Szerző szerinti böngészés "Bai, Attila"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 135)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Comprehensive review of the distinctive tendencies of the diffusion of e-mobility in Central Europe(2023) Horváth, Gábor; Bai, Attila; Szegedi, Sándor; Lázár, István; Máthé, Csongor; Huzsvai, László; Zakar, Máté; Gabnai, Zoltán; Tóth, TamásTétel Korlátozottan hozzáférhető A fenntartható turizmus marketingjének vizsgálata magyarországi fogyasztók körébenTutor , Eszter; Bai, Attila; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témája a fenntarthatóság, és azon belül a környezettudatos turizmus. Mivel a világgazdaság 10%-a turisztikával kapcsolatos, ezért ez a rész is jelentősen számít a fenntarthatóság segítésében. A marketing felelőssége a megfelelő fogyasztói szokások kialakításában, és az emberek értékrendjének helyes irányba való terelése. Alternatív megoldások a szükséges energia megújuló forrásból való elállítására. A feltérképezett fogyasztási szokások alapján eljutva az egyén szemléletének módosítására, az új irányzatok (LOHAS) megismertetésére vonatkoznak. Arra keresem a választ, hogy látszólagos egyetértés ellenére, miért nem tud kialakulni egy hatékony és fenntartható életvitel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Algával történő sertéstakarmányozás gazdasági értékelése(2012-11-23T09:11:31Z) Horváth, Márta; Bai, Attila; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarSzakdolgozatom témája az algával történő sertéstakarmányozás gazdasági értékelése. Az utóbbi években robbanásszerűen megnövekedett takarmányárak gazdasági problémákkal jártak és szükségessé vált többek között új fehérjeforrások keresése. Tanulmányom során az alga,mint fehérjeforrás új perspektíva lehet a takarmányozásban. összetételét tekintve a szója növényhez hasonló, bár jóval kedvezőbb tulajdonságú. Elvi értékarányos ára 283 Ft/kg, igen értékes alapanyagról tesz bizonyságot. Önköltségi ára 144 Ft/kg, jóval alacsonyabb a szójáénál. Kizárólag elvi alapon vizsgáltam az alga takarmányozási jelentőségét hízókra vonatkoztatva, egy Hajdú-Bihar megyei sertéstelep adatait felhasználva. A szója helyettesítése algával költségmegtakarítást eredményez az adott telep takarmányreceptúrája esetén.További takarmányozási kísérletek elvégzése javasolt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az aprítottszalma alkalmazásának komplex értékelése a hazai lótartásban(2010-04-27T09:25:42Z) Pampuch, János; Bai, Attila; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarHazai lovardákban alkalmazott alomanyagok összehasonlítása, és a darált,portalanított,préselt szalma alom vizsgálata.A darált szalma alomból keletkezett trágyából biogáz képződése közben, a lovarda saját energia szükségleteinek kielégítésére fordíthatja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aspects of Food Security, Energy Security, and Environment: A Macroeconomic Approach to SustainabilityIgbeghe, Christian Barika; Bai, Attila; DE--Gazdaságtudományi KarThis study employed the use of cluster analysis to analyze the price relationship between food, energy, and carbon emission in 18 selected countries categorized into five clusters based on their major primary energy sources namely RES, Oil, Nuclear, Coal, and Natural gas. The result of the analysis revealed the relationship between food and energy prices. Notably, the nuclear and RES clusters identified with low carbon energy sources recorded the highest energy prices in transportation and electricity, also the highest food price index was observed in the nuclear cluster while the RES cluster also scored higher food prices compared to their fossil counterparts like coal and natural gas. Summarily the study found that low-carbon energy clusters have higher food prices and energy prices compared to high-carbon energy clusters.Tétel Szabadon hozzáférhető Attitude toward and Awareness of Renewable Energy Sources: Hungarian Experience and Special Features(2021) Szakály, Zoltán; Balogh, Péter; Kontor, Enikő; Gabnai, Zoltán; Bai, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az akác és nemesnyár állományok fatermésének és értékének vizsgálata(2008-10-22T07:57:55Z) Sipos, Ákos; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA dolgozat az akác és nemesnyár állományok fatömegének növekedésével, és az ehhez kapcsolódó érték megállapításával foglalkozik. Célom, hogy a vágásérettségi kort a jövedelmezőség alapján lehessen meghatározni. Szakirodalmi hivatkozások segítségévek általános jellemzést és leírást tartalmaz az erdőértékszámításról és az említett két fafajról. Elkülönítettem a hagyományos erdőgazdálkodást és az energetikai ültetvényeket. Mind a két hasznosítási módot elemeztem, és a jövedelemtermelő képességüket összevetettem. Az akácot 10-20-30-40 éves korokban vizsgáltam, és így számítottam egy évre eső jövedelmet jó-közepes-gyenge fatermőképességű állományok esetén. Nemesnyárnál az Óriásnyár és Olasznyár típusokat elemeztem hasonló módon. Külön vizsgáltam az energiaültetvény jövedelmét is. Következtetésként elmondható, hogy a jó termőhelyeken álló akác és nemesnyár állományok vágásérettségi korát lejjebb kell szorítani, hogy a jövedelmezősége a kiaknázható lehetőségeknek teljes mértékben eleget tegyen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az üzemanyag-árváltozás gazdasági értékelése, különös tekintettel az LPG-reBődy, Zoltán Ádám; Bai, Attila; DE--Gazdaságtudományi KarAz "Az üzemanyag-árváltozás gazdasági értékelése, különös tekintettel az LPG-re" című szakdolgozatom elsőkörben átfogó áttekintést nyújt a napjainkban is használatos üzemanyagok összehasonlítására vonatkozóan. Ezen felül részletesen kifejtésre kerül a hazai és globális gépjármű szerinti üzemanyagmegoszlás, a hazai üzemanyagárképzés, illetve az elmúlt egy év üzemanyagárváltozásai Magyarországon. A dolgozatnak alapvetően három célkitűzése volt. Elsőként szerettem volna választ kapni arra a feltevésre, miszerint van e összefüggés a világpiaci olajár, az itthoni üzemanyagárak és a dollár/forint árfolyama között. Másrészt nagyon érdekelt, hogy az autó felhasználóknak - különösképp az ingázó munkavállalóknak - mi lenne az ár plafon, ami fölött már fontolóra vennének egy alternatív közlekedési eszköznek a használatát. Ezeken kívül pedig szerettem volna megvizsgálni, hogy kik azok a személygépjármű tulajdonosok - ugyanúgy kiemelve az ingázókat - akiknek érdemes lenne fontólóra venni egy LPG gáz üzemanyagrendszernek a beépítését és hogy ez a fajta befektetés milyen feltételek esetén is térülne meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biodízel és bioetanol mikro- és egyes makrogazdasági hatásainak elemzése(2009-07-29T09:17:35Z) Jobbágy, Péter; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA világ energiafelhasználása folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben emelkedik, azonban a hagyományos energiahordozók csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, és egyre fogynak. Mind a közép, mind a hosszú távú előrejelzések, valamint az eddigi tapasztalatok is növekvő szerepet jósolnak az újonnan, illetve újra felfedezett megújuló energiaforrásoknak. Ebben lehet szerepe a bioüzemanyagoknak is, bár most még csak elenyésző mértékben. Az úgynevezett második generációs bioüzemanyagok elterjedésével azonban ez az arány számottevő mértékben nőni fog.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biodízel gyártása során keletkező melléktermékek hasznosítási lehetőségei(2009-02-23T09:01:00Z) Papp, Róbert; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarHazánkban, a biodízel esetében a 4,4 térfogatszázalékos bekeverési arány 118 ezer tonna biodízel üzemanyagcélú felhasználását jelenti 2008-ban, a 2010. évi indikatív cél eléréséhez pedig 183 ezer tonna biodízel bekeverésére lesz szükséges.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bioetanol alapanyag termelés technológiai és gazdasági kérdései(2009-03-02T10:34:35Z) Szabó, Szilvia Rita; Bai, Attila; Sulyok, Dénes; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarAz iparilag fejlett országokra az élelmiszer túltermelés jellemző és évről-évre egyre több energiát használnak fel, melynek túlnyomó többsége fosszilis. A növényi eredetű folyékony energiahordozók szerepe és fontossága a jövőben erősödni fog. Elemzésünk helyszíne az Észak- alföldi régió, mely az agrárgazdaság szempontjából számos kompetitív előnnyel rendelkezik, köztük éghajlati és talajtani adottságai, ebből kifolyólag sokféle növény termesztését teszik lehetővé. A kukorica az egységnyi termőterületen az egyik legnagyobb energiát megtermelő növény. Vetésterülete a legnagyobb 2007-ben 279.416 ha-on 1.974 ezer tonna kukorica termett. Felhasználási formái: takarmány (szarvasmarha, sertés, baromfi), élelmiszer, ipari (üzemanyag, keményítő, édesítő, fogyasztási alkohol) és export jellegű. A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma kiterjedt kutatási tevékenységet folytat a bioetanol alapanyag, illetve az alapanyag feldolgozása tekintetében. A kutatási eredmények alapján a felhasznált alapanyagok közül legjelentősebb a kukorica. A régióban nagy területen termesztenek kukoricát, amely a létesülő bioetanol gyárak alapanyagának nagy részét adni fogja. Két gazdasági évet vizsgáltam meg a bioetanol alapanyag előállítás szempontjából 2006 és 2007-es évet. 2007-ben öntözött és szárazgazdálkodásos szcenáriót is figyelembe vettem. A vizsgált két gazdasági év ökológiai szempontból eltért egymástól. 2006-ban kedvező csapadék ellátottság volt jellemző. 2007-ben a hozamokat kedvezőtlenül befolyásolta az aszály. Az értékesítési árakat meghatározta, hogy 2006-ban kínálati, míg 2007-ben keresleti piac volt jellemző. A kedvező piaci ár 2007-ben ellensúlyozta a hozamkiesést. Mindkét évben a termesztés jövedelmező volt. A támogatások jövedelemképzőként funkcionáltak.Az időjárási szélsőségek valószínűségének növekedése, valamint a költség-jövedelem vizsgálatok eredményei miatt javasoljuk, hogy a táblák öntözhetővé tételét ahol lehetséges. Vizsgálataimat kiterjesztettem a bioetanol előállítás költségeire is. Ezek alapján – bioetanol alapanyag és gyártási költségek elemzése – meghatároztam, hogy a „tiszta” etanollal működő gépjárművek többlet beruházási költsége hány km megtétele esetén térül meg évente és a teljes üzemidő alatt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bioetanol- és biogáz-üzemek együttes méretezése(2013-12-20T09:48:20Z) Makai, Brigitta; Bai, Attila; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarKutatásom során a témámhoz kapcsolódó szakirodalmakban található és a magyarországi biogáz és bioetanol-üzemekről megjelent folyóiratokban, újságcikkekben szereplő üzemi adatokat használom fel. A szükséges paraméterek begyűjtésével kapacitástervezést, majd az önköltségben elérhető megtakarítás mértékének, illetve összegének számítását végzem el.Tétel Szabadon hozzáférhető Biofuels and Their Co-Products as Livestock Feed: Global Economic and Environmental Implications(2016) Popp, József; Harangi-Rákos, Mónika; Gabnai, Zoltán; Balogh, Péter; Antal, Gabriella; Bai, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető A biogáz-üzem gazdasági értékelése a HAGISZ Mezőgazdasági Zrt.-nél(2009-03-02T12:54:15Z) Papp, Mária; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarA diplomamunkám témaválasztását az a cél motiválta, hogy az állattenyésztési melléktermékek problémáinak részletesebb elemzésével, és a biogáz-üzemmel, mint megoldási lehetőséggel bebizonyítsam, hogy a környezetünk védelme és az állattenyésztés nem összeférhetetlen egymással.Jelen esetben a Halmajon működő HAGISZ Mezőgazdasági Zrt. esetét mutatom be, és az ő nehézségeikre keresek megoldást.A vizsgált mezőgazdasági üzem alapanyagbázisának és energia szükségletének feltérképezését végeztem el, majd az alapanyagok minőségéhez igazodó biogáz-technológiát választottam ki. Ezt követően történt az üzem méretezése, optimális elhelyezése. A tervezett biogáz-üzem esetében gazdasági értékelést hajtottam végre beruházás elemzés és érzékenységvizsgálat segítségével. A számításaim alátámasztották, hogy van jövője az üzem megépülésének, félszáraz, mezofil eljárás keretein belül. A keletkező biogáz hasznosítása villamos energia és fűtés formájában történik. A jó minőségű biotrágya pedig a vállalkozás saját földjeire kijuttatott.Tétel Szabadon hozzáférhető Biomass Potential and Utilization in Worldwide Research Trends - A Bibliometric Analysis(2022) Sertolli, Ardit; Gabnai, Zoltán; Lengyel, Péter; Bai, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető A biomassza és a közlekedési infrastruktúra hazai kapcsolatai(2014-05-12T07:36:07Z) Rékó, Tamás; Bai, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA biomassza kapcsolódása a közúti infrastruktúrához. Közutakon keletkező biomassza felhasználása a közúti üzemeltetésben és az út építés gazdasági vizsgálata a energiaültetvények létesítése kapcsán.Tétel Szabadon hozzáférhető Biomassza-energetikai technológiák(Debreceni Egyetem, 2014) Bai, Attila; Grasselli, Gábor; Szendrei, JánosTétel Korlátozottan hozzáférhető A biometán előállításának gazdasági elemzése esettanulmány segítségével(2010-05-13T08:07:17Z) Juhász, Ilona Lilla; Bai, Attila; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarBiogáz tisztításTétel Korlátozottan hozzáférhető A bioüzemanyagok elterjedését befolyásoló közgazdasági szabályozás, különös tekintettel a hazai viszonyokra(2010-05-10T15:56:54Z) Szekeres, Tamás Zoltán; Bai, Attila; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA jelenlegi biodízel-gyártás drágább alapanyagból, de kisebb energiaigény mellett, míg a jelenlegi bioetanol-gyártás olcsóbb alapanyagból, de magas beruházási és energiaköltséggel valósul meg. Ez mindkét esetben a biokomponensek magas költségéhez vezet. A mennyiségi és gazdaságossági problémákra igazi megoldást a jelenleg még csak kísérleti fázisban lévő, úgynevezett második generációs bioüzemanyag-gyártási technológiák jelenthetnek. A bioüzemanyagok elterjedésének egyik lényeges feltétele, azok forgalmazásához szükséges jogi és egyéb gazdaságossági feltételek megteremtése. A bioüzemanyagok piaci forgalmazása gazdasági szempontból önmagában nem indokolt, ezért szükséges megfelelő jogi eszközökkel a forgalmazókat, felhasználókat érdekeltté tenni. Figyelemmel arra, hogy Magyarország az EU tagja, a szabályozásnak több szinten kell megvalósulnia. Részben az EU-nak, részben az EU rendelkezéseinek és irányelveihez igazodó hazai szabályozásnak kell olyan jogi környezetet kialakítani, amely révén a bioüzemanyagok előállítása, forgalmazása és felhasználása megfelelő teret kap. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek keretében a tagállamoknak: – a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb politikai intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – tagállami összesített nemzeti célértékét kell megállapítaniuk; - az ezen összesített nemzeti célérték elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket, beleértve a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti együttműködést, a tervezett statisztikai átruházásokat vagy közös projekteket, a meglévő biomasszaforrások fejlesztésére és új biomasszaforrások különféle célokra való felhasználására vonatkozó nemzeti politikákat, a követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket kell megtenniük. Ezen intézkedések egyik lényeges eleme az engedélyezési eljárások felülvizsgálata, melynek célja, hogy minden tagállamban objektíven, átlátható módon és diszkriminációmentesen folyjanak az engedélyeztetési folyamatok, valamint egyszerűsített szabályok vonatkozzanak a kiskapacitású beruházásokra. Az adózási szabályok közül a bioüzemanyagok tekintetében az adókedvezmények alkalmazására vonatkozó speciális szabályok a legfontosabbak. Az uniós szabályozási keretek viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a bioüzemanyagokkal kapcsolatos célok teljesítése érdekében szükséges tagországi szabályozásnak, így a nemzeti szabályozások széles skálája alakult ki. Uniós szinten érvényesül az a törekvés, mely a szabályok sokfélesége helyett ezek egymáshoz való közelítését tűzi ki célul. A tagállamok gyártói támogatásokkal, adókedvezménnyel, adódifferenciálással, forgalmazási kötelezettség bevezetésével vagy ezek kombinációjával ösztönzik a bioüzemanyagok elterjedését. Az Energiaadó Irányelv napirenden lévő módosítása már olyan adóstruktúrát javasol, melyben az üzemanyagok minimális adómértéke egy energiatartalomra és egy széndioxid-kibocsátásra vetített részből állna. A biokomponensek adója az alacsonyabb energiatartalom és széndioxid-rész alóli mentesülés miatt alacsonyabb lenne. Javaslatként merült fel, hogy az alacsony biokomponens-tartalmú üzemanyagok esetében a jövedéki adótétel meghatározásakor gyakorlatilag eltekintenének a biokomponens mennyiségétől, és az adót úgy határozzák meg, mintha csak fosszilis üzemanyag lenne. Azaz az energiatartalomra vetített adót a benzin/gázolaj (magasabb) energiatartalma alapján kellene meghatározni, és a biokomponens részre is kalkulálni kellene a széndioxid-kibocsátásra számított adót. Az még nem ismert, hogy milyen biotartalomig kellene ezt a szabályt alkalmazni. A javaslattal kapcsolatban az alábbiak fogalmazhatók meg: - Egy ilyen megoldás azzal járna, hogy az alacsony biotartalmú üzemanyagok adója kismértékben magasabb lenne az eredeti javaslathoz képest (azaz ha minden komponenst külön figyelembe vennénk), ugyanis a biokomponens is fosszilis üzemanyagként adózna. - Az adminisztrációt mindenképpen csökkentené, ugyanis ezen üzemanyagok esetén nem függene az adómérték a bekevert biokomponensek konkrét arányától. - Az irányelvben szereplő adóstruktúra ösztönző lenne a magasabb biotartalmú üzemanyagok forgalmazására. Ezen kívül előnyt jelenthet azon országokból származó üzemanyagoknak, ahol a szabványok adta kereteken belül magasabb biobekeverési kötelezettséget írnak elő (feltételezve, hogy nem kevernek külön minőséget az exportpiacokra). A javasolt megoldásban ez a hatás a meghatározott biokomponens-arányig nem jelentkezne, ennek elérésekor azonban ugrásszerűen csökkenne az adó mértéke.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Change of real and simulated energy production of certain photovoltaic technologies in relation to orientation, tilt angle and dual-axis sun-tracking. A case study in Hungary(2018) Zsiborács, Henrik; Bai, Attila; Popp, József; Gabnai, Zoltán; Pályi, Béla; Farkas, István; Hegedűsné, Baranyai Nóra; Veszelka, Mihály; Zentkó, László; Pintér, Gábor