Szerző szerinti böngészés "Bagdi, Katalin"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A diszkriminációmentes munkadíjazás alapvető sajátosságai az Európai Unióban(2013) Bagdi, KatalinTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető A sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában(2016) Bagdi, KatalinTétel Szabadon hozzáférhető Az üzemi tanács mint önálló adatkezelő(2019) Bagdi, KatalinTétel Szabadon hozzáférhető diszkriminációmentes munkadíjazás alapvető sajátosságai az Európai Unióban(2013-07-30) Bagdi, KatalinWithout abstractTétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének uniós és magyar szabályozása a nemek közti egyenlő bánásmód relevanciájában(2013-02-01T09:40:35Z) Bagdi, Katalin; Nádas, György; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz egyenlő bánásmód követelményének teljesítését, mint célt, valamennyi nemzetközi szervezet zászaljára tűzte a 20. században, s ez alól az Európai Unió sem kivétel. Az egyes tagállamok is alkotmányos szintre emelték az egyenlő bánásmódhoz való jogot. Bár a témával több évtizede foglalkozik a szakirodalom, újra és újra bebizonyosodik, hogy az nem vesztette el aktualitását, sőt a 2008. évi gazdasági válsággal új lendületet kaptak a szabályozás újragondolását sürgető viták. A dolgozat a nemek közti egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós és hazai normákat elsősorban az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvére alkalmazandó szabályok tükrében vizsgálja. Ennek során elemezésre kerülnek a szükséges definíciókon túl az egyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó pozitív intézkedések is.Tétel Szabadon hozzáférhető A participációs jogok szerepe a munkaviszonybanBagdi, Katalin; Nádas, György; Bagdi, Katalin; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA munkavállalói részvétel hazai modellje és szabályanyaga mindig is vitákat generált a jogirodalomban, még ha abban egyfajta egységes álláspont alakult is ki, hogy az éppen aktuális szabályozás több ponton elhibázott. A joganyag – időállapotától függetlenül – mindig kritikák középpontjában volt, mely viták azonban a mai napig nem értek nyugvópontra, ugyanis abban már eltérnek az egyes álláspontok, hogy mi okozza a magyar üzemi tanácsi rendszer működési anomáliáit, illetőleg mi akadályozza ezen érdekképviseleti mód elterjedését, és abban is, hogy milyen módon kellene vagy lehetne ezt a tendenciát megváltoztatni. A kutatásom célja ezért alapvetően annak feltárása volt, hogy milyen okok húzódhatnak a munkavállalói részvétel hazai „népszerűtlensége” mögött. Ennek során az első hipotézisem az volt, hogy a munkavállalói részvétel anomáliainak oka az, hogy az üzemi tanács intézményével együtt előzmény nélküli, idegen test a magyar (munka)jogban. Második hipotézisként azt feltételeztem, hogy a hazai participációs rendszer azért nem működik megfelelően, mert nem került sor a munkavállalói részvétel, illetőleg az üzemi tanács által elérni kívánt célok meghatározására a szabályozás kialakítása során. Végül harmadik hipotézisként abból indultam ki, hogy a munkavállalói részvétel működőképességét az azt szabályozó joganyagban fellelhető, lényeges kérdéseket érintően felfedezhető belső ellentmondások, valamint joghézagok nagy száma gátolja. The Hungarian model and regulation of employee participation has always generated controversy in the legal literature, even if there was a common standpoint that many of the existing rules are inadequate. The regulation – regardless of its different text versions at specific points in time – has always been in the focus of critics which have yet to arrive to a resolution since the different opinions emphasize different reasons causing the anomalies of the Hungarian works council and blocking the spread of this form of employee representation and how this tendency should be or could be changed. Therefore, the main aim of my research was to explore the reasons behind the ‘unpopularity’ of the works council in Hungary. During this, I have looked for the most relevant critics of the relevant legal literature for guidance, with regard to which I have examined the domestic status of the participation and the works council in a preferably logical sequence. My first hypothesis during this examination was that the reason behind the anomalies of employee participation lies with the fact that, along the works council, it is an unprecedented, foreign body in the Hungarian (labour) law. As a second hypothesis, I have assumed that the domestic participation system does not function appropriately due to the fact that the aims of employee participation and works councils have not been determined during the establishment of the regulation. Finally, as a third hypothesis, I have assumed that the appropriate functioning of employee participation is obstructed by the internal contradictions and the great number of legal gaps found in the rules regulating it.Tétel Szabadon hozzáférhető sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában(2020-02-26) Bagdi, KatalinThe right to strike has been long recognized as an important labour right in the European countries protected by constitutions and international conventions on labour and social rights. However, these international conventions mainly contain mere declarations to only pursue the right to strike and do not have an effective protection mechanism. Nevertheless, in the last few decades a human rights perspective on labour law gained ground and thus international organizations and international courts started to derive labour rights like the right to strike from civil and political rights and therefore some of these labour rights enjoy the same level of protection as the first generation human rights. In its recent judgements, the European Court of Human Rights stated that the right to strike is protected under Article 11 of the European Convention on Human Rights and developed a case law on the requirements of a lawful strike action, secondary strike actions and the restrictions of the right to strike.Tétel Szabadon hozzáférhető The Future of Employees' Board-Level Representation in The European Union(2015) Bagdi, KatalinTétel Szabadon hozzáférhető üzemi tanács mint önálló adatkezelő(2019-07-20) Bagdi, KatalinIn most cases, the employer is the only one identified as a data controller in connection with employment relationships, even though other actors of employment such as the trade unions and the works councils also process data in relation to their activities carried out based on and in compliance with the Labour Code. Even so, while the data processing of the trade union does not raise any particular questions compared to other data controllers, issues do arise in connection with the works council. Works councils undeniably process the employees’ personal data in order to carry out their activities and fulfil their tasks, though without own assets and organisation separate from the employer’s, data processing of the works council could be attributed to the employer and considered as if it was the employer’s data processing, which would settle most of the possibly arising questions such as liability for infringing data protection rules. However, after the General Data Protection Regulation (GDPR) of the EU came into force in 2018, the definition of the data controller changed and includes now so-called “other bodies” as well, even if these bodies lack legal personality. Thus, the works council itself shall be considered as data controller which means that it must execute the obligations set in data protection rules. Despite the fact that based on the GDPR rules the works council shall be considered as data controller independent from other data controllers including the employer, this fact seems to be unknown for all relevant bodies, even for the data protection authority. Possibly because the works council is still thought to be a part of the employer’s organization and thus it is not obvious that the transfer of data between the employer and the works council is limited and conditional as they are two independent data controller, obliged to guard the employee’s relevant data even from one another. Hence, it is important to emphasize that the works council itself is an independent data controller in order to ensure a high level of protection for the employees. The aim of this paper therefore is to prove that the works council is clearly an independent data controller by analysing the relevant Hungarian and EU rules.