Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 90)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók munkajogviszonyának alapkérdései(2008-03-03T09:30:38Z) Nádas, György; Prugberger, Tamás; Nádas, György; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar -- DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI A felsőoktatásban dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályozás dogmatikailag rendkívül összetett, így a kutatás módszertanának kialakításakor is számos kérdésre kellett figyelemmel lennem. Kutatásom során nem törekedtem a témafeldolgozás teljességére, hanem azokat a csomópontokat emeltem ki, amelyeket jogdogmatikai szempontból a legjelentősebbnek ítéltem. A választott téma a munkajogtudomány talán periférikus területének minősülhet, mellyel a jogtudomány kevéssé foglakozik, azonban az értekezésben felhasználtam a közgazdas ágtudomány, a szociológia, illetőleg a szervezetelmélet eredményeit is olyan mértékben, amennyiben ezek az eredmények segítik a dolgozat középpontjában álló munkajogi szempontú megközelítést. A társtudományok eredményeinek felhasználása lehetőséget teremtett arra, hogy teljes körű képet kapjunk a felsőoktatás foglakoztatási viszonyairól, az azokat befolyásoló egyéb tényezőkről, ezáltal a jogi problémák is a felsőoktatás-politika részeként kerülhettek elemzésre. Az előbbi tudományterületek megállapításai alkalmasak arra, hogy a munkajogi szempontú problémák kiemelésre kerüljenek, elhelyezve ez által azokat abba a környezetbe, ahol kialakultak. Feldolgozatlan, ezáltal kutatások alapjául szolgáló munkajogi terület egyre kevesebb adódik, hiszen a munkajog tudománya széles körben vizsgálja a munkajogviszonyokat, annak valamennyi elemét. Kutatásaim során ezért igyekeztem érdeklődésemet olyan irányba fordítani, amely lehetőséget biztosít arra, hogy új, eddig fel nem dolgozott területet mutathassak be. Ennek kapcsán jutottam el a felsőoktatás munkajogviszonyaihoz, amely vizsgálódásnak különös apropót adott, hogy az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatásról szóló törvényt. Az új törvény elfogadása szoros összefüggésben áll az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal, illetőleg azzal, hogy hazánk is részesévé vált az úgynevezett bolognai folyamatnak. Az utóbbi jelentős változásokat eredményez a felsőoktatásban, és alapvető kihatással lesz a felsőoktatásban dolgozók státuszára, a velük szemben támasztott követelményekre. A téma feldolgozása során szükséges a felsőoktatás szabályozásának jogági elhelyezkedésének vizsgálata, illetve a társtudományok kutatási eredményeinek felhasználása a konkrét munkajogi szabályozás elemzése előtt. A munkajogi kutatás elsődleges területe a felsőoktatásban dolgozók foglakoztatási viszonyainak elemzése során az individuális munkajog szabályozási köre, azonban a kollektív munkajog eszközrendszerének hatása ezen a területen még intenzívebben érvényesül, ezért több helyen szükséges a kutatás során a kollektív munkajog szabályozási rendszerét is bemutatnom már csak azért is, mert dogmatikai anomáliák találhatók a kollektív szerződés funkcionális értelmezése körül a felsőoktatási törvényben. A kutatás során kiindulópontként kezeltem azt a tételt, hogy felsőoktatásban foglalkoztatottak jogviszonya – figyelemmel az állami fenntartás túlnyomó jelentőségére – közszolgálati jellegű jogviszony és ennek szem előtt tartásával fogalmaztam meg kritikai észrevételeimet is. A munkajogi viszonyokat tovább árnyalja az alkotmányjog tárgykörébe tartozó egyetemi autonómia jogviszonyokat befolyásoló hatása, amely a munkajog dogmatikájára is jelentős befolyással bír. Az egyetemi autonómia jelentéstartama a történeti hagyományok mellett az Alkotmánybíróság több határozatán keresztül formálódott és formálódik ma is. A felsőoktatásban alkalmazottak foglakoztatási viszonyai, illetőleg ennek dogmatikája nem érthetőek meg a történeti áttekintés és a nemzetközi környezet vizsgálata nélkül. A történeti áttekintés keretében a 19-20. századi hazai viszonyokhoz visszanyúlva, de az 1993. évi felsőoktatási törvényre fókuszálva, mutattam be a dolgozatomban a felsőoktatási jogalkotás hazai fejlődését, mellyel a hatályos szabályozás számos kérdése megválaszolhatóvá vált. A dolgozat központi része az egyes jogviszonyok kritikai elemzése és esetlegesen a feltárt problémákra megoldási javaslat megfogalmazása. Vizsgálnom kellett azokat az ellentmondásokat, amelyek a jogviszonyt alapvetően meghatározó közalkalmazotti törvény és az elvben a speciális rendelkezéseket tartalmazó felsőoktatási törvény között feszülnek. A szorosan vett munkajogi szabályozás körében a közalkalmazotti törvény, mint keretjogszabály és az egyes ágazati rendelkezéseket tartalmazó végrehajtási rendelkezések egymással való szinkronitása nem vitatható, azonban a különböző szakmaspecifikus ágazati rendelkezések – a melyek ugyanúgy a felsőoktatás területén foglalkoztatottak jogviszonyának szabályozását érintik – azonban már jelentősen ellentmondóak, ezzel a szervezetben belső feszültség forrásául szolgálnak. Az ellentmondások feloldása a dogmatikai egyenetlenségek megszüntetése az egyik központi eleme a dolgozatnak. Kutatásom során célul tűztem ki a felsőoktatásban dolgozó különböző ágazati rendelkezés hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi szabályok vizsgálatát, összehasonlítását, így kölön-külön megvizsgáltam: - az oktatói, - a felsőoktatási intézmények vezetői, - a kutatói, - a „nem oktató” dolgozókra vonatkozó jogviszonyokat többek között dogmatikai szempontból. Külön vizsgálat tárgyává tettem az egyetemet, mint szervezetet, különös tekintettel a szervezetelmélet és a munkajogviszonyok kapcsolatára, a szolgáltató egyetemmel szemben támasztott kihívásokra adandó és a szervezet átalakításában rejlő válaszokra, amelyek természetszerűen magukkal hozzák a munkajogviszonyok átstrukturálódását is. A téma összetettsége is indokolta, hogy az általános dogmatikai alapozást felhasználva tárjam fel a fentebb meghatározott jogviszonyok sajátosságait, majd ezt alapul véve tettem kísérletet a szervezetelmélet eredményeinek feldolgozásával a közszolgálati megalapozású jogviszonyok fenntartásához szükséges alappillérek megalkotására. Dolgozatom zárásaként a különböző fejezetekben már korábban is megfogalmazott felvetéseket következtetéseket foglaltam össze, azonban igyekeztem azok pusztán megismétlését elkerülni. Következtetéseim több irányúak, egyrészről a felsőoktatásban dolgozók munkaviszonyára vonatkozó szabályozási háttér megalkotását célozzák, másrészt a már kialakult szabályozásbeli ellentmondások feloldására szolgálnak. A következtetéseken, kritikai észrevételeken túl az egyes problémakörök megoldására is fogalmaztam meg javaslatokat. Purpose of the Research It is obvious, that in pragmatical and dogmatical view labor law regulations concerning employees in higher education are complex. For this reason I had to take into consideration lots of aspects of the topic when I determined the methodology of my research. I did not want to examine all aspects of the topic, but I tried to emphasize the key questions of it, which seems to be the most important part of it in dogmatical view. The area of research is a peripheral part of labor law, but I applied the results of economic science, sociology, and theory of organizations, inasmuch as these sciences could help my work. However, my approach based on labor law primarily. Using the results of human sciences mentioned above I can get more detailed results from the topic, including employment relations and other factors in higher education, which means legal problems can be examined as a part of the politics of higher education. The results of human sciences could help us to place labor law-based problems to the situation where they have arisen originally. There are only few area of labor law, which could be called as unprocessed, and which could be the basis of a possible research in the future, however I tried to find and introduce a new, only partially examined area in this thesis. Furthermore, the Hungarian Parliament adopted the new act on higher education in 2005, which act is in close connection with joining the European Union and joining the so-called Bologna system, reforming all form and aspects of higher education, including the status of employees in universities. Before I analyze the labor law regulations I examine the dogmatical view of legal regime of higher education system and the results of human sciences concerning the topic. The most important part of my research is individual labor law, however I can not cut dead the impact of the instruments of collective labor law. This means that I introduce the system of collective labor law when it is necessary, taking into consideration that dogmatical problems are in the new act on higher education concerning the functional interpretation of collective bargaining agreements. As a starting point I accepted that legal relation of employees in higher education could be defined as a kind of civil service, because of the role of the state in this area. When I draft my critical opinion, I take into consideration this fact primarily. However, the importance of constitutional law is significant, because not only the traditions but the Constitutional Court of the Republic of Hungary defined in its decisions the meaning of university autonomy nowadays. Because of the complexity of the topic it is important to make a historical view and to introduce the international aspects also. As far as historical view concerns, I examine the situation of Hungarian universities in 19th and 20th century, but I analyze the act on higher education adopted in 1993 at large, which method helps me to answer lots of question of the present legal regime. In the main part of my PhD thesis I examine some legal relation in critical view and try to make recommendations for the problems of it. There is an inconsistency between the provisions of the act on the Legal Status of Government Employees (Kjt.) as a general and the act on higher education as a special act. In theoretical view there are a close connection with the general rule (act on Legal Status of Government Employees) and special rules in every sector of civil service, however there are a serious inconsistency between the special sectoral rules, which can be cause serious internal tensions all the labor law system. In the thesis I try to dissolve these tensions and try to make de lege ferenda proposals which are in consistency not only with the act on Legal Status of Government Employees but the other sectoral rules as well. I examined the labor law rules concerning teachers, leaders of higher education institutions, researchers and “not teacher” employees either in practical, dogmatical and theoretical view. I examined separately the university as an organization, using the connection between theory of organizations and rules of labor law, and taking into consideration the possible responses to the challenge of “service university”, which can be meant the change of the structure of universities, including the change of labor law relations. Because of the complexity of the topic, firstly I had to make a general dogmatical groundwork, in the interest of exhibition the special parameters of these legal relations, and after that I tried to appoint some keystones for my future ideas concerning the topic. In the conclusion of the thesis I summarized my previous proposals and de lege ferenda suggestions, but I grouped it in logical view. I suggest not only principles for a new act concerning employees in higher education, but the dissolution of present inconsistency in the Hungarian legal regime.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar Alkotmánybíróság viszonya a közösségi jog elsőbbségéhez egyes tagállami alkotmánybírósági felfogások tükrében(2010-06-08T11:18:36Z) Fazekas, Flóra; Várnay, Ernő; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Dolgozatom elsődleges célkitűzése annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az Alkotmánybíróság hogyan viszonyul a közösségi jog elsőbbségének elvéhez. A téma indokoltságát az adja, hogy mind a magyar, mind a külföldi irodalom meglehetősen kevéssé foglalkozott még ezzel a kérdéssel. Napjainkig nem készült olyan átfogó vizsgálat az Alkotmánybíróság elsőbbségi elvhez való viszonyulásáról, ami a téma minden lehetséges aspektusára kitért volna. Dolgozatom ezt a hiányt igyekszik pótolni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom utáni megtorlás A Szilágyi László és társai-per jogtörténeti elemzése(2010-06-08T11:23:24Z) Lupkovics, György; Szabó, Béla; Standeisky, Éva; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz 1956-os megtorlást, a nyíregyházi Szilágyi László és társai per büntetőjogi, jogtörténeti szempontú feldolgozását azért választottam dolgozatom tárgyául, mert úgy éreztem, hogy az 1956-ról szóló gazdag irodalom ellenére hiányoznak a jogtörténeti elemző munkák, különösen a vidéki büntetőeljárások, perek esetében. A szakszerű, mélyreható, a személyes történelemre, életsorsok rekonstruálására is kiterjedő helytörténeti feltárással érzékelhető igazán a forradalom ellentmondásos sokszínűsége, s így juthat közelebb a helyiekhez a múlt. Az egyre növekvő adat és tényhalmaz ellenére megmaradt fehér foltok feltárását, a tények, az események elemzése terén nyújtható újdonságok, a KGB anyagának megismerését tűztem ki kutatásom céljává.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jog ontológiai megközelítésének egyes kérdéseiről(2010-06-08T11:28:02Z) Szmodis, Jenő; Szabadfalvi, József; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A kutatás célja a jog olyan ontológiai aspektusainak feltárása volt, amelyek eddig – a skandináv jogi realizmus bizonyos képviselőinek (különösen Axel Hägerström és Alf Ross) vizsgálódásait leszámítva – a jogelméleti gondolkodásnak nem képezték központi problémáit. Ezek a vonatkozások a jognak mint sajátos értéknek, mint önértékkel rendelkező entitásnak a tételezésével, illetve e tételezés történeti és pszichológiai mozzanataival kapcsolatosak. A kutatás igyekezett a jog elgondolásának mélyebb történeti gyökereit és kulturális hátterét is feltárni. A kutatás további célját jelentette, hogy a nyugati jogi kultúra sajátosan felfogott jog-elgondolásnak az ontológiai természetét körülírja. Bemutassa egyúttal a jog ontológiai vonatkozásainak a tudat sajátos struktúráival való szoros kapcsolatát.Tétel Szabadon hozzáférhető Személyzeti politika – humánstratégia a közigazgatásban(2011-04-28T08:38:52Z) Linder, Viktória; Lőrincz, Lajos; Gajduschek, György; Linder, Viktória; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA dolgozat arra keresi a választ, hogy – a jegyeinek többségében zárt közszolgálatot mintázó magyar köztisztviselői rendszerben – a személyzeti politika előzőekben nevesített elemei léteznek-e, hosszú távra vonatkozóan hatnak és működnek-e. Az értekezés a közigazgatási személyzeti politika, humánstratégia hazai belső folyamatait, s e humánstratégiát érő külső hatásokat tárgyalja; választ keresvén arra, hogy létezik-e Magyarországon egységes, egy irányba mutató személyzeti politika a közigazgatásban. The dissertation surveys whether the aforementioned elements of personnel policy exist within the Hungarian system of civil servants, which is more or less a career-like system on its characteristics, whether they have a long-term effect and if they function well. The dissertation examines the internal processes of personnel policy and human resource strategy of public administration in Hungary, as well as the external impacts having an effect on human resource strategy, looking for an answer to the question if there exists a uniform personnel policy in Hungarian public administration pointing towards the same direction.Tétel Szabadon hozzáférhető A betéti részvénytársaság kialakulása és társasági jogállása Németországban a 19-20. században(2011-04-28T08:43:58Z) Helmeczi, András; Szikora, Veronika; Helmeczi, András; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A dolgozat egyik fontos célja, hogy bemutassa a betéti részvénytársaság történeti fejlődését Németországban, igyekezve megmutatni a polgárosodó-kapitalizálódó államok nagyjából hasonló problémáira adott jogalkotói válaszokat. Másik fontos célja dolgozatnak, hogy betekintést nyújtson a betéti részvénytársaság szervezeti felépítésébe, belső működésébe és a benne rejlő lehetőségekbe. Mivel a jogalkotó az elnevezésében azonos vagy hasonló, mondhatni bevett társasági szerveket merőben eltérő funkcióval és belső jogállással ruházott fel, olyan ötleteket meríthetünk belőle, amelyeket akár a meglévő magyar társasági formák egyes jogintézményeinek újragondolásában, fejlesztésében is felhasználhatunk. Végül, mivel a magyar jogi irodalom – nyilvánvalóan a jogi forma magyar megfelelőjének hiánya miatt – nem bővelkedik a betéti részvénytársaságról szóló művekben, ezt a dolgozatot egyben hiánypótló műnek is szánjuk. Eines der wichtigen Ziele der Arbeit ist, die geschichtliche Entwicklung der Kommanditaktiengesellschaft in Deutschland zu präsentieren, sie strebt danach, die gesetzgeberischen Antworten auf die grob ähnlichen Problemen der verbürgerlichen-kapitalisierenden Staaten zu zeigen. Ein anderes wichtiges Ziel der Arbeit ist, in den organisatorischen Aufbau der Kommanditaktingesellschaft, in ihre innere Tätigkeit und in die darin verborgenen Möglichkeiten Einsicht zu geben. Weil der Gesetzgeber die in ihrer Benennung gleichen oder ähnlichen, kann man sagen, rezipierten Gesellschaftsorganisationen mit rein abweichender Funktion und mit innerer Rechtsstellung ausstattete, können wir daraus solche Ideen entnehmen, die wir auch in der Wiedererwägung, in der Entwicklung unserer einzelnen Rechtsinstituten der vorhandenen ungarischen Gesellschaftsformen verwenden. Zuletzt, weil die ungarische Rechtsliteratur – offensichtlich wegen dem Mangel des ungarischen Passenden der Rechtsform – mit den Werken über die Kommanditaktiengesellschaft in knapp ist, ist diese Arbeit zugleich auch für ein einem Mangel abhelfendes Werk bestimmt.Tétel Szabadon hozzáférhető A polgári per egyszerűsítésének és gyorsításának eszközei az európai jogrendszerekben, különös tekintettel a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokra(2011-04-28T08:47:06Z) Nyilas, Anna; Gyekiczky, Tamás; Nyilas, Anna; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Az Európai Unió egyes tagállamai polgári perjogának megismerése, ezen belül az elsőfokú eljárás szabályainak, az általánostól eltérő, az ügyek gyorsabb, egyszerűbb elintézését szolgáló rendelkezéseknek a vizsgálata. A kisebb pertárgyértékű ügyekre vonatkozó sajátos eljárásjogi jogintézmények megismerése. A hatályos jogszabályokon kívül a korábbi évtizedek eljárásjogát is vizsgálom, hiszen csak így érthető meg a jelenkori szabályozás, és a korábban alkalmazott eszközöknek ma is létjogosultsága lehet, vagy fel lehet használni a korábbi tapasztalatokat.A funkció alapján választom ki a vizsgálandó rendelkezéseket, elsősorban aszerint, hogy melyek azok, amelyek a hatékonyságot, az érdemi döntés mielőbbi megszületését szolgálják. Lehetőség nyílik az egyes jogintézmények összehasonlítására is. Természetesen ennek során figyelemmel kell lenni egyéb tényezőkre is, mint a jogi környezet (más jogszabályokhoz való viszony, jogrendszerbeli elhelyezkedés stb.), a társadalmi tényezők (pereskedési szokások, jogkövetési hajlandóság, stb.), a bírósági szervezet felépítése, stb. Megvizsgálom, hogyan működnek ezek az eljárások az adott országban, mi az eredeti céljuk, amit a jogalkotók szántak nekik, és mi a valós szerepük a vizsgált perjogi rendszerben, hogyan használják a jogalanyok, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. A szabályozások alternatívákat is mutathatnak egymás jogalkotása számára, de legalábbis viszonyítási pontként szolgálhatnak a hazai polgári eljárási jogintézmények formálása során. Szeretnék rávilágítani az egyes európai országok bírósági eljárásai közötti hasonlóságokra és eltérésekre, az őket összekötő kapcsolódási pontokra.To gain better knowledge of civil procedures of the individual Member States of the European Union, especially the rules of procedure at first instance, and to map out rules different from the general procedure that focus on faster handling of cases and reaching final judgment in a shorter time with more efficience. To find specific procedural institutions regarding small value claims. I also examine the procedural rules of the past decades, since contemporary legislation can only be understood in the light of past experience. Rules to be observed are selected according to their function, in particular the ones that serve the efficiency of the procedure, and to reach the decision on the merits as soon as possible. It also provides opportunity to compare certain legal institutions. Certainly, one should be aware of other factors, such as the legal environment (in relation to other rules, to the legal system, etc.), social factors (litigation habits, compliance with the rules, etc.), the structure of the judicial system, etc. To examine how these procedures operate in specific countries, what their original purpose is and what their real role is in the procedural system, how they are used in practice. The different regulations may present alternatives for our legislation, or at least serve as a benchmark in shaping the domestic legal institutions of civil procedure.Tétel Szabadon hozzáférhető A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban(2012-04-11T08:34:46Z) Fázsi, László; Kardos, Sándor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Értekezésem tulajdonképpeni témája a hányatott sorsú pótmagánvád intézménye, amely szerintem az ismételt bevezetése óta még nem találta meg a helyét büntető eljárásjogunk rendszerében – noha azóta az ítélkezési gyakorlat is igazolta létjogosultságát –, amit a jogelmélet, valamint a jogalkotás és jogalkalmazás közös adósságának tartok. Ezért olyan feldolgozási módszert kellett választanom, amely alkalmas lehet ennek a megvilágítására, az emiatti tematikai átfedések kockázatának vállalása árán is. The actual topic of my paper is the ill-fated institute of the substitute private prosecution, which in my opinion has still not found its place in the system of our Code of Criminal Procedure since it was put newly in force – although the practice of judgment already justified its validity –, and I consider this the common debt of law theory, legislation and the exercise of law. So I had to choose a method for processing which may shed some light on this, even taking the risk of the resulting thematic superimpositions.Tétel Szabadon hozzáférhető Környezetvédelmi eljárásjog(2012-04-11T08:36:51Z) Fülöp, Sándor; Fodor, László; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A környezetjog fokozottabb gyakorlati orientációja, végrehajtási kényszere miatt bővelkedik eljárásjogi megoldásokban. Ezek az eljárásjogi jogintézmények, jogintézmény-elemek összegyűjthetők, egymás mellé helyezhetők és máris előttünk áll egy amolyan jogi Mengyelejev táblázat, amiből az ugyanarra a célra alkalmazott különféle jogintézmények rendszere feltárható, vizsgálható, elemezhető. Nevezzük ezt a gyűjteményt környezetvédelmi eljárásjognak, ami a Közigazgatási Eljárási Törvény vonatkozó szabályai szerint, ha a jogalkotó úgy akarja, akár a környezetvédelmi jogterület köztes általánossági szintű eljárásjogi törvénye is lehetne. There are plenty of procedural elements in environmental law, because of its enhanced practical orientation and the general strive to fully implement their rules. These procedural elements – we call them procedural legal institutions – might be collected and comparatively analysed, and such way we achieve a kind of legal Mendelejev table with a system of several procedural legal institutions of different legal sources that are used for identical or similar purposes. This collection might be called environmental procedural law that, if the legislator wishes so, can be summarized in a medium level environmental administrative procedural code in harmony with the rules of General Administrative Procedural Code (hereinafter: Ket.).Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közlekedési bűncselekmények szabályozása és nyomozása hazánkban, különös tekintettel a megelőzésre(2013-01-08T10:35:43Z) Bíró, Gyula; Kardos, Sándor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Kutatásom középpontjában a közúti közlekedési bűncselekmények nyomozásának vizsgálata állt, de komplex módon az ezzel kapcsolatos bűn- és balesetmegelőzést is elvégeztem. Bár több szerző is foglalkozott már mindkét nagy kérdéskör egyes részterületeivel, de egy átfogó monográfia még várat magára, melyet én is megpróbáltam elkészíteni. Témám feldolgozásához szakirodalmi munkák bőségesen álltak rendelkezésre. Im Zentrum meiner Forschungen die Untersuchung der Fahndung von Straßenverkehrsstraftaten stand, in komplexer Weise habe ich mich aber auch mit der damit verbundenen Kriminal– und Unfallprävention auseinandergesetzt. Obwohl sich schon mehrere Autoren mit einzelnen Teilgebieten dieser beiden großen Fragenkomplexe beschäftigt haben, ließ eine umfassende Monographie noch auf sich warten, welche ich nunmehr in Angriff genommen habe. Zur Aufarbeitung meines Themas stand mir ausreichend Fachliteratur zur Verfügung.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Név és jog - a névviselés jogi szabályozásának fejlődéstörténete Magyarországon(2013-01-08T10:40:02Z) Megyeri-Pálffi, Zoltán; Balogh, Judit; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A név viselése egy olyan magától értetődő, mindennapi jelenség, amely az ember életében ritka alkalmakkor kerül a középpontba. E ritka alkalmak többnyire a családdal, a családi élettel kapcsolatban adódnak, s ilyenkor a névadónak, illetve a névviselőnek döntést kell hozni: milyen nevet válasszon, viseljen. E döntés mind a közösség (társadalom), mind az állam (szabályozó tényező) érdekei mentén születhet meg, s ezek az érdekek mederbe terelik a szabad névválasztás folyamát. Az értekezésben e meder feltérképezésére vállalkozom, s ehhez a jog tudományának vizsgálódó eszközei mellett más, a név viselését, a magyar névrendszer jellegét feltáró tudományok módszereit és eredményeit egyaránt igénybe veszem.Bearing a name is such an axiomatic, everyday phenomenon that does not often get in the focus of attention in one’s life. These rare occasions usually come about in connection with family and family life, and in such cases the person who gives and respectively bears the name has to make a decision: what name to choose, what name to bear. This decision is taken in line with the interests of both the community (society) and the state (a regulatory factor), and these interests channel the process of freely choosing a name in one course. In the discourse I venture to explore this course and in order to achieve this, apart from considering the analytical tools of the science of law, I will also take into account the methods and results of sciences exploring name-bearing and the character of the Hungarian name system.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A területi államigazgatási szervek jogállása és azok változása Magyarországon(2013-01-08T10:44:50Z) Barta, Attila; Balogh, Judit; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A magyar közigazgatás területi államigazgatási alrendszerének közelebbi vizsgálatát indokolja egyfelől, hogy a közigazgatás és annak alrendszerei folytonosan változnak. Az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági változásai pedig különösen nagymértékben érintették az állam és a közigazgatás szerepkörét. Ezek a változások egymással ellentétes impulzusokat is tartalmaztak, melyek meglátásom szerint bemutatásra érdemesek. Ezzel összefüggésben a témakör vizsgálatának szükségességét alapozza meg, hogy az államigazgatás területi szintje ún. végrehajtó szint, vagyis a központi akarat érvényre juttatása szempontjából nélkülözhetetlen szereppel bír. The first is that the Hungarian territorial administrative subsystem is constantly changing. In the last decades, social and economic changes had profound changes on the duties of state and public administration duties. These changes contained several opposing impulses worthy of examination. In relation to this, the research of the topic is also important because territorial level of public administration is still part of the executive branch; in other words, the topic of my research has an indispensable role in enforcing government regulations.Tétel Szabadon hozzáférhető Az energiafelhasználás csökkentésére és a megújuló energiaforrásokra irányuló szabályozás az ökológiai fenntarthatóság nézőpontjából(2013-05-13T10:01:21Z) Bányai, Orsolya; Fodor, László; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Kutatásom tárgya mindenekelőtt az energiafelhasználás csökkentésére ható, valamint a megújuló energiaforrások térnyerését ösztönző nemzetközi, európai uniós és magyar jogi szabályozás. A téma bemutatása szükségszerűen maga után vonja az ide kapcsolódó számtalan előírás rendszerezésének szükségességét is, így ezt is célkitűzéséként fogalmaztam meg. Önmagában ez a két cél igen alapvető, teljesítésük mégis hiánypótló jellegű a magyar jogi szakirodalomban. Ennek ellenére nem álltam meg ezen a szinten, és egy igen szokatlan mércét választottam e szabályozási terület értékeléséhez: az ökológiai fenntarthatóságot (mint az a későbbiekből kiderül, ez lényegében a fenntartható fejlődés szigorú értelmezése). Nem is sejtettem, hogy ezzel milyen összetett és kényes dologra vállalkozom. A kutatásom ennek ellenére erre a követelményre épült. First of all the subject of my research is the regulation of energy consumption and renewable energy sources at international, European and Hungarian level. The presentation of this topic brings the necessity of categorization of the numerous related provisions, thus I set the categorisation also as a goal. Despite these two aims (presentation and categorisation) alone are really elementary, their realisation stops a gap in relation to Hungarian law literature. Nevertheless I did not stop at this level and I chose an unusual benchmark to evaluate this regulatory area: the ecological sustainability (which is the strong interpretation of sustainable development, as it will turn out hereinafter). I did not suspect at all that I was going to undertake a very sensitive and complex task. However my research is based on this benchmark.Tétel Szabadon hozzáférhető A szerződés létrehozásának alapkérdései(2013-05-13T10:11:17Z) Török, Éva; Csécsy, György; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Témaválasztásom indoka, hogy a szerződési jog dinamikus jellegű folyamatában elkülönülő létszakaszok közül rendkívül fontos a megkötés vizsgálata, mert ez az első önálló egység, amelyhez több jogintézmény kapcsolódik, és ekkor dől el, létrejön-e a szerződés vagy sem, ami a jogkövetkezmények szempontjából döntő jelentőségű. A teljes körű feldolgozás érdekében nem elegendő a szerződéskötés általános előírásait, a klasszikus mechanizmust elemezni, a speciális rendelkezések kiemelése is elengedhetetlen. A létrehozás elemzése azért is lényeges, mert a kötelmi jogi viták eldöntésekor a bíróságok elsősorban a szerződési jog általános szabályait alkalmazzák, csökkentve ezzel az egyes típusokra vonatkozó előírások jelentőségét. A téma feldolgozásának szükségességét és fontosságát tovább erősítik a szerződési jog területén megfigyelhető tendenciák, különösen az Európai Unió ez irányú törekvései, a fogyasztóvédelmi normák erősödése és a szabványszerződések gyakori alkalmazása. The reason for my choice of topic is that I consider the examination of the conclusion of contract really important among the different phases in the dynamic process of contract law since it is the first independent unit to which several legal institutions are connected and this is when it is decided whether the contract is executed or not which has crucial importance from the viewpoint of legal consequence. In order to have a comprehensive processing it is not enough to analyse the general requirements of the conclusion of contract, the classical mechanism but it is essential to emphasize the special contractual provisions as well. The examination of the general rules of contract law thus the execution of contract is highly important since when making a decision at obligation legal disputes courts firstly use the general rules of contract law and with this decreasing the importance of those requirements that apply to different types. The tendencies present at the area of contract law strengthen the necessity and importance of the elaboration of the topic. Among these are the EU’s efforts aiming towards this tendency, the strengthening of consumer protection norms and the frequent use of standard contracts.Tétel Szabadon hozzáférhető A kisajátítás alkotmányjogi és polgári jogi aspektusai(2013-05-13T10:15:26Z) Andorkó, Imre Péter; Csécsy, György; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A kisajátítás a magyar jogtudomány igen elhanyagolt jogintézménye. Ennek egyik valószínűsíthető oka, hogy Magyarországon és általában a közép-kelet-európai államokban a XX. század több időszakában az állampolgárok tulajdontól való módszeres, önkényes megfosztásának eszközévé, az államosításra vonatkozó jogszabályok egyik „kisegítő” jogintézményévé korcsosult. Ám a kisajátítás eredeti rendeltetése kifejezetten nemes, a közérdek érvényesítése, ezért a modern, demokratikus berendezkedésű államokban is fontos szereppel bír. Munkámban eredetileg a kisajátítás polgári jogi vonatkozásainak áttekintését tűztem ki célként, annak ellenére, hogy a kisajátítás a polgári jogban az egyik legatipikusabb, leginkább közjogi, a polgári jog szellemiségétől, szabályozási elveitől és eszközeitől leginkább elütő jelenség. A kisajátítás polgári jogi aspektusait viszont nem lehetséges teljesen elszigetelt módon vizsgálni, hiszen rendre olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek megválaszolásához nélkülözhetetlen legalább az alkotmányjogi keretek ismerete. Terjedelmi okok miatt nem foglalkoztam a kisajátítás történetével, nemzetközi jogi vonatkozásaival és magával a kisajátítási eljárással sem. Elsősorban elméleti problémákat tárgyaltam, a joggyakorlatban felmerülő kérdések csak akkor kerültek elő, ha a jogdogmatikai fejtegetésekhez nélkülözhetetlennek bizonyultak. The expropriation is a neglected legal institution in the Hungarian law. One of the probable reasons can be that during the 20th century in Hungary and throughout Middle- Eastern European countries it became the measure of arbitrary deprivation of citizens from their properties and it was a degenerate legal institution of the rules about nationalization. Although the original aim of the expropriation was really noble, it served the enforcement of the public interests therefore it has an important role in the modern democratic states. Originally in my work I set myself an aim to survey the civil law aspects of the expropriation although it is one of the most untypical and different from the means and principles of the civil law. At the same time it is impossible to examine the civil law aspects of the expropriation as an isolated phenomenon since we face with questions the answering of which needs at least the knowledge of the constitutional law. Because of the length of the thesis I did not deal either with the history of the expropriation and its international law aspects or with the procedure of the expropriation. First of all I reviewed theoretical problems and I dealt with questions from legal practise only in cases if they were necessary for law dogmatical discussion.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói jogok egységes európai szabályozásának lehetséges irányai(2013-05-13T10:17:54Z) Hajnal, Zsolt; Fézer, Tamás; Fazekas, Judit; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar -- DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A fogyasztóvédelem szabályozásának gyökerei a régmúltra nyúlnak vissza, azonban a - kifejezetten és célzottan - fogyasztóvédelmi célú jogalkotás megjelenése az európai és nemzeti jogrendszerekben a 20. századra tehető. A fogyasztóvédelem iránti igény megjelenése a nyugati társadalmakban összekapcsolódik annak felismerésével, hogy nem érvényesülhet a gazdaságban tökéletes verseny, így a piaci tranzakciók során nem jöhet létre tökéletes equilibrium a vevő és az eladó között. A vevő a fejlett tömegtermelés viszonyai között egyre kiszolgáltatottabbá válik, mert piaci döntéseiben nem elsősorban objektív szükségletei motiválják, ugyanis a tömegtermelés sajátosságai miatt a fogyasztó egyre kevesebb információval rendelkezik az áruról. Ezért az egyensúlyi helyzet felborul, a fogyasztó döntési autonómiája meggyengül, így a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Der Verbraucherschutz korrigiert durch die rechtliche Regelung, durch Ausbau eines interdisziplinieren Rechtsinstrumentsystems versichert es Rechtsschutz für die Verbraucher in schwächerer Position. Durch rechtlichen Instrumenten wird die optimale Gleichgewichtslage wiederherstellt, demnoch werden die optimalen Verhältnisse geschafft, unter denen die Verbraucher freie Kaufsentscheidungen treffen können und nach eigenen Bedürfnissen „konsumieren” können. Die modernen Rechtsysteme haben als eigenes das ideale Leitbild des Schutzes der schwächeren Partei, diesbezüglich der Schutz vom hohen Niveau der Verbraucherinteressen kann als dritte Generation der Menschenrechte begriffen werden. Also der Verbraucherschutz wurde inzwischen die Sicherung für Lebensniveau der Europabürger und dient neulich auch als Mittel erneuerter Impulze für europäische Wirtschaft zu geben.Tétel Szabadon hozzáférhető Alapjogok ütközése a bírósági gyakorlatban - az alkotmánybíróságok szerepe az alapjogi konfliktusok feloldásában(2013-07-26T06:42:12Z) Kovács, Ágnes; Bencze, Mátyás; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Az értekezés az alapjogi mérlegelés legalapvetőbb fogalmi kérdéseit, a helyes mérlegelés feltételeit, és ezek előkérdéseként az alkotmánybíráskodás legitimitásának problémáját érinti. A globális alkotmányosság egyik fontos fejleménye az alkotmánybíráskodás általános elterjedése, amely a bíróságok politikai szerepének megnövekedését eredményezte. Az alkotmányos felülvizsgálat jogával felruházott bírói fórumok egyre nagyobb részt vállalnak a közösségi cselekvések alakításában, a bíróságok alapjogi érvelése ezért meghatározó befolyást gyakorol a politikai döntéshozatalra. Ez a jelenség indokolttá teszi azt a kérdésfeltevést, hogy mennyiben igazolható egy alkotmányos demokráciában az a gyakorlat, amely a törvényhozás eljárása helyett az alkotmánybíróságok érvelésére bízza az alkotmányos rendelkezések tartalmát érintő nézeteltérések, és ily módon az alapjogok közötti ütközések végső megoldását.The dissertation addresses the fundamental conceptual problems of constitutional balancing, the conditions for sound balancing and as a preliminary question, the issue of the legitimacy of judicial review. The proliferation of constitutional courts is considered a central element of global constitutionalism and it has resulted in the expansion of the political role of the judiciary. Courts vested with the power of judicial review play an increasing part in making collective decisions and thus the constitutional reasoning of the courts has an important influence on policy formation. This phenomenon leads to the question of whether entrusting courts instead of legislatures with the final authority over settling disagreements about the content of constitutional provisions and resolving conflicts of fundamental rights can be justified in constitutional democracies.Tétel Szabadon hozzáférhető A felelősség kérdései az utazási szerződések és az utasjogok körében(2014-03-03T10:09:56Z) Zoványi, Nikolett; Szikora, Veronika; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Az idegenforgalom jogi szabályozásának kialakításában nagy szerepe van az Európai Uniónak, amely az 1990-es évek elejétől az utazáshoz való joghoz kapcsolódóan először a szerződéses kérdéseket (utazási szerződések szabályanyaga), majd az utasjogokat helyezte az idegenforgalmi jogalkotás középpontjába. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió jogalkotási kompetenciájának megtalálásához a fogyasztóvédelem volt a hivatkozási alap, az európai szabályozás mozgatórugóját elsődlegesen a fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezések jelentik az idegenforgalmi joganyagon belül. Mivel a szabályozás döntő részben az utazási vállalkozóra, személyfuvarozóra hárít kötelezettségeket, így e kötelezettségek megsértése esetén alkalmazható felelősségi szabályok rendszerét hozza létre. The European Union plays an important role in establishing the regulation of foreign tourism. Since the beginning of the 1990s, the European Union has placed contractual problems (provisions regarding travel contracts) to the centre of tourism legislation, while later it was replaced with the new area of passenger rights. In order to find the right competence for such legislation, the European Union followed the consumer protection approach, resulting that almost all regulations and directives in the area of tourism have a special consumer protection perspective. Since the regulations and directives establish and prescribe obligations for the travel service provider, violation of such obligations constitutes the system of liability rules.Tétel Szabadon hozzáférhető A vízszolgáltatások hatékonyságának javítása a Vízkeretirányelv egyes rendelkezései és a szennyező fizet elvének tükrében(2014-03-03T10:10:52Z) Belényesi, Pál; Fodor, László; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A dolgozat a vízszolgáltatások elsődleges piacával, a víznek a fogyasztóhoz való eljutásával, valamint a piacon megjelenő szennyező fizet elvének érvényesítésével, a szolgáltatás árának/értékének meghatározásával és a kettőt együtt kezelő versenyjogi és liberalizációs kitekintéssel vezeti be a javaslataimat és ismerteti a vízszolgáltatás összetevőit. Közelebbről az ivóvíz-szolgáltatás példáján keresztül mutatom be a hálózathoz való hozzáférés problémáját, a környezeti költségek árazását, valamint a vízszolgáltatás fenntarthatóságát elősegítő keretirányelvi rendelkezéseket. Ezek mind olyan elemek, amelyek figyelembe vétele alapjaiban meghatározhatja a fenntartható árazási struktúrát.In my research, I used an interdisciplinary approach. I analysed the water supply market, the application of the polluter pays principle in environmental law and its effects on the pricing of water as a finite resource, the interaction of water services and the definition of water supply from an environmental and competition perspective, concluding with the regulatory aspects of the market. I presented these analyses from the point of view of drinking water supply, noting that in order to have a comprehensive understanding of pricing and liberalization aspects sometimes a broader approach is needed. This is above all true when the definition of ecosystem services, their pricing, access pricing of water supply or certain aspects of sustainable water usages (as defined in the WFD) are being acquainted with.Tétel Szabadon hozzáférhető A kényszergyógykezelés büntetőjogi megítélése(2014-03-03T10:11:52Z) Kovács, Zsuzsa Gyöngyvér; Blaskó, Béla; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A dolgozat összefoglaló mű, amelynek témájában – tudomásom szerint – még nem született magyar nyelvű monográfia. Az intézkedések tárgykörében születettek összefoglaló munkák, amelyek azonban évtizedekkel ezelőtt íródtak, ennél fogva nem tartalmazhatják a legújabb változásokat és az aktuális problémákat sem. Dolgozatom célja a kényszergyógykezelés történetének, jelenlegi alkalmazásának, nemzetközi összefüggéseinek bemutatása, ahol az elméleti fejtegetések mellett hasznos következtetések is szerephez jutnak. Munka új tudományos eredmények hordozójává válhat azáltal, hogy egységes rendszerbe foglalja a kényszergyógykezelés jogintézményével kapcsolatos ismeretanyagot. Célom továbbá válaszolni arra a kérdésre, hogy a kényszergyógykezelésnek van-e helye a büntetőjogi szankciók között? Ha felteszem, hogy igen, választ kell kapni arra is, határozatlan vagy határozott időtartamú legyen a jogkövetkezmény, és hol történjen a végrehajtása? Vannak-e hasznosítható elemei a külföldi szabályozásoknak? Dissertation is a general thing; no Hunarian monography has been presented– as far as I know - in this topic. Theme of measures were in presented general papers, which were written decades ago, therefore these do not include the newest changes and actual problems either. The target of the dissertation presents the history, the application and the international connections of involuntary treatments in a mental hospital, in which they have a significant role of theoretical analyses and useful conclusion. The dissertation will become the source of new results, in this way it summarizes the factual knowledge in connenction with involuntary treatments in a mental hospital. My another target is to answer to the question that has a place the involuntary treatment in a mental hospital among the criminal consequence? If ’yes’, I must get an answer to the question that the consequence will be definite or an indefitite period, and where will the execution occure? Are there useful elemenets of foreign regulations?