Szerző szerinti böngészés "Antal, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 37)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adatok a Nyíri Mezőség flórájának ismeretéhez(2011-11-22T08:05:48Z) Nagy, Csaba; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy adatokat szolgáltasson egy marginális helyzetű, kevésbé kutatott alföldi kistáj, a Nyíri – Mezőség flórájához. A vizsgálataimat jórészt 2008 és 2011 között végeztem, az ekkor tett észleléseim, és a szóbeli és levélbeli közlések alapján számos faj előfordulásai váltak ismertté. Összegeztem a területről származó korábbi irodalmi és herbáriumi adatokat is. A dolgozatom Enumerációja fajt tartalmaz, ebből fajnak volt korábban publikált adata, és faj előfordulása a területre új. A publikált fajok közül aktuálisan megerősítetlen. 22 védett faj előfordulása aktuálisan megerősített. A védett és országosan, vagy regionálisan ritka fajok száma is bizonyítja, hogy a terület méltánytalanul alulreprezentált botanikai szempontból. A távlati céljaim közé tartozik, hogy a dolgozatom Enumerációját folyamatosan bővítsem, kiegészítsem, illetve a jelenleg még megerősítetlen adatok felülvizsgálata, valamint az, hogy a céljaim legalább részleges teljesítésével hozzájáruljak a kistájban meglevő értékek megőrzéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az AKG természetvédelmi vonatkozásai a szántóföldi mezőgazdaságban(2011-04-22T08:53:12Z) Pazonyi, Péter; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarAz Észak-Kelet Magyarország AKG-s gazdáinak felmérése kérdőívezés alapján. Illetve a térség adatainak ismertetése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állatkertek szerepe a környezeti nevelésben a debreceni állatkert példáján keresztül(2011-10-21T09:38:54Z) Taskó, Miklós; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban szeretném felhivni a figyelmet a környezeti nevelés fontosságára és a zoopedagógia hiánnyára tantárgyi tervekből.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állatkertek szerepe a környezeti nevelésben a Debreceni állatkert példájánkersztül(2010-10-22T10:12:42Z) Taskó, Miklós; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témájául, ezért is választottam a környezeti nevelést, amelynek legátfogóbb célja a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása (NAT, 2003). Napjainkban a környezetünk szennyezése és rombolása olyan mértéket ölt, amikor a környezeti nevelés még hangsúlyosabbá és tudatosabbá kell, hogy váljon, és minden lehetőséget meg kell ragadni a felnövekvő és a felnőtt generáció szemléletformálására és olyan kompetenciák kialakítására, amely hozzájárul környezetünk és Földünk élővilágának védelméhez. A környezeti nevelés szintereiTétel Korlátozottan hozzáférhető Ártér-újjáélesztés lehetősége a Rétközben(2011-05-24T09:11:58Z) Révész, Márton; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban az egykori tiszai ártérhez tartozó kistáj, a Rétköz régi vízrajzi viszonyait kutatva kerestem arra a választ, hogy miként lehetne újraéleszteni az ártér és a Tisza kapcsolatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Balassagyarmat melletti Nyírjesi tavak természetvédelmi jelentősége, különös tekintettel a hüllőkre és a kétéltűekre(2010-11-02T12:28:07Z) Hatala, Zoltán; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarNapjainkra az élővilág pusztulása nagyobb méreteket öltött, mint korábban. Ez a tény pedig sok esetben nem mással magyarázható, mint az élőhelyek eltűnésével. A kétéltűek és hüllők remekül megélnek egymás mellett, de a veszélyeztető tényezők kizárása nélkül bizonyos állományuk el fog tűnni. S a dolgok hátterében legtöbb esetben az ember áll. A Nyírjes romlását meg lehetne állítani. Ebben egészen biztos vagyok, csak szükség lenne pénzre és munkaerőre, valamint a társadalom jobb belátására. Mindenki úgy van vele, hogy én csak egy kicsit tehetnék érte, pedig ha mindenki „csak kicsit” tenne, a Nyírjes újra szebb és jobb lehetne. Önkéntes társadalmi megmozdulással ez a terület jobbá tehető. Persze vannak tényezők melyekhez hatósági és önkormányzati lépésekre volna szükség, de ezek azon múlnak, hogy a felelős szerv mikor veszi észre a problémát, s esetleg megpróbálja orvosolni. Minden esetre egy tisztább és szebb Nyírjes sokkal több embert vonzana, mint manapság.Tétel Szabadon hozzáférhető Comparative genome sequence analysis underscores mycoparasitism as the ancestral life style of Trichoderma(2011) Kubicek, Christian P.; Herrera-Estrella, Alfredo; Seidl-Seiboth, Verena; Martinez, Diego A.; Druzhinina, Irina S.; Thon, Michael; Zeilinger, Susanne; Casas-Flores, Sergio; Horwitz, Benjamin A.; Mukherjee, Prasun K.; Mukherjee, Mala; Kredics, László; Alcaraz, Luis D.; Aerts, Andrea; Antal, Zsuzsanna; Atanasova, Lea; Cervantes-Badillo, Mayte G.; Challacombe, Jean; Chertkov, Olga; McCluskey, Kevin; Coulpier, Fanny; Deshpande, Nandan; Döhren, Hans Von; Ebbole, Daniel J.; Esquivel-Naranjo, Edgardo U.; Fekete, Erzsébet; Flipphi, Michel; Glaser, Fabian; Gómez-Rodríguez, Elida Y; Gruber, Sabine; Han, Cliff; Henrissat, Bernard; Hermosa, Rosa; Hernández-Oñate, Miguel; Karaffa, Levente; Kosti, Idit; Le Crom, Stéphane; Lindquist, Erika; Lucas, Susan; Lübeck, Mette; Lübeck, Peter S.; Margeot, Antoine; Metz, Benjamin; Misra, Monica; Nevalainen, Helena; Omann, Markus; Packer, Nicolle; Perrone, Giancarlo; Uresti-Rivera, Edith E.; Salamov, Asaf; Schmoll, Monika; Seiboth, Bernhard; Shapiro, Harris; Sukno, Serenella; Tamayo-Ramos, Juan Antonio; Tisch, Doris; Wiest, Aric; Wilkinson, Heather H.; Zhang, Michael; Coutinho, Pedro M.; Kenerley, Charles M.; Monte, Enrique; Baker, Scott E.; Grigoriev, Igor V.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családi háttér tényezők hatása a teljesítmény motivációra és a jövőképre felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében(2014-05-14T12:50:33Z) Antal, Zsuzsanna; Mező, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi KarA serdülő- és fiatal felnőttkor egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalok kitűzzék a jövőre vonatkozó céljaikat, elvárásaikat és reményeiket. Ezzel a témakörrel foglalkozó kutatások egyik irányát képezi a jövőbeni cselekvésekre és következményekre való gondolkodást vizsgálja. Ez az aktuális cselekvéseknek jövőbeni kimeneteleire gyakorolt hatását jelenti. A másik iránya a kutatásoknak pedig a jövőbeni selffel kapcsolatos, tehát az énképpel, amelyet az emberek önmagukról kialakítanak. Seginer (1995) kutatásainak eredményei során arra a konklúzióra jutott, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek két különböző jövő-orientáció alapján képzelik el a jövőjüket. Az egyik egy prospektív életfolyamat, amely a felnőttkorba való átmeneteket tartalmazza az élet minden területére vonatkozóan. Pl.: felsőfokú oktatás, munka, karrier, család és házasság. A másik formája a jövő-orientációnak ezekből a területekből épül fel, beleértve a nem-specifikus reményeket, félelmeket a self, a szignifikáns másik személyek és kollektív vonatkozások összefüggésében. Szükség van egyfajta szabadságra a lehetőségek közötti választásra és a szociális környezet támogatására, irányítására a jövő-orientáció fejlődéséhez. Figyelembe véve ezeket a tényezőket láthatjuk, hogy a serdülőkor idején egy bonyolultabb kihívást jelent a fiataloknak a jövőbeli terveiknek a meghatározása. Az ezekkel a választásokkal járó döntéseknek az eredménye lehet siker, ami építően és bíztatóan hat a fiatal jövőbeli célkitűzéseire, de érhetik kudarcok is, amik visszavetik a folyamatot. Mindezek mögött sok-sok megküzdés áll, ami továbbviszi az egyént a fejlődés útján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Erdőspuszták tájtörténeti értékelése térinformatikai módszerek alkalmazásával, különös tekintettel a Nagycserei ligeterdőre(2010-04-27T09:41:51Z) Antal, Balázs; Juhász, Lajos; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarMai világunkban számos globális problémával kell megküzdenünk, amik kimondva, kimondatlanul az emberiség meggondolatlan ténykedései nyomán születtek. Szakdolgozatomban az egyik ilyen problémára, a táj átalakulására szeretném felhívni a figyelmet. Mint minden globális gond, ez is érinti az egész Földet, de talán ez esetben könnyebb rámutatni a lokális cselekvés szükségességére, látványos eredményeire, mint például a légszennyezés esetében. Dolgozatom vizsgálati területe Debrecen Megye Jogú Város jelenlegi közigazgatási területe, mintegy alapot képezve későbbi kutatásaimnak, leszűkítve majd a jelenlegi hozzávetőleg 46000 hektáros területet a Debreceni Erdőspusztákra (közel 20000 ha), illetve a Nagycsere település mellett található védett, 38 hektáros Szabó Pál Emlékerdőre. Eddigi munkám során az Osztrák-Magyar Monarchia három katonai felmérését, és egy jelenkori, az 1990-es évek állapotát tükröző térképet használtam fel. A térképek által felölelt hozzávetőleg 210 év alatt a Debrecen környéki táj szemmel láthatóan teljesen átalakult, mondhatni művivé vált.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Duna-Tisza közi endemizmusunk: A tartós szegfű(2011-11-24T09:01:29Z) Sólya, László; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarország páratlan természeti értékekkel rendelkezik. Bár hazánk területe alig 1%-a Európának, természeti gazdagságát tekintve messze túlszárnyalja a kontinens legtöbb országáét. Ez a sokszínűség, vagyis a biodiverzitás napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Hazánkban nem csak relatív sok faj fordul elő, de sok közöttük az igen értékes bennszülött, és reliktum faj is. Dolgozatom témájául is hazánk egyik igen értékes bennszülött faját, a tartós szegfűt (Dianthus diutinus) szemeltem ki. A tartós szegfű állományaival kapcsolatos monitorozási tevékenység a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén mintegy 10 évre nyúlik vissza. A monitorozási tevékenység elsődlegesen egyedszám-felmérésre és az állomány-határok lehatárolására irányult. Ez a kis nyúlánk termetű, élénk rózsaszín virág növény azonban egyre nagyobb figyelemnek örvend hála egy sikeres projektnek. Ez a projekt a LIFE Nature program támogatásával valósulhatott meg. Ennek keretein belül sor került több idegenhonos erdőállomány őshonos fajokkal történő felújítására, mozaikos szerkezet kialakítására, mely a homok puszták ősi képét idézi. Emellett az invazív fajokkal fertőzött területeket megtisztították, ezzel lehetőséget adva az őshonos fajoknak a hatékonyabb terjeszkedésre. Tájékoztatták az érintett települések lakosságát a további taposási, és legeltetési károk megelőzése érdekében. Egy másik jelentős tevékenységnek a Szegedi Tudományegyetem Botanikus Kertje adott otthont. A növényt ex situ körülmények között szaporították, természetes lelőhelyen begyűjtött magokról, majd az életképes palántákat az eredeti élőhelyükre visszatelepítették ezzel jelentősen növelve a populáció egyedszámát. A nemzeti parkokkal együtt dolgozó szervezeteknek, és a veszélyeztető tényezők mérséklésének hála sikerült az ismert állomány nagyságát megháromszorozni kevesebb mint 5 év alatt. Ha a már elért eredményeket sikerül fenntartani, akkor ez a pozitív tendencia tovább folytatódhat. Ehhez azonban anyagi támogatásra, és lelkes természetvédők jelenlétére van szüksége a nemzeti parkoknak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fényszennyezés természetvédelmi vonatkozásai különös tekintettel az Aggteleki Nemzeti Park denevérállományára(2010-10-22T08:40:15Z) Somodi, Helga; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar• Somodi Helga • Természetvédelmi mérnök Bsc (levelező) • Dr. Antal Zsuzsanna egyetemi tanársegéd • A fényszennyezés természetvédelmi vonatkozásai különös tekintettel az Aggteleki Nemzeti Park denevérállományára • Sajnos hazánkban a fényszennyezés problémaköre még egyáltalán nem jelent meg a köztudatban, sőt mondhatni hogy egyre inkább elterjedőben vannak azok a típusú utcai lámpák melyek minden eddiginél fényesebben és iránytalanul szórják fényüket. Ha olyan helyen, irányban és időszakban világítunk, ahol és amikor a fényre nincs szükség, vagy kevesebb megvilágítás is elég lenne, akkor feleslegesen fogyasztunk energiát, tehát ez környezetszennyezés. A fényszennyezés egy nagyon összetett jelenségkör, ide sorolható az eltékozolt energia, birtokháborítás fénnyel, az élővilág zavarása, az éjszakai égbolt fénye, és amit a hétköznapi ember leginkább tapasztalhat az a káprázás, közúti fényszennyezés. Dolgozatomban az élővilág zavarása kerül a középpontba, ezen belül is leginkább az Aggteleki Nemzeti Park denevérállományának vizsgálata. Bemutatom, hogy milyen mértékben és hogyan hat a fényszennyezés az épületlakó denevérkolóniákra. Úgy gondolom, hogy hazánkban a megoldás érdekében több fényszennyezéssel kapcsolatos jogszabályt is létre kellene hozni, illetve tiltani például a higanygőzlámpák és a lézerfények használatát. Fontos lenne a lámpák leárnyékolása, hogy a fény kizárólag a megvilágítandó felületet érintse. A kulturális örökség védettsége alatt álló épületeket és templomokat is jóval kisebb mértékben kellene megvilágítani. A világítótesteket szakszerűen kellene elhelyezni, működtetni, így jelentősen csökkenthetőek lennének a világítás negatív hatásai, és közben még energiát is takaríthatnánk meg. Az élővilág megőrzése érdekében nagyon fontos lenne, hogy a nemzeti parkok és az önkormányzatok együtt működjenek, és a személyes kapcsolattartás jelen legyen közöttük. Mindezek mellett véleményem szerint nagyon fontos lenne a városlakó emberek tájékoztatása, felhívása erre a problémára, hogy környezetünkön és ezáltal saját magunkon is segíthessünk. • Kulcsszavak: fényszennyezés, épületlakó denevérkolóniák, Aggteleki Nemzeti Park, élővilág zavarása • A dolgozat 72 oldalas • Készítés éve: 2010Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fokgazdálkodás múltja és jelene Pély és Nagykörű települések bemutatásán keresztül(2010-11-11T07:14:43Z) Ócsai, András; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarNapjainkban kezdik felismerni, hogy a nem megfelelő tájhasználat, a környezetünk szennyezése, az őseink által alapvető evidenciának tekintett „tájtisztelet” jelenkori mellőzése, a vidék pusztulása erős összefüggése ket mutat a mai kor öntörvényű, erőltetett, alkalmazkodásképtelen gazdálkodási/tájhasználati formáival, aminek következtében az emberiség egy ökológiai, társadalmi katasztrófa irányába lohol. A probléma az, hogy önmagában a fenti tény felismerése nem oldja meg a tarthatatlan helyzetet, azonban a változtatás nehéz, elsősorban a jelenkori tulajdon- és érdekviszonyok, illetve a berögzült megszokások miatt. Jó példa erre az Új Vásárhelyi Terv, amelynek tervezése során még egy komplex árvízvédelmi, vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi programról volt szó, melyben egyik szakterület sem élvezett prioritást. Napjainkban az Új Vásárhelyi Tervre kizárólag árvízvédelmi programként tekintenek, a többi, ugyanolyan fontos szakterület lemorzsolódott a Tisza menti vidék ökológiai, társadalmi problémáit tovább erősítve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Geotermális fejlesztések környezetvédelmi és gazdasági fenntarthatóságának vizsgálata egy megvalósult turisztikai célú beruházás gyakorlati példája alapján(2012-12-03T09:43:41Z) Antal, Zsuzsanna; Fazekas, István; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA fosszilis energiahordozók készleteinek csökkenése, ezzel párhuzamosan azok árának növekedése, felhasználásuk környezetkárosító mivolta valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek és megoldatlan problémák miatt a megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább előtérbe kerül. A kimagasló geotermális adottságokkal rendelkező Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. által üzemeltetett fürdőkomplexum esetében a környezetvédelmi és gazdasági szempontok nyomán olyan geotermális fejlesztésekre került sor az elmúlt években, ami jó gyakorlatként nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. A hajdúszoboszlói gázmotor-beruházás jelentőségére munkám során figyeltem fel, nemzetközi projektek menedzsereként ugyanis több megújuló energetikai fókuszú - az Európai Bizottság által meghirdetett Intelligent Energy-Europe, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap INTERREG IVC programjából finanszírozott - partnerségi projekt előkészítésében és lebonyolításában vettem részt a korábbiakban, illetve veszek részt jelenleg is. E projektek alkalmával lehetőségem nyílt az energetikai fejlesztések terén számos európai jó gyakorlatot megismerni. Ezek között mindenképpen kiemelkedő, hogy hazánkban, ezen belül is szűkebb térségünkben, az Észak-alföldi régióban is vannak olyan beruházások, melyek európai jelentőséggel bírnak. A hazai jó gyakorlatok közül a nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre számot tartó hajdúszoboszlói gázmotor-beruházást igyekeztem bemutatni szakdolgozatomban. A téma megalapozásához áttekinttetem azokat a releváns szakirodalmi forrásokat, amelyek a megújuló energiaforrások jelentőségével, azok csoportosításával foglalkoztak. A megújuló energiaforrások között kiemeltem a kifejezetten a geotermális energiával foglalkozó szakirodalmi forrásokat, és kitértem azoknak a forrásmunkáknak az áttekintésére is, amelyek hazánk lehetőségeit tárgyalják a geotermális energia hasznosítása terén. A beruházás jelentőségének alátámasztása érdekében dolgozatomban ismertettem a fürdőkomplexum történetének legfontosabb mozzanatait és a gázmotor-beruházás időbeli ütemezését egyaránt. A beruházás minél alaposabb bemutatása érdekében ismertettem a gázmotoros technológia műszaki megoldásait, és kitértem a hő- és villamosenergia-előállítás alakulására vonatkozó adatok elemzésére is. Dolgozatomban igen hangsúlyos szerepet szántam a beruházás környezetvédelmi hatásainak elemzésére, mivel ezek a hatások döntő módon befolyásolják egy beruházás hosszabb távú környezetvédelmi fenntarthatóságát. A környezeti fenntarthatóság elemzésén túl célom volt az is, hogy a fejlesztések gazdasági fenntarthatóságát is igazoljam, hiszen a beruházások jelentős anyagi vonzata miatt a legtöbb esetben ez igen fontos érv a környezetvédelmi fejlesztések tervezésekor. A gazdasági és környezetvédelmi elemzések alapján egy átfogó helyzetértékelést is készítettem, bemutatva a gázmotor-beruházás környezetvédelmi és gazdasági létjogosultságát. A beruházást érintő legfontosabb következtetéseim között kiemeltem, hogy valóban indokolt fejlesztésről volt szó, melynek továbbgondolása jelentős környezetvédelmi, és természetesen gazdasági haszonnal is járhatna mind a fürdőkomplexum, mind pedig Hajdúszoboszló városa számára. Javaslataim között kiemeltem a települési önkormányzat geotermális energia felhasználására vonatkozó távlati terveinek a támogatását. A tervek alapján olyan geotermális erőmű létesülhetne Hajdúszoboszlón, amely a középületeken kívül magánlakások hőenergia-igényét is fedezni tudná a meglévő távfűtés-hálózat infrastruktúráján keresztül. A távlati fejlesztését jelenleg jogszabályi és pénzügyi akadályok gátolják, melyek elhárításával új út nyílhat a jövőbeli fenntartható növekedési beruházások előtt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gőtefelmérés Záhony és környékén(2007-10-03T12:56:29Z) Szakács, Levente; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA kétéltűek vizsgálata jelentős természetvédelmi feladat. Ez az állatcsoport az elmúlt évtizedekben ugyanis a többi gerinces osztályoktól eltérően fokozottabb mértékben tűnik el. Az elmúlt évtizedekben egyre több olyan környezetet károsító tényező jelent meg, melynek hatása nem kedvez a kétéltű fajok fennmaradására. Magyarországon a kihalás közvetlen veszélye nem fenyegeti a gőtéket, azonban még a komolyabb problémák megjelenése előtt meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyekkel megelőzhető a gőték állományának csökkenése. Az ország keleti részén Záhonyban készítettem felmérést a gőték előfordulásáról, három különböző területen, melyek ideális helyek a kétéltűeknek és azon belül a gőtéknek. Ezek a területek a homokbánya területe, a gát és a város közötti terület, valamint a tiszai holtág térsége. A vizsgálat időpontjaiban az időjárás kedvező volt. Kétféle módszerrel végeztem a gőték előfordulásának vizsgálatát. Az egyik módszer a csapdázás, a másik pedig a vizuális keresés volt, melyet nappal és szürkület után lámpázással végeztem. A módszerek hatékonyságát az eredmények igazolják. A csapdázás módszerével a kései kihelyezés miatt gőtét nem sikerült fognom, de a csapda jó vizsgálati eszköz lehet, mert a külső konzulensemmel eredményesen alkalmaztam. A vizuális keresési módszer egyszerű és hatékony. Ennek az alkalmazásnak a használatával a zavarás nagyon minimális az élőlények és a környezet szempontjából, és mindezek mellett még hatékonyan tudjuk alkalmazni a gőték egyedeinek előfordulási vizsgálatát. A homokbányánál 6 db, a gát és a város között szintén 6 db, míg a tiszai holtágnál pedig 3 db pettyes gőtét figyeltem meg 2006. augusztus 21 - 2006. október 11 között. Szeretném ismertetni a következtetéseim és javaslataim a megfigyelt térségekre. A vizsgált területek egyik legnagyobb gondja a környezetben lerakott szemét problémája. Ezt a problémát csak az itt lakók segítségével lehetne megoldani. Ez azért lenne a város lakóinak a tudatos feladata, mert ők élnek ebben a térségben, és az ő érdekük kell hogy legyen az, hogy legalább a saját környezetük ne szenvedjen a saját szemetünktől. Továbbá nagy hangsúlyt kellene fektetni a természetvédelmi ismeretterjesztésre. A helyi újságban történő természetvédelmi ismeretterjesztő cikkek közlése mind a gőték és mind a helyi élőlények iránti tudatformálást elősegítené. Ha lehetőségem lenne arra, örömmel közölnék ilyen jellegű cikkeket az újságban. A gőték rendszeres felmérésével a faj változásait figyelemmel lehetne kísérni, és így még a veszély előtt fel lehetne készülni a különböző mentési programok előkészítésére. A felmérések kapcsán megfelelő adathalmaz lenne a térségről, mellyel a faj országos elterjedését pontosítani lehetne.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyalogakác allelopatikus hatásvizsgálata és terepi megfigyelése a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szabolcsveresmart község tiszai árterületén(2011-10-21T09:40:05Z) Nagy, Ágota; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarMint minden fajnak, a növényeknek is a legfőbb célja a terjeszkedés és az önnön reprodukció. Ha egy faj adott területen nagy előnyre tesz szert, és ez által dominánssá válik, könnyen inváziós fajjá alakulhat. Az ilyen növényi inváziók jelentősen befolyásolják a helyi életközösségeket, átalakítják a társulásokat. Helyi jelentőségű fajok tűnhetnek el a területről, amelyek akár az élőhely teljes megváltozását okozhatják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az illegális fakitermeléssel érintett erdőterületek természetvédelmi(2010-01-18T11:38:53Z) Kacsándi, László; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom témája a falopással érintett erdők természetvédelmi problémái. Vizsgálatom során két erdőrészletet hasonlítottam össze. Az egyiken tervszerű erdőgazdálkodást folytatnak az erdőtulajdonosok, a másik erdőterület a falopások során károsodott. Vizsgálatom elsősorban a faállományra, az aljnövényzetre, és az itt élő állatokra terjedt ki. Megállapítottam, hogy az illegális fakitermeléssel sújtott erdőkben megszűnik a fák uralkodó szerepe, helyüket átveszik a cserjék és a gyomtársulások. A falopással egy időben egyes növény és állatfajok élettere beszűkül, esetleg ezáltal veszélyeztetetté válhatnak, a biológiai sokféleség is sérülhet. A lopással károsított erdők nem töltik be funkciójukat, mivel kevés a lombkorona, így nem termelnek elég oxigént, nem kötnek meg szennyezőanyagot, nem javítják a klímát, talajvédelmi szerepük csekély, a zaj elleni védelmet nem biztosítják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Keresztes vipera állományának felmérése(2007-09-20T12:39:02Z) Czeily, Enikő; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarManapság a hüllők számának csökkenése világtendencia, ami több okra vezethető vissza. Szerepet játszik ebben az élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, a túlzott vegyszerhasználat, az emberi kegyetlenség, a sportból történő gyilkolási vágy. Mindez a tudatlanságnak, a helytelen nevelésnek köszönhető, hiszen a hüllők az egyik legkevésbé ismert állatcsoportot alkotják. Így napjainkban nagy szerep hárul ránk, és a természetvédelemre, hogy ezeket a veszélyben lévő fajokat megőrizzük a jövő generációinak. Manapság egyre nagyobb szerepet kap a biológiai sokféleség megőrzése, melyben kulcsszerep hárul a kevésbé látványos, de a természetes életközösségekben fontos szerepet játszó fajokra, mint például a kígyókra. Ezek az állatok fontos részei a természetes életközösségeknek, a táplálékláncban a ragadozó és a préda szerepét is betöltik, fennmaradásuk tehát létfontosságú. Ezen okok miatt választottam szakdolgozatom témájaként egy hazánkban nem túl gyakori hüllő, a keresztes vipera (Vipera berus) állományának felmérését. Egy kérdőíves vizsgálatból pedig kiderülhet, hogy a faj milyen gyakori az adott területen, az emberek hogyan vélekednek róla, így a keresztes vipera természetvédelmi ismeretterjesztés keretében történő népszerűsítése is javasolható. Éppen ezért készítem szakdolgozatomat kérdőíves felmérés alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kisvízfolyások és időszakos állóvizek Anura állományának felmérése és védelmi lehetőségei Debrecen keleti külterületén(2008-01-07T09:10:34Z) Mátyás, Éva; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarMegfigyeléseim során lehetőségeimhez képest próbáltam az egyes fajok jelenlétét direkt és indirekt bizonyítékok alapján felmérni. A békák állományának felmérését a Varangy Akciócsoport kiadásában megjelent, a kétéltűek hang alapján történő monitorozásáról szóló kézikönyv mintájára végeztem. Emellett vizuális megfigyelést is alkalmaztam. Vizsgálatom elsődleges célja Debrecen keleti határától Haláp településig húzódó terület három kisvízfolyásának a farkatlan kétéltűállományának felmérése volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Létavértes település természetvédelmi helyzete, természeti és kultúrtörténeti értékei(2008-05-23T08:24:42Z) Árva, Nándor; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarLétavértes település közvetlen környezete a Hortobágyi Nemzeti Park Hajdúsági Tájvédelmi Körzetének része. A körzetről, mint egészről, annak természeti értékeiről néhány kiadványból, tudományos munkából a természetvédelmi őrszolgálat beszámolóiból tájékozódhatunk, azonban ismereteim szerint az egyes települések természeti értékeiről nem készültek tanulmányok kiadványok. Szakdolgozatommal e hiány pótlásához szeretnék hozzájárulni, és minél alaposabban feltérképezni Létavértes és közvetlen térsége természeti, és kultúrtörténeti értékeit. Dolgozatom első részében a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetet mutatom be, növény és állatvilágát. A Natura 2000 hálózatba Létavértes határában is több helyen jelöltek területeket, melyeket itt ismertetek. Nagyléta és Vértes települések összevonásával 1970-ben jött létre Létavértes község. Mindkét településrész történetének felidézésével az itt élők identitását kívánom erősíteni, abban bízva, hogy ezáltal is hozzájárulok ahhoz, hogy „sajátjaként” megőrzi az olvasó az itteni természetes élővilágot. A Hajdúsági-Délnyírségi Tájvédelmi Tájegység természetvédelmi őrszolgálatának négy évi, a védett természeti értékekre vonatkozó megfigyeléseit rendszerezem Létavértes környezete vonatkozásában, és bemutatom a település kultúrtörténeti értékeit, valamint a megőrzésükkel kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Ezt követően Létavértes állami és önkormányzati természetvédelmi szabályozását kívánom áttekinteni. Európai Uniós csatlakozásunk a természetvédelemben is hozott változást. Településünkön korábban a nemzeti park tervezte újabb területek állami védelembe vonását, amely nem valósult meg. E területeknek egy része ma már közösségi védelem alatt áll, a Natura 2000 hálózat tagja. E területek egy részén 2005. és 2006. években egy helyi civil természetvédelmi egyesület tagjaként megfigyeléseket végeztem, ennek eredményeiről itt kívánok beszámolni. A természetvédelmi egyesület eredményeiről, gondjairól, a továbblépés lehetőségeiről itt kívánom gondolataimat rögzíteni. Végezetül szeretném az ismeretterjesztés, bemutatás mikéntjére vonatkozó javaslataimat megosztani az olvasóval, abban bízva, hogy valamennyi állami, önkormányzati, vagy civil szervezet tagja, akár bármely természetvédelmileg elkötelezett állampolgár talál benne további munkája során hasznosítható ötleteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A létavértesi belvíztározó és környéke természetvédelmi jelentősége, különös tekintettel a farkatlan kétéltűekre(2008-05-26T07:17:39Z) Papp, Gábor; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatom középpontjában álló vizsgálatom alaphipotézise, hogy az általam vizsgált vizes élőhely bizonyos szempontból megfelelő, de vannak tényezők, amelyek veszélyeztetik a békákat. A vizsgálat kérdései, hogy mely tényezők befolyásolják károsan (emberi jelenlét, szemetelés, mezőgazdasági tevékenység; növényvédő szerek, műtrágyázás, talajművelés, időszakos vizes élőhelyek feltöltése, savasodás) ezt az élőhelyet, és az itt élő kétéltűeket, milyen fajok jellemzőek erre a területre, illetve mely környezeti tényezők esetleges javításával tehető jobbá a kétéltűek számára ez az élőhely természetvédelmi szempontok alapján. A fentiek alapján vizsgálati célkitűzéseim, illetve a tervezett vizsgálatok módszerei a következők: - az élőhely leírása, megfigyelése a veszélyeztető tényezők szempontjából - a területen élő békafajok feltérképezése, a hang alapján történő monitorozás módszerével és megfigyeléssel - a víz pH értékének, nitrogén és foszfor tartalmának vizsgálata - a víz hőmérsékletének vizsgálata