Szerző szerinti böngészés "Bihari, Erika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 30)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A békéltető jogintézménye, a békéltető testületi eljárás fejlődése hazánkban(2017) Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető A deliktuális felelősség alapelemei, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség speciális szabályairaAntal, Aliz; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom a szerződésen kívüli okozott károkért való felelősség, másnéven a deliktuális felelősség általános és egy speciális felelősségi alakzat, a veszélyes üzemi felelősség szabályainak részletes elemzésén alapszik. A dolgozatomat úgy építettem fel, hogy elsőkörben a kártérítési felelősség általános és közös szabályait, majd a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károkat szabályzó normákat ismerje meg az olvasó. A dolgozatom témájaként mindenképpen egy olyan jogterületet szerettem volna választani, amely közel áll az érdeklődési körömhöz és egyaránt egy gyakori jelenségnek is mondható az emberek életében. Így esett a választásom erre a témára, hiszen biztos vagyok benne, hogy a társadalom napi szinten szembesül olyan károkozással, mint például egy gépjármű vagy különböző gépi meghajtású berendezések által okozott kár. Véleményem szerint az élet bárhol és bármikor ilyen helyzetbe sodorhatja az embert, így fontosnak tarottam ezt a polgári jogterületet alaposabban megismerni és áttanulmányozni. Dolgozatom érdemi részében részletesen kitérek a deliktuális felelősséget megalapozó körülményekre, az okozott kár megtérítésének módjára és eszközeire, a kármegosztás altalános és közös szabályaira, majd a veszélyes üzemi alakzat létrejöttének feltételeire, a felelősség alóli mentesülés normáira, végezetül pedig a kármegosztás speciális szabályozására. A dolgozatom célja az, hogy egy átfogó képet alkossak erről a jogintézményről és annak egyik legismertebb esetéről.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói kollektív érdekvédelem új irányai az Európai Unióban és Magyarországon(2019) Hajnal, Zsolt; Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető A közéleti szereplőket megillető személyiségi jogok védelmének sajátosságaiZelei, Dóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a közéleti szereplőket megillető személyiségi jogok sajátosságai címet kapta, ami egy elég összetett területet foglal magában. Célom az volt, hogy egy mai aktuális kérdéskörrel foglalkozzak, ami számomra és mindenki számára érdekes lehet. Ebből kifolyólag munkám témájának középpontjában a közéleti szereplők személyiségvédelmének bemutatása áll, annak történelmi vonatkozásaival, illetve a közszereplők meghatározása és annak bemutatása a bírói joggyakorlatban és a vonatkozó szakirodalom alapján. Dolgozatomból kiderül, hogy a közszereplői minőség meghatározása egy bonyolult, hosszasabb gondolatmenetet igénylő folyamat, amelynek megítélésre korábban jogtudósok, szakemberek tettek erre javaslatot és a jogalkotónak kellett ezek közül kiválasztania azt, amit az egyes ügyek szempontjából relevánsnak ítél. Az, hogy a Ptk.-ban nem részletekbe menő a szabályozás a közszereplőket illetően, biztosan nem könnyíti meg a bíróságok munkáját és elképzelhető, hogy nagyon sok kérdés máig is megválaszolatlan maradt a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét illetően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeRojnik, József János; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom fő célja az volt, hogy megfelelően bemutassam a személyiségi jogok védelmét a polgári jogban. A dolgozat megírása folyamán törekedtem arra, hogy érthető legyen annak olvasata, az bárki számára megfelelő információt nyújtson a témával kapcsolatban. A dolgozat első szakaszában a személyiséget, mint fogalmat mutattam be, amely azt megpróbálja elhelyezni úgy, hogy a későbbiek folyamán megfelelően tudjuk értelmezni a polgári jogban. Ezt követően ismerhettük meg a polgári jogban a személyiség szerepét, annak fogalmát. Majd ezt folytatva kitértem a személyiségi jogok védelmére, amelyből kiderül, hogy a személyiségi jogok védelmét a polgári jog az Alaptörvényből vezeti leTétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeSzolanics, Szabina; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatomban átfogóan bemutatom azokat a nevesített személyiségi jogokat, amelyek a 2013.évi V.törvény 2:43. §-ban szerepelnek. A személyhez tapadó jogokat egyenként a rájuk vonatkozó releváns szabályok figyelembevételével ismertetem. Számomra lényeges szempont volt, hogy nemcsak egy-egy személyiségi jogra helyezzem a hangsúlyt, mert a napjainkban gyakorta előforduló jogsértések miatt elengedhetetlen a személyiségvédelem teljeskörű vizsgálata. Továbbá fontosnak tartom azt, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a természetes és a jogi személyek mellett a közéleti szereplőket, mely törvényben nevesített személyiségi jogok sérelme esetén illeti meg a védelem. Mindemellett meg kell említeni azokat az eseteket is, amikor nem a személyiségi jogában megsértett személy lép fel az igényérvényesítés érdekében. A dolgozatom részét képezik azok az objektív és szubjektív polgári jogi eszközök is, amelyek védelmet nyújtanak a személyiségi jogsértés esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeCsengeri, Katalin Eszter; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a személyiségi jogok védelmével foglalkozik. Ugyanis véleményem szerint ez egy folyamatosan aktuális téma minden ember életében. Először dolgozatomban a személyiségi jog kialakulását kutattam az ókori színházak korától egészen napjainkig. Majd ezután kitértem a nevesített személyiségi jogokra, valamint a kegyeleti jogra és a közéleti szereplőket megillető személyiségi jogokra. Végül dolgozatomat a személyiségi jogoknak a szankcióival zártam. Célom volt a kutatásommal, hogy úgy mutassam be a személyiségi jogok védelmét, ahogyan egy laikus ember is megérthetné.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelme - A képmás és a hangfelvétel felhasználhatóságának szabályaiKovács, Hanna; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA számos nevesített személyiségi jog közül azért esett a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra a választásom, mert úgy gondolom ez egy rendkívül aktuális és érdekes téma napjainkban, hiszen számos olyan esetről hallani, amelyeknek ez áll a középpontjában. Ahhoz, hogy megfelelő alapot kapjunk, elsőként a személyiségi jogok általános jellemzőit szükséges megismernünk, majd egy rövid történeti áttekintés sem kihagyható, hiszen tisztában kell lennünk azzal, honnan is eredeztethetjük ezen jogainkat. Ezt követően bemutatásra kerülnek az egyes nevesített személyiségi jogok, tekintve, hogy a főtémaként választott képmáshoz és hangfelvétehez való jog is ebbe a halmazba tartozik, így ezt elengedhetetlennek tartom. Miután átfogó képet kaptunk a korábban említett fejezetek segítségével, rátérhetünk a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra. Ennek során szeretném ismeretetni, hogy valójában mit is értünk képmás és hangfelvétel alatt, továbbá a hozzájárulás kérdéskörét, illetve, hogy melyek azok az esetek, amelyek során a jogszabályok szerint nem szükséges hozzájárulás. Végezetül a polgári jogi védelmi eszközökről szeretnék említést tenni, amelyek az esetleges jogsértések esetén rendelkezésünkre állnak. Dolgozatom megírása során célül tűztem ki, hogy a felhasznált szakirodalmak segítségével sikerüljön egy átfogó képet alkotni a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogunkról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelme a becsületsértés és a jó hírnév megsértésének aspektusábanLadányi, Anna; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat egy időrendi térkép formájában kalauzolja el az olvasót egészen az ókori görögöktől, mint a kezdettektől, napjainkig a végállomásig. Ez az út betekintést nyújt a személyiségi jog fejlődésébe, valamint abba, hogy hogyan alakult a történelmünk során a becsület és a jó hírnév megsértésének kérdésköre. Egyes fogalmak mélyebb megértéséhez részletesebb összehasonlító jellegű tanulmányok segítenek. Ezek az elméleti alapok pragmatikus megértése érdekében, egy-egy gyakorlati példa tanulmányozásával kerül sor. Jó hírnevünk és becsületünk védelme kardinális szerepet tölt be, hiszen ezeknek a megsértése és csorbulása, nem csak a saját lelki és pszichés egészségünkben okozhat károkat, de akár a társadalomban betöltött szerepünket is veszélyeztetheti. Annak érdekében, hogy ezek ne következhessenek be, elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk annak, hogy milyen lépések vezetnek el a védelemhez, hogyan valósul meg és milyen későbbi szankciókkal lehet számolni. A szakdolgozat külön állomásként megáll a 21. század innovációi okozta nehézségeknél, mint az egyre nagyobb teret nyerő online közösségi platformok. Ezek a virtuális felületek ugyanis számos veszéllyel karöltve fejlődnek, amelyek nem csak az idősebb generációk számára okozhatnak komoly sérelmeket. Úgy gondolom, hogy a személyiségi jogok védelme korunk egyik legaktuálisabb témájává nőtte ki magát, hiszen a 21. század hozta új kihívások és az eddig még nem tapasztalt időszerű problémák megoldásához és gyökeres megváltoztatásához ezen jogok lefektetése és ismerete nyújthatja a kulcsot. Számos probléma gyökerét a technika rohamos fejlődése és a vele járó vívmányok sokasága okozza. Meglehetősen nehéz, az olyan eszközök és virtuális terek jogi szabályozása, amelyek mindenki számára hasonlóan újszerűek és idegenek. Ezek a még nem tapasztalt helyzetek könnyelműen okozhatnak olyan jogi sérelmeket, amelyek felkutatása később meglehetősen nehézkes. Ezalatt érteni lehet az online becsületsértést, amelyre a dolgozat a későbbiekben részletesen kitér. A megoldás nyitjához a személyiségi jogból, mint jogi kategóriából kell kiindulni, és ennek a fényében kell vizsgálni bizonyos társadalmi szituációkat. Minden elméleti alap lefektetése mellet szükségszerű a fizikális megvalósulás biztosítása is, annak érdekében, hogy minden egyén számára közérthető és stabil maradjon a rendszer. Ebből kifolyólag elengedhetetlen a megfelelő emberkép felépítése, hiszen az ideális ember minden definíciójával egyetemben az egyének számára egy követendő példát statuál, amelyet valójában társadalommodellként kell tekinteni. Ez irányítja és deklarálja a társadalom harmonikus működését, az egyének akaratának gondtalan érvényesítését, a lefektetett jogok mindenkori szerepét és a további jogintézmények és az egyén viszonyát. Az egyik legalapvetőbb kifejező eszközként kell tekinteni az ember jogállásánál a személyiségi jogot, éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő hangsúlyt és figyelmet kapjon ezek védelme, amely mindenkit egyformán megillet. Ennek a védelemnek a megvalósulása érdekében született meg a Polgári Törvénykönyv (későbbiekben Ptk.), amely általánosságban védi a személyiségi jogokat, egyes típusokat külön védelemben részesítve. A polgári jog szintúgy szabályozza a személyek vagyoni viszonyát, mint a személyi viszonyát. A személyiségi jogokat a személyi viszonyok köréhez soroljuk, így kell ezeket értelmezni. A személyhez fűződő lefektetett jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezek a törvény védelme alatt állnak. Mai modern világunkban a jelentős iramban növekvő innovációkkal egyenes arányosságban egyre több, újabb és újabb olyan jogok jönnek létre, amelyek a személyhez fűződnek, például az internetes személyi adatok zártan kezelése. Ezeknél az új vívmányoknál nincs szükség arra, hogy törvénybe iktassák őket, hanem automatikusan megilletik az egyént. Ezek a mindennapjaink szokásaivá alakultak, ám fontos, hogy tudatosan éljünk ezekkel a jogokkal, hiszen ezek felelőtlen „használata” éppen az ellenkező irányba fordíthatja a látószöget, amellyel könnyen beleeshetünk a becsületsértés és akár a jó hírnév megsértésének a mocsarába. Ahhoz, hogy az egyensúlyt megtaláljuk a véleményünk megfelelő jogi keretek között történő érvényesítése és más személyek tiszteletben tartása között, szem előtt kell tartanunk az aurea mediocritas gondolkodást, azaz az arany középút eszméjét. Amíg a véleményünket a szólásszabadság alapjog kapcsán ki tudjuk fejteni, de azt megfelelő jogi és erkölcsi keretek között tartjuk úgy, hogy azzal más személynek ne okozzunk sérelmet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a jó úton járunk. A dolgozatom célja, hogy a 21. század hozta problémák és változások révén rávilágítsak arra, hogy ha a személyiségi jogaink sérülnek, akkor vannak olyan eszközök, amelyeket igénybe tudunk venni a sérelmek orvoslására és bemutassa az olvasó számára ezeket az eseteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelenségeSzécsi, Teodóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a szerződések érvénytelensége témakörrel foglalkoztam. Azért választottam ezt a témát, mert a gazdasági élet és a mindennapok szerves részét képezik a szerződéskötések, ezért foglalkoztam behatóan a szerződések érvénytelenségével, mert álláspontom szerint fontos a megfelelő mélységű és mértékű szabályozása ennek a jogintézménynek a polgári jogon belül. Vizsgálódásom középpontját képezte az érvénytelenségi okok rendszere, az érvénytelenség kettő megjelenési formája, a semmisség és megtámadhatóság, a törvényben nevesített érvénytelenségi okok és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása. Kutatásom során a bírói joggyakorlatot is vizsgáltam. A törvényben felsorolt, szerződések érvénytelenségét eredményező okokhoz kapcsolódóan konkrét esetekben nyújtott bírósági határozatok, állásfoglalások illetőleg iránymutatások által igyekeztem rávilágítani az érvénytelenség jogi relevanciájára. Annak érdekében, hogy megfelelő képet mutassak ezen szerződési jogintézményről, a 2013. évi Polgári Törvénykönyv kodifikációja során bevezetett legjelentősebb változtatásokra is kitérek az egyes fejezetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelensége különös tekintettel a feltűnő értékaránytalanság és az uzsorás szerződés esetkörébenTóth, Bettina; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom legfőképpen a szerződések érvénytelenségét taglalja az érvénytelenség megjelenési formáin keresztül. A semmisség és megtámadhatóság összevetésével igyekszem bemutatni az eltéréseket és hasonlóságokat, majd az uzsorás szerződés és feltűnő értékaránytalanság összehasonlításával egy képet szeretnék mutatni, hogy bár a kettő érvénytelenségi ok hasonló, de mégsem ugyanaz és lényeges eltérések fedezhetők fel közöttük. Végezetül ki szeretnék térni az érvénytelenség jogkövetkezményeire, hogy egy keretet adhassak a dolgozatomnak. Célom az, hogy a témakörről egy átfogó képet osszak meg, mely rávilágít a jogintézmény legfontosabb pontjaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelensége, különös tekintettel a jóerkölcsbe ütköző szerződésekreLikvácsik, Dóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája a szerződések érvénytelensége, mely a polgári jog egyik legfontosabb szegmense. Dolgozatom struktúráját tekintve elsősorban kiemelem az érvényes, nemlétező és hatályos, valamint hatálytalan szerződések közötti főbb különbségeket, melyek nagyon fontos alapkövet adnak ahhoz, hogy ezután részletesebben tárgyaljam a szerződés érvénytelenségét. Ezt követően tehát rátérek szakdolgozatom főbb témájára a szerződés érvénytelenségére, ahol megtámadhatósági és semmisségi okok alapján csoportba szedem a szerződés esetlegesen felmerülő hibáit, majd a jóerkölcsbe ütközést, mint semmisségi okot veszem górcső alá. A jóerkölcsbe ütközésen belül bemutatom a jog és az erkölcs kapcsolatát, a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmának rövid kodifikációs fejlődését, a jóerkölcs és a jóhiszeműség és tisztesség elvének összevetését, kitérek arra is, hogy mit értünk általánosságban a generálklauzulák alatt, megvizsgálom a Ptk.-ban megfogalmazott jóerkölcsbe ütköző szerződés definíciójának tényállási elemeit, majd foglalkozom a jóerkölcsbe ütközés esetköreivel, melyekből kirajzolódnak azok a jellegzetes szerződéstípusok, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a gyakorlat során. Dolgozatom végén pedig egy adott ügyben hozott I. és II. fokú döntést kívánok bemutatni, majd azokból konklúziót vonni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződési jog alapelveiSóvágó, Judit; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz aktuális gazdasági-társadalmi viszonyok között kiemelkedően jelentős szerepe van a szerződések világának. Akár globális szinten nézzük a komplex nemzetközi kereskedelmi tranzakciókon keresztül, akár az egyén szemszögéből egy hétköznapi, apró ügylet kapcsán, mindenhol és mindenki életében jelen vannak szerződéskötések formájában akár tudtunkon és akaratunkon kívül is. Nem kétséges, hogy a modern világunkban, a magánautonómia kiteljesedésével és elismerésével alapvető emberi igénnyé vált a vagyon szabad mozgásához kapcsolódó jogok biztosítása és gyakorlása. Ezek a jogok azonban nem lehetnek korlátlanok, mindenképp olyan szabályozást igényelnek, amelyek útmutatást adnak a jogszerű és felelősségteljes döntések meghozatalához. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy milyen is ez az elvárt, minden igénynek megfelelő jogi szabályozás, amely gazdasági, jogi és erkölcsi értelemben is megállja a helyét. Vizsgálatom tárgya ezért a „mindenki jogának” nevezett polgári jogra, ezen belül pedig a szerződési jogot átható és meghatározó, szerződési jogi alapelvekre esett. Kutatásom célja annak feltárása, hogy a szerződési jogi alapelveknek milyen vetületei vannak, milyen módon és formában tudnak érvényesülni. Lehetnek-e korlátai az alapelveknek és ha igen, mi indokolhatja a korlátozásukat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tulajdonjog megszerzésének sajátosságai, különös tekintettel az elbirtoklásraNagy, Fruzsina Mónika; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a tulajdonjog megszerzésének sajátosságai képezte a főbb vizsgálódási körömet, azon belül is nagy hangsúlyt fektettem az elbirtoklás szabályainak tanulmányozására. Dolgozatom a tulajdonjog jogrendszerbeli elhelyezésével kezdődik, majd egy hosszabb részben kerül taglásra a tulajdonjog megszerzésének tárgyalása. Megkülönböztetem a származékos, valamint az eredeti szerzésmódokat. Ezt követően az egyes szerzésmódok rövid ismertetésére kerül sor. Kitérek mindemellett a tulajdonjog megszűnésének eseteire is és vizsgálom, tehát hogy miként szűnhet meg a dolog feletti tulajdonjog. A továbbiakban szót ejtek a Polgári Törvénykönyv hatályos és korábbi rendelkezések változásaira, különös tekintettel a tulajdonjog megszerzésének kérdéskörében és az elbirtoklást érintő törvényi változásokra. Majd az elbirtoklással történő tulajdonszerzés tárgyalása következik. Ezen hosszabb részben kifejtem az egyes törvényi feltételeket. Vizsgálom többek között az elbirtoklás és az ingatlan-nyilvántartás kapcsolatát is. Az elbirtoklási idő tekintetében a törvényi szabályozások viszonylatában meghatározom az elbirtoklási idő tartamát, nyugvását, valamint megszakadását. Az elbirtoklás sajátos esetét is vizsgáltam, vagyis amikor az elbirtoklási idő alatt a birtokos személye megváltozik. Ezenkívül tárgyaltam a jogcímes elbirtoklást, mint az elbirtoklás egy speciális esetét. A tulajdonjog megszerzését, azon belül is az elbirtoklást egy jogeseten keresztül mutatom be, ezzel is hangsúlyozva az elbirtoklási törvényi feltételeinek fontosságát, mindemellett vizsgáltam a bírói esetjogot. Dolgozatom utolsó nagyobb szakaszában pedig a közös tulajdon elbirtoklása és a föld tulajdonjogának megszerzése elbirtoklás útján kerül taglalásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tulajdonjog megszerzésének sajátosságai, különös tekintettel az ingatlanokra nézveRák , Zsanett Réka; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatom fő céljaként határoztam el – a fentebb elmondottakat alapul véve – a Polgári Törvénykönyv szerinti szerzésmódok kiemelkedő fontosságának megismerését, amely lehetővé teszi a jogrendszer mélyebb megértését is. Ezen szerzésmódok széles skálája lehetőséget biztosít az egyének, illetve az állam tulajdonjogának létrehozására és megszerzésére. Jelen dolgozatban a tulajdonjog meghatározására, jelentőségére és védelmére helyezem a hangsúlyt az ingatlanok esetében, miközben részletesen bemutatom a Ptk. által kínált tulajdonszerzési módokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elővásárlási jog gyakorlati problematikáidr. Fábián , Diána; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban arra keresem a választ, hogy az elővásárlási jogra, mint az adásvétel különös nemére vonatkozó hatályos jogi szabályozás mennyire teljes, hogyan fejlődött az évek során, mennyire igyekszik alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági változásokhoz. Röviden bemutatom az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezéseket, majd vizsgálom a rájuk vonatkozó jogi szabályozást. Nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlása során felmerülő problémákra milyen megoldások születnek a bírói gyakorlatban. A dolgozat második részében részletesen kitérek a garázsok, teremgarázsokkal kapcsolatos szabályozásra, összehasonlítva a korábbi és a hatályos rendelkezéseket. Bemutatom, hogy a nemrégiben hatályba lépett, ezekre az ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseket milyen változásokat hoztak. Végezetül megfogalmazom, hogy véleményem szerint mennyire teljes az elővásárlási jogra vonatkozó szabályozás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzéseBöjtös, Virág; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. Elsősorban, mielőtt kitértem volna magára a szerzésmódokra, úgy gondoltam, hogy célszerű lehet néhány kapcsolódó definícióval megismerkedni a könnyebb megértés érdekében. Először is szót ejtettem magáról a Dologi jogról, amelynek részét képezi a dolgozatom témája is, majd ezt követően írtam az ingatlanról, valamint azok csoportosításáról is. A tulajdonjog a következő fejezet a dolgozatomban, ebben a részben írtam a fogalmáról, a tárgyáról, továbbá a tulajdonjog terjedelméről. Majd a tulajdonszerzésről is igyekeztem a fontosabb információkat összegyűjteni. A fejezet tartalmazza a fogalmát, a legfőbb szabályait, azt, hogy milyen alaki feltételeknek kell teljesülnie, valamint azt is, hogy kik lehetnek a tulajdonszerzés alanyai, vagyis a tulajdonszerzés alanyi oldalát. Miután összeszedtem az általam fontosnak vélt fogalmakat, rá is tértem a szerzésmódok ismertetésére. A tulajdonszerzési módokat két csoportra oszthatjuk: megkülönböztetünk eredeti szerzésmódokat, valamint származékos szerzésmódokat. Az ezen csoportokhoz tartozó szerzésmódokat igyekeztem minél érthetőbben és összeszedettebben megfogalmazni a szakdolgozatomban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az öröklési jog főbb szabályai- a túlélő házastárs örökléseNagy , Orsolya Eszter; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarFontosnak tartom az öröklési jog új szabályainak bemutatását, hiszen az életünket olyan mértékben tudja befolyásolni az öröklés, ami meghatározó eseményeket hoz magával, főként az örökhagyó halálával bekövetkező új tulajdoni viszonyokban. Emiatt is esett a választásom egy olyan témára, amellyel mindenki találkozhat. A dolgozat első felében főként a téma elméleti megalapozására szeretnék figyelmet szentelni. A későbbi részben pedig igyekszem bemutatni az öröklés általános szabályait, a végintézkedéseknél bemutatni az egyes végintézkedési lehetőségeket, emellett arról is említést teszek, hogy miben változott a szabályozás az eddigiekhez képest. Végezetül az özvegyi jogról pár gondolatot szeretnék még bemutatni. A célom az, hogy a téma körüljárásával egy átfogó képet osszak meg, mely kiemeli a legfontosabb pontokat a dolgozatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bíró szerepe a büntetőperben(2012-04-10T11:23:36Z) Bihari, Erika; Kardos, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz állam büntetőjogi hatalmát a bíróságain keresztül gyakorolja, megbünteti a bűnöst, vagy felmenti az ártatlant. A büntetéshez való jog elengedhetetlen feltétele a független és tiszteletre méltó bírói kar. Dolgozatom témája a bíró szerepe a büntetőperben. Bemutatom a bíró és a bíróság kialakulását, milyen fejlődéseken, változásokon ment keresztül az egyes történelmi korszakokban (egészen napjainkig), valamint ezzel egyidejűleg hogyan alakult ki a mai büntetőeljárás és az ahhoz szorosan kapcsolódó jogi szabályozás. Ismertetem röviden a büntetőeljárás alanyait, a büntetőeljárás szerkezeti és működési alapelveit, részletezem a bíró mai szerepét, jelentőségét, feladatait a büntetőeljárás során a hatályos szabályozásnak megfelelően, különös tekintettel a bírósági eljárásban (I., II., és III. fok). Végül a kutatásom során vizsgált, számomra legérdekesebb témákat mutatom be röviden. A bírói hivatás etikáját, a bíróktól elvárt "szerepeket" és a bíró szubjektivitását a tárgyalóteremben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helyzetértékelés – Kollektív fogyasztói igényérvényesítés hazánkban és az Európai UnióbanBihari, Erika; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom egy helyzetértékelés, amely a kollektív fogyasztói igényérvényesítés hatályos szabályozását és „mechanizmusait” mutatja be hazánkban és az Európai Unióban. A Bizottság azon igényt felismerve, hogy szükség van egy „kollektív fogyasztóvédelmi rendszer” kiépítésére, alkotta meg az uniós jog által biztosított jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről szóló 2013/396/EU Ajánlást4 (a továbbiakban: Ajánlás). A Bizottság javasolja, hogy az EU valamennyi országában vezessenek be5 kollektív jogorvoslati mechanizmusokat – mindezt a kölcsönösen elfogadott közös európai elvek mentén –, amelyek mind a jogsértés megszüntetésére, mind a kártérítésre irányuló jogorvoslatot lehetővé teszik, és tiszteletben tartják az Ajánlásban meghatározott alapelveket. Ezek a közös elvek az egész EU-ban alkalmazandók, a tagállamok eltérő jogi hagyományainak tiszteletben tartása mellett. A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak, és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét. Az elmúlt években az uniós szabályozással egy időben hazai szinten is a jogalkotás középpontjába került a kollektív fogyasztói igényérvényesítés. Az e fajta igényérvényesítési lehetőségek szerteágazók Magyarországon. Lehetőség van kollektív igényérvényesítésre többek között a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.), a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybank tv.) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) alapján is. Mindemellett az új Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is kiemelt hangsúlyt fektet a kollektív igényérvényesítésre, mi sem mutatja ezt jobban, mint két újonnan bevezetett jogintézménye, a közérdekből indított per és a társult per. A kutatás alapvető célja a kollektív jogorvoslati eljárások hatályos uniós szabályozásának és a kollektív fogyasztói igényérvényesítési formáknak a vizsgálata, illetve a magyarországi igényérvényesítési lehetőségek feltérképezése volt. Az elemzés fókuszába a GVH közérdekű igényperét helyeztem, lévén hogy az egyik „legkihasználatlanabb” igényérvényesítési forma jelenleg hazánkban. Ezzel összefüggésben arra a kérdésre kerestem a választ, mi lehet az oka annak, hogy a GVH nem alkalmazza ezt a perlési lehetőséget.