Szerző szerinti böngészés "Csoba, Judit"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 205)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 45 éves nők munkaerőpiaci esélyei, lehetőségei – Európai K kitekintéssel(2010-02-26T07:13:40Z) Bíró, Viktória; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető 50 oldal alatt a felnőttképzés körül(2010-02-25T09:10:32Z) Ambrus, Viktória; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A felnőttképzés határai az Érmelléken(2016) Ábrahám, Katalin; Csoba, JuditTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető A külföldre költöző magyarok kapcsolathálójának alakulásaSzatmári, Laura; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat témája a külföldre költöző magyarok kapcsolatainak kutatása. Célja, hogy feltárja a külföldre költöző magyarok kapcsolatainak hatását a migrációs döntésekre és a beilleszkedésre az új országban. A tanulmány két fő témára épül, a migrációra és a hálózatkutatásra. Ezeken belül is a számunkra leginkább fontos elméletek az egyes területeken belül a push-pull elmélet, mely alapján kutatási dimenziókat alakítottunk ki, valamint a gyenge és erős kötések fogalma, melyek segítettek rendszerezni a mintát alkotó alanyok kapcsolatait és azok hatásait a résztvevők döntéseire. A kutatás során kvalitatív kutatás módszert használtunk, melynek segítségével lehetőségünk nyílt a külföldön élő magyarok tapasztalatait és perspektíváit, az elköltözéssel járó hatásokat közelebbről megismerni. Hat fő dimenziót hoztunk létre: 1. Push hatás, 2. Pull hatás, 3. Hogyan éli meg?, 4. Kapcsolat az otthon maradókkal, 5. Kapcsolat az új környezettel és 6. Jövőkép, amik alapján vizsgáltuk az általunk választott témát. Az elemzés során két csoport rajzolódott ki: a nehezen barátkozó családosok és az önmegvalósító szinglik. A dolgozat végén részletesen kifejtjük, hogy az egyes csoportokba tartozó alanyok erős és gyenge kapcsolatai hogyan befolyásolták a célország kiválasztását és a beilleszkedés folyamatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentális jól-lét, mint motiváció az aktív állampolgárságraTóth , Ágnes; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az aktív részvétel és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálom, kiemelve, hogy az állampolgári aktivitás a politikai döntéshozatalba történő beleszóláson túl hozzájárul az egyén mentális jól-létéhez is, és ez motivációként jelenik meg az aktív szerepvállalásban. A szakirodalmi ismertetőnél visszanyúlok egészen az ókori görög demokráciáig és a római köztársaságig, hiszen fontos, hogy megértsük, hogy a történelem során hogyan alakult az állampolgárság, mint szerep, jog, és mint kötelezettség. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy megismerjem az aktív állampolgár fő ismérveit, ami aztán a kutatásom elemzésében is megjelenik, és Sherry Arnstein részvételi létrájának segítségével bemutatom, hogy mik a részvétel különböző szintjei. A mentális egészség meghatározásánál a szubjektív jólét ismérveit taglalva definiálom a dolgozatomban megjelenő mentális jól-lét fogalmát. Kísérletet teszek arra, hogy a szakirodalmakban megismertek mellett az interjúk során szerzett információkkal bebizonyítsam, hogy milyen fontos az aktív társadalmi szerepvállalás az ember életében. Azt kutatni, hogy miért fontos az aktív állampolgárság, és ez hogyan kapcsolódik össze a mentális jól-léttel nemcsak tudományosan érdekes téma, hiszen a témák külön-külön is alapvető fontosságúak a demokratikus és egészséges társadalmak fenntartásában és fejlesztésében, kapcsolatuk vizsgálata pedig segít megérteni az egyén motivációját a társadalmi témákban való aktív részvétel iránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munka fogalmának változása és a munka határainak átalakulásaReszegi, Evelin; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA diplomadolgozat a munka fogalmával, napjaink társadalmában betöltött szerepének változásával, határainak átalakulásával foglalkozik. A szerző kutatja a változások okait, valamint a munkavállalókra gyakorolt hatását. Az elméleti háttér fejezet azt vizsgálja, hogyan alakult át a munkavégzés kerete az őskortól napjainkig, illetve megfogalmaz egy, a jelenkor társadalmára érvényes munkadefiníciót. A módszertani részben a szerző bemutatja a kutatási kérdéseket, értelmezi a vizsgálati dimenziókat, amelyek segítenek feltárni, hogy a munkavállalók mit tekintenek ma munkának. A szerző a kutatása során kvalitatív módszert alkalmaz, melynek keretein belül nyolc különböző pozícióban dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű, aktív munkaviszonnyal rendelkező személlyel készít interjút. A dolgozat elemzése során nyilvánvalóvá válik, hogy a megkérdezettek munkafogalma a gazdasági, társadalmi, környezeti változások ellenére erősen tradicionális, miközben az általuk végzett munka feltételeinek átalakulása már elkezdődött.Tétel Szabadon hozzáférhető A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák(2022) Csoba, Judit; Oláh, Eszter; Maszlag, FanniTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szociális munka nemzetközi módszerei a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelembenSzénás, Barbara; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarEsettanulmányunk elkészítésével arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a városi diverzitás, az interkulturális együttélés, a technológiai újítások, az értékrendi és ideológiai megosztottság kihívások elé állítják a szociális munka szakembereit, miközben a saját hivatásukban is számos komplikáció van jelen (Budai, 2015). A témánk olyan kérdések köré épül, mint például; a szociális munka klasszikus eszköztára tudja-e kezelni a változó környezetben jelentkező, nagyvárosi diverzitásból adódó szakmai feladatokat? A segítő hivatásban dolgozó egyének tudása igazodik-e a szükségletek mindig megújuló rendszeréhez? A nagyvárosi diverzitás növekedésével erősödő társadalmi kirekesztődés fogalmi keretén belül a xenofóbiával foglalkoztunk és igyekeztük feltárni azt a kérdést is, hogy napjainkban kit is tartunk „idegennek”. Válaszokat kerestünk arra, hogy a társadalom tagjai közötti törésvonalak minek a hatására lehetnek egyre erősebbek (Bíró, Szászi, & Varga, 2022). A dolgozatunkban bemutatunk egy olyan nemzetközi kurzust, amely sajátos pedagógiai módszerre épül. A módszer neve: CSL modell, azaz közösségi szolgáltatás tanulása. A CSL modell 3 pillére bontható: polgári szerepvállalás, kooperatív és kölcsönös tanulás, reflexív ismeretszerzés (Claes et al. 2021). A nemzetközi kurzus célja a pillérekhez tartozó készségek elsajátítása. Ennek érdekében több tanulási formát is tár a résztvevők elé: online tanuló csoportok létrehozásával a hallgatók megismerhetik az interkulturális térben folytatott tanulás előnyeit, részt vehetnek egy pilot projekt megtervezésében és megszervezésében, mentorok segítségével fejlesztik személyes és szakmai készségeiket az elméleti és gyakorlati kurzusok során. A tanulási folyamatot követő kutatás keretében pedig lehetőség nyílt annak vizsgálatára, hogy a közösségi szolgáltatás tanulásával (CSL) a leendő szociális munkások kompetenciája mennyire hatékonyan fejleszthető (Fabulya, Nagy, & Tiszolczi, 2017). A fejlesztési folyamat követő vizsgálata során több kutatási módszert is alkalmaztunk: dokumentációk elemzése, szakértői visszajelzések figyelembe vétele, félig strukturált interjúk készítése, részvételi akciókutatás és megfigyelés. A módszerek között kiemelt szerepet tulajdonítottunk a részvevők önreflektálásának. A kutatás eredményeit egy javaslatcsomagban összegeztük, hogy a módszer későbbi alkalmazása során további segítséget nyújtsunk a nemzetközi kurzust szervezők és résztvevők számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A társadalmi biztonság kérdése napjainkbanSzabó, Sándor; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a társadalmi biztonság fogalmának átalakulását állítja fókuszba. A szerző egyfelől a biztonság fogalmának eredetével, valamint jelentésbeli változásainak az elemzésével foglalkozik. A szakirodalmi áttekintés során felvázolja, hogy a társadalmi biztonsági rendszerek, hogyan fejlődtek az évszázadok során és jutottak el a XX. század közepére a legmagasabb szintre, melynek keretét a jóléti állam adta. A szerző másfelől a késő modernitást kísérő gazdasági, társadalmim ideológiai változások jóléti államra gyakorolt hatását, ezen belül is a társadalmi biztonsági rendszerek átalakulását vizsgálja. A dolgozat célja, hogy rávilágítson arra, hogy a társadalmi biztonság meggyengülésével, milyen képlékennyé és megfoghatatlanná vált magának a biztonságnak a fogalma.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A távmunkavégzést befolyásoló szervezeti tényezők kérdéskörének vizsgálataBajnóczki, Laura; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA távmunka napjainkra nemzetközi és hazai szinten széleskörben elterjedt és ismertté vált munkavégzési forma, mely sajátos munkakultúrával rendelkezik. A foglalkoztatási nóvum az 1970-es években alakult ki az Egyesült Államokban. Az elmúlt évtizedek során jellemzővé vált a távmunka fogalom szabadelvű használata, mivel nem rendelkezik egységesen elfogadott definícióval. Napjainkban azonban egyre elterjedtebb, hiszen a munkavállalói preferenciák között élenjáró a rugalmas munkavégzési lehetőség igénye. Így a szervezetek szempontjából a távmunka értelmezése, valamint a bevezetése és alkalmazása további kérdéseket vet fel. Jelen dolgozathoz szekunder kutatás keretében a szakirodalmakban használt nemzetközi és hazai távmunkafogalmakat elemeztük. Ennek alapján meghatároztuk a további elemzéshez szükséges saját munkadefiníciónkat, valamint a primer adatgyűjtés dimenzióit. A kutatásba két olyan szervezetet vontunk be, melyek biztosítanak távmunkalehetőséget a munkavállalók számára. Ezek vizsgálatához félig strukturált vezetői interjúkat készítettünk. Konklúzióként elmondható, hogy bármely okból döntenek a szervezetek a távmunka bevezetése mellett, tudatos szervezéssel fenntartják annak lehetőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrár-munkanélküliség és foglalkoztatás alakulása Hajdú-Bihar megyében(2010-02-23T08:17:03Z) Kovács, József; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?(2010-02-26T07:42:23Z) Deczki, Gabriella; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Az aktív munkaerőpiaci eszközök és azok változásai a magyar foglalkoztatáspolitikábanVárhidi, Olivér; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a rendelkezésre álló szakirodalom alapján áttekintést adok a magyarországi munkaerőpiaci eszközök változásairól a nemzetközi erőtér bemutatásával párhuzamban, kiemelten fókuszálva az aktív munkaerőpiaci eszközök megjelenésére. Ezen kívül másodlagos statisztikai elemzés segítségével ismertetem a főbb eszközök hatásait, eredményességét a főbb munkaerőpiaci mutatók alapján. Elsőként bemutatom az Európia Szociális Alap kialakulásának főbb mozzanatait, és ezen időszak főbb foglalkoztatáspolitikai irányait, az Európai Foglalkoztatási Stratégia részletes ismertetésével, majd ismertetem az aktív munkaerőpiaci eszközök működését, kitekintve a nemzetközi színtérre. Ezt követően a szakdolgozat fő témájaként a magyarországi foglalkoztatáspolitika áttekintése következik, annak intézményrendszerén, eszközrendszerén és finanszírozásán keresztül. A fő téma bemutatása három fő időszakra tagolva történik meg. Az első szakasz a Foglalkoztatási Törvény első életbe lépésétől kezdődően az ezredfordulóig mutatja be a főbb foglalkoztatáspolitikai eseményeket, majd a középső szakaszban a 2008-as válságig kerülnek áttekintésre az aktív munkaerőpiaci eszközök. A záró, harmadik időegység a válságtól napjainkig összegzi azokat a változásokat, melyek leginkább hatottak a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerére, eszközeire és finanszírozására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alapjövedelem – A szükséges, de nem elégséges megoldás?Oláh, Eszter; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA XXI. századi foglalkoztatási és jóléti rendszerek problémáinak megoldásaként időről időre megjelenik az alapjövedelem koncepciója, mely nem kötődik jövedelemteszthez, és nem igényel munkateljesítményt sem. Jelen dolgozatban a tartalomelemzés módszerén keresztül a média által kialakított kép kerül vizsgálatra, hogy a szakirodalmi elemzés által megalkotott három félelemcsoport (közgazdaságtani, morális, társadalmi) közül melyik a leghangsúlyosabb. A második módszertani pillér egy kérdőíves kutatás, mely révén elemzésre kerül, hogy a médiában formálódó értékválasztások mennyiben jelennek meg a vizsgált célcsoport - Debreceni Egyetem hallgatói - körében. Az alapjövedelem hatására félő a munkavállalási hajlandóság csökkenése, ami közvetett módon a társas kapcsolatokra és a kockázatvállalási hajlandóságra, közvetlen módon a motiváció csökkenésére is hatást gyakorolna. A kérdőíves vizsgálódás erre a három területre helyezi a hangsúlyt, és igyekszik feltérképezni, hogy melyek azok a jellemzők, amik támogató vagy elutasító magatartást váltanak ki az egyetemistákból. Annak ellenére, hogy a finanszírozhatóság kérdéskörével a média többet foglalkozik és a hallgatók közvetlen értékválasztásaiban is ez a félelem jelenik meg leggyakrabban, mégis a közvetett kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a társadalmi és morális félelmek rejtetten megfogalmazódnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Albertirsa jóléti rendszere a demográfiai változások tükrében(2012-05-29T06:21:18Z) Györe, Zsuzsanna; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAbsztrakt Hallgató neve: Györe Zsuzsanna Tanszék: Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Szak: szociálpolitika, foglalkoztatáspolitikai szakirány Képzési forma: MA Tagozat: levelező Szakdolgozat címe: Albertirsa jóléti rendszere a demográfiai változások tükrében Kulcsszavak: demográfia, indikátorok, jóléti állam, redisztribúció, önkormányzat Absztrakt: Témám egy nyugodt, Közép-Magyarországon található kisváros demográfiai változásainak, s a jóléti újraelosztás változó arányainak vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy a településre milyen demográfiai folyamatok jellemzőek a 2005 és 2010. közötti időszakban. Ezeknek a folyamatoknak a trendje megegyezik-e az országos trenddel. Valamint, hogy ezeknek a folyamatoknak van-e hatása az önkormányzat pénzügyi politikájára, befolyásolják-e a demográfiai változások az újraelosztás rendszerét helyi szinten. Kutatásom nem nagy volumenű, a statisztikai adatok összehasonlításán alapul, elsősorban a jelenlegi helyzet leírására irányul. Arányokat, trendeket vontam vizsgálatom körébe. Témavezető neve: dr. Csoba Judit tanszékvezető, egyetemi docens Szakdolgozat készítésének éve: 2012.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy alvó város munkaerőpiaca (Balmazújváros)(2010-02-18T15:33:57Z) Szeifert, Imre; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Szabadon hozzáférhető „Autonómia és szabálykövetés” az általános iskolai szocializáció főbb irányai és esélyei(2019) Kósa, Rita Diána; Csoba, Judit; Humán tudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Politikatudományi és Szociológiai IntézetDoktori kutatásom témája a társadalom reprodukciója, hogyan termeljük újjá viszonyainkat, értékeinket és szabályainkat. Mindezt az általános iskolai fegyelmezés és szabálykövetés dimenzióin keresztül kívánom bemutatni. Hogyan fegyelmeznek a pedagógusok és hogyan kellene fegyelmezniük, hogy az korunk társadalmának elvárásainak, értékeinek és normáinak megfelelő legyen? Kutatásom alaphipotézise szerint napjaink általános iskoláiban a pedagógusok között a fegyelmezés, konfliktuskezelés terén jelentős különbségek vannak. A különbségeket elemezve a pedagógusok magatartásmintái három jól elkülöníthető típusba sorolhatók. E három karakter, a tradícióktól irányított, a kívülről és a belülről irányított pedagógus. E három típus markánsan elkülönül az iskolai hétköznapokban, különböző hatásokat kifejtve a diákok iskolai szocializációjára. A dolgozatban e három karakter működését a fegyelmezés dimenziójában mutatom be. Kutatásomat végigkísérő kérdés, hogy hogyan nevel az iskola a szabályoknak behódoló vagy azokat megkérdőjelező vagy azok módosítására képes vagy éppen azokkal szembeszálló állampolgárokat? A kérdés megválaszolásához kiváló terepet biztosít az iskolai fegyelmezés, szabálykövetés és szabálykövettetés kutatása, mely területen az utóbbi években a szabályok közös végiggondolása és megalkotása helyett sokkal inkább a kontroll erősödött a magyar oktatás rendszerben. Fontos annak feltárása, hogy a régről ránk maradt vagy az éppen most elterjedő új pedagógiai módszerek vajon hogyan és milyen állampolgárokat nevelnek napjaink diákságából, vajon milyen mértékben formálnak a XXI. század demokratikus követelményeinek is megfelelő leendő állampolgárokat. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált dimenziókban a tradíciók által irányított pedagógusi karaktervonások vannak dominánsabban jelen az általános iskolákban. Jellemzően a fiatalabb pedagógusok sem a belülről irányítottság jegyében tanítanak és nevelnek az iskolában. A fiatal pedagógusok között ugyanúgy kirajzolódott a tradíciók által irányítottság, a poroszos oktatási rendszer iránti vágy, a frontális oktatás kizárólagossága, mint a negyven éve a pályán lévő társaiknál. A kutatás kérdéseinek megválaszolásához kvalitatív módszertant alkalmaztam. 36 falusi általános iskolában tanító pedagógussal készítettem félig strukturált interjúkat, valamint további négy szakértői interjút a kiválasztott kistérség falvaiban élő gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel. A kutatás földrajzilag egy olyan területen zajlott, az Észak–Alföld régió, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy tipikus kistérségében, a Vásárosnaményi kistérségben, melyet mind a szakirodalom és mind a laikus közvélemény egyaránt hátrányos helyzetű kistérségnek nevez. My doctoral research focuses on the reproduction of society how to reproduce our relationships, values and rules presenting through the dimensions of primary school discipline and rule tracking. How do and how should the teachers discipline in the primary schools in Hungary to meet the expectations of values and norms of our society. Based on my investigation, nowadays in elementary schools there are significant deviations between disciplining and conflict management of the teachers. Analysing the differences, the behavior patterns of the pedagogues can be classified into three distinct types. These are the inner, the external and the traditions- controlled ones being strongly separated in school weekdays taken effects on the school socialisation of the students. In my thesis I am going to present the mechanism of these within the dimension of discipline. The question, accompanying my researches all the way is how school educates compliant citizens or those being contrary to the regulations, challenge or able to modify them. The researches of school disciplines, compliance and regulations are the best opportunities to be able to give an answer on this where, in the past few years the control was strengthened in the Hungarian education system much better than the common thinking and creation of rules. It is important to explore weather what kind of citizens are grown up by the old or the current pedagogical methods from the today’s fellowships and how they are shaped to the the democratical reqruiments of 21st of century. The results of the research show that in the investigated dimensions, the traditions-oriented pedagogical traits are more dominant in elementary schools. Typically, younger educators don’t teach and educate in the school from the inner-controlled point of view. Among the young teachers, the orientation of traditions, the desire for the Prussian education system and the exclusivity of frontal education were outlined, as forty of their counterparts on the field. In order to answer the research questions, I applied a qualitative methodology. I made several half-structured interviews with 36 primary school teachers in rural villages and 4 other people who live in the villages of the selected micro-region and children specialists. The research was geographically carried out in a region in the Northern Great Plain region, and within the typical micro-region of Szabolcs-Szatmár-Bereg, in the Vásárosnamény micro-region, which both the literature and the lay public call both a disadvantaged micro-region.