Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2316

Állam- és Jogtudományi Kar

Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)

Társadalomtudományi doktori tanács

D177

Doktori program:

Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)

Böngészés

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 130)

Korlátozottan hozzáférhető
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás A Szilágyi László és társai-per jogtörténeti elemzése
(2009) Lupkovics, György; Szabó, Béla; Standeisky, Éva; Állam- és jogtudományok doktori iskola
Az 1956-os megtorlást, a nyíregyházi Szilágyi László és társai per büntetőjogi, jogtörténeti szempontú feldolgozását azért választottam dolgozatom tárgyául, mert úgy éreztem, hogy az 1956-ról szóló gazdag irodalom ellenére hiányoznak a jogtörténeti elemző munkák, különösen a vidéki büntetőeljárások, perek esetében. A szakszerű, mélyreható, a személyes történelemre, életsorsok rekonstruálására is kiterjedő helytörténeti feltárással érzékelhető igazán a forradalom ellentmondásos sokszínűsége, s így juthat közelebb a helyiekhez a múlt. Az egyre növekvő adat és tényhalmaz ellenére megmaradt fehér foltok feltárását, a tények, az események elemzése terén nyújtható újdonságok, a KGB anyagának megismerését tűztem ki kutatásom céljává.
Szabadon hozzáférhető
A bíró kizárása a büntetőperben
(2025) Csizmadiáné Pethő, Tímea Erzsébet; Elek, Balázs; Pethő, Tímea Erzsébet; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatom a bíró kizárásának elméleti, dogmatikai hátterét dolgozza fel. Vizsgálatomat kiterjesztem azonban az ehhez szorosan kapcsolódó területekre is. Mindenekelőtt foglalkozom a bírói ideállal és annak az idők soráni változásával, a kizárás jogintézményének történeti fejlődésével a büntető perben. Foglalkozni kívánok a tisztességes eljárás kérdéskörével, a bírók megítélésével a társadalomban, mely szorosan kapcsolódik a nyilvánosság kérdésköréhez is. Olyan alapvetések sem megkerülhetőek, mint az igazság kérdésköre, a bizonyítási teher, a funkciómegosztás, az officialitás és a pártatlanság viszonya, a bíró szervezeten belüli függetlensége, a bíróság szervezeti függetlensége, illetve a bírói függetlenség személyi garanciái. A bíró kizárásának hatályos törvényi szabályozásán túl áttekintem az irányadó hazai gyakorlatot iratvizsgálaton keresztül is, mely kapcsán nem mellőzhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) és az Európia Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) idevágó joggyakorlatának összehasonlító elemzése sem, annak permanens vizsgálata mellett, hogy vajon kell-e és ha igen, akkor lehet -e egységesebbé tenni a bírói gyakorlatot ezen a jogterületen. Végezetül pedig kutatásom eredményeként igyekszem választ adni a hipotézisekben felvetett kérdésekre, jogalkotási javaslatok megfogalmazása mellett. My thesis deals with the theoretical and dogmatic background of the exclusion of judges. However, I extend my investigation to areas closely related to this. First of all, I deal with the judicial ideal and its changes over time, the historical development of the legal institution of exclusion in criminal proceedings. I wish to deal with the issue of fair trial and the assessment of judges in society, which is also closely related to the issue of publicity. Fundamental principles such as the issue of truth, the burden of proof, the division of functions, the relationship between officialdom and impartiality, the independence of judges within the organization, the organizational independence of the court, and the personal guarantees of judicial independence cannot be avoided. In addition to the current legal regulation of the exclusion of judges, I also review the prevailing domestic practice through a document review, in which context a comparative analysis of the relevant case law of the European Court of Human Rights (hereinafter: ECHR) and the Court of Justice of the European Union (hereinafter: CJEU) cannot be omitted, in addition to the permanent examination of whether judicial practice in this area of law should be made more uniform and, if so, whether it is possible to make it more uniform. Finally, as a result of my research, I try to answer the questions raised in the hypotheses, while formulating legislative proposals.
Szabadon hozzáférhető
A bitorlás jogintézményének elméleti és gyakorlati megítélése az iparjogvédelem körében
(2026) Szilágyi, Gábor; Szikora, Veronika; Szilágyi, Gábor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Az értekezés az iparjogvédelmi bitorlás jogintézményét polgári jogi nézőpontból, a Ptk. dogmatikai keretrendszerébe ágyazva vizsgálja. A kutatás kiindulópontja, hogy az iparjogvédelem – jóllehet a jogalkotó az egyes oltalmi formákat külön ágazati törvényekben (Szt., Vt., Fmtv., Hmtv.) szabályozza – a magyar magánjog szerves részét képezi, a Ptk. 2:55. §-a pedig mögöttes szabályként biztosítja a polgári jog általános rendelkezéseinek alkalmazását. Ebben a koherens rendszerben a bitorlás dogmatikai magja az oltalom által létesített abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony megsértése, amelyhez a hasznosítási láncolatban relatív szerkezetű, kontraktuális (tipikusan licencia) jogviszonyok kapcsolódnak. Az értekezés rendszertanilag elemzi a 2004/48/EK irányelven és a Szt. 35. §-án alapuló polgári jogi igényérvényesítést, megkülönböztetve a felróhatóságtól független objektív szankciókat (a bitorlás bírói megállapítása, abbahagyásra és eltiltásra kötelezés, adatszolgáltatás, elégtételadás, gazdagodás visszatérítése, lefoglalás és megsemmisítés) és a Ptk. felelősségi szabályaira épülő szubjektív kárigényt, kiemelt figyelmet szentelve az ideiglenes intézkedés feltételrendszerének és az ekvivalencia-elv polgári perbeli érvényesülésének. A három felállított hipotézis mentén bizonyítja, hogy a tagállami szabályozás heterogenitása a határokon átnyúló jogsértések körében polgári jogi szempontból is jogvédelmi deficitet eredményez, hogy a digitális technológiák (mesterséges intelligencia, online platformok) a hagyományos polgári jogi tényállások és bizonyítási rend újragondolását követelik meg, és hogy az eljárások strukturális komplexitása a kis- és középvállalkozások számára aránytalan terhet jelent. Az értekezés – jogtörténeti, dogmatikai és jog-összehasonlító módszerrel, a hazai és uniós (EUB, UPC) bírói gyakorlat feldolgozásával – konkrét de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a polgári jogi jogérvényesítés hatékonyságának növelésére, a peren kívüli vitarendezés és a mediáció szerepének erősítésére, valamint a jogosulti pozíció és a szerződéses (licencia) viszonyok stabilitásának egyidejű biztosítására. This dissertation examines the legal institution of industrial property infringement from a civil-law perspective, embedded in the dogmatic framework of the Hungarian Civil Code (Ptk.). The starting point of the research is that industrial property law – although the legislator regulates the individual forms of protection in separate sectoral statutes (the Patent Act, the Trademark Act, the Design Act and the Utility Model Act) – constitutes an organic part of Hungarian private law, while Section 2:55 of the Civil Code ensures, as background legislation, the application of the general rules of civil law. Within this coherent system, the dogmatic core of infringement is the violation of the absolute-structured, negative-content legal relationship created by the protection, to which contractual (typically licence-based) relative-structured legal relationships are attached along the exploitation chain. The dissertation systematically analyses civil-law enforcement based on Directive 2004/48/EC and Section 35 of the Patent Act, distinguishing between objective sanctions independent of culpability (judicial declaration of infringement, orders to cease and desist, disclosure of information, satisfaction, restitution of enrichment, seizure and destruction) and the subjective claim for damages founded on the liability rules of the Civil Code, paying particular attention to the conditions of preliminary injunctions and to the application of the doctrine of equivalents in civil proceedings. Along the three hypotheses set out, the author demonstrates that the heterogeneity of Member State regulation generates a civil-law protection deficit in cross-border infringements as well, that digital technologies (artificial intelligence, online platforms) require a rethinking of traditional civil-law fact patterns and of the rules of evidence, and that the structural complexity of the proceedings imposes a disproportionate burden on small and medium-sized enterprises. Drawing on legal-historical, dogmatic and comparative-law methods and on the analysis of Hungarian and EU (CJEU, UPC) case law, the dissertation formulates concrete de lege ferenda proposals to enhance the effectiveness of civil-law enforcement, to strengthen the role of out-of-court dispute resolution and mediation, and to secure, at the same time, the position of the rightholder and the stability of contractual (licence) relationships.
Szabadon hozzáférhető
A büntetőeljárási igazságkeresés összefüggései a tisztességes eljárás egyes elveivel és a perbeli konszenzussal
(2024) Gyüre, Bettina; Szabó, Krisztián; Zsiros, Bettina; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Mi az igazság? E kérdést teszi fel Szókratész Platón Az állam című utópiájában, mely mindmáig fontos és megoldatlan kérdése a filozófiai és a társadalmi gondolkodásnak egyaránt. A büntető igazságszolgáltatás területén azonban már nem pusztán az „igazság” fogalma, hanem önmagában az igazságkeresés fontossága és formája is attól függ, hogy melyik jogcsalád igazságszolgáltatási rendszerében járunk el. Abban a tekintetben egységesnek mutatkozik a szakirodalom, hogy a büntetőeljárásbeli igazságkereséssel kapcsolatban eltérő garanciális elvek mentén, két nyomvonalon szerveződnek az egyes jogrendszerek. Az alapvetően kontinentális hagyományokat követő rendszerek az igazságkereséssel kapcsolatos garanciaként azt hangsúlyozzák, hogy a büntetőeljárás eredményeként a valóságnak megfelelő, vagy legalábbis ahhoz nagyon közel álló tényállás megállapítása kívánatos. Ehhez képest az alapvetően angolszász hagyományok alapján szerveződő eljárásokban a felek által előadottak alapozzák meg a büntetőeljárásban megállapított tényállást, lehetővé téve akár alku lehetőségét is a tények vonatkozásában. A doktori értekezés e két nyomvonal mentén felépítve vizsgálja ezen igazságkeresési sajátosságok hatásait a tisztességes eljárás követelményére, s végső soron az igazságos döntésre. What is the truth? It is the question Socrates asks in Plato's utopia: The Republic, which is still an essential and unsolved question for both philosophical and social thought. Narrowing the dimension of the investigation to the field of criminal justice, however, it is no longer just the concept of "truth", but the importance and form of the search for the truth in itself, as well as its just method also depends on the justice system of which legal family we are acting in. There is consensus in legal literature that the basic concepts of criminal proceedings are structured along with different principles, actually on two paths. As a guarantee for the search for truth, the systems that follow continental traditions emphasize that it is desirable to establish a factual situation corresponding to reality, or at least very close to it, as a result of criminal proceedings. Compared to this, in proceedings based on Anglo-Saxon traditions, the facts presented by the parties form the basis of the facts established in the criminal proceedings. The parties are also entitled to bargain over the facts. The thesis, built along these two tracks, examines the effects of these truth-seeking characteristics on the requirement of a fair process and finally on a just decision.
Szabadon hozzáférhető
A civil szervezetek szabadsága és egyenlősége: alkotmányjogi szabályozási modellek
(2024) Deák, Izabella; Tóth, Gábor Attila; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Az értekezés a civil szervezetek (CSO) alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására törekszik. A CSO-k az alkotmányjogi szakirodalomban az egyesülési szabadság kapcsán kerülnek érintőlegesen szóba. Ugyanakkor a CSO-k a modern demokráciák lényeges szereplői. Mondhatni a demokrácia egyik fokmérője a CSO-k szabadsága és egyenlősége. A témaválasztás célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Az értekezés az új típusú autoriter rendszerek korlátozó mechanizmusait egy elméleti keretben, a 4K modellben (kooptálás, kiszorítás, kényszerítés, kreálás) helyezi el, mely értelmezési keretet nyújt a Magyarországon beazonosítható CSO-kat ért korlátozások elemzésének is. Ezt követően a nemzetközi trendek vizsgálata során az összehasonlító alkotmányjog módszerét alkalmazva veszi górcső alá a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályokat és azok alkalmazását. Az elemzéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában kimunkált minimum normák jelentik a viszonyítási pontot. The thesis aims to provide a comprehensive analysis of constitutional regulatory models for civil society organisations (CSOs). CSOs are only marginally discussed in the constitutional law literature, usually in the context of the right to freedom of association. CSOs play an important role in modern democracies, where their freedom and equality serve as key indicators of a functioning democratic system. The thesis aims to add to the research on the functioning of new types of authoritarian regimes from the perspective of civil society, as more and more countries enact discriminatory, rigid, and costly laws that restrict the establishment, operation, and activities of CSOs fulfilling a social control function. The paper places the restrictive mechanisms of new types of authoritarian regimes within the 4C theoretical framework (cooperation, co-optation, complementarity, confrontation), which also serves as an interpretative aid for the analysis of the restrictions imposed on CSOs in Hungary. It then expands the focus to international trends, using the comparative constitutional law method to assess the legal restrictions on CSOs performing social control functions and the implementation of these laws. The analysis is benchmarked against the minimum standards established by the case law of the European Court of Human Rights.
Szabadon hozzáférhető
A comparative study of recognition and enforcement of arbitral awards in international commercial arbitration in light of public policy exception
(2024) Nirwal, Gauri; Fézer, Tamás; Nirwal, Gauri; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Arbitration has gradually evolved as a preferred method to settle disputes outside traditional court systems. With the rise in business transactions on both national and international levels, arbitration is now among the most sought-after dispute resolution mechanisms and is legally binding upon parties. This dissertation aims to examine the concept of international commercial arbitration across different jurisdictions to understand its enforceability, applicability, and the role of public policy defense in the recognition and enforcement of arbitral awards. The primary objective of this research is to examine arbitration laws in key legal systems, i.e. Asia, Europe, and America, with a focus on the enforcement and recognition of arbitral awards, leading to a comparative analysis. It also focuses on the implications of public policy defense by examining various case studies and literature, as public policy defenses in arbitration remain an under-researched topic. The lack of enforcement of arbitral awards can lead to complex legal challenges, highlighting the need for preemptive strategies. This study ultimately seeks to promote consistency in international commercial arbitration decisions and propose suggestions for legal practitioners, businesses, and policymakers to create and adapt a narrow & precise framework for defining public policy. A választottbíráskodás fokozatosan egy preferált módszerré vált a hagyományos bírósági rendszeren kívüli viták rendezésére. Az üzleti tranzakciók növekedésével mind nemzeti, mind nemzetközi szinten a választottbíráskodás ma már az egyik legkeresettebb vitarendezési mechanizmus, és jogilag kötelező érvényű a felekre nézve. Ez a disszertáció célul tűzte ki, hogy megvizsgálja a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás fogalmát különböző jogrendszerekben annak érdekében, hogy megértsük a döntések érvényesíthetőségét, alkalmazhatóságát, valamint a közrendvédelem szerepét a választottbírósági döntések elismerésében és végrehajtásában. A kutatás elsődleges célja a választottbíráskodással foglalkozó jogszabályok vizsgálata a főbb jogrendszerekben, azaz Ázsiában, Európában és Amerikában, különös tekintettel a döntések végrehajtására és elismerésére, egy összehasonlító elemzés készítése érdekében. A dolgozat továbbá a közrendvédelmi kifogás hatásaira is összpontosít különböző esettanulmányok és irodalom elemzése révén, mivel a közrendvédelmi kifogások továbbra is kevéssé kutatott területet képviselnek. A választottbírósági döntések végrehajtásának hiánya összetett jogi kihívásokhoz vezethet, kiemelve az előzetes stratégiák szükségességét. Ez a tanulmány végső soron a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás körében születő döntések következetességének előmozdítására törekszik, és javaslatokat kíván tenni gyakorló jogászok, vállalkozások és döntéshozók számára, hogy szűk és pontos keretet hozzanak létre a közrend meghatározásához és alkalmazásához.
Szabadon hozzáférhető
A családjogi felróhatóság vizsgálata
Pál, Szilvia; Varga, Nelli Edina; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Az értekezés a családjogi felróhatóságot vizsgálja a magyar bírói joggyakorlat elemzésén keresztül és a család rendszerszemléletű megközelítésében. Első fő szerkezeti egysége a családjogi felróhatóság jogintézményét, családjogi gyökereit és polgári jogi felelősségi kereteit, illetőleg alapelvi kapcsolódási pontjait mutatja be. Ezt követi a kutatási téma jogon kívüli nézőpontú megalapozása: a „házasságbomlás” demográfiai, családszociológiai, családpszichológiai és családterápiás elemzése, különös tekintettel a „házasságbomlásra” mint folyamatra és a családra mint rendszerre. Az értekezés harmadik része a magyar bontójogi szabályozás jogtörténeti, dogmatikai és a családjogi felróhatóság szempontjából releváns felsőbírósági határozatokon alapuló elemzése. Ezután a vétkességi bontójog továbbélését vizsgálja a házasélet megromlásának teljes körű bizonyításán alapuló házassági bontóperekben és a házasság felbontásához kapcsolt családjogi igények rendezésénél, majd a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása iránti perekben. Ezt a családjogi felróhatóság családjogi jellegű személyiségi jogi perekben való továbbélését földolgozó rész követi. Az értekezés utolsó fő szerkezeti egysége a hozzátartozó elvesztése, betegsége, illetve sérülése miatt indított személyiségi jogi perek ítélkezési gyakorlatát mutatja be, ahol a legmarkánsabban jelenik meg a család rendszerszemléletű vizsgálata. The dissertation examines the issue of imputability in family law through an analysis of Hungarian case law and a systems approach to the family. The first main structural unit presents the legal institution of imputability in family law, its roots in family law, its liability framework in civil law, and its fundamental links to principle. This is followed by a grounding of the research topic from a non-legal perspective: a demographic, sociological, psychological, and therapeutic analysis of „marital breakdown”, with a particular focus on 'marital breakdown' as a process and the family as a system. The third part of the dissertation is an analysis of the legal history, dogmatics, and the higher court decisions relevant to the question of imputability in family law of the Hungarian legislation on the law of dissolution. It then examines the survival of the law of fault-based dissolution in marriage dissolution proceedings based on full proof of the breakdown of marital life and the settlement of family law claims linked to divorce, followed by proceedings for the maintenance of an adult child in further education. This will be followed by a section on the continuation of family law vicarious liability in family law personal law actions. The last main section of the dissertation deals with the case law on personal lawsuits for the loss, illness, or injury of a relative, where the systemic analysis of the family is most prominent.
Szabadon hozzáférhető
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége a román és a magyar társasági jogban
(2023) Pál, Előd; Veress, Emőd; Pál, Előd; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi Kar
Értekezésem középpontjában a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége áll. A vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségét elsősorban a hatályos román és magyar társasági jogi szabályozás fényében vizsgálom. Ezen keretek között lényegében két egymástól jól elhatárolható, egymástól függetlenül is funkcionáló jogintézmény keresztmetszete köré összpontosuló sui generis problémakört törekedtem feltárni és párhuzamba állítani: míg a polgári jogi felelősség tárgyalására hagyományosan a kötelmi jog keretében kerül sor, addig a gazdaság működésében kitüntetett szerephez jutó társasági vezető tisztségviselő intézménye a társasági jogi szabályozás szűrőin keresztül kerül reflektorfénybe. Ekként a polgári jogi felelősség a vezető tisztségviselő esetében főként a társasági jogi szabályozások által kijelölt keretek között érvényesül, ami miatt a polgári jogi felelősségre vonatkozó tisztán magánjogi szabályok és alapelvek – legalább látszólagos, ha nem tényleges – konfliktusba kerülhetnek a társasági jog többnyire önálló szabályaival. A vezető tisztségviselői felelősség kérdését a jelenlegi (világ)gazdasági és geopolitikai feszültségek újból aktuálissá tették, ugyanis olyan okfolyamatok megindulását helyezik kilátásba, amelyek, az ellátási láncok megszakadása vagy akár a szankciós politikák bevezetése miatt új üzletágak megjelenéséhez vagy a korábban háttérbe szorult üzletágak újra feléledéséhez vezethetnek. Ezen új üzletágak a pénz- és egyéb eszközök (vagyontárgyak) dinamikusabb mobilizálását teszik szükségessé, azonban a gazdasági célok elérésére való dinamikus törekvés gyakorta vakmerő vezetői döntések meghozatalát feltételezi. The focus of my thesis is on the civil liability of the managing director of a company. I examine the civil liability of the managing director mainly in light of the current Romanian and Hungarian company law. Within this framework, I have sought to explore and to examine in parallel a sui generis set of problems centred around the intersection of two distinct and independent legal institutions: while civil liability is traditionally dealt with in the context of contract law, the institution of the managing director, who plays a prominent role in the function of the economy, is brought into the spotlight through the filters of company law. Thus, the civil liability of the managing director is mainly determined by the framework of company law rules, which may bring the purely private law rules and principles of civil liability into conflict, at least apparently if not in fact, with the mostly autonomous rules of company law. The issue of managing directors’ liability has become more relevant again due to current (global) economic and geopolitical tensions, as they anticipate the initiation of processes that may lead to the emergence of new business sectors or the revival of previously marginalized sectors, caused by disruptions in supply chains or the introduction of sanction policies. These new business sectors necessitate a more dynamic mobilization of financial and other assets, yet the dynamic pursuit of economic goals often presupposes the making of bold leadership/management decisions.
Szabadon hozzáférhető
A gyógyító tevékenység és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés párhuzamának fejlődése a magyar büntetőjogban
(2024) Juhász, György; Madai, Sándor; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Az értekezés célkitűzése az orvos gyógyító tevékenysége során, a szakmai szabályszegés következtében fennálló büntetőjogi felelősség hazai büntető-jogtörténeti előzményeinek elemzése, a fejlődés egyes állomásainak, valamint az azokkal kapcsolatos jogalkalmazási nehézségek bemutatása. E körben különösen a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásának megalkotásával, egyes módosításaival, valamint a hatályos normaszöveggel kapcsolatos kérdések feltárása, a vonatkozó elméleti és gyakorlati problémák összefoglaló vizsgálata kerül előtérbe. A témában való elmélyülés érdekében nélkülözhetetlen néhány kapcsolódó fogalom, úgymint a veszély, veszélyhelyzet, a kockázat, a foglalkozási szabályon meghatározásának, megszegésének problémáján túl akár az egyes elhatárolási kérdések vizsgálata is. A vonatkozó bírói gyakorlat alapos áttekintését követően az abból levonható következtetések alapján de lege ferenda következtetéseket is megfogalmaz a dolgozat. The thesis aims to analyze the history of the criminal liability of the doctor during his medical treatment, as a result of the violation of professional rules, and to present the individual stages of development and the difficulties in applying the law related to them. In this context, the creation of the facts of professional misconduct, some of its modifications, the exploration of questions related to the effective normative text, and a summary examination of the relevant theoretical and practical problems are emphasized. To delve deeper into the subject, it is essential to examine some related concepts, such as danger, emergency situations, risk, in addition to the problem of defining and violating occupational rules, as well as the examination of individual demarcation issues. After a thorough review of the relevant judicial practice, the thesis also formulates de lege ferenda conclusions based on the conclusions that can be drawn from it.
Szabadon hozzáférhető
A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeire
(2023) Kanyuk, Petra Ágnes; Pápai-Tarr, Ágnes; Kanyuk, Petra Ágnes; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.
Szabadon hozzáférhető
A korkép mutatta kórkép – Az életkori alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma a foglalkoztatásban
(2026) Takács, Dóra; Zaccaria, Márton Leó; Takács, Dóra; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A doktori disszertáció a foglalkoztatási egyenlő bánásmód egy sajátos dimenzióját vizsgálja: az életkor mint védett tulajdonság alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetést. Bár a téma jelentősége és gyakorlati relevanciája – a jelenlegi demográfiai folyamatokra és munkaerőpiaci tendenciákra tekintettel – nő, a hazai jogirodalomban mindeddig viszonylag korlátozott figyelmet kapott. Az értekezés célja annak bemutatása, hogy az életkor mint védett tulajdonság milyen sajátos jellemzőkkel bír, és ezek mennyiben indokolnak eltérő dogmatikai, szabályozási és jogértelmezési megközelítéseket a foglalkoztatási diszkrimináció területén. A dolgozat elemzi a releváns dogmatikai kérdéseket, a vonatkozó magyar, uniós és nemzetközi jogi aktusokat, valamint a kapcsolódó esetjogot. Emellett olyan problémakörökre is rávilágít, mint a közvetett hátrányos megkülönböztetést övező deficit, illetve a védett tulajdonságok összefonódásának, azaz a többszörös diszkrimináció és az interszekcionalitás nóvuma. Az elméleti keretek, szabályozási alapkérdések és a joggyakorlati analízis együttese teszi teljessé a vizsgált jelenség komplex rendszerét, a dolgozat címében megjelenített korkép mutatta kórképet. The doctoral dissertation examines a specific dimension of equal treatment in employment: discrimination based on age as a protected characteristic. Although the topic’s significance and practical relevance – given current demographic trends and labor market developments – are growing, it has received relatively limited attention in the Hungarian legal literature until now. The aim of this dissertation is to demonstrate the specific nature of age as a protected characteristic and to what extent these factors give rise to distinct dogmatic, regulatory and interpretive approaches in the field of employment discrimination. The thesis analyzes the relevant doctrinal issues, the applicable Hungarian, EU and international legal acts, as well as the related case law. In addition, it highlights issues such as the deficit surrounding indirect discrimination, as well as the novelty of the overlapping of protected characteristics, namely multiple discrimination and intersectionality. The combination of theoretical frameworks, fundamental regulatory issues, and the analysis of related legal practice completes the complex system of the phenomenon under examination, the age portrait and the diagnosis of discrimination, depicted in the thesis’s title.
Szabadon hozzáférhető
A közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelmi magánjogban
(2022) Jagusztin, Tamás; Hajnal, Zsolt; Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
A doktori értekezés a kollektív fogyasztói érdekek magánjogi védelmének eszközein belül a közérdekű keresetek egyik válfaját mutatja be, a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárást. Az értekezés első része arra keresi a választ, hogy van-e a közérdeknek a jogtudományban elfogadott fogalma, meghatározható-e, hogy a magánjogi igények érvényesítésére érdekében létrejött jogintézmények közül melyek tekinthetők a közérdek védelmére szolgálónak, valamint ezzel összefüggésben meghatározható-e, hogy mitől közérdekű egy igényérvényesítési mechanizmus. Az értekezés összefoglalja a közérdekű igényérvényesítés nemzetközi és hazai történeti fejlődését. Bemutatja, hogy milyen specifikumok hozták létre és igazolják a közérdek érvényesítése érdekében a magánjog hagyományos magánautonómiára alapuló struktúráján azokat a változásokat, amelyek alapján láthatóvá vált, hogy a hagyományos egyenlőség-felfogás alapvető lényege a modern társadalmi és gazdasági fejlődés mellett a kollektív fogyasztói érdekek védelme terén nem tartható fenn. Az értekezés nagyító alá veszi a nemzetközi közérdeket védő magánjogi jogintézmények fejlődését, a hazai közérdekű igényérvényesítés egyes típusait, továbbá nyolc európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi közérdekű igényérvényesítési rendszerét, és a kollektív fogyasztói érdekek védelme érdekében történő perindítások gyakorlati tapasztalatait is. A külföldi államok jogrendszerei mellett bemutatásra kerülnek a határon átnyúló jogsértések elleni fellépések problémái, valamint részletes elemzésre kerül a hazai szabályozás is. The doctoral dissertation presents one of the types of public interest lawsuits within the means of private law protection of collective consumer interests, the procedure aimed at ending legal violations. The first part of the thesis looks for the answer to whether there is an accepted concept of public interest in jurisprudence, whether it can be determined which of the legal institutions created to enforce private law claims can be considered to protect the public interest, and in this context, whether it can be determined what makes it public interest a claims enforcement mechanism. The thesis summarizes the international and domestic historical development of public interest claim enforcement. It presents the specifics that created and justify the changes in the structure of private law based on traditional private autonomy in order to enforce the public interest, on the basis of which it became visible that the basic essence of the traditional concept of equality, in addition to modern social and economic development, in the field of protecting collective consumer interests is not can be maintained. The thesis examines the development of private legal institutions protecting the international public interest, some types of domestic public interest enforcement, the consumer protection public interest enforcement system of eight European Union member states, and the practical experiences of lawsuits for the protection of collective consumer interests. In addition to the legal systems of foreign states, the problems of actions against cross-border violations are presented, and domestic regulations are also analyzed in detail.
Szabadon hozzáférhető
A közigazgatási hatósági eljárás sajátosságai a magyar adóigazgatásban
(2025) Bobonka, Miklós Kornél; Árva, Zsuzsanna; Bobonka, Miklós Kornél; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A disszertáció kiindulópontját az jelenti, hogy Magyarországon 2017-ig az adóigazgatási eljárás - meglehetősen gazdag - szabályanyaga lex specialisnak minősült az általános közigazgatási hatósági eljárás lex generalis szabályaihoz képest. A jogalkotó a német mintavétel nyomán 2017-ben megszüntette a két eljárás közötti kapcsolatot és immár kivett eljárásként kezeli az adó- és vámigazgatási eljárásokat. A dolgozat ennek a változásnak az indokoltságára kérdez rá több szempontból. Az egyik hipotézis általános értelemben szemléli az adóigazgatási eljárás kivett jellegét és a változás dogmatikai értelemben vett indokaira kérdez rá, amely a lex generalis – lex specialis jelleget kivett eljárássá fordította. Önmagában az általánosságok szintjén azonban nehezen értékelhető az a változás, amely 2017-ben bekövetkezett. A kutatás másik előfeltevése, hogy az adóigazgatási eljárás különlegessége már olyan mértéket öltött, amely miatt az általános közigazgatási hatósági eljárás mögöttes jellege már nem is lenne megőrzendő a továbbiakban. A harmadik hipotézis pedig arra kérdésre keresi a választ, hogy tekinthetjük-e általánosnak azt a jogszabályt, amely hatálya alá nem tartoznak az évente intézett összes hatósági ügyben született elsőfokú döntés számát már meghaladó adó- és vámhatósági elsőfokú döntések avagy mennyiben dominálnak a mennyiségi szempontok a kivett jelleg kapcsán? The dissertation begins with the premise that, until 2017, the extensive set of rules governing tax administration procedures in Hungary was considered 'lex specialis' in relation to the 'lex generalis' rules governing general administrative procedures. Following the German model, in 2017 the legislator abolished the link between the two procedures and began treating tax and customs administration procedures separately. This thesis examines the justification for this change from several perspectives. One hypothesis considers the exclusion of tax administration procedures in general and questions the dogmatic reasons for the change that turned the general rules into special rules. However, it is difficult to assess the change that took place in 2017 at the level of generalities alone. Another assumption of the research is that tax administration procedures have become so specialised that the underlying nature of general administrative authority procedures should no longer be preserved. A third hypothesis seeks to answer the question of whether legislation that does not cover the number of first-instance decisions made by tax and customs authorities, which already exceeds the number of first-instance administrative decisions made each year, can be considered general. It also considers to what extent quantitative considerations dominate in relation to the nature of the case.
Szabadon hozzáférhető
A magánszakértői vélemény a 2016. évi polgári perrendtartás rendszerében
(2024) Bányainé Szepesi, Bettina; Pribula, László; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Az értekezés a magánszakértői intézmény sajátosságait mutatja be a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alatt. Ez a jogintézmény nem ismeretlen teljesen számunkra, korábbi perrendtartások idején is alkalmazták, habár eltérő álláspontok alapján különböző szemlélet alakult ki a jogintézmény jellegéről és alkalmazásáról, valamint annak értékeléséről is. A doktori kutatásom és ezáltal az elkészített értekezés célja akként foglalható össze, hogy a szakértői bizonyítást, azon belül is a magánszakértői intézményt gyakorlat orientált módon bemutassam. Célom, hogy az általam vélt akadályok okát megvizsgáljam, valamint a kodifikációs törekvéseket, a jogalkotó azon szellemiségét, amelyre a reform során törekedett, a megvalósult, jelenleg is hatályos intézményrendszerrel összevessem. Nagy hangsúlyt kívánok helyezni a magánszakértői vélemény értelmezésére, mind eljárásjogi, mind érdemi értékelésére. Az értekezés célja az volt, hogy a magánszakértői intézményt – annak történeti előzményeivel – vizsgálja teljeskörűen, valamint a jogtörténeti elemzés mellett gyakorlati vizsgálatra fókuszált, így a kodifikációs törekvések gyakorlatban való alkalmazására, a jogintézmény esetleges hiányosságaira és azokra az okokra kívánt rávilágítani, amelyekre visszavezethető az, hogy a magánszakértői bizonyítás előtérbe helyezése a vártnál kevésbé érvényesült. A szakértői és a magánszakértői intézmény hiányosságai miatt a gyakorlati problematikák megoldását nem feltétlen a Pp. vagy a Szaktv. módosításában látom, úgy gondolom, hogy a jogalkotó a jogszabályi rendelkezésekkel megfelelő hátteret biztosított ennek a bizonyítási formának, ugyanakkor olyan intézkedések megtétele szükséges álláspontom szerint, ami, ha nem is követlenül, de közvetetten hat garanciális biztosítékként. A dolgozat záró érdemi fejezetét a nemzetközi kitekintés adja, mely kapcsán megállapítható, hogy az angolszász és kontinentális jogrendszerek is ismerik a magánszakértői intézményt, és azt – a magyar jogrendszertől eltérően – nem kellő részletességgel, de szabályozzák. A nemzetközi kitekintésekből látható, hogy a hazai kodifikációs folyamatok során, egészen az 1911. évi Pp.-től kezdődően, mintául szolgáltak a nemzetközi szabályozási elvek, amelyek egy részét – jellegét tekintve – a hazai szabályozás is átvett és követett. Mivel az általam bemutatott magánszakértői intézménnyel kapcsolatosan is számos gyakorlati alkalmazásbeli nehézség, kérdés merült fel, így de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaztam, amely remélhetőleg tartalmaz olyan felvetéseket, amelyek a jogalkotás, jogalkalmazás számára hasznosíthatók lesznek. The thesis presents the peculiarities of the institution of the private expert under Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: the Code of Civil Procedure). This legal institution is not completely unknown to us, it was used in previous Codes of Procedure, although different views have emerged on the nature and application of the legal institution, as well as on its evaluation. The aim of my doctoral research and thus of the thesis I have prepared can be summarised as presenting expert evidence, including the institution of the private expert, in a practice-oriented manner. My aim is to examine the reasons for the obstacles I perceive, and to compare the codification efforts and the spirit of the legislator's reform efforts with the institutional system that has been implemented and is still in force. I intend to place great emphasis on the interpretation, both procedural and substantive, of the private expert's opinion. The aim of the thesis was to examine the institution of the private expert's opinion in its entirety, including its historical background, and to focus on a practical analysis, in addition to a legal-historical analysis, in order to highlight the practical application of the codification efforts, the possible shortcomings of the legal institution and the reasons why the emphasis on private expert evidence has not been as effective as expected. In view of the shortcomings of the institution of experts and private experts, I do not necessarily see the solution to the practical problems in amendments to the Civil Code or the Act on Experts, but I believe that the legislator has provided an appropriate background for this form of evidence through the legal provisions, and at the same time, in my opinion, it is necessary to take measures which, if not directly, then indirectly, will act as a guarantee. The final substantive chapter of the thesis is an international outlook, in connection with which it can be concluded that the Anglo-Saxon and continental legal systems are also familiar with the institution of the private expert and - unlike the Hungarian legal system - regulate it in insufficient detail. The international outlook shows that the international regulatory principles served as a model for the domestic codification process, starting with the 1911 Civil Code, and that some of these principles were adopted and followed by domestic legislation. Since a number of practical difficulties and questions have arisen in connection with the private expert institution I have presented, I have also formulated de lege ferenda proposals, which hopefully contain suggestions that will be useful for legislation and the application of law.
Szabadon hozzáférhető
A munkajogviszony kontraktuális alapjai és azok dogmatikai összefüggései
(2026) Herdon, István; Zaccaria, Márton Leó; Herdon, István; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A doktori értekezés a munkajog fundamentális dilemmáját vizsgálja: miként tartható fenn a jogág önállósága és védelmi rendeltetése anélkül, hogy az véglegesen elszakadna magánjogi gyökereitől. A kutatás központi tézise a funkcionális korrekció elmélete, amely szerint a munkajog nem tagadja a polgári jogi dogmatikát, hanem annak intézményeit a felek közötti tényleges alárendeltségi viszonyokhoz igazítva, az alapelveken keresztül finomhangolja. A dolgozat egy nagyobb ívű szemléletváltást sürget a hazai jogalkalmazásban: az évtizedek óta rögzült érvénytelenség-fókuszú „mentő logika” helyett a szerződés létrejöttének (létezésének) dogmatikai elsődlegességét hangsúlyozza. A szerző érvelése szerint a munkajogi státusz nem egy autonóm módon „rátelepülő” minőség, hanem egy tudatos magánjogi aktus, a szerződés útján megnyíló jogi helyzet; a kontraktus tehát a státusz „kapuőre”. A kutatás rámutat az Európai Unió funkcionális-dinamikus jogértelmezése és a nemzeti magánjogi dogmatika közötti strukturális feszültségre, bizonyítva, hogy a munkajog fenntarthatósága és kiszámíthatósága csak a dogmatikai minimumok megőrzésével biztosítható. A disszertáció végső konklúziója, hogy a munkavállaló valódi védelmét nem a fogalmi keretek felpuhítása, hanem a szerződéses alapok funkcionális alkalmazása jelenti. The doctoral dissertation examines a fundamental dilemma of labour law: how the autonomy and protective function of this field of law can be preserved without it becoming entirely detached from its private law foundations. The central thesis of the research is the theory of functional correction, according to which labour law does not reject the dogmatics of civil law; rather, it refines its institutions through underlying principles by adapting them to the actual relations of subordination between the parties. The dissertation advocates for a broader paradigm shift in Hungarian legal practice. Instead of the long-established “rescue logic” focused on invalidity, it emphasizes the dogmatic primacy of the existence (formation) of the contract. The author argues that labour law status is not an autonomous quality that “attaches itself” externally, but a legal position consciously created through a private law act—namely, the contract; the contract thus serves as the “gatekeeper” of status. The research highlights the structural tension between the functional-dynamic interpretation of law within the European Union and the national dogmatics of private law. It demonstrates that the sustainability and predictability of labour law can only be ensured by preserving certain minimum dogmatic foundations. The dissertation ultimately concludes that genuine protection of employees is not achieved by diluting conceptual frameworks, but by the functional application of contractual foundations.
Szabadon hozzáférhető
A német(-osztrák) jog befolyásának vizsgálata a XVIII. századi magyar büntetőjogban két paradigmatikus hatás tükrében
(2025) Biczó, András; Balogh, Judit; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
A XVIII. századi magyar büntetőjog történetének kutatása során nem lehet megkerülni azokat az idegen jogi impulzusokat, amelyek a magyar büntetőjogot ebben a században érték. Ezek közül különösen lényeges – Béli Gábor és Kajtár István, valamint Balogh Elemér nyomán – a német(-osztrák) megjelöléssel illetett hatások vizsgálata, amelyek különböző csatornákon keresztül jelentek meg a koraújkori partikuláris, ius consuetudinarium uralta magyar jogrendszerben. Ez az általános megjelölés, amely a ius patriumtól mindenképpen idegen, német(-osztrák) területekről érkező jogi hatások (ius alienum) gyűjtőkategóriájaként értelmezhető, nem szűkíthető pusztán csak a jogalkotás produktumaira, vagy csak az idegen jogtudományi művekre. A magyar jogtörténeti szakirodalomban általános megállapításnak tekinthető, hogy ezek az idegen hatások, amelyeknek a koraújkori magyar jogrendszer földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai okoknál fogva fokozottan volt kitéve, mindenképpen befolyásolták a XVIII. századi magyar büntetőjog fejlődését. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás ezt a szakirodalmi megállapítást (állásfoglalást) tekinti kiindulópontnak és ezt kívánja árnyalni két paradigmatikus német(-osztrák) jogi hatás (Benedikt II. Carpzov hatása és a Praxis Criminalis [Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis] hazai alkalmazása) vizsgálatán keresztül, a klasszikus jogtörténeti szemléletmód mellett egy tágabb, társadalomtörténeti megközelítést is alapul véve. Az értekezés két aspektusból elemzi a „Carpzov-jelenséget” a XVIII. századi magyar büntetőjogtörténet viszonylatában. Egyrészt a szász jogtudós műveinek Kárpát-medencei elterjedtségét vizsgálja a XVII. század második felében és a XVIII. században, másrészt a XVIII. századi debreceni tiszti keresetekben (actiones fiscales) azonosított Carpzov-hivatkozásokat elemzi. A második paradigmatikus hatás esetében a kiindulópontot a Praxis Criminalisnak Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalisára (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa) gyakorolt hatása képezi. Ezt a jelenséget az elemzés oly módon ragadja meg, hogy kapcsolatot teremt a Bodó műve elé írt előszó, valamint a XVII. század végén és a XVIII. század első évtizedeiben – a bécsi udvar által szorgalmazott országszervezés részeként – a magyar igazságszolgáltatás revízióját célzó és a hazai büntetőjogtörténet szempontjából is jelentős reformelképzelések között. When examining the history of Hungarian criminal law in the 18th century, it is crucial to consider the foreign legal impulses that shaped it during this period. Research by Gábor Béli, István Kajtár, and Elemér Balogh highlights the significant impact of ‘German(-Austrian) influences’, which permeated the early modern particularist Hungarian legal system dominated by customary law (ius consuetudinarium). The term ‘German(-Austrian) influences’ serves as an umbrella term in the thesis to describe the various foreign legal impulses from German(-Austrian) territories (ius alienum) and to distinguish them from domestic law (ius patrium). The ‘German(-Austrian) influences’ cannot simply be attributed to specific legislative ‘products’, or jurisprudential works. In the Hungarian legal historical literature, it is widely accepted that these foreign influences, to which the early modern Hungarian legal system was increasingly exposed due to geographical, cultural, economic, and political reasons, played a significant role in shaping the development of Hungarian criminal law in the 18th century. Building on that premise, the thesis adapts a broader, socio-historical approach alongside the traditional legal-historical perspective, and it aims to provide a more nuanced understanding by examining two paradigmatic effects from German(-Austrian) law: the influence of Carpzov II Benedikt and the domestic application of Praxis Criminalis (Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis). The thesis examines the ‘Carpzov phenomenon’ from two perspectives in the context of 18th-century Hungarian criminal law. First, it analyzes the prevalence of the Saxon jurisprudent’s works in the Carpathian Basin in the second half of the 17th century and in the 18th century. Second, it examines the references to Carpzov identified in the fiscal actions (actiones fiscales) proposed by the fiscal procurators (fiscales procuratores) of Debrecen during the 18th century. The key starting point for studying the second paradigmatic effect is the influence of the Praxis Criminalis on Mátyás Bodó’s Jurisprudentia Criminalis (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa). This analysis establishes a connection between the preface to Bodó’s work and those reform ideas, efforts, initiatives and drafts that were also significant for the history of Hungarian criminal law and were aimed at the revision of the Hungarian justice system at the end of the 17th century and in the early decades of the 18th century, as part of the reorganization of the country urged by the Viennese court.
Szabadon hozzáférhető
A perkoncentráció követelményének megnyilvánulása az alapelvek és az osztott perszerkezet útján
(2023) Kiss, Attila; Pribula, László; Kiss , Attila; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi Kar
Az értekezés a perkoncentráció mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által a magyar perjogba bevezetett követelményrendszer vizsgálatára irányul. A perkoncentráció fogalma az elmúlt években lezajlott perjogi reform egyik központi eleme volt, annak értelmezése, felfogása számos kérdést és problémát felvetett mind a kodifikáció időszakában, mind a törvény hatálybalépését követően, így a téma aktualitásához nem férhet kétség. Jelen értekezésnek az az elsődleges célja, hogy a perkoncentrációról, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó elvekről, jogintézményekről egy átfogó képet nyújtson a jogtudomány, illetve a jogalkalmazás számára. A dolgozat első fejezete a perkoncentrációra való igényt megteremtő alapjogi követelménnyel, a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal foglalkozik. Az értekezés második egységében az képezi a kutatás tárgyát, hogy a perkoncentráció mennyiben tekinthető a per céljának, továbbá a perkoncentrációnak és a polgári per rendeltetésének egymáshoz való viszonya is vizsgálandó terület. A harmadik fejezet az alapelvek fejlődéstörténeti ívét vázolja fel, valamint itt kaptak helyet a perkoncentráció elvével, és az ahhoz szorosan kötődő vezérlő elvekkel kapcsolatos vizsgálódások is. A perkoncentráció elvének, illetve a perkoncentráció mibenlétének elemzésén kívül hangsúlyos szerepe van a felek fokozott felelősségét kimondó eljárástámogatási kötelezettség, illetve az aktív bírói szerepfelfogást megtestesítő közrehatási tevékenységének elve is. Tehát az értekezés célja az is, hogy megvizsgálja, hogy a megújított alapelvi rendszer milyen alapelvekkel, és azok milyen tartalommal hogyan és miként képesek biztosítani a perkoncentráció megvalósítását. Az alapelveken túl a perkoncentráció leginkább az osztott perstruktúrában, és azon belül is elsősorban a perfelvétel szabályaiban manifesztálódik. Ennélfogva a negyedik fejezet a per szerkezetének széleskörű elemzésére fókuszál. A perkoncentráció ugyanis az elsőfokú eljárás egészének működését biztosító jogintézmény, és ez a hatás kölcsönösen is érvényesül, hiszen a perkoncentráció követelménye indikálta a főtárgyalási modell alkalmazását lehetővé tévő osztott perszerkezet bevezetését. A tárgyalási rendszerek hazai előzményeinek feltárásán túl egyes, a főtárgyalási vagy koncentrációs modellt alkalmazó külföldi perrendtartásokban megnyilvánuló perszerkezeti megoldásokat vizsgálja az értekezés. Továbbá a hatályos magyar perstruktúra, különös tekintettel a perfelvétel, illetve perelőkészítést érintő szabályozás is elemzésre kerül, illetve az ezekkel kapcsolatos tudományos álláspontokat rendszerezése sem marad el. Az ötödik fejezetben a gyorsított per, valamint a koronavírusos világjárvány miatt szükségessé váló veszélyhelyzeti perrend szabályozási technikáit elemzi az értekezés olyan szempontból, hogy azok miként kísérelték meg a per koncentrált eljárásának lehetőségét megteremteni elsődlegesen az általánostól eltérő perszerkezeti megoldásokkal. Így a közelmúltban és a jelenben megvalósuló alternatív megoldások vizsgálódásának fő célja annak kiderítése, hogy e perrendek tartalmaznak-e olyan előremutató megoldási lehetőségeket, amelyek a későbbiekben is alkalmazhatók volnának a perkoncentráció megfelelőbb megvalósítása érdekében, igenlő esetben a jövőre vonatkozó javaslatok megtétele is indokolt. The dissertation aims at examining the concentration of the proceeding that was introduced into Hungarian procedural law by Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: CCP). It was a central element of the procedural law reform in recent years, its interpretation and understanding raised several questions and problems both during the codification period and after the entry into force of the CCP, so there can be no doubt about the topicality of the subject. The primary aim of this thesis is to provide a comprehensive overview of concentration of proceedings and the principles and legal institutions directly related to it for the jurisprudence and the application of law. The first chapter deals with the right to a fair trial as a fundamental right that made the concentration of proceedings necessary. In the second chapter, it is examined whether the concentration of proceedings can be regarded as the purpose of the litigation and to review the relationship between concentration of the litigation and the purpose of the civil litigation. The third chapter outlines the historical development of the principles, and includes an examination of the principle of concentration of proceedings and the guiding principles closely linked to it. In addition to the analysis of the concentration of proceedings, the principle of the parties' obligation to facilitate the proceedings, which establishes the parties' increased responsibility, and the principle of the court’s duty to manage the case, which embodies the active role of the judge, also play an important role. The goal of the dissertation is therefore also to examine how and by what means the renewed system of principles, and their content, can ensure the concentration. In addition to the principles, the concentration of proceedings is manifested mainly in the divided structure of litigation, and within it, primarily in the rules of the preparation. Hence, the fourth chapter focuses on a broad analysis of the structure of the litigation. Indeed, the concentration of proceedings is the legal institution that ensures the functioning of the whole first instance procedure, and this effect is reciprocal, since the requirement of concentration was the reason for the introduction of the divided structure of litigation that allowed the use of the main hearing model. In addition to exploring the domestic antecedents of trial systems, the thesis examines some of the solutions to the structure manifested in foreign procedural systems that apply the main hearing model. Furthermore, the dissertation analyses the current Hungarian structure of litigation, with particular reference to the rules governing the preparation, and also systematises the academic positions on these issues and take a position in favour of one or the other. Finally, in the fifth chapter, the thesis also scrutinizes the regulatory techniques of the expedited procedure and the special temporary procedural regulation necessitated by the coronavirus pandemic in terms of how they attempted to create the possibility of a concentrated procedure by means of primarily non-standard procedural solutions. Thus, the main purpose of examining alternative solutions implemented in the recent past and in the present is to see whether these systems of procedure contain forward-looking solutions that could be applied in the future to achieve a better concentration, and if so, to make proposals for the future.
Szabadon hozzáférhető
A vád törvényességének kontrollja. Reflexiók a megalapozott ítélkezés és a tisztességes eljárás követelményének biztosításához
(2026) Czédli-Deák, Andrea; Szabó, Krisztián; Ördög-Deák, Andrea; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A vád törvényessége a vádelvű büntetőeljárás olyan sajátos ismérve, amelynek nem alakult ki dogmatikai szempontból általánosan elfogadott jelentéstartalma. Doktori értekezésemben ezért részben arra vállalkoztam, hogy kidolgozzam a törvényes vád – vádirat tartalmi elemein túlmutató – absztrakt definícióját. A konceptualizáláshoz szükséges kutatást a jogtörténeti előzmények feltárásával kezdtem, majd materiális megközelítést alkalmazva törekedtem meghatározni, hogy mely tartalmi elemek vonhatók e fogalmi körbe. Alapjogi szempontból azt elemeztem, hogy a vád törvényes jellegének milyen szerepe van a vádelv és a tisztességes eljárás egyes releváns részjogosítványainak érvényesülése terén: a vádnak milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a bizonyítási eljárás kereteinek kijelöléséhez, valamint a megalapozott bírói döntéshozatalhoz és a hatékony védelemhez való jog biztosításához. A fogalomalkotást követően bemutattam a vád törvényességének vizsgálati szempontjait, kidolgozva egy olyan ellenőrzési szisztémát (checklist), amelynek használatával már a tárgyaláselőkészítés keretében kiszűrhetőek az érdemi elbírálásra nem alkalmas vádiratok. Vizsgáltam továbbá, hogy milyen sajátos eljárási kérdésekre kell figyelemmel lenni a magánvádas és pótmagánvádas eljárásokban, illetve, hogy mik lehetnek a törvényességi kontroll elmulasztásának következményei a jogorvoslati eljárásokban. Egy országos kérdőíves kutatás eredményei alapján vontam le következtetés arra, hogy a vád törvényeségének vizsgálata mennyiben érvényesül a joggyakorlatban, illetve a feltárt jelenségek mögött milyen okok húzódhatnak meg. Végezetül kitértem arra, hogy a vizsgálat rutinszerű lefolytatása milyen összefüggésben áll az ítélkezés megalapozottságával és a védelemhez való jog gyakorlásával. The sufficiency (lawfulness) of the charge is a distinctive feature of accusatorial criminal proceedings, the generally accepted concept of which has not been created from a dogmatic perspective. Thus, partly I have undertaken in my doctoral dissertation to develop an abstract definition of a sufficient charge, namely one that goes beyond the substantive elements of the indictment. I began the research necessary for conceptualization by exploring its legal historical background, and then, using a substantive approach, I sought to determine which substantive elements fall within this conceptual framework. From a fundamental rights perspective, I analyzed the impact of a sufficient charge on the prevalence of the accusatory principle and certain relevant sub-rights of the right to a fair trial: what characteristics the charge must possess to define the framework of the evidentiary proceedings, as well as to ensure well-founded judicial decision-making and effective exercise of the right to defense. After defining the concept, I outlined the criteria for assessing the sufficiency of the charge and developed a checklist that can be used during the preparation of the trial to filter indictments out that are not suitable for adjudication. I also examined which specific procedural questions must be considered in private prosecution and supplementary private prosecution cases, as well as the potential consequences of failing to conduct sufficiency control, affecting appellate proceedings. Based on the results of a nationwide questionnaire survey, I concluded to what extent the examination of sufficiency is enforced in legal practice, and what reasons lie behind the phenomena identified. Finally, I discussed how the routine conduct of such a control mechanism relates to the soundness of judicial decisions and the exercise of the right to defense.
Szabadon hozzáférhető
Adósságkezelés, adósságrendezés az önkormányzati pénzügyekben
(2016) Gyirán, Zoltán; Horváth M., Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskola
Kutatásom célja a magyarországi helyi önkormányzatok adósságkezelése, adósságkonszolidációja és adósságrendezése pénzügyi jogi aspektusainak feltárása volt. A kutatás során problémaorientáltan, az önkormányzati adósságkezelés, az adósságkonszolidáció és az adósságrendezés szemszögéből, pénzügyi jogi aspektusból vizsgáltam az önkormányzati gazdálkodás visszásságait, ezek okait, az ellentmondások feloldásának lehetőségeit keresve, továbbá az adósságrendezés, illetve az önkormányzati eladósodottság kezelése céljából alkalmazott új módszereket. A téma napjainkban különösen aktuális, hiszen a Kormány adósságkonszolidációra irányuló rendelkezései, valamint az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres átalakítása egy új koncepció megvalósításának alapjait rakták le a 2010. évtől kezdődően.
Szabadon hozzáférhető
Alapelvek a Digitális Egységes Piacon
(2025) Mazsu, Dániel; Szikora, Veronika; Mazsu, Dániel; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Ahogy Jean Monnet, Európa atyja is mondta „Európa válsághelyzetek során jön létre és a válsághelyzetekre talált megoldásoknak az összege lesz”. Ez az idézet pedig kifejezetten aktuális egy olyan időszakban amikor nem is csak egy, hanem egyszerre párhuzamosan több válsághelyzet is tapasztalható Európában. Többek között az ukrajnai háború, abból eredően az európai társadalmakban tapasztalható biztonságérzet-csökkenés, a globális felmelegedés, vagy éppen a társadalmak elöregedése. De ezek közé tartozik, de egy szinten ki is emelkednek a legújabb technológiák – mint a drónok, a blokklánc, vagy éppen a „legfelkapottabb” mesterséges intelligencia – használatából származó gazdasági, társadalmi, politikai és jogi következmények. Ezek kezelését, szabályozási és azon túli szinteken is, az Unió már hosszabb ideje elkezdte, mégis több területen világelső, vagy világvezető rendelkezéseket alkot. A dolgozatomban bemutatom, hogy milyen alapokra épít az Unió, mint piacszabályozó, amikor a legújabb technológiákat szabályozza, hogyan is szabályoz ténylegesen a platformok és a mesterséges intelligencia kapcsán, valamint hogyan kapcsolódnak össze technológiaszabályozási rendelkezések, és milyen „veszélyek” nehezítik meg az emberközpontú szabályozás-alkotás fennmaradását. As Jean Monnet, the father of Europe, said, " Europe would be made in crises, and what would be the sum of the solutions we would bring to these crises". And this quote is particularly relevant at a time when Europe is experiencing not just one, but several crises at the same time. Among other things, the war in Ukraine, the resulting decline in the sense of security in European societies, global warming, or the aging of societies. But one of them, but also stands out, are the economic, social, political and legal consequences of the use of the latest technologies, such as drones, blockchain, or even the most "popular" artificial intelligence. The EU has started to address these provisions, both at the regulatory and beyond levels, for a long time, yet it is the first or the world leader in several areas. In my thesis, I present the foundations on which the EU as a market regulator builds when regulating the latest technologies, how it actually regulates in relation to platforms and artificial intelligence, as well as how technology regulatory provisions are interconnected, and what "dangers" make it difficult to continue with the human-centered regulation.

Böngészés

Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés

Találat egy oldalon

Rendezési lehetőségek