Szerző szerinti böngészés "Bihari, Erika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 44)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A becsület és a jóhírnév polgári jogi védelmeKovács, Noémi; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a személyiségvédelmet, személyiségi jogokat, a becsület és a jó hírnév védelmét fejtem ki több szempontot figyelembe véve. A becsület és a jó hírnév védelme különböző aspektusokban is vizsgálatra került. A téma kifejtése során kitérek a közéleti szereplőkre, a sajtó-helyreigazításra, valamint a halál utáni személyiségvédelemre is. Számos bírói gyakorlatot is részletezek a dolgozat során, ezzel színesebbé téve a témakört. Dolgozatomban a közelmúlt és a napjainkban történt esetek is említésre kerülnek. A személyiségi jogok és a személyiségvédelem szolgált a dolgozat alapjául. Ezen jogok talpköve alapján fejtettem ki a becsület és a jó hírnév védelmét.Tétel Szabadon hozzáférhető A békéltető jogintézménye, a békéltető testületi eljárás fejlődése hazánkban(2017) Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető A deliktuális felelősség alapelemei, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség speciális szabályairaAntal, Aliz; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom a szerződésen kívüli okozott károkért való felelősség, másnéven a deliktuális felelősség általános és egy speciális felelősségi alakzat, a veszélyes üzemi felelősség szabályainak részletes elemzésén alapszik. A dolgozatomat úgy építettem fel, hogy elsőkörben a kártérítési felelősség általános és közös szabályait, majd a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károkat szabályzó normákat ismerje meg az olvasó. A dolgozatom témájaként mindenképpen egy olyan jogterületet szerettem volna választani, amely közel áll az érdeklődési körömhöz és egyaránt egy gyakori jelenségnek is mondható az emberek életében. Így esett a választásom erre a témára, hiszen biztos vagyok benne, hogy a társadalom napi szinten szembesül olyan károkozással, mint például egy gépjármű vagy különböző gépi meghajtású berendezések által okozott kár. Véleményem szerint az élet bárhol és bármikor ilyen helyzetbe sodorhatja az embert, így fontosnak tarottam ezt a polgári jogterületet alaposabban megismerni és áttanulmányozni. Dolgozatom érdemi részében részletesen kitérek a deliktuális felelősséget megalapozó körülményekre, az okozott kár megtérítésének módjára és eszközeire, a kármegosztás altalános és közös szabályaira, majd a veszélyes üzemi alakzat létrejöttének feltételeire, a felelősség alóli mentesülés normáira, végezetül pedig a kármegosztás speciális szabályozására. A dolgozatom célja az, hogy egy átfogó képet alkossak erről a jogintézményről és annak egyik legismertebb esetéről.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói kollektív érdekvédelem új irányai az Európai Unióban és Magyarországon(2019) Hajnal, Zsolt; Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető A gondnokság alá helyezés gyakorlati dilemmáiPajti , Ildikó; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA polgári jog egyik legérzékenyebb területét a cselekvőképesség korlátozásával összefüggő jogintézmények, különösen a gondokság alá helyezés jelenti. Ennek az egyik legkiemelkedőbb oka az, hogy ezen intézkedések közvetlen hatással vannak az érintett személy autonómiájára, önrendelkezési jogára, illetve az emberi méltóságára. Ebből következtethetünk arra, hogy a gondokság az alapvető emberi jogok területét is nagymértékben érinti, ugyanakkor éppen ezen alapjogok védelmében jött létre azzal a célitűzéssel, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson azon emberek számára, akik mentális vagy pszichés állapotukból adódóan tartósan vagy időszakosan nem képesek ügyeik önálló intézésére. A gondokság alá helyezés eljárásának elméleti, illetve gyakorlati aspektusainak vizsgálata arra terjed ki, hogy hogyan változtak az évek során, valamint milyen módon felnek meg a velük szembe támasztott követelményeknek, mint nemzetközi, mint a magyar szabályozás területén. Ezen túlmenően a gondokság alá helyezés során felmerülő dilemmák feltátására tettem kísérletet, különös tekintettel a bíróság és az igazságügyi orvosszakértő szerepére. A dolgozat szerkezeti felépítése alapján két részre osztható, az első rész egy történeti áttekintést nyújt a gondokság intézményének fejlődéséről, a második rész pedig alapos részletességgel bemutatja, a hazai jogi szabályozást, különös figyelmet fordítva a Ptk. aktuális rendelkezéseire.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jó hírnév védelmének szabályai a polgári jogbanKoncz , Zsüliett; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA mai modern társadalomban a személyiségi jogok védelme kiemelkedő fontossággal bír. A személyiségi jogok védelmének egyik lényeges aspektusa a jó hírnév védelme, amely nemcsak jogi, hanem erkölcsi kérdéseket is felvet. Ma különösen fontos téma a jó hírnév védelmének kérdésköre, mivel az internet és a közösségi média is tért hódít a félreértéseknek vagy akár a valótlan állításoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy a személyiségi jogok így a jóhírnév védelme nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket is megilletik. Ugyanakkor míg a természetes személyek esetében személyiségi jogok védelméről beszélhetünk, addig a jogiszemélyek számára személyhez fűződő jogok biztosítottak. A jó hírnévhez való jog alapvető személyiségi jog, amely biztosítja, hogy senkit ne érjenek valótlan vagy sértő tényállítások, amelyek negatívan befolyásolják társadalmi megítélését az adott jogalanynak. „A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.” A jó hírnév sérelmét jelentik különösen a valóságot meghamisító olyan tényállítások, adatközlések, amelyek hátrányosan befolyásolják a személy objektív társadalmi értékelését. A bírói gyakorlatban a jó hírnév megsértése a jogsértés súlyosságától és a sértett személy társadalmi helyzetétől függően kerül megítélésre. A bírók külön figyelmet fordítanak arra, hogy a közölt információk valódiságát és azok társadalmi hatását is mérlegeljék.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jó hírnév védelmének szabályai a polgári jogbanKoncz , Zsüliett; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA mai modern társadalomban a személyiségi jogok védelme kiemelkedő fontossággal bír. A személyiségi jogok védelmének egyik lényeges aspektusa a jó hírnév védelme, amely nemcsak jogi, hanem erkölcsi kérdéseket is felvet. Ma különösen fontos téma a jó hírnév védelmének kérdésköre, mivel az internet és a közösségi média is tért hódít a félreértéseknek vagy akár a valótlan állításoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy a személyiségi jogok így a jóhírnév védelme nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket is megilletik. Ugyanakkor míg a természetes személyek esetében személyiségi jogok védelméről beszélhetünk, addig a jogiszemélyek számára személyhez fűződő jogok biztosítottak. A jó hírnévhez való jog alapvető személyiségi jog, amely biztosítja, hogy senkit ne érjenek valótlan vagy sértő tényállítások, amelyek negatívan befolyásolják társadalmi megítélését az adott jogalanynak. „A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.” A jó hírnév sérelmét jelentik különösen a valóságot meghamisító olyan tényállítások, adatközlések, amelyek hátrányosan befolyásolják a személy objektív társadalmi értékelését. A bírói gyakorlatban a jó hírnév megsértése a jogsértés súlyosságától és a sértett személy társadalmi helyzetétől függően kerül megítélésre. A bírók külön figyelmet fordítanak arra, hogy a közölt információk valódiságát és azok társadalmi hatását is mérlegeljék.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A képmás-és hangfelvétel védelme a hatályos polgári jogi szabályok alapjánTóth, Dzsenifer; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom fókuszában a képmás és hangfelvétel védelmének jogi szabályozása áll. Az online világban a képek megosztása már mindennapossá vált, ami új nehézséget jelent a személyiségi jogok védelme terén. Szeretném bemutatni, hogy hogyan lehet biztosítani az egyének jogait a folyamatosan változó világban. Kitérek a közszereplőkre vonatkozó szabályokra, emellett a tömegfelvételek esetét is elengedhetetlennek tartom bővebben ismertetni. Mindezen túl kiemelem a kiskorúak képmására vonatkozó szabályokat, valamint a munkahelyi kamerarendszerek és a rejtett kamerás felvételek jogtalan és jogos felhasználását is. Végezetül a jogorvoslati lehetőségeket ismertetem. A személyiségi jogok szempontjából fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy hol, miként és hogyan sérthetik jogait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közéleti szereplőket megillető személyiségi jogok védelmének sajátosságaiZelei, Dóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a közéleti szereplőket megillető személyiségi jogok sajátosságai címet kapta, ami egy elég összetett területet foglal magában. Célom az volt, hogy egy mai aktuális kérdéskörrel foglalkozzak, ami számomra és mindenki számára érdekes lehet. Ebből kifolyólag munkám témájának középpontjában a közéleti szereplők személyiségvédelmének bemutatása áll, annak történelmi vonatkozásaival, illetve a közszereplők meghatározása és annak bemutatása a bírói joggyakorlatban és a vonatkozó szakirodalom alapján. Dolgozatomból kiderül, hogy a közszereplői minőség meghatározása egy bonyolult, hosszasabb gondolatmenetet igénylő folyamat, amelynek megítélésre korábban jogtudósok, szakemberek tettek erre javaslatot és a jogalkotónak kellett ezek közül kiválasztania azt, amit az egyes ügyek szempontjából relevánsnak ítél. Az, hogy a Ptk.-ban nem részletekbe menő a szabályozás a közszereplőket illetően, biztosan nem könnyíti meg a bíróságok munkáját és elképzelhető, hogy nagyon sok kérdés máig is megválaszolatlan maradt a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét illetően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sérelemdíj mint a személyiségi jogok megsértésének szankciójaKiss, Réka; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom témája a sérelemdíj jogintézménye a magyar jogrendszerben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeiPetis, Petra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA Szakdolgozatomban egy olyan témát kívánok bemutatni, ami gyakori „jelenség” napjainkban, illetve a múltunkra nézve is nagy befolyása van. Dolgozatom a személyiségi jogok polgári jogi szabályait, kiemelten a személyiségi jogok megsértésnek polgári jogi jogkövetkezményeit tárgyalja. A dolgozat középpontjában a személyiségi jogok védelme áll, amely napjainkban kiemelt jelentőséggel bír az egyre gyorsabban fejlődő technológia és a digitális világ térnyerése miatt is. A személyiségi jogok sérelme nem csupán egyénekre, hanem a társadalmi normákra és közösségekre is jelentős hatással lehet. A dolgozat célja a személyiségi jogok polgári jogi szabályozásának bemutatása, különös tekintettel a jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekre, mint a sérelemdíj és a kártérítés. Részletesen elemzem majd, hogy ezek az eszközök miként járulnak hozzá az érintett személyek jogainak helyreállításához, illetve a jogsértésekkel szembeni prevencióhoz. A dolgozat során figyelmet fordítok a személyiségi jogok érvényesítésének gyakorlati problémáira is, illetve a történeti összehasonlításon keresztül bemutatom, hogyan alakult ki a személyiségi jogok jelenlegi rendszere. A kutatás során az elméleti háttér mellett – Alkotmánybírósági határozat, bírósági döntések, hazai jogszabályok segítségével – a gyakorlat elemzésére is támaszkodom, hogy átfogó képet nyújtsak a személyiségi jogok védelmének hatékonyságáról és határairól. A személyiségi jogok a természetes személyek jogképességéből fakadnak, vagyis az egyént születésétől kezdve megilletik. Ezek a jogok védelem alatt állnak, és érvényesítésük nem függ külön bizonyítási kötelezettségtől. A személyiségi jogok vagy másképpen személyhez fűződő jogok, jogi személyeket is megillethetnek, azzal, hogy a jogi személyek személyhez fűződő jogaira, a személyiségi jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg (például emberi méltóság, becsület). A személyiségi jogok a személy személyiségét védi, ami védelmi eszköz útján biztosít védelmet és ennek hatására orvosolja az adott problémát, amit maga a jog is szabályoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeRojnik, József János; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom fő célja az volt, hogy megfelelően bemutassam a személyiségi jogok védelmét a polgári jogban. A dolgozat megírása folyamán törekedtem arra, hogy érthető legyen annak olvasata, az bárki számára megfelelő információt nyújtson a témával kapcsolatban. A dolgozat első szakaszában a személyiséget, mint fogalmat mutattam be, amely azt megpróbálja elhelyezni úgy, hogy a későbbiek folyamán megfelelően tudjuk értelmezni a polgári jogban. Ezt követően ismerhettük meg a polgári jogban a személyiség szerepét, annak fogalmát. Majd ezt folytatva kitértem a személyiségi jogok védelmére, amelyből kiderül, hogy a személyiségi jogok védelmét a polgári jog az Alaptörvényből vezeti leTétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeSzolanics, Szabina; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatomban átfogóan bemutatom azokat a nevesített személyiségi jogokat, amelyek a 2013.évi V.törvény 2:43. §-ban szerepelnek. A személyhez tapadó jogokat egyenként a rájuk vonatkozó releváns szabályok figyelembevételével ismertetem. Számomra lényeges szempont volt, hogy nemcsak egy-egy személyiségi jogra helyezzem a hangsúlyt, mert a napjainkban gyakorta előforduló jogsértések miatt elengedhetetlen a személyiségvédelem teljeskörű vizsgálata. Továbbá fontosnak tartom azt, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a természetes és a jogi személyek mellett a közéleti szereplőket, mely törvényben nevesített személyiségi jogok sérelme esetén illeti meg a védelem. Mindemellett meg kell említeni azokat az eseteket is, amikor nem a személyiségi jogában megsértett személy lép fel az igényérvényesítés érdekében. A dolgozatom részét képezik azok az objektív és szubjektív polgári jogi eszközök is, amelyek védelmet nyújtanak a személyiségi jogsértés esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeCsengeri, Katalin Eszter; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a személyiségi jogok védelmével foglalkozik. Ugyanis véleményem szerint ez egy folyamatosan aktuális téma minden ember életében. Először dolgozatomban a személyiségi jog kialakulását kutattam az ókori színházak korától egészen napjainkig. Majd ezután kitértem a nevesített személyiségi jogokra, valamint a kegyeleti jogra és a közéleti szereplőket megillető személyiségi jogokra. Végül dolgozatomat a személyiségi jogoknak a szankcióival zártam. Célom volt a kutatásommal, hogy úgy mutassam be a személyiségi jogok védelmét, ahogyan egy laikus ember is megérthetné.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelme - A képmás és a hangfelvétel felhasználhatóságának szabályaiKovács, Hanna; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA számos nevesített személyiségi jog közül azért esett a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra a választásom, mert úgy gondolom ez egy rendkívül aktuális és érdekes téma napjainkban, hiszen számos olyan esetről hallani, amelyeknek ez áll a középpontjában. Ahhoz, hogy megfelelő alapot kapjunk, elsőként a személyiségi jogok általános jellemzőit szükséges megismernünk, majd egy rövid történeti áttekintés sem kihagyható, hiszen tisztában kell lennünk azzal, honnan is eredeztethetjük ezen jogainkat. Ezt követően bemutatásra kerülnek az egyes nevesített személyiségi jogok, tekintve, hogy a főtémaként választott képmáshoz és hangfelvétehez való jog is ebbe a halmazba tartozik, így ezt elengedhetetlennek tartom. Miután átfogó képet kaptunk a korábban említett fejezetek segítségével, rátérhetünk a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra. Ennek során szeretném ismeretetni, hogy valójában mit is értünk képmás és hangfelvétel alatt, továbbá a hozzájárulás kérdéskörét, illetve, hogy melyek azok az esetek, amelyek során a jogszabályok szerint nem szükséges hozzájárulás. Végezetül a polgári jogi védelmi eszközökről szeretnék említést tenni, amelyek az esetleges jogsértések esetén rendelkezésünkre állnak. Dolgozatom megírása során célül tűztem ki, hogy a felhasznált szakirodalmak segítségével sikerüljön egy átfogó képet alkotni a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogunkról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelme a becsületsértés és a jó hírnév megsértésének aspektusábanLadányi, Anna; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat egy időrendi térkép formájában kalauzolja el az olvasót egészen az ókori görögöktől, mint a kezdettektől, napjainkig a végállomásig. Ez az út betekintést nyújt a személyiségi jog fejlődésébe, valamint abba, hogy hogyan alakult a történelmünk során a becsület és a jó hírnév megsértésének kérdésköre. Egyes fogalmak mélyebb megértéséhez részletesebb összehasonlító jellegű tanulmányok segítenek. Ezek az elméleti alapok pragmatikus megértése érdekében, egy-egy gyakorlati példa tanulmányozásával kerül sor. Jó hírnevünk és becsületünk védelme kardinális szerepet tölt be, hiszen ezeknek a megsértése és csorbulása, nem csak a saját lelki és pszichés egészségünkben okozhat károkat, de akár a társadalomban betöltött szerepünket is veszélyeztetheti. Annak érdekében, hogy ezek ne következhessenek be, elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk annak, hogy milyen lépések vezetnek el a védelemhez, hogyan valósul meg és milyen későbbi szankciókkal lehet számolni. A szakdolgozat külön állomásként megáll a 21. század innovációi okozta nehézségeknél, mint az egyre nagyobb teret nyerő online közösségi platformok. Ezek a virtuális felületek ugyanis számos veszéllyel karöltve fejlődnek, amelyek nem csak az idősebb generációk számára okozhatnak komoly sérelmeket. Úgy gondolom, hogy a személyiségi jogok védelme korunk egyik legaktuálisabb témájává nőtte ki magát, hiszen a 21. század hozta új kihívások és az eddig még nem tapasztalt időszerű problémák megoldásához és gyökeres megváltoztatásához ezen jogok lefektetése és ismerete nyújthatja a kulcsot. Számos probléma gyökerét a technika rohamos fejlődése és a vele járó vívmányok sokasága okozza. Meglehetősen nehéz, az olyan eszközök és virtuális terek jogi szabályozása, amelyek mindenki számára hasonlóan újszerűek és idegenek. Ezek a még nem tapasztalt helyzetek könnyelműen okozhatnak olyan jogi sérelmeket, amelyek felkutatása később meglehetősen nehézkes. Ezalatt érteni lehet az online becsületsértést, amelyre a dolgozat a későbbiekben részletesen kitér. A megoldás nyitjához a személyiségi jogból, mint jogi kategóriából kell kiindulni, és ennek a fényében kell vizsgálni bizonyos társadalmi szituációkat. Minden elméleti alap lefektetése mellet szükségszerű a fizikális megvalósulás biztosítása is, annak érdekében, hogy minden egyén számára közérthető és stabil maradjon a rendszer. Ebből kifolyólag elengedhetetlen a megfelelő emberkép felépítése, hiszen az ideális ember minden definíciójával egyetemben az egyének számára egy követendő példát statuál, amelyet valójában társadalommodellként kell tekinteni. Ez irányítja és deklarálja a társadalom harmonikus működését, az egyének akaratának gondtalan érvényesítését, a lefektetett jogok mindenkori szerepét és a további jogintézmények és az egyén viszonyát. Az egyik legalapvetőbb kifejező eszközként kell tekinteni az ember jogállásánál a személyiségi jogot, éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő hangsúlyt és figyelmet kapjon ezek védelme, amely mindenkit egyformán megillet. Ennek a védelemnek a megvalósulása érdekében született meg a Polgári Törvénykönyv (későbbiekben Ptk.), amely általánosságban védi a személyiségi jogokat, egyes típusokat külön védelemben részesítve. A polgári jog szintúgy szabályozza a személyek vagyoni viszonyát, mint a személyi viszonyát. A személyiségi jogokat a személyi viszonyok köréhez soroljuk, így kell ezeket értelmezni. A személyhez fűződő lefektetett jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezek a törvény védelme alatt állnak. Mai modern világunkban a jelentős iramban növekvő innovációkkal egyenes arányosságban egyre több, újabb és újabb olyan jogok jönnek létre, amelyek a személyhez fűződnek, például az internetes személyi adatok zártan kezelése. Ezeknél az új vívmányoknál nincs szükség arra, hogy törvénybe iktassák őket, hanem automatikusan megilletik az egyént. Ezek a mindennapjaink szokásaivá alakultak, ám fontos, hogy tudatosan éljünk ezekkel a jogokkal, hiszen ezek felelőtlen „használata” éppen az ellenkező irányba fordíthatja a látószöget, amellyel könnyen beleeshetünk a becsületsértés és akár a jó hírnév megsértésének a mocsarába. Ahhoz, hogy az egyensúlyt megtaláljuk a véleményünk megfelelő jogi keretek között történő érvényesítése és más személyek tiszteletben tartása között, szem előtt kell tartanunk az aurea mediocritas gondolkodást, azaz az arany középút eszméjét. Amíg a véleményünket a szólásszabadság alapjog kapcsán ki tudjuk fejteni, de azt megfelelő jogi és erkölcsi keretek között tartjuk úgy, hogy azzal más személynek ne okozzunk sérelmet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a jó úton járunk. A dolgozatom célja, hogy a 21. század hozta problémák és változások révén rávilágítsak arra, hogy ha a személyiségi jogaink sérülnek, akkor vannak olyan eszközök, amelyeket igénybe tudunk venni a sérelmek orvoslására és bemutassa az olvasó számára ezeket az eseteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződés érvénytelensége és annak jogkövetkezményei, különös tekintettel a jóerkölcsbe ütköző szerződésekreImre, Dóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozati témakörömnek a szerződés érvénytelenségét és annak jogkövetkezményeit választottam, különös tekintettel a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre. A polgári jogban egy szerződés létrejötte során az érvényesség és érvénytelenség kérdése alapvető fontosságú, lényegében egy központi szerepet tölt be. Dolgozatom felépítését tekintve első sorban kitérek a nem létező és érvénytelen szerződések elhatárolására, majd az érvénytelenség körében a megtámadhatósági és semmisségi okokat csoportosítom. Ezt követően rátérek a dolgozatom fő témájára, a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre, mint az egyik semmisségi okra. A történeti kitekintés után a generálklauzula jelentőségéről szólok, majd a jóerkölcs tartalmi meghatározásaira, elhatárolási problémákra fókuszálok és néhány jogesetet is bemutatok, amely különböző szerződéstípusokhoz kapcsolódik. Befejezésként pedig néhány szót ejtek az érvénytelenség jogkövetkezményeiről is. Dolgozatom célja az , hogy részletes és átfogó betekintést adjon a választott témakörben. E cél elérésében számos kommentár, releváns szakkönyv és szakcikk nyújtott értékes segítséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződés létrehozásának speciális vonásai egyes szerződéstípusok eseténKézi , Dominika; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat célja az adásvételi, vállalkozási és megbízási szerződések jogi alapjának, szabályozási struktúrájának és gyakorlati jelentőségének bemutatása. Kiemelt figyelmet fordít a vállalkozási szerződés elhatárolására az adásvételi és megbízási szerződésektől. A dolgozat rávilágít arra, hogy e szerződéstípusok bár hasonló célt szolgálnak, jogi természetük eltérő. A szerződések közötti különbségek feltárása során a bírósági gyakorlatot, elvi döntéseket és jogszabályokat is elemzi. A dolgozat alapját releváns szakkönyvek és szakcikkek képezik, biztosítva a téma elméleti és gyakorlati megközelítését. A vizsgálat kiemeli a szerződéskötés sajátosságait, valamint azokat a jogalkalmazási nehézségeket, amelyek a gyakorlatban megnehezítik a szerződéstípusok közötti világos elhatárolást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelenségeSzécsi, Teodóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a szerződések érvénytelensége témakörrel foglalkoztam. Azért választottam ezt a témát, mert a gazdasági élet és a mindennapok szerves részét képezik a szerződéskötések, ezért foglalkoztam behatóan a szerződések érvénytelenségével, mert álláspontom szerint fontos a megfelelő mélységű és mértékű szabályozása ennek a jogintézménynek a polgári jogon belül. Vizsgálódásom középpontját képezte az érvénytelenségi okok rendszere, az érvénytelenség kettő megjelenési formája, a semmisség és megtámadhatóság, a törvényben nevesített érvénytelenségi okok és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása. Kutatásom során a bírói joggyakorlatot is vizsgáltam. A törvényben felsorolt, szerződések érvénytelenségét eredményező okokhoz kapcsolódóan konkrét esetekben nyújtott bírósági határozatok, állásfoglalások illetőleg iránymutatások által igyekeztem rávilágítani az érvénytelenség jogi relevanciájára. Annak érdekében, hogy megfelelő képet mutassak ezen szerződési jogintézményről, a 2013. évi Polgári Törvénykönyv kodifikációja során bevezetett legjelentősebb változtatásokra is kitérek az egyes fejezetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelensége különös tekintettel a feltűnő értékaránytalanság és az uzsorás szerződés esetkörébenTóth, Bettina; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom legfőképpen a szerződések érvénytelenségét taglalja az érvénytelenség megjelenési formáin keresztül. A semmisség és megtámadhatóság összevetésével igyekszem bemutatni az eltéréseket és hasonlóságokat, majd az uzsorás szerződés és feltűnő értékaránytalanság összehasonlításával egy képet szeretnék mutatni, hogy bár a kettő érvénytelenségi ok hasonló, de mégsem ugyanaz és lényeges eltérések fedezhetők fel közöttük. Végezetül ki szeretnék térni az érvénytelenség jogkövetkezményeire, hogy egy keretet adhassak a dolgozatomnak. Célom az, hogy a témakörről egy átfogó képet osszak meg, mely rávilágít a jogintézmény legfontosabb pontjaira.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »