Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Balogh, Judit"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A német(-osztrák) jog befolyásának vizsgálata a XVIII. századi magyar büntetőjogban két paradigmatikus hatás tükrében(2025) Biczó, András; Balogh, Judit; Biczó, András; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA XVIII. századi magyar büntetőjog történetének kutatása során nem lehet megkerülni azokat az idegen jogi impulzusokat, amelyek a magyar büntetőjogot ebben a században érték. Ezek közül különösen lényeges – Béli Gábor és Kajtár István, valamint Balogh Elemér nyomán – a német(-osztrák) megjelöléssel illetett hatások vizsgálata, amelyek különböző csatornákon keresztül jelentek meg a koraújkori partikuláris, ius consuetudinarium uralta magyar jogrendszerben. Ez az általános megjelölés, amely a ius patriumtól mindenképpen idegen, német(-osztrák) területekről érkező jogi hatások (ius alienum) gyűjtőkategóriájaként értelmezhető, nem szűkíthető pusztán csak a jogalkotás produktumaira, vagy csak az idegen jogtudományi művekre. A magyar jogtörténeti szakirodalomban általános megállapításnak tekinthető, hogy ezek az idegen hatások, amelyeknek a koraújkori magyar jogrendszer földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai okoknál fogva fokozottan volt kitéve, mindenképpen befolyásolták a XVIII. századi magyar büntetőjog fejlődését. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás ezt a szakirodalmi megállapítást (állásfoglalást) tekinti kiindulópontnak és ezt kívánja árnyalni két paradigmatikus német(-osztrák) jogi hatás (Benedikt II. Carpzov hatása és a Praxis Criminalis [Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis] hazai alkalmazása) vizsgálatán keresztül, a klasszikus jogtörténeti szemléletmód mellett egy tágabb, társadalomtörténeti megközelítést is alapul véve. Az értekezés két aspektusból elemzi a „Carpzov-jelenséget” a XVIII. századi magyar büntetőjogtörténet viszonylatában. Egyrészt a szász jogtudós műveinek Kárpát-medencei elterjedtségét vizsgálja a XVII. század második felében és a XVIII. században, másrészt a XVIII. századi debreceni tiszti keresetekben (actiones fiscales) azonosított Carpzov-hivatkozásokat elemzi. A második paradigmatikus hatás esetében a kiindulópontot a Praxis Criminalisnak Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalisára (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa) gyakorolt hatása képezi. Ezt a jelenséget az elemzés oly módon ragadja meg, hogy kapcsolatot teremt a Bodó műve elé írt előszó, valamint a XVII. század végén és a XVIII. század első évtizedeiben – a bécsi udvar által szorgalmazott országszervezés részeként – a magyar igazságszolgáltatás revízióját célzó és a hazai büntetőjogtörténet szempontjából is jelentős reformelképzelések között. When examining the history of Hungarian criminal law in the 18th century, it is crucial to consider the foreign legal impulses that shaped it during this period. Research by Gábor Béli, István Kajtár, and Elemér Balogh highlights the significant impact of ‘German(-Austrian) influences’, which permeated the early modern particularist Hungarian legal system dominated by customary law (ius consuetudinarium). The term ‘German(-Austrian) influences’ serves as an umbrella term in the thesis to describe the various foreign legal impulses from German(-Austrian) territories (ius alienum) and to distinguish them from domestic law (ius patrium). The ‘German(-Austrian) influences’ cannot simply be attributed to specific legislative ‘products’, or jurisprudential works. In the Hungarian legal historical literature, it is widely accepted that these foreign influences, to which the early modern Hungarian legal system was increasingly exposed due to geographical, cultural, economic, and political reasons, played a significant role in shaping the development of Hungarian criminal law in the 18th century. Building on that premise, the thesis adapts a broader, socio-historical approach alongside the traditional legal-historical perspective, and it aims to provide a more nuanced understanding by examining two paradigmatic effects from German(-Austrian) law: the influence of Carpzov II Benedikt and the domestic application of Praxis Criminalis (Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis). The thesis examines the ‘Carpzov phenomenon’ from two perspectives in the context of 18th-century Hungarian criminal law. First, it analyzes the prevalence of the Saxon jurisprudent’s works in the Carpathian Basin in the second half of the 17th century and in the 18th century. Second, it examines the references to Carpzov identified in the fiscal actions (actiones fiscales) proposed by the fiscal procurators (fiscales procuratores) of Debrecen during the 18th century. The key starting point for studying the second paradigmatic effect is the influence of the Praxis Criminalis on Mátyás Bodó’s Jurisprudentia Criminalis (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa). This analysis establishes a connection between the preface to Bodó’s work and those reform ideas, efforts, initiatives and drafts that were also significant for the history of Hungarian criminal law and were aimed at the revision of the Hungarian justice system at the end of the 17th century and in the early decades of the 18th century, as part of the reorganization of the country urged by the Viennese court.Tétel Szabadon hozzáférhető A magyar szabadalmi jog fejlődése a Szabadalmi Bíróság ítélkezési gyakorlatának függvényében(2014) Papp, László; Balogh, Judit; Állam- és jogtudományok doktori iskolaTémaválasztásom indoka a mára már teljes mértékben elfogadott megállapítás, amely szerint a szellemi alkotások védelme a társadalom és a jog olyan központi problémája, melyre statikus válasz, megoldás nehezen adható. Az ember alkotó, szellemi tevékenységének a védelme a civilizációs fejlődéssel egyidős, s egyúttal szorosan összefügg a technikai fejlődéssel. A tudomány és technika rohamos fejlődése ugyanis újabb kihívások elé állította és állítja a jogalkotót és jogalkalmazót egyaránt, melynek folytán a jogtudomány egy percre sem lélegezhet fel a megoldandó problémák terhe alatt. Disszertációmban a szellemi alkotások területén belül a szabadalmi jogra fókuszáltam és történeti megközelítést alkalmazva mutattam be a hazai modern szabadalmi jog kialakulását és főbb eredményeit. The reason behind my choice of topic is the observation which can be considered commonly accepted in our present time, according to which the protection of intellectual works is such a central topic of both society and law that it doesn’t have a static answer or solution. The protection of creative and intellectual activities of human beings is as old as the development of civilization itself and, at the same time, bears a strong connection to technical development. The reason behind this that the ongoing progression of science and technology provides newer and newer challenges to both the makers and the enforcers of law, and because of this, legal sciences simply cannot catch a break under the weight of the fresh problems waiting to be solved. In my dissertation, I focused on the field of patent laws inside the much broader topic of intellectual creations, and describe the creation and major achievements of Patent Rights by using historical approach.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Név és jog - a névviselés jogi szabályozásának fejlődéstörténete Magyarországon(2012) Megyeri-Pálffi, Zoltán; Balogh, Judit; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A név viselése egy olyan magától értetődő, mindennapi jelenség, amely az ember életében ritka alkalmakkor kerül a középpontba. E ritka alkalmak többnyire a családdal, a családi élettel kapcsolatban adódnak, s ilyenkor a névadónak, illetve a névviselőnek döntést kell hozni: milyen nevet válasszon, viseljen. E döntés mind a közösség (társadalom), mind az állam (szabályozó tényező) érdekei mentén születhet meg, s ezek az érdekek mederbe terelik a szabad névválasztás folyamát. Az értekezésben e meder feltérképezésére vállalkozom, s ehhez a jog tudományának vizsgálódó eszközei mellett más, a név viselését, a magyar névrendszer jellegét feltáró tudományok módszereit és eredményeit egyaránt igénybe veszem.Bearing a name is such an axiomatic, everyday phenomenon that does not often get in the focus of attention in one’s life. These rare occasions usually come about in connection with family and family life, and in such cases the person who gives and respectively bears the name has to make a decision: what name to choose, what name to bear. This decision is taken in line with the interests of both the community (society) and the state (a regulatory factor), and these interests channel the process of freely choosing a name in one course. In the discourse I venture to explore this course and in order to achieve this, apart from considering the analytical tools of the science of law, I will also take into account the methods and results of sciences exploring name-bearing and the character of the Hungarian name system.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A területi államigazgatási szervek jogállása és azok változása Magyarországon(2013) Barta, Attila; Balogh, Judit; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A magyar közigazgatás területi államigazgatási alrendszerének közelebbi vizsgálatát indokolja egyfelől, hogy a közigazgatás és annak alrendszerei folytonosan változnak. Az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági változásai pedig különösen nagymértékben érintették az állam és a közigazgatás szerepkörét. Ezek a változások egymással ellentétes impulzusokat is tartalmaztak, melyek meglátásom szerint bemutatásra érdemesek. Ezzel összefüggésben a témakör vizsgálatának szükségességét alapozza meg, hogy az államigazgatás területi szintje ún. végrehajtó szint, vagyis a központi akarat érvényre juttatása szempontjából nélkülözhetetlen szereppel bír. The first is that the Hungarian territorial administrative subsystem is constantly changing. In the last decades, social and economic changes had profound changes on the duties of state and public administration duties. These changes contained several opposing impulses worthy of examination. In relation to this, the research of the topic is also important because territorial level of public administration is still part of the executive branch; in other words, the topic of my research has an indispensable role in enforcing government regulations.