai végzettségű lakosság jobban figyel az egészségére, és az általa egészségesebbnek vélt üdítőket fogyasztja nagymértékben. Ugyanez igaz a szellemi alkalmazottakra is. Emellett az üdítővásárlással összefüggésben négy jellegzetes befolyásoló szempontot (főkomponenst) alakítok ki. Ezek az alacsony kalória-bevitel, ahol meghatározó az energiaszegény fogyasztás. Az életmódbetegség hiánya, ami a betegség megléte vagy hiánya szerint szeparálja a fogyasztókat. A természetesség hangsúlyozása, ahol a természetes alapanyag a vitaminok az egészség megőrzése a fontos. Végül az életmód, hajszoltság, ahol meghatározó szempont a testtömeg index. Természetesen jelentős figyelmet kap dolgozatomban az egészség attitűd vizsgálata vásárlás során. Az egészségtudatosság megjelenését a fogyasztásban egy általam kialakított egészség tényező segítségével vizsgálom. Mindezeket az eredmények leírása során részletezem. Az eredményeket summázva következtetéseket és javaslatokat fogalmazok meg. Ezt követően a hipotéziseimre válaszul összegyűjtöm az új és újszerű eredményeket. Summary The basic purpose of my thesis is to analyze consumer behaviour on the non-alcoholic beverage and soft drink market. Analyzing the consumer behaviour from different aspects and according to these differentiate heterogeneous and homogeneous consumer groups. I’ve examined - next to the previously used separating aspects on this field - new influencing factors and a power of those, which are the health, the healthy nutrition and the healthy way of life. Regarding the frame of my work I distinguish my thesis in few chapters, namely introduction, purposes and aims, material and methods, results, and conclusions. In the introduction I write in general about the topic related concern. In the last couple of year health, healthy way of living and healthy proper nutrition plays an increasing role in our everyday life. Apparently these aspects appear in the food industry as well, where in many cases different marketing strategies are built on the emphasis of the health content of the products. The emphasis and the role of this factor could be interesting in many reasons. The marketing and economic aspect, since consumers pays an increasing attention on health during the purchase decision process. It is really important to take this factor in consideration in the case if that differentiate well separated consumer groups. Food companies could assure competitive advantage and possibly exploit new market niche with an adequately targeted marketing strategy. Through this companies can obviously gain economic benefits. Preservation of health, health promotion and healthy nutrition could result – beside the business and company’s economic benefits – social benefits as well. In the last couple of years many researches deal with the relation between healthy proper nutrition, healthy way of living and people’s health status. It was proved in many cases, that there is a connection between proper nutrition, lifestyle and the probability of certain disease occurrence. In the beginning of my thesis I paraphrase in detail the relation between my research and the examined issue and the importance of that. My research purpose is to reveal beneficial information to enhance public health marketing strategies to promote healthy lifestyle and disseminate information about the close relationship between proper nutrition, way of life and being healthy. Lifestyle diseases, an epidemic of the modern age and civilized society are responsible for causing death and spread of chronic diseases in many countries. This phenomenon can cause considerable problem in the well developed western societies just like in the last decades thriving Central and Eastern European area as well. The economic growth and individualism of the consumers have result the spread of chronic diseases. That occurred through the consumerism and the lack of self control in consumer behaviour accompanied with the achievements of the civilized and modern life. Decreasing the prevalence of chronic diseases could gain economic benefits for the state and the society, which would happen in a considerable part through the cut of the health care system’s costs. Beside the above mentioned benefits I reckon the most important achievements would be the social benefit from rolling back the prevalence of chronic diseases and the preservation of people’s health and proper way of life. Due to the nutritional relations of lifestyle diseases I concentrate in my research on soft drink consumption. In the beginning of my thesis I frame my aims and hypotheses. These show up in the material and methods chapter, in which I demonstrate in details the applied statistics. Beside these I present in the attributes of my research sample, the framework of the sample, the methods and the processes of sampling. After these I demonstrate - in context with my hypotheses - the results of my analyses in terms of soft drink consumption. Considering the previously mentioned I’ve concentrated in my research on the non-alcoholic beverage and soft drink market. First of all my aim was to examine the consumer behaviour focusing on the factors of healthy way of life and proper nutrition. I’ve worked with six different non-alcoholic beverage categories seeking for connection and association between the consumption of those and the people’s health status and health as an influencing factor of the purchase decision. Apparently with the help of the above mentioned factors concentrating on to separate different consumer groups, which could be considerably important with a well targeted marketing strategy for the companies. In accordance with my research purpose I concept my aims. Healthy nutrition has an important role in people’s lifestyle. Fluid intake is an essential part of nutrition. Accordingly the substantial aim of my research is mapping soft drink consumer behaviour with a special focus on health consciousness. Soft drink consumption and health consciousness is important primarily in terms of sugar and calorie intake. The majority of soft drinks are containing considerable amount of added sugar. The excessive consumption of this could cause health problems (e.g. gaining weight, diabetes). With my research I try to find the answers of my hypotheses, which I framed in the beginning of the dissertation. How important is the health aspect in soft drink purchase decision? What kind of consumer groups could be differentiated? After the comprehensive review of the topic related scientific literature, based on that I develop the structure of my own primary research. In order to answer my hypotheses I do analyse 2 samples. The first sample size is with 1000 respondents, which I’ve collected from a data panel with simple random sampling. By this Computer Assisted Telephone Interview (CATI) method was used with support of a market research company. I do separate soft drinks in 6 categories in this analysis (ice tea, carbonated soft drink, 100% juices/nectar, not 100% fruit drink, mineral water, sport&energy drinks). The other database included in examination is a sample with 250 respondents, which was questioned with online method. This survey applies on carbonated soft drinks, which are considerably important regarding the research topic. I did determine both quantitative samples with quoted method. The quotes represent gender, age, type of settlement and region based on the Hungarian population. I do apply beside the simple descriptive statistics advanced methods among others analysis of variance (ANOVA), correlation-, principal component-, and conjoint analysis. Based on my results I do ascertain that health consciousness as purchase decision influencing factor appears in soft drink consumption. Regarding to this, I do concept specifications by gender, age, level of education, and job type. Women basically concern more about health consciousness by purchase. Based on age, by older population this aspect appears more relevant. Population with higher education concern more about health and accordingly they consume soft drinks, which they consider healthier. This applies on people with intellectual job as well. Beside these I do develop four specified influencing factors (principal components) in terms of soft drink purchase. The first is low calorie-intake, where the low-energy consumption is substantial. The second is lack of chronic disease, which separate consumers according to the existence or non existence of the disease. The third is the priority of naturalness, where important aspects are natural resources, vitamins, and preservation of health. At last is way and rush of life, where Body Mass Index is essential. Obviously I consider considerably important in my dissertation the examination of health attitude during purchasing process. I examine the appearance of health consciousness in consumption with the help of self developed health factor. All of these I paraphrase in detail through the results. Summarised the results I frame conclusions and recommendations. After this answering the questions of my hypotheses I collected together new and newish scientific results.Tétel Szabadon hozzáférhető Az egészségtudatosság pénzügyi vonatkozásaiTömöri, Gergő; Bács, Zoltán; Szilvássy, Zoltán; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaA disszertációban tárgyalt kutatási téma elsősorban annak kimutatására irányult egyéni és populációs szinten egyaránt, hogy az egészség megőrzésének prioritásként kezelése, a háziorvosokkal történő konzultációk gyakoriságának növekedése, a szív- és érrendszeri betegség szűrővizsgálatokkal történő korai felismerése és időben elkezdett gyógyszeres kezelése – mely az elsődleges megelőzést szolgáló indikációt megfogadó egyénekre ugyanúgy jellemző, mint az alacsony életmódkockázatokkal bíró populációkra – önmagában milyen hatással lehet a fogyasztók kiadásaira, a fekvőbeteg-ellátás költségeire, illetve az országok makrogazdasági helyzetére. Az ehhez kapcsolódó öt kutatási hipotézisem közül három a fogyasztói szintű, míg két feltevés egy nemzetközi adatbázis elemzésének eredményeire vonatkozott. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének jelentőségét adja, hogy összességében a nem fertőző megbetegedésekből eredő halálesetek 46%-át okozta globálisan, amely mind Európában, mind Magyarországon 40% feletti értéken maradt. Az Európai Unióban a CVD-vel kapcsolatban felmerült valamennyi közvetlen egészségügyi költség az új évezredben mindvégig meghaladta a 100 milliárd eurót, de az informális ellátás és a mortalitás miatt bekövetkező termelékenység-veszteség sem lett egyetlen évben sem alacsonyabb 20 milliárd eurónál. Az egészségre nézve káros életmódhoz való ragaszkodás hagyományosan nem ésszerű mérlegelések eredményeiként születnek, ugyanakkor a prevenciónak is fennállnak olyan kockázatai, melyeket figyelembe véve egy tökéletesen racionális döntéshozó is elzárkózna attól: prevenció mellett is megbetegedhet, illetve anélkül is fennállhat az esélye, hogy elkerüli a betegséget. Az indikáció megfogadása során az egyén egy egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, melynek működése más szolgáltatáshoz hasonlóan gazdaságilag értékelhető. Az ehhez szükséges költségek és hasznok számszerűsítésére számos metodikai eljárás ismert az egészséggazdasági szakirodalomban. Az ellátás közvetlen és közvetett költségeire bontása az eredményekben is megmutatkozott: amíg az egészségtudatosság hiánya a közvetlen kardiológiai fekvőbeteg-ellátásra egyértelműen növelő hatást gyakorolt, úgy az indirekt költségek között számon tartott termelékenység-veszteség értékeire már semmilyen befolyással nem bírt. A megelőzés megtérülése a fogyasztóknál az alternatív életmód hasznosságához viszonyítva értendő, ahol annak függvényében dönthetnek, hogy a megbetegedés valószínűsége milyen mértékben csökkenne vélekedésük (és nem a tényleges helyzet) szerint az életmódváltás következtében, valamint milyen eséllyel gyógyítanák meg és nyerné újra vissza megbetegedése esetén a teljes egészségveszteséget. Ez a kérdőíves felmérés során is beigazolódott: amíg a prevenció hasznát is tagadók a kockázattöbblet értékét becsülték rendkívül alacsonynak, addig a prevenció hasznát ugyan elismerő, de a hosszú időszak okán az egészségnyereség realizálásában erősen bizonytalanoknál az életmód fenntartásának bizonytalansága is megugrott jelentős mértékben. A többváltozós, valamint a panel regresszió analízissel kiértékelt eredmények alapján beigazolódott, hogy az egészségi állapot romlásával a fogyasztók optimális életminőségének költségigénye nem változna, függetlenül a prevenció alkalmazásától vagy megítélésétől, a megelőzéssel járó többletkiadást pedig a várakozásokkal szemben nem becsülték alul, miközben az életmódkockázatokban megfigyelhető eltérések országok között a termelési értékveszteség alakulására sem volt hatással. A kutatás során levont következtetések összességében véve nem az egészségmegőrzés hasznát vonják kétségbe, hanem arra hívják fel a figyelmet, hogy – a XXI. századra jellemző robbanásszerű orvostechnológiai innováció ellenére – az emberek saját egészségükhöz való viszonyát a racionális megfontolások helyett inkább olyan, nehezen megváltoztatható viselkedéspszichológiai anomáliák befolyásolják, melyek jobb megértése és kezelése egyúttal az egészségipar egyik fő kihívása lesz a jövőben. The research topic discussed in the dissertation was aimed primarily, at both individual and population levels, how the health preservation as a priority, the increase in the frequency of consultations with general practitioners, the early detection of cardiovascular disease by screening tests and the medicine treatment starting in time – which are typical for individuals receiving the prevention indications as well as the populations with low lifestyle risks – can affect the expenditures for consumers, the cost of inpatient care and the macroeconomic situation of countries. Three of my five research hypotheses related to the results of consumer-level analysis, while two of the hypotheses were based on the results of an international database analysis. The importance of preventing cardiovascular disease is that it causes 46% of deaths from non-communicable diseases worldwide, which remains above 40% in both Europe and Hungary. In the European Union, all the direct health costs of CVD have exceeded EUR 100 billion after the millennium, but the loss of productivity due to informal care and mortality has not been lower than EUR 20 billion in any one year. Adhering to a life-threatening lifestyle or certain addictions is traditionally not the result of unreasonable reflections, but there are also risks of prevention that make a perfectly rational decision-maker refuse: beside the prevention people can become ill, or it is not certain that people will suffer from chronic illness without change of lifestyle, and anybody cannot be absolutely sure that the new lifestyle is maintained throughout the period from the occurrence of expenditure to the realization of benefits. When receiving the indication, the individual uses a health service whose operation can be economically evaluated like other services. Numerous methodological procedures for quantifying the necessary costs and benefits are known in the health economics literature. The breakdown of direct and indirect costs of care was also reflected in the results: as long as the lack of health awareness had a clearly increasing effect on direct cardiological inpatient care, it had no influence on the value of loss of productivity among indirect costs. The return on prevention for consumers understandable relative to the usefulness of alternative lifestyles, while man can decide to what extent the likelihood of the disease would decrease according to their belief (and not by the actual situation) as a result of the change of lifestyle, and what extent the chance to cure and regain the total health loss in case of re-illness in the future. This was also confirmed by the questionnaire survey: as long as the value of the morbidity risk surplus was estimated to very low by those who denied the benefit of prevention, but for those who were acknowledged the benefits of prevention, but uncertain in the realization of health gains, the uncertainty of lifestyle maintenance also increased significantly. Based on the results evaluated by multivariate and panel regression analysis, with the deterioration of health status, the cost demand for optimal quality of life for consumers would not change, regardless of the application or judgment of prevention, the additional cost of prevention was not underestimated against expectations, while the differences in lifestyle risks between countries did not affect the productivity loss. Overall, the conclusions drawn from the research do not call into question the benefits of health preservation, but draw attention to the fact that – despite the explosive medical technology innovation which typical in 21st Century – instead of rational considerations, people's relationship to their own health is influenced by behavioral psychological anomalies that are difficult to change and whose understanding and management will be one of the major challenges for the health industry in the future.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hatékonysági vizsgálatok a felsőoktatásbanTóth, Réka; Bács, Zoltán; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar --Összefoglalás Az oktatáspolitikai döntések meghozatalakor elengedhetetlenül fontos, hogy a döntéshozók ne csak egyetlen szempont alapján alakítsák ki álláspontjukat. Napjainkban a finanszírozás kérdését érintő döntéseknek különösen nagy a súlya, hiszen a szektor túltelítetté vált, és az állam nem képes a megnövekedett hallgatói létszám képzését finanszírozni. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással ugyanakkor egyre nőnek a felsőoktatással szembeni elvárások. Már nem elegendő, ha egy felsőoktatási rendszer stabilan működik, rugalmasan reagál a hazai változásokra, biztosítani kell a globális versenyben való helytállást, a képzések, a diplomák nemzetközi versenyképességét is. Hazánkban az intézményi integráció és a lineáris képzési rend bevezetését követő legnagyobb horderejű intézkedés az államilag támogatott létszámkeret intézmények közötti elosztásának átalakítása volt, amely 2007-ben lépett életbe. Értekezésemben arra vállalkoztam, hogy a kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása alapján ismertessem azt a szempontrendszert, amely alapján az intézkedés megítélhető, és a már jól ismert statisztikai módszereken kívül bemutassak egy olyan eljárást (a Data Envelopment Analysis módszert), amelyet hazánkban egyéb ágazatokban, és külföldön már a felsőoktatásra nézve is egyre gyakrabban alkalmaznak több input- és outputváltozóval rendelkező szervezetek, döntési egységek hatékonyságának számszerűsítésére. Az allokációs hatékonyság és az intézményi karok teljesítményének megítéléséhez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Országos Felsőoktatási Információs Központ által közzétett felsőoktatási statisztikák adatait használtam fel. Koncentrációelemzés segítségével bebizonyítottam, hogy az új elosztási rendszert növelte az allokációs hatékonyságot, vagyis a hallgatók kereslete és az intézmények kínálata közelebb került egymáshoz. A nem-paraméteres próbák arra világítottak rá, hogy a hallgatók reálisan fel tudják mérni az egyes intézmények képzésnek minőségében mutatkozó különbségeket, vagyis a vidéki főiskolák karai valóban rosszabb mutatókkal rendelkeznek, és így az összesített oktatói és hallgatói rangsorban rosszabb helyet foglalnak el, mint a többi kar. Ezek a rangsorok azonban nem tekinthetők valódi teljesítményértékelő rendszernek még akkor sem, ha igyekeznek minőségi szempontokat is figyelembe venni a karok rangsorolása során. Az általam kialakított DEA-modell alapját képezheti egy jövőbeni valódi teljesítményértékelő rendszernek, amennyiben több változót is beépítenek a modellbe és pénzügyi adatokkal is bővítik azt. Ennek viszont előfeltétele, hogy ezek az adatok kari szinten is mérhetőek legyenek, az intézmények adatszolgáltatása megbízható váljon, és egyik érdekcsoport se tiltakozzon az információk közzététele ellen. A rendelkezésemre álló adatok alapján két képzési terület karainak összehasonlítását tudtam megvalósítani: a gazdasági és a műszaki képzési területekét. Hipotéziseim tesztelése során ellentétes tendenciák rajzolódtak ki a két képzési terület esetében. Ezért nem biztos, hogy helyénvaló minden intézményi kart egy rendszerben kezelni, ahogy azt az összesített rangsorok teszik, célszerűbbnek találnám a jövőben azok képzési területenkénti kezelését és összehasonlítását. A kistérségek fejlettségi vizsgálatát a KSH által összegyűjtött és rendelkezésemre bocsátott adatok segítségével végeztem el. A főkomponens-analízis és klaszteranalízis eredményeire épülő korrelációszámítással igazoltam, hogy a felsőfokú iskolázottság szoros kapcsolatban áll a kistérségek komplex fejlettségével, különösen a gazdasági főkomponens változóival. Ez is azt mutatja, hogy a felsőoktatás, illetve a felsőfokú képzés, mint szolgáltatás valóban a közösségét érdekeit (is) szolgálja, tehát indokolt a szektorban az állam szerepvállalása. És mivel szoros kapcsoltban áll egyéb ágazatokkal, nem szabad zárt rendszerben kezelni. Vagyis a felsőoktatás egy integrált, átfogó területfejlesztési politika része kell, hogy legyen, ami nem nélkülözheti a vállalatokkal való folyamatos kapcsolattartást sem, hiszen ők fogják alkalmazni a diplomás munkavállalókat, és ők rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a kutatás-fejlesztés, az innováció megvalósításához. A DE-AGTC hallgatóinak körében megvalósított hatékonysági és esélyegyenlőségi vizsgálat a következtetések fejezetben megfogalmazottakon túl arra világít rá, hogy a hallgatói támogatási rendszer is kisebb-nagyobb átalakításra szorul. Mivel a szocioökonómiai tényezők közül csak az apa iskolai végzettségének teljesítményre gyakorolt hatása nyert igazolást, célszerűbb lenne magasabb ösztöndíjakkal inkább az érdemeik, tanulmányi teljesítményük alapján támogatni a hallgatókat, és javítani a tehetségesek felsőoktatásba való bekerülésének esélyét, amennyiben annak szükségességét megfelelően alá lehet támasztani. Ennek érdekében javasolnám az egyéni szintű vizsgálatok kiterjesztést azokra a hallgatókra is, akik jelentkeztek, de nem jutottak be egy államilag finanszírozott képzőhelyre sem. A dolgozatban ismertetett megállapításokat és javaslatokat a döntéshozóknak mindenképpen érdemes lenne megfontolni és figyelembe venni az új felsőoktatási törvény tervezetének átdolgozása során annak érdekében, hogy pár éven belül a magyar felsőoktatás is egy stabil alapokon nyugvó, jól működő rendszerré váljon. A felvázolt eredmények és nyitott kérdések ugyanakkor a többi kutató számára is teret engednek további kutatások folytatására, aminek ezen a tudományterületen sokkal nagyobb a jelentősége, mint másutt, hiszen az oktatásgazdaságtani kutatásoknak nincsen nagy múltja hazánkban, és az ágazat a rendszerváltás óta még nem volt ilyen nehéz helyzetben. Summary While making a decision it is very essential that the decision makers do not create their standpoints based on only one viewpoint. Nowadays the decisions made about crucial financial questions are of grievous importance, as the sector got oversaturated and the state was not able to finance the increased number of students. Getting connected to the European Higher Education Area the expectations are just getting higher toward the higher education. It is not sufficient now that the system of higher education works stable and reacts flexible to the domestic changes, but it also needs to assure that it copes with the global competition, with the competitiveness of the trainings and diplomas. The first biggest measure in our country after the introduction of the institute integration and the lineal education system was the reconstruction of distribution of student numbers between the institutes, which took effect in 2007. In my analysis I tried to introduce the system of viewpoint based on the domestic and international literature and to analyze a process (the Data Envelopment Analysis one), which was quite often used in several other branches and outside of the country they use it for quantifying of the effectiveness of several decision making units. To judge the allocation efficiency and the performance of higher education institutes I used the stats provided by the Ministry of National Resources and National Information Center for Higher Education. I could prove with the concentration analysis that the new distribution system could increase the allocation efficiency, so the students’ demand and the offer of the universities got closer to each other. The non-parametric probes emphasized that the students are capable of realizing the differences between the training qualities of certain institutes, so the faculties of rural high schools have worse indices and so they have a worse place in the total tutorial and student ranking as the other faculties. These rankings however cannot be considered as a real system of performance review, even if they try to evaluate it based on quality aspects. The DEA model I created can be the base for a performance review system, if several more variants are built into the model and if it is expanded with financial data, too. For this however it is a pre-requirement that those data can be calculated on a faculty level, too, that the data providing system of the institutes gets more reliable and that none of the interest groups protest against the publishing of information. Based on the data I had I could compare the faculties of two training areas: the one of the economic and one of the technical. While testing my hypothesis there were some opposite tendencies showing up. So this is not fully sure that it is right to judge each and every faculty in a standalone system, as it is done by the total rankings, so I could find it more practical to compare those training areas. I made the analysis of the performance in the sub-regions based on the data collected by KSH. I could prove with the correlation calculation based on the result of the main component and the cluster analysis that the high level of education is closely connected with the complex level of development of the sub-regions, especially with the variants of economic main component. This also shows that the higher education and the high level of education, as a service, really serve the interest of the community (too), so the role of the state in the sector is quite reasonable. As it stands in a close relationship with other branches, it is not advisable to handle them in a closed system. So the higher education should be the part of an integrated and overall regional development policy, which cannot miss getting in contact with the joints, as they will not employ the graduated employers, either and they do not have the appropriate resources to fulfill the analysis improvement and innovation. Besides, the efficiency and equal opportunity analysis made among the students of DE-AGTC (University of Debrecen Centre for Agricultural and Applied Economics Sciences) put an emphasis on the fact that the student financing system needs some changes. As out of the socio-economic factors it was only the influence of the education of the father-side, which got approved, it would be reasonable to support the students based on their training performance and higher scholarships, and so they could improve the chance for letting the talented students admit to higher education. In order to fulfill it I would advise extending the individual level of analysis for those, who applied but were rejected for all the state sponsored training. The observations and initiatives made in my analysis should be considered by the decision makers in the course of reworking the new act of higher education in order to create a stable and well-functioning Hungarian higher education. The results and open questions however leave an open room for doing new observations. This has a greater relevance than anywhere else, as the researches of educational economy does not have a huge history in Hungary and the branch was never a situation like this before the system change.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzőiNagy, Gábor; Bács, Zoltán; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt években a környezetvédelem társadalmi megítélése jelentős változáson ment keresztül. A gazdasági verseny erősödésével egyre nyilvánvalóbb, hogy egy vállalatot nem lehet szeletekre bontva értékelni, hanem mint komplex rendszert kell a vizsgálni. Azok a költségek, amelyek hagyományosan a vállalat keretein kívül estek –légszennyezési és egészségügyi hatások költsége – a szabályozásokon keresztül bekerülnek a vállalati értékelésekbe. Ezért szükséges a környezeti szempontok figyelembevétele, és az, hogy a gazdálkodó szervezetek számot adjanak környezeti teljesítményükről. A kutatás a vállalati versenyképesség és a környezetvédelem egyes összefüggéseit tárta fel; vagyis azt, hogy a hazai vállalatok stratégiai szempontból miként viszonyulnak a környezetvédelem ügyéhez. Munkám szerkezetét tekintve a bevezetés, a témafelvetés és célkitűzések, szakirodalom feldolgozása, az anyag és módszer, az eredmények prezentálása és következtetések, javaslatok nagyobb részekre bontható. A szakirodalom részletes vizsgálatával megalapoztam a kutatási téma hátterét. Kutatásom során célkitűzéseim megalapozásaként szakirodalmi feldolgozás keretében számba vettem a környezeti menedzsmenthez és a vállalati környezeti teljesítményértékeléshez szorosan kapcsolódó legfontosabb nézeteket, elméleteket és módszereket. Ennek keretében kiemelten foglalkoztam: - a vállalati környezettudatossággal - a környezeti teljesítmény értelmezésével, aspektusaival és befolyásoló tényezőivel - a környezeti menedzsmentrendszerek szerepével - a környezeti stratégia témakörével A szakirodalmi áttekintés és rendszerezés után a témával kapcsolatos saját adatok összegyűjtésére alapuló primer kutatások a meghatározóak, amik hozzájárulnak a problémakör részletesebb és újszerű megismeréséhez. A kérdőíves felméréssel vizsgáltam 82 magyarországi feldolgozóipari profitorientált gazdasági szervezetnek a környezet érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Ezeket a törekvéseket 4 teljesítmény-mutatóval fejeztem ki: környezeti kommunikáció, környezeti tudás, tanulás, környezeti folyamat, környezeti pénzügyi dimenzió. Ezen aspektusok használatával sikerült túllépni azon a szemléleten, hogy a vállalatok környezetvédelmi teljesítményét kizárólag fizikai mutatók számbavételével mérjem. Így lehetőség nyílt arra, hogy a környezeti teljesítményt egy szélesebb, az output szemléleten túlmutató, stratégiai kontextusban helyezzem el. A további vizsgálat során a statisztikai módszertan tárháza által nyújtott lehetőségek segítségével sikerült azonosítani azokat a vállalati attribútumokat és motivációs tényezőket, amelyek szignifikáns befolyásoló erővel bírnak a vállalatok környezeti teljesítményét illetően. A kutatási minta leírásában bemutatott vállalati attribútumok, vállalati jellemzők közül az arányskálán mérhető a szervezeti méret (mennyiségi ismérv) és tulajdonosi szerkezet (minőségi ismérv) bizonyult magyarázó erejű, több szempontból is szignifikáns befolyásoló tényezőnek a négy környezeti teljesítménymutató vonatkozásában. A környezeti menedzsment rendszerek hatékonyságát illetően a vizsgálat megerősítette, hogy ezek a menedzsmentelemek bár a szervezet környezeti elkötelezettségének a mércéjeként értelmezhetőek, automatikusan mégsem eredményeznek jobb környezeti teljesítményt. Ezen menedzsmentelemek önmagukban nem javítják a környezetvédelmi teljesítményt, de keretet jelentenek a konkrét környezetvédelmi intézkedések számára és azok folyamatosságát biztosíthatják. A vizsgálat megerősítette azt a felvetést, miszerint a motivációs tényezők közül a szervezeten belülről érkező elhatározások, elkötelezettségek inkább képesek javítani a vállalatok környezeti orientációját, nagyobb mértékben hozzájárulnak a környezeti igényeknek megfelelő technológiai, működési szabványok meghonosításához, mint a külső befolyásoló tényezők. A vállalaton kívülről érkező motivációknak, és azok közül a leglényegesebbnek tűnő állami szabályozásnak az ereje ezzel szemben leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyfajta „környezeti minimumot” kényszerít ki a piaci szereplőktől, azáltal, hogy olyan jogszabályi környezetet teremt, amelyben nem érdemes a környezet terhére „minden határon túl növelni a vállalati nyereséget”. SUMMARY In the last years, the social understanding of environmentalism has gone through a big change. With the intensification of economic competition, it is more and more obvious that a company cannot be analyzed by breaking it down to smaller parts, but this can only be done by looking at it as a complex system. Those costs that traditionally occured outside the confines of the company –the costs of aerial pollution and medical expenses- got included in the evaluation of companies due to relevant regulations. Together with the stiffening of regulations, affected groups want more environmental consciousness from companies along with making their environmental performance public, hence increases the cost of polluting activities and dealing with them is becoming more and more important in the effort to keep up profitability. This is why it is necessary to take the environmental factors into consideration and to make the economic entities give account of their related performance. At the moment, we cannot say that there is a sophisticated system to make environmental information public, although it is obvious that it would be required by the decision-makers to make accurate decisions that point towards sustainability. It is imperative to have the right tools and processes for this task, because the goal of an environmental performance review, on any level of the economy, is to provide the most accurate source-data. The research attempts to discover the relationships between corporate competitiveness and environmentalism; in other words, how do our inland companies relate to the environmental cause in a strategic sense. The structure of my thesis can be broken down to main parts like introduction, naming of the theme and goals, the analysis of the technical literature, material and methodology, presentation of the results and conclusion, proposals. With the detailed analysis of the technical literature, I laid down the basics of the researched theme. In my research I took into account the most relevant views, theories and methods in environmental management and performance review to serve as a solid background for my goals. While doing this, I paid special attention to the following topics: - corporate environmental advocacy - the interpretation, aspects and influencing factors of environmental performance - the role of environmental management systems - the topic of environmental strategy After this overview and ordering of the literature, the main theme is my own series of research to collect relevant primary data that will contribute to the more detailed and novel understanding of the topic in question. In a survey I examined the efforts for the environment of eighty-two Hungarian profit oriented companies operating in the processing industry. I demonstrated these efforts by using four performance-indicators: environmental communication, environmental knowledge, learning, environmental process, financial aspect of the environment. By using these aspects, I tried to go past the view to only measure the companies environmentalist performance with physical indicators. This gave way to put environmental performance in a strategic context, which points further than mere output orientedness. As a result of further research, using methods frovided by the discipline of statistics, I managed to identify those corporate attributes and motivating factors that play a significant role in having an effect on the companies environmental performance. From the corporate attributes and characteristics identified in the research sample, the size of the organization, which is a quantitative feature and can be measured on a proportional scale and the structure of ownership, which is a qualitative feature, proved to be of explanatory value and to have a significant influence in more than one way in relation to the four environmental performance indicators. Regarding the effectiveness of the environmental management systems the researchproved that although these management elements are present to show the environmental commitment of a company, nonetheless they do not automatically result in environmental performance improvement. These management elements do not make environmental performance better in themselves, but serve as a frame for direct environmentalist actions and support their continuity. The research proved the theory that those decisions, commitments that are driven by motivating factors originated from within the company improve the environmental orientation of companies better and contribute to making them adopt the necessary technological and operating standards required for the needs of the environment more, than influencing factors coming from the outside. In contrast to the previous, the strenght of outside motivation, and among these the probably most important, government regulations, show in enforcing an ”environmental minimum” on the members of the economy, to set a legislative milieu where it is not worth increasing company profit by neglecting the negative effects made on the environment.Tétel Szabadon hozzáférhető Seasonal influenza vaccine economic modeling through economic and social benefit analysis of vaccinationVajó, Péter; Bács, Zoltán; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaMegítélésem szerint a vakcináció nemzetgazdasági teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálatában tanulmányom innovatív jelentőségű mind megközelítésében, mind módszertanában. Az egészség-gazdaságtani elemzés egyetlen típusának (költség-minimalizációs elemzés, költség-hatékonyság elemzés, költség-hasznosság elemzés, költség-haszon elemzés) sem feleltethető meg teljesen, legközelebb a költség-hasznosság elemzéshez áll. Meggyőződésem, hogy tanulmányom be tud illeszkedni a költség-hasznosság elemzések sorába és alapul szolgálhat a jövőben keletkező, értekezésemnél mélyebb szintű gazdasági elemzésekhez. Értekezésemben igazolni tudtam a kezdeti hipotézisemet, mely szerint az influenza elleni védőoltások tekintetében a jelenlegi szabályozásban meghatározott, egyik veszélyeztetett csoportként szereplő 60+ korosztály térítésmentes oltóanyaggal történő ellátásának megtartása mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az aktív (19-60 év közötti), illetve a gyermek-és fiatalkorú (3-18 év közötti) populáció oltottságának növelésére. A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből világosan látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet - elsőként a hazai szakirodalomban - számszerűsíteni is sikerült. A be nem következett esetek száma a jelenlegi oltási stratégia esetében 320.996, míg a javasolt oltási stratégia esetén 398.996. A jelenlegi influenza elleni védőoltási stratégia gazdasági haszna a GDP arányában 0,4 ezrelék (nominális értéken 15,6 milliárd forint), míg az ajánlott oltási stratégia esetében a GDP arányában 0,6 ezrelék (nominális értéken 23,2 milliárd forint). Kiszámítottam, hogy a jelenlegi és a javasolt oltási stratégia között 745 millió forintnyi plusz ráfordítási különbség adódik, amely a fenti magas értékű előnyökhöz vezet. Disszertációmban meghatároztam a vakcináció következtében megnyert életminőséggel korrigált életévek (QALY) számát mind a jelenlegi, mind pedig a javasolt oltási stratégia esetében. A jelenlegi oltási stratégia esetén 3.190 év, míg a javasolt stratégia esetén 3.965 év lett az eredmény, aminek alapján a többlet életminőségű évek száma a javasolt oltási stratégia esetén 775 évet tesz ki. Disszertációmban szintén kiszámítottam a két oltási stratégia különbözőségéből adódó járulékos költséghatékonysági ráta összegét is (ICER), amely 961.000 forintot tesz ki életévenként Magyarországon. Összehasonlítottam ezt az értéket néhány fejlett ország adatával, illetve a WHO ajánlásaiban megfogalmazottakkal. Megállapítottam, hogy hogy a fenti magyar ICER adat alacsonyabb a referencia értékeknél, illetve a WHO ajánlásánál (WHO: 5-15 millió forint/QALY). Ennek megfelelően igazolást nyert, hogy az újonnan javasolt oltási stratégia végrehajtása előnyös mind egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból egyaránt. Disszertációm új és innovatív eredményei • Eddig csak orvos-szakmai adatok álltak rendelkezésre az influenza elleni védőoltások hatásosságáról. Dolgozatomban először sikerült statisztikai adatok alapján igazolnom az influenza elleni védőoltás hatásosságát, illetve ezen túlmenően a gazdaságra gyakorolt pozitív hatását. • A számszerűsített hatásosság alapján elsőként tudtam megbecsülni, hogy az oltásnak köszönhetően milyen számú megbetegedés vált elkerülhetővé. • Ugyancsak elsőként sikerült becslést készíteni az oltás nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról. • Továbbá, első ízben sikerült számszerűsíteni a vakcinálással nyert életminőséggel korrigált életéveket (QALY). • Végül Magyarországon először tudtam kimutatni az influenza elleni védekezés során egy egységnyi egészségnyereség eléréséhez szükséges költségnövekedés értékét (ICER). I believe that my dissertation examining the impact of vaccination on the performance of the national economy is innovative as for both its approach and methodology. It does not fully match with any type of health economics analysis (cost-minimization analysis, cost-effectiveness analysis, cost-utility analysis, cost-benefit analysis), yet it is closest to cost-utility analysis. I am convinced that my study can fit into the line of cost-utility analyses and serve as a basis for future economic analyses that go deeper than my dissertation. In my dissertation I could prove my initial hypothesis that – in addition to maintaining the supply of free vaccines to the age group 60 and older being one of the vulnerable groups defined in the current regulations for influenza vaccinations – more emphasis should be placed on increasing vaccination in the active (19-60 years) and the minors age groups (3-18 years). The presented facts, numbers, the results of the calculations, and the conclusions drawn clearly show the preventive effect and effectiveness of vaccination, which was quantified for the first time in Hungarian literature. The number of non-occurred cases in case of the present vaccination strategy is 320,996 cases, while in case of the recommended vaccination strategy is 398,996 cases. The economic benefit of influenza vaccination in case of present vaccination strategy as a percentage of GDP is 0.4 parts per thousand (nominal value is 15.6 billion HUF), while in case of the recommended vaccination strategy is as a percentage of GDP is 0.6 parts per thousand (nominal value is 23.2 billion HUF). I have calculated that there is an additional cost of 745 million HUF between the current and the suggested vaccination strategy, leading to the above high value benefits. In my study I have determined the number of the Quality-adjusted Life Years (QALY) due to the vaccination both in cases of the present and recommended vaccination strategies. In case of the present vaccination strategy it was 3,190 years while in case of the recommended one it turned out as 3,965 years, therefore the extra years of life value in case of the recommended vaccination strategy represents 775 years. In my study I have also calculated the incremental cost-effectiveness ratio (ICER) originating from the difference between the two vaccination strategies, as well, which represent 961,000 HUF/life years in Hungary. I have made a comparison of this value to the figures of some developed countries and with the WHO recommendation. I have concluded that the above Hungarian ICER data is below these threshold values and recommendation (WHO 5-15 million HUF/QALY) therefore it is justified that the newly suggested vaccination strategy is worth to be implemented both from the perspective of healthcare and economic aspects. New and innovative results of my study: • Until now there were only medical-professional data available regarding the efficacy of vaccines against influenza. In my study I managed to prove on the basis of statistical data the effectiveness of influenza vaccine and further the positive effect on the economy for the first time. • On the basis of quantified efficacy, the first time estimation has been made on the number of avoided cases due to the vaccination. • Also, this was the first estimation on impact of the vaccination on national economy. • Furthermore, there was the first quantification of Quality-adjusted Life Years (QALY) gained by the vaccination. • Finally, the value of cost-increase necessary to reach one unit of health gains in course of protection against influenza was demonstrated for the first time in Hungary (ICER).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Társas mezőgazdasági vállalkozások forrás- és tőkeszerkezetének vizsgálata 2002-2006 közöttHerczeg, Adrienn; Bács, Zoltán; Borsos, János; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaÖSSZEFOGLALÁS A vállalkozás számára „optimális” tőkestruktúra meghatározása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a vállalkozások vezetői megfelelő döntéseket tudjanak hozni a vállalatok üzletben maradása, értékük maximalizálása érdekében. Azt is számításba kell venni, hogy ezek a döntések komoly hatással vannak az üzleti tevékenység számos más szegmensére is. A problémakör fontosságát többek között az is bizonyítja, hogy több olyan elmélet is született, amelyek arra keresik a választ, hogy a tőkestruktúrának milyen szerepe van a vállalatok értékének a növelésében. Értekezésemben arra vállalkoztam, hogy a kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalom értékelő jellegű feldolgozása alapján - empirikus kutatásaim alátámasztására - bemutatom az agrárágazat tőkehelyzetére ható tényezőket és azok legfontosabb tendenciáit 2002-2006 között. Az agrárvállalkozások számviteli rendszeréből nyerhető információk pontos értelmezése érdekében, szükségesnek tartottam a témához kapcsolódó alapfogalmak számbavételét és használatuk egyértelművé tételét, illetve a legfontosabb tőkeszerkezet-elméletek ismertetését és értékelését. A magyar mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepének, általános helyzetének, tulajdonviszonyainak és jövedelmi helyzetének rövid összegzését az agrárágazat forrásszerkezetében végbemenő változások okaira fókuszálva végeztem el. Értekezésem főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők. A majdnem két évtizede lezajlott rendszerváltás lényeges változásokat hozott a magyar mezőgazdaság helyzetére nézve, érintve a tulajdoni- és birtokviszonyokat, a bel-és külpiaci pozíciókat és ezáltal a szektor finanszírozási rendszerét. A privatizáció szétaprózott kisbirtokosi tulajdoni szerkezetet teremtett, a mezőgazdasági nagyüzemek többsége szétesett. A földtulajdon és földhasználat különvált. A földkoncentrációból származó versenyelőnyünket elveszítettük. A gazdálkodók tőkehiánya, a termelés szervezetlensége, s az életszínvonal csökkenés miatti belső fogyasztás visszaesése egyes termékekből eladhatatlan mennyiséget produkált, ami a szektor egyébként is alacsony jövedelmezőségét tovább rontotta. Ezen folyamatok következményeként az agrárszektor nemzetgazdasági jelentősége erőteljesen visszaesett. Míg a rendszerváltás évében a mezőgazdaság az akkori GDP 13,7%-át állította elő és a munkaerő 17,4%-át foglalkoztatta addig 2007-ben már csak a GDP 4,2%-át állítja elő, a munkaerőnek pedig 4,7%-át foglalkoztatja. A gazdasági helyzet kedvezőtlen fordulatai kifejezésre jutottak a tőkeszerkezet alakulásában is. A magyar agrárágazat finanszírozási gyakorlata és alkalmazott hitelszerkezete számos szempontból eltér a nemzetgazdaság többi ágazatáétól. Az eltérések a szektor termelési és együttműködési jellemzőivel függnek össze; úgy mint a termelés biológiai alapokhoz való kötődése, a mezőgazdasági munka során keletkező munka- és finanszírozási csúcsok, valamint a bevételek és a ráfordítások időbeni folyamatosságának hiánya. Az agrárvállalkozások finanszírozása többcsatornás rendszeren keresztül történhet: megvalósulhat belső felhalmozás, hitelezés és állami támogatás formájában. A magyar mezőgazdaság belső felhalmozási lehetőségei az ágazat alacsony jövedelmezőségi helyzetének köszönhetően azonban erősen korlátozottak, így az agrárvállalkozások önfinanszírozó képességének csökkenése következményeként a rendszerváltást követő években egy eladósodási folyamat indult be az ágazatban. A nemzetgazdaság hitelállományán belül a szektor által felvett hitelek aránya 2006-ban 5 százalékos részarányt képviselt. Az 1990-es évtized végére kialakult egy nagyarányú rövid lejáratú adóssággal terhelt, kedvezőtlen struktúrájú mezőgazdasági hitelállomány. A kutatásom keretében a mezőgazdasági vállalkozások forrás- és tőkeszerkezetének vizsgálatához kapcsolódó számítások az Agrárgazdasági Kutató Intézet által működtetett, 2002-2006 évre vonatkozó Tesztüzemi adatbázison alapulnak. Az adatok jobb összehasonlíthatósága érdekében a társas gazdálkodók közül is csak azon üzemeket vontam be az elemzésbe, melyek az adott időszak minden évében folyamatos működés keretében szerepelnek a tesztüzemi rendszerben. Feltételeimnek így 192 gazdaság felelt meg, melyek jelentős része a GOFR növénytermesztők csoportjába sorolható, az üzemméretet tekintve pedig a vizsgált cégek mintegy 85 százaléka 40 EUME (európai méretegység) feletti értékkel az AKI által meghatározott 2 legnagyobb méretkategóriába tartozik. Értekezésem adatbázisát képező vállalkozások forrás- és tőkeszerkezetének vizsgálata során megállapítottam: a forgóeszközök aránya a vizsgált időszak éveiben messze felülmúlta a rövid lejáratú kötelezettségek arányát, ami azt mutatja, hogy nettó forgótőkéjük végig pozitív volt, finanszírozásukra a „konzervatív” modell volt jellemző. A konzervatív finanszírozási stratégia lényege a fokozott óvatosság, ezáltal az átmeneti eszközök egy részéhez is tartós forrásokat rendel. Pozitív irányú fordulatként értékelhető, hogy folyamatos csökkenés után 2005. évtől először nőtt az össztőkén belüli saját tőke arány. Ennek elsősorban azonban az az oka, hogy az adott évtől jelentősen beszűkültek a kedvező hitelhez jutási lehetőségek, korlátozva ezzel a vállalkozások fejlődési ütemét. A hitelkonszolidáció és a kötelezettségek átkonvertálása révén pozitív irányú átrendeződés következett be a kötelezettségek állományán belül, ami 2005-től azonban megtorpant és a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya újra csökkent a rövid lejáratú adósságok javára. A társaságok forrásszerkezeti arányának üzemméret szerinti vizsgálata kapcsán megállapítottam, minél nagyobb egy vállalkozás annál nagyobb az össztőkén belüli saját tőke növekedése évről évre. Az üzemméret szerinti vizsgálatot kiterjesztettem a támogatások elemzésére is, láthatóvá téve: minél nagyobb az üzemméret, annál nagyobb az ahhoz tartozó támogatási volumen. Az eredmény összetevőinek elemzése megmutatta, a társaságok nyereségességét elsősorban az üzemi (üzleti) tevékenység határozza meg. Ebben az eredménykategóriában a vizsgált időszakban bár különböző mértékben, de végig nyereség realizálódott. A 2003. év kedvezőtlen időjárási viszonyai, az évtizedek óta nem tapasztalt súlyos aszálykár hatása viszont tükröződik értékének alakulásában is, hiszen 2003-ban az üzemi tevékenység eredménye kevesebb, mint felére esett vissza az előző év átlagához képest. Üzemméret alapján elemezve a társaságok működését minden évben igazolható, a nagy üzemméretű gazdaságok üzemi eredménye a legjobb. Az üzemi eredmény támogatáson felüli részének vizsgálata azonban keserű képet tár elénk. Támogatások nélkül mind a kis – közepes – és nagy méretkategóriába tartozó gazdaságok veszteségesen működtek volna, az eredménynek teljes mértékben a támogatás a forrása. A vállalkozások tevékenységét mutatószámokkal elemezve láthatóvá vált, hogy a teljes vállalati eladósodást mérő tőkeáttételi mutató értéke 2002. évi 71 százalékhoz képest 2004. évre 84 százalékra emelkedett, majd innen fokozatos csökkenés következtében 2006-ra értéke 74 százalékra csökkent. A tartósan lekötött eszközök és a saját tőke összhangját illusztráló tőkeellátottság mutatója vizsgált időszakban – a 2004. és 2005. évet kivéve - 100 százalék fölött mozgott, ami azt mutatja, ezekben az években a befektetett eszközök teljes hányadát – sőt még a forgóeszközök egy részét is – saját forrásból finanszírozzák, ahhoz idegen tőke igénybevételére nem volt szükség. Bármely jövedelmezőségi mutatót vizsgáltam, azok értékeiben kiválóan tükröződik a 2003. év kedvezőtlen időjárási viszonyai következtében realizált nagyarányú eredménycsökkenés, illetve a 2005. év kedvező jövedelmi helyzetének alakulása, mikor a vizsgált évek legnagyobb nyereségét érték el a mezőgazdasági vállalkozások. A faktoranalízis által létrehozott 3 faktor – külső források, saját erő és jövedelmezőség – segítségével a vállalkozásokat a klaszterelemzéssel csoportokba soroltam, amelyek elemzése elősegítheti a vállalatok gazdasági helyzetének jobb megítélését és összehasonlíthatóságát. Összefüggés-elemzés segítségével megállapítottam a tőkeszerkezetet meghatározó tényezők, az azt leíró mutatószámok közötti kapcsolat létét, annak erősségét illetve, hogy hogyan írható le, fejezhető ki a létező kapcsolat. Kiemelésre érdemes az árbevétel és az eszközállomány szoros korrelációs kapcsolata, ami magában rejti mind az állandó költségekkel mind a támogatásokkal való pozitív kapcsolat létét. Az árbevétel és a nettó forgótőke közötti pozitív kapcsolat pedig összefüggést sejtet a választott finanszírozási stratégia és az árbevétel nagysága között. A tőkeáttételi mutató regressziós vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy az nem csak a pénzügyi eredmény alakulását befolyásolja negatív irányba, hiszen a kötelezettségek arányának növekedése összességében az adózott eredmény csökkenésével párosul miután az idegen tőke után fizetendő kamat eredményt csökkentő hatása átgyűrűzik az adózott eredménybe. A saját tőke forrásszerkezeten belüli részaránya pozitív kapcsolatot mutat a jövedelmezőségi mutatók, valamint a likviditás alakulásával. Ez összeegyeztethető a korábban vázolt hitelpolitikával, hiszen a vállalatok igyekeznek minden belső forrást kihasználva fedezni a működésükhöz szükséges forgó- és fix eszközöket. A vizsgált jövedelmezőségi mutatók regressziós analízise eredményei igazolják: a forrásszerkezeti arányok jelentős hatással bírnak a jövedelmezőség alakulására. A forrásszerkezetet jellemző tőkeáttételi mutató és az eredményes működés kapcsolatának osztópont-elemzése során olyan idegen tőke/saját tőke arányt kerestem, mely mellett általánosan kijelenthető hogy az adott arány veszteséges tevékenységgel párosul. Megállapítottam: 1,55 érték fölötti tőkeáttételi mutatóval a veszteséges vállalkozások mintegy 40 százaléka, a nyereséges társaságoknak csupán 12 százaléka rendelkezik. Az is figyelemre méltó, hogy a nyereséges vállalkozások közel 100 százaléka 2,5 alatti mutatóértékkel bír, míg a veszteségesek egyötöde ennél magasabb a mutató értéke. A kötelezettségek forrásszerkezeten belüli arányának tekintetében is elvégezve az osztópont-elemzést, igazoltam, hogy a vizsgált vállalkozások körében a nyereségesen működők több mint 60 százaléka 40 százaléknál kevesebb adósságaránnyal gazdálkodik, míg a veszteségesek majdnem 70 százaléka épphogy e fölötti értékaránnyal bír. A tőkeszerkezet elméletek empirikus tesztelése során bebizonyosodott: az egyes tényezők viselkedésük révén különböző tőkeszerkezet-elméleteket igazolnak, a döntések nem magyarázhatók önmagukban egyetlen elmélettel. Az átváltási, az ügynök- és hierarchiamodellek egymást kiegészítve magyarázzák a vizsgált vállalatok tőkeszerkezet-választásának szempontjait, átfogó módon egyik modell sem érvényesül. Összefoglalva megállapítható, a társaságok forrásszerkezetét tekintve a vizsgált tesztüzemek átlagértékei nem jeleznek jelentős mértékű eladósodást, az elmúlt évek átlagosan kedvezőnek mondható jövedelmi viszonyai ellenére azonban a magyar agrárvállalkozások versenyképessége nem kielégítő, a gazdálkodás hatékonysága is messze elmarad az EU tagországok élmezőnyétől. A vállalkozások rendelkezésre álló forrásain belül az idegen tőke szerepe még mindig jelentős és miután igazolódott, hogy a kisebb idegen tőkével gazdálkodók jövedelmezőségi viszonyai lényegesen kedvezőbbek, mint amelyekben magas a kötelezettségek aránya, így elmondható: a forrásszerkezeti arányok jelentős hatással bírnak a jövedelmezőségre. SUMMARY Defining „optimal” capital structure is essential for organizations in order for managers in making right decisions for keeping their business alive and maximizing their market value. It has to be taken into account, that these decisions have strong influence on other segments of business life. The importance of this problem is justified by the large amount of theories, that try to identify the role of capital structure in rising business value. In my dissertation I intended to reveal the facts that influence the capital structure of agricultural holdings and examine these tendencies in the period of 2002 and 2006 in order to confirm my empirical research, which was based on adaptation of international and domestic literature. I found it necessary to introduce the basic definitions, concepts in connection with my topic, to review and evaluate the main theories in connection with capital structure in order to interpret information gathered from the accounting systems of agricultural holdings correctly. I prepared a brief review of the function, property relations and income conditions of Hungarian agriculture in national economy with focus on the reasons for the current changes in the capital structure of the agrarian sector. The main statements of the dissertation are summarized below: The change of the former social regime, which took place almost two decades before, brought significant changes in the situation of agrarian sphere, affected property and holding relations as well as internal and external market positions and also the financing system of the sector. The privatization resulted a flied in peaces smallholders system, the large scale agroproduction went to pieces. As a result of these processes resort substances of agriculture is worn-out and is out of date; moreover on account of revolution in property relations in line with huge rise of the number of owners, loss of size of possessed lands could be observed. Ownership of lands and the use of lands are now separated. We lost our competitive edge that originated from the concentration of land properties. The lack of capital of farmers, the disorganization of production and the reduction of inland consumption through the setback of living standard produced unmarketable amount of several products, which worsened on and on the anyway low profitability of the sector. As a result of it all, the significance of agrarian sector in national economy suffered an important drop. Although in the year of the regime change agriculture produced 13,7% of the GDP and employed 17,4% of labour, in 2007 it only produced 4,2% of GDP and in turn employs only 4,7% of labour. Unfavourable changes of the situation of economy also expressed in the fluctuation of capital structure. Financing and crediting the Hungarian agrarian sector differs in many ways from other sectors of national economy. These differences are in connection with the characteristics of production and cooperation; such as the production is related to biologic base, labour and financing fluctuations occurring during agricultural work, as well as the lack of temporal continuity of incomes and outgoings. Financing agrarian corporations could be carried out in a multicourse system: it may be achieved either by inner aggregation or by state subsidy. However, possibilities of inner aggregation in Hungarian agriculture are extremely narrow, accordingly due to falling self-financing ability of agrarian corporations an indebting procession began in this sector in the years following the regime change. Proportion of lodged credit in this sector represented 5 percent symmetry in the credit files of national economy in 2006. By the end of the 1990’s an agricultural credit file loaded with huge rate of short-term debts with unflattering structure grew. In the scope of my study the calculations in connection with the analysis of financing and capital structure of farms are based on the Farm Accountancy Data Network database operated by AKI (the Hungarian Research Institution of Agrarian Economy). For the sake of better comparability of the data, I analyzed only those companies among joint business that provided data to the FADN constantly in the period of 2002 and 2006. Accordingly, there are 192 companies that match my conditions, the major part of them can be grouped into the plant producing group of GOFR. Besides around 85% of the analyzed companies falls into the second largest size category defined by AKI, with rates over 40 EUME. As a result of my analysis of the capital structure of agriculture enterprises in my database I can state that the rate of current assets exceeds the rate of short term liabilities in the examined period, which illustrates that the working capital was positive showing characteristics of a conservative financing model. The key element of the conservative financing strategy is the increased prudence, namely financing current assets with long term funds. It was a positive turn, when after a continuous regressive tendency the rate of own capital increased in the capital structure from 2005. The main reason for this was that possibilities of lodging credit narrowed from this year, limiting growth opportunities of enterprises. Loan consolidation and restructuring long- and short-term liabilities resulted a favorable situation in the structure of liabilities, however, from 2005 a negative tendency started again and the portion of short-term liabilities increased. With the analysis of capital structure by size I proved that the larger the plant size is, the higher the increase of own capital compared to the year 2002 is. In the course of analyzing throughputs of corporations it revealed that profitability of corporations is mainly determined by the operational income of the plant. Operational income was positive in the examined five years, however, to different extent. The impact of unfavour weather conditions, the heavy drought in 2003 is reflected in the fact that trading decreased to its half from the previous year. With analyzing the operation of enterprises by size it is certifiable, that the operating income is the biggest in the biggest enterprises. Reducing plant throughputs by subsidies a tragic picture can be seen. All of the big – medium – and small sized enterprises would have operated with loss without subsidies, thus subsidy is entirely the only originator of profitable operation. The analysis of the corporations’ operation by indices showed, that leverage index of corporations raised to 84% by the year 2004 compared to 71% in 2002. From that point a gradual decrease resulted 74% by 2006. Rate of capital supplies, that illustrates the correspondence of permanently engaged assets and equity, fluctuated around 100 percent in the examined period – except of 2004 and 2005 - which shows that the all of the fixed assets – moreover even some of the current assets – were financed by own funds and there was no need for foreign capital. All of the profitability indices I analyzed illustrated a great decrease in profitability due to unflattering temperature conditions in the year 2003; as well as a favourable income situation can be seen in the year 2005 when highest profit was reached by agricultural corporations in the examined period. I classified and analyzed the test farms with the help of 3 factors: external funds, own capital and profitability. I prepared a cluster analysis so that I could present a more general idea of their economic situation. In scope of functional dependency I determined the factors defining capital structure, I proved the existence of connection between index numbers describing capital structure and the strength of this correlation as well as how an existing correlation could be described. It worth mentioning the correlation between revenue and assets, which indicates the existence of a positive correlation with fixed costs and subsidies. The correlation between revenue and net working capital illustrates relationship between financing strategy and revenue. The regression analysis of leverage index resulted that it influences not only financial income to the negative side, but also decreases after-tax income as an increased proportion of foreign capital results in higher interest expenses and this effect on income overflows even to the after-tax income category. The proportion of owners’ capital shows positive correlation with profitability and liquidity indices. It is compatible with the credit-policy presented above, as enterprises try to utilize all of their own resources in order to cover demand for fixed and current assets. The regression analysis of the indices justifies: fund structure have significant effect on the profitability. With the method of cutpoint analysis of the connection between the variants of leverage and profitability I was looking for a foreign and own capital ratio where the operation of an enterprise turns into losses. I found that 40% of farms producing losses and at the same time only 12%t of those producing profit have leverage index over the value of 1.55. It is also worth mentioning that almost 100% of profitable corporations bear index numbers under 2.5, one out of five of those producing losses have higher rates than this. I prepared the same analysis with the liabilities’ proportion within equity structure and I found that more than 60% of the examined farms producing profit operates with liability proportion under 40%, however, almost 70% of those producing deficit have ratio above this value. During the empirical test of capital structure theories I confirmed the followings: the behaviour of the examined factors justify different capital structure theories, decisions cannot be explained only by one theory. The exchange-, agent and hierarchy models explain the decision making process about capital structure at the examined corporations complementary, none of them can be used comprehensively. To sum up: the average values of the examined testworks for the capital structure do not represent a large indebtedness, the competitiveness of the Hungarian agribusiness is not so bad in the teeth of the last years favourable income situation, however, efficiency of the operation lags behind the best EU countries. The role of foreign capital within the disposable funds is still significant and after verifying the fact that profitability conditions of those which are managing with less foreign capital are notably more favourable compared to those in which liabilities’ rate are high, it can be stated: fund structure proportions take serious effect on the variation of profitability.