Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 111)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom utáni megtorlás A Szilágyi László és társai-per jogtörténeti elemzése(2009) Lupkovics, György; Szabó, Béla; Standeisky, Éva; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz 1956-os megtorlást, a nyíregyházi Szilágyi László és társai per büntetőjogi, jogtörténeti szempontú feldolgozását azért választottam dolgozatom tárgyául, mert úgy éreztem, hogy az 1956-ról szóló gazdag irodalom ellenére hiányoznak a jogtörténeti elemző munkák, különösen a vidéki büntetőeljárások, perek esetében. A szakszerű, mélyreható, a személyes történelemre, életsorsok rekonstruálására is kiterjedő helytörténeti feltárással érzékelhető igazán a forradalom ellentmondásos sokszínűsége, s így juthat közelebb a helyiekhez a múlt. Az egyre növekvő adat és tényhalmaz ellenére megmaradt fehér foltok feltárását, a tények, az események elemzése terén nyújtható újdonságok, a KGB anyagának megismerését tűztem ki kutatásom céljává.Tétel Szabadon hozzáférhető A büntetőeljárási igazságkeresés összefüggései a tisztességes eljárás egyes elveivel és a perbeli konszenzussal(2024) Gyüre, Bettina; Szabó, Krisztián; Zsiros, Bettina; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarMi az igazság? E kérdést teszi fel Szókratész Platón Az állam című utópiájában, mely mindmáig fontos és megoldatlan kérdése a filozófiai és a társadalmi gondolkodásnak egyaránt. A büntető igazságszolgáltatás területén azonban már nem pusztán az „igazság” fogalma, hanem önmagában az igazságkeresés fontossága és formája is attól függ, hogy melyik jogcsalád igazságszolgáltatási rendszerében járunk el. Abban a tekintetben egységesnek mutatkozik a szakirodalom, hogy a büntetőeljárásbeli igazságkereséssel kapcsolatban eltérő garanciális elvek mentén, két nyomvonalon szerveződnek az egyes jogrendszerek. Az alapvetően kontinentális hagyományokat követő rendszerek az igazságkereséssel kapcsolatos garanciaként azt hangsúlyozzák, hogy a büntetőeljárás eredményeként a valóságnak megfelelő, vagy legalábbis ahhoz nagyon közel álló tényállás megállapítása kívánatos. Ehhez képest az alapvetően angolszász hagyományok alapján szerveződő eljárásokban a felek által előadottak alapozzák meg a büntetőeljárásban megállapított tényállást, lehetővé téve akár alku lehetőségét is a tények vonatkozásában. A doktori értekezés e két nyomvonal mentén felépítve vizsgálja ezen igazságkeresési sajátosságok hatásait a tisztességes eljárás követelményére, s végső soron az igazságos döntésre. What is the truth? It is the question Socrates asks in Plato's utopia: The Republic, which is still an essential and unsolved question for both philosophical and social thought. Narrowing the dimension of the investigation to the field of criminal justice, however, it is no longer just the concept of "truth", but the importance and form of the search for the truth in itself, as well as its just method also depends on the justice system of which legal family we are acting in. There is consensus in legal literature that the basic concepts of criminal proceedings are structured along with different principles, actually on two paths. As a guarantee for the search for truth, the systems that follow continental traditions emphasize that it is desirable to establish a factual situation corresponding to reality, or at least very close to it, as a result of criminal proceedings. Compared to this, in proceedings based on Anglo-Saxon traditions, the facts presented by the parties form the basis of the facts established in the criminal proceedings. The parties are also entitled to bargain over the facts. The thesis, built along these two tracks, examines the effects of these truth-seeking characteristics on the requirement of a fair process and finally on a just decision.Tétel Szabadon hozzáférhető A civil szervezetek szabadsága és egyenlősége: alkotmányjogi szabályozási modellek(2024) Deák, Izabella; Tóth, Gábor Attila; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a civil szervezetek (CSO) alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására törekszik. A CSO-k az alkotmányjogi szakirodalomban az egyesülési szabadság kapcsán kerülnek érintőlegesen szóba. Ugyanakkor a CSO-k a modern demokráciák lényeges szereplői. Mondhatni a demokrácia egyik fokmérője a CSO-k szabadsága és egyenlősége. A témaválasztás célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Az értekezés az új típusú autoriter rendszerek korlátozó mechanizmusait egy elméleti keretben, a 4K modellben (kooptálás, kiszorítás, kényszerítés, kreálás) helyezi el, mely értelmezési keretet nyújt a Magyarországon beazonosítható CSO-kat ért korlátozások elemzésének is. Ezt követően a nemzetközi trendek vizsgálata során az összehasonlító alkotmányjog módszerét alkalmazva veszi górcső alá a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályokat és azok alkalmazását. Az elemzéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában kimunkált minimum normák jelentik a viszonyítási pontot. The thesis aims to provide a comprehensive analysis of constitutional regulatory models for civil society organisations (CSOs). CSOs are only marginally discussed in the constitutional law literature, usually in the context of the right to freedom of association. CSOs play an important role in modern democracies, where their freedom and equality serve as key indicators of a functioning democratic system. The thesis aims to add to the research on the functioning of new types of authoritarian regimes from the perspective of civil society, as more and more countries enact discriminatory, rigid, and costly laws that restrict the establishment, operation, and activities of CSOs fulfilling a social control function. The paper places the restrictive mechanisms of new types of authoritarian regimes within the 4C theoretical framework (cooperation, co-optation, complementarity, confrontation), which also serves as an interpretative aid for the analysis of the restrictions imposed on CSOs in Hungary. It then expands the focus to international trends, using the comparative constitutional law method to assess the legal restrictions on CSOs performing social control functions and the implementation of these laws. The analysis is benchmarked against the minimum standards established by the case law of the European Court of Human Rights.Tétel Szabadon hozzáférhető A comparative study of recognition and enforcement of arbitral awards in international commercial arbitration in light of public policy exception(2024) Nirwal, Gauri; Fézer, Tamás; Nirwal, Gauri; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarArbitration has gradually evolved as a preferred method to settle disputes outside traditional court systems. With the rise in business transactions on both national and international levels, arbitration is now among the most sought-after dispute resolution mechanisms and is legally binding upon parties. This dissertation aims to examine the concept of international commercial arbitration across different jurisdictions to understand its enforceability, applicability, and the role of public policy defense in the recognition and enforcement of arbitral awards. The primary objective of this research is to examine arbitration laws in key legal systems, i.e. Asia, Europe, and America, with a focus on the enforcement and recognition of arbitral awards, leading to a comparative analysis. It also focuses on the implications of public policy defense by examining various case studies and literature, as public policy defenses in arbitration remain an under-researched topic. The lack of enforcement of arbitral awards can lead to complex legal challenges, highlighting the need for preemptive strategies. This study ultimately seeks to promote consistency in international commercial arbitration decisions and propose suggestions for legal practitioners, businesses, and policymakers to create and adapt a narrow & precise framework for defining public policy. A választottbíráskodás fokozatosan egy preferált módszerré vált a hagyományos bírósági rendszeren kívüli viták rendezésére. Az üzleti tranzakciók növekedésével mind nemzeti, mind nemzetközi szinten a választottbíráskodás ma már az egyik legkeresettebb vitarendezési mechanizmus, és jogilag kötelező érvényű a felekre nézve. Ez a disszertáció célul tűzte ki, hogy megvizsgálja a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás fogalmát különböző jogrendszerekben annak érdekében, hogy megértsük a döntések érvényesíthetőségét, alkalmazhatóságát, valamint a közrendvédelem szerepét a választottbírósági döntések elismerésében és végrehajtásában. A kutatás elsődleges célja a választottbíráskodással foglalkozó jogszabályok vizsgálata a főbb jogrendszerekben, azaz Ázsiában, Európában és Amerikában, különös tekintettel a döntések végrehajtására és elismerésére, egy összehasonlító elemzés készítése érdekében. A dolgozat továbbá a közrendvédelmi kifogás hatásaira is összpontosít különböző esettanulmányok és irodalom elemzése révén, mivel a közrendvédelmi kifogások továbbra is kevéssé kutatott területet képviselnek. A választottbírósági döntések végrehajtásának hiánya összetett jogi kihívásokhoz vezethet, kiemelve az előzetes stratégiák szükségességét. Ez a tanulmány végső soron a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás körében születő döntések következetességének előmozdítására törekszik, és javaslatokat kíván tenni gyakorló jogászok, vállalkozások és döntéshozók számára, hogy szűk és pontos keretet hozzanak létre a közrend meghatározásához és alkalmazásához.Tétel Szabadon hozzáférhető A családjogi felróhatóság vizsgálataPál, Szilvia; Varga, Nelli Edina; Pál, Szilvia; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a családjogi felróhatóságot vizsgálja a magyar bírói joggyakorlat elemzésén keresztül és a család rendszerszemléletű megközelítésében. Első fő szerkezeti egysége a családjogi felróhatóság jogintézményét, családjogi gyökereit és polgári jogi felelősségi kereteit, illetőleg alapelvi kapcsolódási pontjait mutatja be. Ezt követi a kutatási téma jogon kívüli nézőpontú megalapozása: a „házasságbomlás” demográfiai, családszociológiai, családpszichológiai és családterápiás elemzése, különös tekintettel a „házasságbomlásra” mint folyamatra és a családra mint rendszerre. Az értekezés harmadik része a magyar bontójogi szabályozás jogtörténeti, dogmatikai és a családjogi felróhatóság szempontjából releváns felsőbírósági határozatokon alapuló elemzése. Ezután a vétkességi bontójog továbbélését vizsgálja a házasélet megromlásának teljes körű bizonyításán alapuló házassági bontóperekben és a házasság felbontásához kapcsolt családjogi igények rendezésénél, majd a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása iránti perekben. Ezt a családjogi felróhatóság családjogi jellegű személyiségi jogi perekben való továbbélését földolgozó rész követi. Az értekezés utolsó fő szerkezeti egysége a hozzátartozó elvesztése, betegsége, illetve sérülése miatt indított személyiségi jogi perek ítélkezési gyakorlatát mutatja be, ahol a legmarkánsabban jelenik meg a család rendszerszemléletű vizsgálata. The dissertation examines the issue of imputability in family law through an analysis of Hungarian case law and a systems approach to the family. The first main structural unit presents the legal institution of imputability in family law, its roots in family law, its liability framework in civil law, and its fundamental links to principle. This is followed by a grounding of the research topic from a non-legal perspective: a demographic, sociological, psychological, and therapeutic analysis of „marital breakdown”, with a particular focus on 'marital breakdown' as a process and the family as a system. The third part of the dissertation is an analysis of the legal history, dogmatics, and the higher court decisions relevant to the question of imputability in family law of the Hungarian legislation on the law of dissolution. It then examines the survival of the law of fault-based dissolution in marriage dissolution proceedings based on full proof of the breakdown of marital life and the settlement of family law claims linked to divorce, followed by proceedings for the maintenance of an adult child in further education. This will be followed by a section on the continuation of family law vicarious liability in family law personal law actions. The last main section of the dissertation deals with the case law on personal lawsuits for the loss, illness, or injury of a relative, where the systemic analysis of the family is most prominent.Tétel Szabadon hozzáférhető A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége a román és a magyar társasági jogban(2023) Pál, Előd; Veress, Emőd; Pál, Előd; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarÉrtekezésem középpontjában a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége áll. A vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségét elsősorban a hatályos román és magyar társasági jogi szabályozás fényében vizsgálom. Ezen keretek között lényegében két egymástól jól elhatárolható, egymástól függetlenül is funkcionáló jogintézmény keresztmetszete köré összpontosuló sui generis problémakört törekedtem feltárni és párhuzamba állítani: míg a polgári jogi felelősség tárgyalására hagyományosan a kötelmi jog keretében kerül sor, addig a gazdaság működésében kitüntetett szerephez jutó társasági vezető tisztségviselő intézménye a társasági jogi szabályozás szűrőin keresztül kerül reflektorfénybe. Ekként a polgári jogi felelősség a vezető tisztségviselő esetében főként a társasági jogi szabályozások által kijelölt keretek között érvényesül, ami miatt a polgári jogi felelősségre vonatkozó tisztán magánjogi szabályok és alapelvek – legalább látszólagos, ha nem tényleges – konfliktusba kerülhetnek a társasági jog többnyire önálló szabályaival. A vezető tisztségviselői felelősség kérdését a jelenlegi (világ)gazdasági és geopolitikai feszültségek újból aktuálissá tették, ugyanis olyan okfolyamatok megindulását helyezik kilátásba, amelyek, az ellátási láncok megszakadása vagy akár a szankciós politikák bevezetése miatt új üzletágak megjelenéséhez vagy a korábban háttérbe szorult üzletágak újra feléledéséhez vezethetnek. Ezen új üzletágak a pénz- és egyéb eszközök (vagyontárgyak) dinamikusabb mobilizálását teszik szükségessé, azonban a gazdasági célok elérésére való dinamikus törekvés gyakorta vakmerő vezetői döntések meghozatalát feltételezi. The focus of my thesis is on the civil liability of the managing director of a company. I examine the civil liability of the managing director mainly in light of the current Romanian and Hungarian company law. Within this framework, I have sought to explore and to examine in parallel a sui generis set of problems centred around the intersection of two distinct and independent legal institutions: while civil liability is traditionally dealt with in the context of contract law, the institution of the managing director, who plays a prominent role in the function of the economy, is brought into the spotlight through the filters of company law. Thus, the civil liability of the managing director is mainly determined by the framework of company law rules, which may bring the purely private law rules and principles of civil liability into conflict, at least apparently if not in fact, with the mostly autonomous rules of company law. The issue of managing directors’ liability has become more relevant again due to current (global) economic and geopolitical tensions, as they anticipate the initiation of processes that may lead to the emergence of new business sectors or the revival of previously marginalized sectors, caused by disruptions in supply chains or the introduction of sanction policies. These new business sectors necessitate a more dynamic mobilization of financial and other assets, yet the dynamic pursuit of economic goals often presupposes the making of bold leadership/management decisions.Tétel Nem ismert A gyógyító tevékenység és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés párhuzamának fejlődése a magyar büntetőjogban(2024) Juhász, György; Madai, Sándor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés célkitűzése az orvos gyógyító tevékenysége során, a szakmai szabályszegés következtében fennálló büntetőjogi felelősség hazai büntető-jogtörténeti előzményeinek elemzése, a fejlődés egyes állomásainak, valamint az azokkal kapcsolatos jogalkalmazási nehézségek bemutatása. E körben különösen a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásának megalkotásával, egyes módosításaival, valamint a hatályos normaszöveggel kapcsolatos kérdések feltárása, a vonatkozó elméleti és gyakorlati problémák összefoglaló vizsgálata kerül előtérbe. A témában való elmélyülés érdekében nélkülözhetetlen néhány kapcsolódó fogalom, úgymint a veszély, veszélyhelyzet, a kockázat, a foglalkozási szabályon meghatározásának, megszegésének problémáján túl akár az egyes elhatárolási kérdések vizsgálata is. A vonatkozó bírói gyakorlat alapos áttekintését követően az abból levonható következtetések alapján de lege ferenda következtetéseket is megfogalmaz a dolgozat. The thesis aims to analyze the history of the criminal liability of the doctor during his medical treatment, as a result of the violation of professional rules, and to present the individual stages of development and the difficulties in applying the law related to them. In this context, the creation of the facts of professional misconduct, some of its modifications, the exploration of questions related to the effective normative text, and a summary examination of the relevant theoretical and practical problems are emphasized. To delve deeper into the subject, it is essential to examine some related concepts, such as danger, emergency situations, risk, in addition to the problem of defining and violating occupational rules, as well as the examination of individual demarcation issues. After a thorough review of the relevant judicial practice, the thesis also formulates de lege ferenda conclusions based on the conclusions that can be drawn from it.Tétel Szabadon hozzáférhető A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeire(2023) Kanyuk, Petra Ágnes; Pápai-Tarr, Ágnes; Kanyuk, Petra Ágnes; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.Tétel Szabadon hozzáférhető A közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelmi magánjogban(2022) Jagusztin, Tamás; Hajnal, Zsolt; Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori IskolaA doktori értekezés a kollektív fogyasztói érdekek magánjogi védelmének eszközein belül a közérdekű keresetek egyik válfaját mutatja be, a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárást. Az értekezés első része arra keresi a választ, hogy van-e a közérdeknek a jogtudományban elfogadott fogalma, meghatározható-e, hogy a magánjogi igények érvényesítésére érdekében létrejött jogintézmények közül melyek tekinthetők a közérdek védelmére szolgálónak, valamint ezzel összefüggésben meghatározható-e, hogy mitől közérdekű egy igényérvényesítési mechanizmus. Az értekezés összefoglalja a közérdekű igényérvényesítés nemzetközi és hazai történeti fejlődését. Bemutatja, hogy milyen specifikumok hozták létre és igazolják a közérdek érvényesítése érdekében a magánjog hagyományos magánautonómiára alapuló struktúráján azokat a változásokat, amelyek alapján láthatóvá vált, hogy a hagyományos egyenlőség-felfogás alapvető lényege a modern társadalmi és gazdasági fejlődés mellett a kollektív fogyasztói érdekek védelme terén nem tartható fenn. Az értekezés nagyító alá veszi a nemzetközi közérdeket védő magánjogi jogintézmények fejlődését, a hazai közérdekű igényérvényesítés egyes típusait, továbbá nyolc európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi közérdekű igényérvényesítési rendszerét, és a kollektív fogyasztói érdekek védelme érdekében történő perindítások gyakorlati tapasztalatait is. A külföldi államok jogrendszerei mellett bemutatásra kerülnek a határon átnyúló jogsértések elleni fellépések problémái, valamint részletes elemzésre kerül a hazai szabályozás is. The doctoral dissertation presents one of the types of public interest lawsuits within the means of private law protection of collective consumer interests, the procedure aimed at ending legal violations. The first part of the thesis looks for the answer to whether there is an accepted concept of public interest in jurisprudence, whether it can be determined which of the legal institutions created to enforce private law claims can be considered to protect the public interest, and in this context, whether it can be determined what makes it public interest a claims enforcement mechanism. The thesis summarizes the international and domestic historical development of public interest claim enforcement. It presents the specifics that created and justify the changes in the structure of private law based on traditional private autonomy in order to enforce the public interest, on the basis of which it became visible that the basic essence of the traditional concept of equality, in addition to modern social and economic development, in the field of protecting collective consumer interests is not can be maintained. The thesis examines the development of private legal institutions protecting the international public interest, some types of domestic public interest enforcement, the consumer protection public interest enforcement system of eight European Union member states, and the practical experiences of lawsuits for the protection of collective consumer interests. In addition to the legal systems of foreign states, the problems of actions against cross-border violations are presented, and domestic regulations are also analyzed in detail.Tétel Szabadon hozzáférhető A magánszakértői vélemény a 2016. évi polgári perrendtartás rendszerében(2024) Bányainé Szepesi, Bettina; Pribula, László; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a magánszakértői intézmény sajátosságait mutatja be a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alatt. Ez a jogintézmény nem ismeretlen teljesen számunkra, korábbi perrendtartások idején is alkalmazták, habár eltérő álláspontok alapján különböző szemlélet alakult ki a jogintézmény jellegéről és alkalmazásáról, valamint annak értékeléséről is. A doktori kutatásom és ezáltal az elkészített értekezés célja akként foglalható össze, hogy a szakértői bizonyítást, azon belül is a magánszakértői intézményt gyakorlat orientált módon bemutassam. Célom, hogy az általam vélt akadályok okát megvizsgáljam, valamint a kodifikációs törekvéseket, a jogalkotó azon szellemiségét, amelyre a reform során törekedett, a megvalósult, jelenleg is hatályos intézményrendszerrel összevessem. Nagy hangsúlyt kívánok helyezni a magánszakértői vélemény értelmezésére, mind eljárásjogi, mind érdemi értékelésére. Az értekezés célja az volt, hogy a magánszakértői intézményt – annak történeti előzményeivel – vizsgálja teljeskörűen, valamint a jogtörténeti elemzés mellett gyakorlati vizsgálatra fókuszált, így a kodifikációs törekvések gyakorlatban való alkalmazására, a jogintézmény esetleges hiányosságaira és azokra az okokra kívánt rávilágítani, amelyekre visszavezethető az, hogy a magánszakértői bizonyítás előtérbe helyezése a vártnál kevésbé érvényesült. A szakértői és a magánszakértői intézmény hiányosságai miatt a gyakorlati problematikák megoldását nem feltétlen a Pp. vagy a Szaktv. módosításában látom, úgy gondolom, hogy a jogalkotó a jogszabályi rendelkezésekkel megfelelő hátteret biztosított ennek a bizonyítási formának, ugyanakkor olyan intézkedések megtétele szükséges álláspontom szerint, ami, ha nem is követlenül, de közvetetten hat garanciális biztosítékként. A dolgozat záró érdemi fejezetét a nemzetközi kitekintés adja, mely kapcsán megállapítható, hogy az angolszász és kontinentális jogrendszerek is ismerik a magánszakértői intézményt, és azt – a magyar jogrendszertől eltérően – nem kellő részletességgel, de szabályozzák. A nemzetközi kitekintésekből látható, hogy a hazai kodifikációs folyamatok során, egészen az 1911. évi Pp.-től kezdődően, mintául szolgáltak a nemzetközi szabályozási elvek, amelyek egy részét – jellegét tekintve – a hazai szabályozás is átvett és követett. Mivel az általam bemutatott magánszakértői intézménnyel kapcsolatosan is számos gyakorlati alkalmazásbeli nehézség, kérdés merült fel, így de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaztam, amely remélhetőleg tartalmaz olyan felvetéseket, amelyek a jogalkotás, jogalkalmazás számára hasznosíthatók lesznek. The thesis presents the peculiarities of the institution of the private expert under Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: the Code of Civil Procedure). This legal institution is not completely unknown to us, it was used in previous Codes of Procedure, although different views have emerged on the nature and application of the legal institution, as well as on its evaluation. The aim of my doctoral research and thus of the thesis I have prepared can be summarised as presenting expert evidence, including the institution of the private expert, in a practice-oriented manner. My aim is to examine the reasons for the obstacles I perceive, and to compare the codification efforts and the spirit of the legislator's reform efforts with the institutional system that has been implemented and is still in force. I intend to place great emphasis on the interpretation, both procedural and substantive, of the private expert's opinion. The aim of the thesis was to examine the institution of the private expert's opinion in its entirety, including its historical background, and to focus on a practical analysis, in addition to a legal-historical analysis, in order to highlight the practical application of the codification efforts, the possible shortcomings of the legal institution and the reasons why the emphasis on private expert evidence has not been as effective as expected. In view of the shortcomings of the institution of experts and private experts, I do not necessarily see the solution to the practical problems in amendments to the Civil Code or the Act on Experts, but I believe that the legislator has provided an appropriate background for this form of evidence through the legal provisions, and at the same time, in my opinion, it is necessary to take measures which, if not directly, then indirectly, will act as a guarantee. The final substantive chapter of the thesis is an international outlook, in connection with which it can be concluded that the Anglo-Saxon and continental legal systems are also familiar with the institution of the private expert and - unlike the Hungarian legal system - regulate it in insufficient detail. The international outlook shows that the international regulatory principles served as a model for the domestic codification process, starting with the 1911 Civil Code, and that some of these principles were adopted and followed by domestic legislation. Since a number of practical difficulties and questions have arisen in connection with the private expert institution I have presented, I have also formulated de lege ferenda proposals, which hopefully contain suggestions that will be useful for legislation and the application of law.Tétel Szabadon hozzáférhető A német(-osztrák) jog befolyásának vizsgálata a XVIII. századi magyar büntetőjogban két paradigmatikus hatás tükrében(2025) Biczó, András; Balogh, Judit; Biczó, András; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA XVIII. századi magyar büntetőjog történetének kutatása során nem lehet megkerülni azokat az idegen jogi impulzusokat, amelyek a magyar büntetőjogot ebben a században érték. Ezek közül különösen lényeges – Béli Gábor és Kajtár István, valamint Balogh Elemér nyomán – a német(-osztrák) megjelöléssel illetett hatások vizsgálata, amelyek különböző csatornákon keresztül jelentek meg a koraújkori partikuláris, ius consuetudinarium uralta magyar jogrendszerben. Ez az általános megjelölés, amely a ius patriumtól mindenképpen idegen, német(-osztrák) területekről érkező jogi hatások (ius alienum) gyűjtőkategóriájaként értelmezhető, nem szűkíthető pusztán csak a jogalkotás produktumaira, vagy csak az idegen jogtudományi művekre. A magyar jogtörténeti szakirodalomban általános megállapításnak tekinthető, hogy ezek az idegen hatások, amelyeknek a koraújkori magyar jogrendszer földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai okoknál fogva fokozottan volt kitéve, mindenképpen befolyásolták a XVIII. századi magyar büntetőjog fejlődését. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás ezt a szakirodalmi megállapítást (állásfoglalást) tekinti kiindulópontnak és ezt kívánja árnyalni két paradigmatikus német(-osztrák) jogi hatás (Benedikt II. Carpzov hatása és a Praxis Criminalis [Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis] hazai alkalmazása) vizsgálatán keresztül, a klasszikus jogtörténeti szemléletmód mellett egy tágabb, társadalomtörténeti megközelítést is alapul véve. Az értekezés két aspektusból elemzi a „Carpzov-jelenséget” a XVIII. századi magyar büntetőjogtörténet viszonylatában. Egyrészt a szász jogtudós műveinek Kárpát-medencei elterjedtségét vizsgálja a XVII. század második felében és a XVIII. században, másrészt a XVIII. századi debreceni tiszti keresetekben (actiones fiscales) azonosított Carpzov-hivatkozásokat elemzi. A második paradigmatikus hatás esetében a kiindulópontot a Praxis Criminalisnak Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalisára (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa) gyakorolt hatása képezi. Ezt a jelenséget az elemzés oly módon ragadja meg, hogy kapcsolatot teremt a Bodó műve elé írt előszó, valamint a XVII. század végén és a XVIII. század első évtizedeiben – a bécsi udvar által szorgalmazott országszervezés részeként – a magyar igazságszolgáltatás revízióját célzó és a hazai büntetőjogtörténet szempontjából is jelentős reformelképzelések között. When examining the history of Hungarian criminal law in the 18th century, it is crucial to consider the foreign legal impulses that shaped it during this period. Research by Gábor Béli, István Kajtár, and Elemér Balogh highlights the significant impact of ‘German(-Austrian) influences’, which permeated the early modern particularist Hungarian legal system dominated by customary law (ius consuetudinarium). The term ‘German(-Austrian) influences’ serves as an umbrella term in the thesis to describe the various foreign legal impulses from German(-Austrian) territories (ius alienum) and to distinguish them from domestic law (ius patrium). The ‘German(-Austrian) influences’ cannot simply be attributed to specific legislative ‘products’, or jurisprudential works. In the Hungarian legal historical literature, it is widely accepted that these foreign influences, to which the early modern Hungarian legal system was increasingly exposed due to geographical, cultural, economic, and political reasons, played a significant role in shaping the development of Hungarian criminal law in the 18th century. Building on that premise, the thesis adapts a broader, socio-historical approach alongside the traditional legal-historical perspective, and it aims to provide a more nuanced understanding by examining two paradigmatic effects from German(-Austrian) law: the influence of Carpzov II Benedikt and the domestic application of Praxis Criminalis (Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis). The thesis examines the ‘Carpzov phenomenon’ from two perspectives in the context of 18th-century Hungarian criminal law. First, it analyzes the prevalence of the Saxon jurisprudent’s works in the Carpathian Basin in the second half of the 17th century and in the 18th century. Second, it examines the references to Carpzov identified in the fiscal actions (actiones fiscales) proposed by the fiscal procurators (fiscales procuratores) of Debrecen during the 18th century. The key starting point for studying the second paradigmatic effect is the influence of the Praxis Criminalis on Mátyás Bodó’s Jurisprudentia Criminalis (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa). This analysis establishes a connection between the preface to Bodó’s work and those reform ideas, efforts, initiatives and drafts that were also significant for the history of Hungarian criminal law and were aimed at the revision of the Hungarian justice system at the end of the 17th century and in the early decades of the 18th century, as part of the reorganization of the country urged by the Viennese court.Tétel Szabadon hozzáférhető A perkoncentráció követelményének megnyilvánulása az alapelvek és az osztott perszerkezet útján(2023) Kiss, Attila; Pribula, László; Kiss , Attila; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a perkoncentráció mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által a magyar perjogba bevezetett követelményrendszer vizsgálatára irányul. A perkoncentráció fogalma az elmúlt években lezajlott perjogi reform egyik központi eleme volt, annak értelmezése, felfogása számos kérdést és problémát felvetett mind a kodifikáció időszakában, mind a törvény hatálybalépését követően, így a téma aktualitásához nem férhet kétség. Jelen értekezésnek az az elsődleges célja, hogy a perkoncentrációról, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó elvekről, jogintézményekről egy átfogó képet nyújtson a jogtudomány, illetve a jogalkalmazás számára. A dolgozat első fejezete a perkoncentrációra való igényt megteremtő alapjogi követelménnyel, a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal foglalkozik. Az értekezés második egységében az képezi a kutatás tárgyát, hogy a perkoncentráció mennyiben tekinthető a per céljának, továbbá a perkoncentrációnak és a polgári per rendeltetésének egymáshoz való viszonya is vizsgálandó terület. A harmadik fejezet az alapelvek fejlődéstörténeti ívét vázolja fel, valamint itt kaptak helyet a perkoncentráció elvével, és az ahhoz szorosan kötődő vezérlő elvekkel kapcsolatos vizsgálódások is. A perkoncentráció elvének, illetve a perkoncentráció mibenlétének elemzésén kívül hangsúlyos szerepe van a felek fokozott felelősségét kimondó eljárástámogatási kötelezettség, illetve az aktív bírói szerepfelfogást megtestesítő közrehatási tevékenységének elve is. Tehát az értekezés célja az is, hogy megvizsgálja, hogy a megújított alapelvi rendszer milyen alapelvekkel, és azok milyen tartalommal hogyan és miként képesek biztosítani a perkoncentráció megvalósítását. Az alapelveken túl a perkoncentráció leginkább az osztott perstruktúrában, és azon belül is elsősorban a perfelvétel szabályaiban manifesztálódik. Ennélfogva a negyedik fejezet a per szerkezetének széleskörű elemzésére fókuszál. A perkoncentráció ugyanis az elsőfokú eljárás egészének működését biztosító jogintézmény, és ez a hatás kölcsönösen is érvényesül, hiszen a perkoncentráció követelménye indikálta a főtárgyalási modell alkalmazását lehetővé tévő osztott perszerkezet bevezetését. A tárgyalási rendszerek hazai előzményeinek feltárásán túl egyes, a főtárgyalási vagy koncentrációs modellt alkalmazó külföldi perrendtartásokban megnyilvánuló perszerkezeti megoldásokat vizsgálja az értekezés. Továbbá a hatályos magyar perstruktúra, különös tekintettel a perfelvétel, illetve perelőkészítést érintő szabályozás is elemzésre kerül, illetve az ezekkel kapcsolatos tudományos álláspontokat rendszerezése sem marad el. Az ötödik fejezetben a gyorsított per, valamint a koronavírusos világjárvány miatt szükségessé váló veszélyhelyzeti perrend szabályozási technikáit elemzi az értekezés olyan szempontból, hogy azok miként kísérelték meg a per koncentrált eljárásának lehetőségét megteremteni elsődlegesen az általánostól eltérő perszerkezeti megoldásokkal. Így a közelmúltban és a jelenben megvalósuló alternatív megoldások vizsgálódásának fő célja annak kiderítése, hogy e perrendek tartalmaznak-e olyan előremutató megoldási lehetőségeket, amelyek a későbbiekben is alkalmazhatók volnának a perkoncentráció megfelelőbb megvalósítása érdekében, igenlő esetben a jövőre vonatkozó javaslatok megtétele is indokolt. The dissertation aims at examining the concentration of the proceeding that was introduced into Hungarian procedural law by Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: CCP). It was a central element of the procedural law reform in recent years, its interpretation and understanding raised several questions and problems both during the codification period and after the entry into force of the CCP, so there can be no doubt about the topicality of the subject. The primary aim of this thesis is to provide a comprehensive overview of concentration of proceedings and the principles and legal institutions directly related to it for the jurisprudence and the application of law. The first chapter deals with the right to a fair trial as a fundamental right that made the concentration of proceedings necessary. In the second chapter, it is examined whether the concentration of proceedings can be regarded as the purpose of the litigation and to review the relationship between concentration of the litigation and the purpose of the civil litigation. The third chapter outlines the historical development of the principles, and includes an examination of the principle of concentration of proceedings and the guiding principles closely linked to it. In addition to the analysis of the concentration of proceedings, the principle of the parties' obligation to facilitate the proceedings, which establishes the parties' increased responsibility, and the principle of the court’s duty to manage the case, which embodies the active role of the judge, also play an important role. The goal of the dissertation is therefore also to examine how and by what means the renewed system of principles, and their content, can ensure the concentration. In addition to the principles, the concentration of proceedings is manifested mainly in the divided structure of litigation, and within it, primarily in the rules of the preparation. Hence, the fourth chapter focuses on a broad analysis of the structure of the litigation. Indeed, the concentration of proceedings is the legal institution that ensures the functioning of the whole first instance procedure, and this effect is reciprocal, since the requirement of concentration was the reason for the introduction of the divided structure of litigation that allowed the use of the main hearing model. In addition to exploring the domestic antecedents of trial systems, the thesis examines some of the solutions to the structure manifested in foreign procedural systems that apply the main hearing model. Furthermore, the dissertation analyses the current Hungarian structure of litigation, with particular reference to the rules governing the preparation, and also systematises the academic positions on these issues and take a position in favour of one or the other. Finally, in the fifth chapter, the thesis also scrutinizes the regulatory techniques of the expedited procedure and the special temporary procedural regulation necessitated by the coronavirus pandemic in terms of how they attempted to create the possibility of a concentrated procedure by means of primarily non-standard procedural solutions. Thus, the main purpose of examining alternative solutions implemented in the recent past and in the present is to see whether these systems of procedure contain forward-looking solutions that could be applied in the future to achieve a better concentration, and if so, to make proposals for the future.Tétel Szabadon hozzáférhető Adósságkezelés, adósságrendezés az önkormányzati pénzügyekben(2016) Gyirán, Zoltán; Horváth M., Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskolaKutatásom célja a magyarországi helyi önkormányzatok adósságkezelése, adósságkonszolidációja és adósságrendezése pénzügyi jogi aspektusainak feltárása volt. A kutatás során problémaorientáltan, az önkormányzati adósságkezelés, az adósságkonszolidáció és az adósságrendezés szemszögéből, pénzügyi jogi aspektusból vizsgáltam az önkormányzati gazdálkodás visszásságait, ezek okait, az ellentmondások feloldásának lehetőségeit keresve, továbbá az adósságrendezés, illetve az önkormányzati eladósodottság kezelése céljából alkalmazott új módszereket. A téma napjainkban különösen aktuális, hiszen a Kormány adósságkonszolidációra irányuló rendelkezései, valamint az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres átalakítása egy új koncepció megvalósításának alapjait rakták le a 2010. évtől kezdődően.Tétel Szabadon hozzáférhető Alapelvek a közjegyzői nemperes eljárásokban(2019) Molnár, Tamás; Pribula, László; Molnár, Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz értekezés központi témája a közjegyzői nemperes eljárások polgári eljárásjog szemszögéből való speciális vizsgálata. A kutatás aktualitását egyrészt a polgári perrendtartás kodifikációja által megváltozott alapelvek, másrészt a közjegyzői nemperes eljárások elmúlt évtizedben való szélesebb körű megjelenése adja. A dolgozat fő célkitűzése, hogy a polgári eljárásjog alapelveinek általános elemzésén keresztül feltárja azokat a főbb megállapításokat, amelyek a közjegyzői eljárások különös szabályainak komplex vizsgálatához szükségesek. Ezt követően érdemes bemutatni az alapelvek azon megnyilvánulásait az egyes közjegyzői eljárásokban, amelyek segítségével megadható a válasz a közjegyzői eljárások sui generis alapelveinek kérdésére. A kutatás azonban a közjegyzői eljárások keretein belül marad, az egyes bírósági nemperes eljárások részletes vizsgálatára nem tértünk ki. A special examination of non-contentious notarial proceedings in the light of civil procedure constitutes the focal issue of the thesis. The topicality of this research topic is partly owed to the changes in the principles by the codification of the rules of civil procedure, and partly to the expansion of non-contentious notarial proceedings in the past decades. As the core objective of the thesis, a general analysis of the principles of civil procedure intends to discover the main findings which are required for the complex examination of the special rules of notarial proceedings. Subsequently, those manifestations of the principles are to be depicted which may provide an answer to the issue of the sui generis principles of notarial proceedings. The research, however, remains within the boundaries of notarial proceedings, it does not demonstrate non-contentious court proceedings in detail.Tétel Szabadon hozzáférhető Alapjogok ütközése a bírósági gyakorlatban - az alkotmánybíróságok szerepe az alapjogi konfliktusok feloldásában(2013) Kovács, Ágnes; Bencze, Mátyás; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Az értekezés az alapjogi mérlegelés legalapvetőbb fogalmi kérdéseit, a helyes mérlegelés feltételeit, és ezek előkérdéseként az alkotmánybíráskodás legitimitásának problémáját érinti. A globális alkotmányosság egyik fontos fejleménye az alkotmánybíráskodás általános elterjedése, amely a bíróságok politikai szerepének megnövekedését eredményezte. Az alkotmányos felülvizsgálat jogával felruházott bírói fórumok egyre nagyobb részt vállalnak a közösségi cselekvések alakításában, a bíróságok alapjogi érvelése ezért meghatározó befolyást gyakorol a politikai döntéshozatalra. Ez a jelenség indokolttá teszi azt a kérdésfeltevést, hogy mennyiben igazolható egy alkotmányos demokráciában az a gyakorlat, amely a törvényhozás eljárása helyett az alkotmánybíróságok érvelésére bízza az alkotmányos rendelkezések tartalmát érintő nézeteltérések, és ily módon az alapjogok közötti ütközések végső megoldását.The dissertation addresses the fundamental conceptual problems of constitutional balancing, the conditions for sound balancing and as a preliminary question, the issue of the legitimacy of judicial review. The proliferation of constitutional courts is considered a central element of global constitutionalism and it has resulted in the expansion of the political role of the judiciary. Courts vested with the power of judicial review play an increasing part in making collective decisions and thus the constitutional reasoning of the courts has an important influence on policy formation. This phenomenon leads to the question of whether entrusting courts instead of legislatures with the final authority over settling disagreements about the content of constitutional provisions and resolving conflicts of fundamental rights can be justified in constitutional democracies.Tétel Szabadon hozzáférhető Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata(2019) Zsugyó, Virág; Tóth, Gábora Attila; Zsugyó, Virág; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz alkotmányellenes alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata1 az elmúlt években került a nemzetközi és a hazai jogtudományi diskurzus fókuszába. Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata a közelmúltig partikulárisnak tűnt, de az elmúlt évtizedben egyre több országban merült fel annak lehetősége. A bíróságok Indiában 1951-ben, Franciaországban 1962-ben, Törökországban és Németországban 1970-ben már foglalkoztak az alkotmánymódosítások alkotmányosságával, azonban a 2000-es évektől kezdve egyre több országban és egyre több esetben kellett a bíróságoknak alkotmánymódosítások alkotmányellenességéről dönteniük. Hazánkban a nagyszámú és tartalmában is jelentős alkotmánymódosítások elfogadása miatt került középpontba a kérdés. Első ütemben 2010-2011-ben az Alkotmányt tizenkétszer módosította az Országgyűlés, majd a 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény módosításai is hamar napirendre kerültek, és mára az eredeti szöveg körülbelül húsz százaléka megváltozott a hét alaptörvény-módosítás következtében. Könnyen belátható, hogy az alkotmány módosítása esszenciális kérdés. Az alkotmány olyan politikai és jogi dokumentum, amely meghatározza a legfőbb állami döntéshozó szerveket, valamint az egyének és az állam jogi viszonyának alapjait. Körülírja a közös ügyek intézésének módját, kifejezi a közösség tagjai számára elfogadható értékeket. Azaz az alkotmány meghatározza az alapokat, a kereteket. Ha az alkotmány rendelkezései változnak, az kihatással lehet például az alapvető jogokra vagy a közhatalom-gyakorlás módjára. Az alkotmány módosítása akkor okozhat problémát, ha túl gyakori, az alkotmányszöveg folytonosan változik, így nincs stabil alkotmányos szerkezet. A módosítással szemben minőségi kifogás is megfogalmazódhat, amiért az nem illeszkedik az alkotmány egységes rendszerébe, illetve értelmezéssel feloldhatatlan ellentétben áll a többi rendelkezéssel. Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos hasonló nehézségek miatt felmerül az igény a módosítások ellenőrzésére. A dolgozat célja ennek megfelelően az, hogy bemutassa az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának gyakorlatát és emellett egy olyan fogalmi keretet javasoljon, amely alkalmas lehet arra, hogy a komplex elméleti kérdéseket felvető felülvizsgálat igazolásához és a magyar alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának elemzéséhez is hozzájáruljon. Unconstitutional constitutional amendments and the judicial review of constitutional amendments9 have come to the center of attention in international and Hungarian legal scholarship in recent years. Until recently the judicial review of constitutional amendments has appeared to be particular but in the past decade this opportunity has presented itself in an increasing number of countries. Courts already discussed the constitutionality of constitutional amendments in India in 1951, in France in 1962, as well as in Turkey and Germany in 1970. Since 2000, however, courts have had to make decisions concerning the unconstitutional nature of constitutional amendments in more and more countries and cases. This issue came to the fore in Hungary due to the ratification of a large number and substantively significant constitutional amendments. In the first stage, during 2010 and 2011 the Parliament amended the Constitution twelve times,10 which was quickly followed by the modifications of the Fundamental Law accepted in April 2011. As of today, around twenty percent of the original text has been modified due to the seven amendments to the Fundamental Law. Thus it is easy to see that the amendment of the constitution is an essential issue. The constitution is a political and legal document that specifies the major decision-making bodies of the state and defines the basis of the legal relationship between the people and the state. It describes the means of administering common affairs and expresses the values accepted by members of the community. Therefore, the constitution establishes both a foundation and a framework. If stipulations of the constitution change, it may affect, for example, fundamental rights or how public authority is exercised. The amendment of the constitution may cause problems if it occurs too often, the text of the constitution changes continuously, and thus there is no stable constitutional structure. Quality objections may also be formulated against an amendment if it does not fit the overall, consolidated system of the constitution or there is an irresolvable conflict with the other stipulations that cannot be remedied by means of interpretation. Due to similar difficulties related to constitutional amendments, there is a need articulated for their review. There are numerous examples when competent courts review constitutional amendments; at the same time, it appears to be logical theoretically as well that the institution deciding on the constitutionality of legislation shall also examine the constitutional amendments. The hypothesis of this dissertation is that in constitutional democracies courts may make decisions about the constitutionality of constitutional amendments. In line with this, the objective of the dissertation is to introduce the practice of the judicial review of constitutional amendments and at the same time suggest a conceptual framework that may also be suitable for justifying such a form of review that raises complex theoretical questions and analyzing the relevant practice of the Hungarian Constitutional Court.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of the Main Legal Challenges of Labour Migration in the European Union and in the ASEAN(2022) Moe, Thazin Khaing; Zaccaria, Márton Leó; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarLabour migration plays an important role in the developed countries around the world. This phenomenon demands the foreign workers from the developing countries for the productivities to be quick and fast as confronting the labour shortage in the developed countries. Labour shortage is the biggest risk regarding economic progress, if there are not enough national workers. The comparison of the labour migration regulations between the European Union and the ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) have been analysed in four chapters including the regular migrant workers, irregular migrant workers, trade unions rights of the migrant workers, labour market regulations and collective bargaining. European Union has the regularisation system that is effective and supportive to the irregular migrant workers while there is no specific system for the regularisation system in ASEAN. Regarding the European Union, it can be seen that EU is always trying to be effective in the protection of the rights of migrant workers with the regulations, while ASEAN looks less protective with the regulations within the region. In case of picking a country from each region, Germany from EU and Thailand from ASEAN has been analysed relating to the regulations of the migrant workers. Finally, a clear evaluation can be seen that EU regulations and protections are more effective and literally better than ASEAN protections, as ASEAN always focuses on the consultation and discussion between the member states but without regulations. A munkaerő-migráció fontos szerepet játszik a világ fejlett országaiban, ami szükségessé teszi a fejlődő országokból érkező munkaerő és külföldi munkások gyors munkaerőpiaci alkalmazkodását. Alapvető problémát jelent ugyanis a világ fejlett országaiban a munkaerőhiány és az ebből adódó esetleges produktivitás-csökkenés; azaz alapvető és gyorsan érvényesítendő érdekké válik mindenütt a munkaerőhiány enyhítése, amennyiben nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű hazai munkaerő. A disszertációban a munkaerő-migráció elemzése az Európai Unió és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) keretei között valósul meg, a vizsgálat négy nagyobb fejezetre oszlik. A négy központi témakör magában foglalja a legális és illegális munkaerő-migráció elemzését, a szakszervezet migráns munkavállalók jogi helyzetét érintő szerepét, a munkaerőpiaci szabályozásokat és a kollektív tárgyalásokat. Az Európai Unió szabályozási rendszere hatékony és támogató az illegális migráns munkavállalókkal szemben is, míg ilyen típusú szabályozásról nem számolhatunk be a délkelet-ázsiai országokban. Az EU szabályozása általában igyekszik tényleges jogi lehetőségeket biztosítani a migráns munkavállalóknak, támogatni őket, míg a délkelet-ázsiai régióban ez nem jellemzi. Az összehasonlító elemzés részletesebben Németországot és Thaiföldet veszi alapul mint a két régió gazdasági és munkaerő-migrációs szempontból meghatározó országát. Az összehasonlítás eredménye megerősíti a korábbiakban vázolt hipotézist, miszerint az EU vonatkozó jogi mechanizmusai hatékonyabbak, és az esetek többségében valódi védelmet nyújtanak a migráns munkavállalóknak, míg ez kevésbé jellemző a délkelet-ázsiai régióban, ahol a témában releváns, az egyes országok közötti konzultáció ellenére tényleges jogi eredmények ritkán születnek.Tétel Szabadon hozzáférhető Az eljárás gyorsításának lehetőségei a személyi állapotot érintő perekben(2023) Hegedűs, Ákos; Pribula, László; Hegedűs, Ákos; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz igazságszolgáltatás kezdeti formáinak megjelenésével egyidős a polémia az eljárások időtartamát illetően. Az emberi természet ugyanis különösen érzékeny arra, hogy az időbeliséget hangsúlyozza és valamely eszköz hasznosságát megítélje akár pusztán az eszköz igénybevételének idővonzata alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen értekezés a polgári eljárás hatékonyságával vagy idődimenziójával kapcsolatos átfogó tanulmánynak nem tekinthető. Elsődlegesen a személyi állapotot érintő perek sajátosságain keresztül foglalkozik a polgári per időtényezőinek fontosabb kérdéseivel. A Pp. a nemzetközi trendeknek megfelelően a vagyonjogi perekre lett kodifikálva, de a legjelentősebb változásokkal érintett területe a személyi állapotot érintő perek fejezete, és a leggyorsabban változó eljárási szabályok is itt lelhetők fel. A vagyonjogi perek és a személyi állapotot érintő perek különbségeire történő figyelemfelhívás ezért nem mellőzhető. A Pp. hatálybalépésekor egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az eljárások gyorsítását, mivel az EJEB által kialakított észszerű idő követelménye a perhatékonyságot és a perkoncentrációt csak eszköznek tekinti, elvárása azonban, hogy aki a bírósághoz fordul jogvitájának elbírálása végett, ne legyen kitéve annak a bizonytalanságnak, hogy belátható időn belül nem juthat a végső döntés birtokába. Az értekezés eredményei elsősorban a joggyakorlat alakításában használhatók, de a későbbi jogalkotás számára is megfontolás tárgyát képezhetik. The polemics of the duration of the proceedings is at the same age as the appearance of the initial forms of jurisdiction. The human nature is extremely sensitive of emphasizing temporality and judge the usefulness of a legal instrument even just based on the time involved in the use of it. It is important to emphasise that this essay cannot be considered as a comprehensive study of the efficiency or time dimension of civil procedure. Primarily, it deals with the more important issues of time factors in civil proceedings through the specifics of lawsuits affecting personal status. The Civil Procedure Code in accordance with the international trends was codified for property lawsuits, but the area affected by the most significant changes is the chapter on lawsuits affecting personal status and the most rapidly changing procedural rules can also be found here. Therefore drawing attention to the differences between property law lawsuits and lawsuits affecting personal status cannot be ignored. When the Civil Procedure Code entered into force, it set the speeding up of proceedings as one of its most important goals, since the requirement of reasonable time established by the ECHR regards litigation efficiency and litigation concentration only as a means, but it expects that those who turn to the court for the adjudication of their legal disputes should not be exposed to the uncertainty that within a foreseeable time cannot have the final decision. The results of the thesis can primarily be used in shaping legal practice, but they can also be considered for future legislation.Tétel Szabadon hozzáférhető Az Emberi Jogok Európai Bírósága által elvárt hatékony jogorvoslat érvényesülése a hazai jogrendszerben(2025) Boda, Zoltán; Elek, Balázs; Boda, Zoltán; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz EJEB hazánkat két alapjogi vonatkozásban is felhívta arra, hogy dolgozzon ki hatékony jogorvoslati rendszert. Az egyik a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott személyek alapvető jogaikat sértő elhelyezési körülményeinek sérelme esetén felmerülő, az emberi méltósághoz való jogból levezetett, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütköző fogvatartás okozta sérelmekkel kapcsolatos. A másik a tisztességes eljáráshoz való jog körébe tartozó, az ésszerű időn belüli eljáráshoz való joghoz kapcsolódó jogérvényesítési lehetőségekhez fűződik. Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy hazánk mennyiben és hogyan tett eleget a hatékony jogorvoslatok kidolgozásának, ill. azok hogyan érvényesülnek. Kérdés, hogy a hatékonyság az magára az igényérvényesítési mechanizmusra vonatkozik csupán, vagy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek azon túlmutatóan a bekövetkezett sérelmeket azokkal arányban álló módon képesek -e kompenzálni (avagy ezen rendeltetést nem képesek betölteni). Kutatásom nélkülözhetetlenné teszi kitérni a sérelemdíj, a kártalanítás, a kártérítés és az alapvető jogok, valamint személyiségi jogok „mátrixára”, valamint ezen jogintézmények viszonyrendszerére és elhatárolási pontjaira. The ECtHR has called on Hungary to develop an effective remedy system in two fundamental rights aspects. The first relates to detention in prison institutions in cases of violations of the fundamental rights of persons detained in conditions of detention that violate their fundamental rights, and which are derived from the right to human dignity and are contrary to the prohibition of inhuman and degrading punishment. The other relates to the enforcement possibilities linked to the right to a fair trial within a reasonable time. The aim of my research is to examine to what extent and how our country has complied with the development of effective remedies and how they are enforced. The question is whether effectiveness refers only to the enforcement mechanism itself, or whether the available remedies go beyond that to compensate for the harms suffered in a proportionate manner (or whether they fail to do so). My research makes it indispensable to address the ‘matrix’ of damages, compensation, reparation and fundamental rights and rights of personality, as well as the relationship and demarcation points of these legal institutions.Tétel Nem ismert Az Európai Unió jogfejlesztő tevékenysége az uniós polgárság számára biztosított konzuli védelem szemszögéből(2023) Kovácsné Becánics, Adrienn; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; Becánics, Adrienn; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz uniós polgárság létrejöttével, az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Az Unió fejlődéstörténete mentén tanúi lehetünk a tagállami állampolgárok jogainak nemcsak a nemzetközi szervezet határain belüli, de azon kívül megvalósuló fejlesztésének is. Mindez az uniós polgárság számára a konzuli védelem biztosításával valósul meg, mely jogosultság számos ponton szorul vizsgálatra mind a szabályozását, mind a gyakorlati megvalósítását illetően. A dolgozat legfőbb célkitűzése, hogy ezen jogintézmény behatóbb vizsgálatával alátámassza az Unió kiemelkedő szerepét a tagállami állampolgárok konzuli védelme síkján. Ennek érdekében vizsgálja a jogintézmény fejlődéstörténetét, szabályozási mechanizmusainak változásait, a jogérvényesülés hatékonyságát. Ez utóbbi kapcsán kiemelt szerepet szán a válsághelyzetekben felmerülő konzuli segítségnyújtás, valamint a szabadságuktól másik uniós tagállamban megfosztott uniós polgár konzuli kapcsolattartáshoz való jogának szabályozására, illetőleg hatékony gyakorlati érvényesülésére. A disszertáció legfőbb célja az uniós polgárok számára biztosított konzuli védelem önálló egyéni jogosultságkénti létezésének alátámasztása. Az integráció fejlődése nyomán pedig további jogalkotási aktusok indokoltságát kívánja szemléltetni egy, nemcsak a tagállami konzuli védelem támogatási szintjén, de az EKSZ és az EU delegációi által biztosított konzuli védelem szintjén egyaránt. With the emergence of EU citizenship, under the aegis of the European Union, the protection of Member States' citizens is ensured at a far higher level. Throughout the history of the development of the Union, we have witnessed the development of the rights of Member States' citizens not only within the borders of the international organisation, but also beyond. This is achieved by granting consular protection to EU citizens, a right that needs to be examined on a number of points, both in terms of its regulation and its practical implementation. The main objective of this thesis is to provide a more in-depth analysis of this legal instrument in order to underline the prominent role of the Union in the field of consular protection of Member State citizens. To this end, this thesis examines the history of its development, the changes in its regulatory mechanisms and the effectiveness of its enforcement, whereby the EU limits the exercise of State sovereignty over consular protection in the Member States by imposing specific requirements on them. This thesis further argues, that as integration develops, the need for further legislative action will be illustrated not only at the level of cooperation and support for consular protection in the Member States, but also at the level of consular protection in its own right, provided by the EEAS and the EU delegations In the latter context, this thesis focuses on the regulation and effective implementation in practice of the right to consular assistance in crisis situations, and the right of EU citizens deprived of their liberty in another EU Member State to consular contact.