Szerző szerinti böngészés "Dogi, Ilona"
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Életminőség vizsgálata Magyarországon a NUTS 2 szintű régióiban területi és idősoros adatok alkalmazásával(2012-09-15) Dogi, Ilona; Zsembeli, József; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Ellátási lánc – Esettanulmány hortobágyi termelők körében(2011-10-12T11:07:17Z) Dogi, Ilona; Katonáné dr. Kovács, Judit; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarDolgozatomban arra vállalkoztam, hogy megvizsgáljam a hortobágyi termelők helyzetét az átrendeződő élelmiszerláncok tükrében. Szűkítve a témát, arra fókuszáltam, melyek azok a termékek, amelyek megjelennek Hortobágyon, milyen csatornákon keresztül értékesítik azokat, használnak-e értékesítést ösztönző eszközöket a termelők, mekkora a közvetlen értékesítés aránya, és hogy milyen fejlesztési lehetőségeket látnak piaci értékesítésük javítására. Felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy olyan településen, - amely turisztikailag az egyik legismertebb az országban, és ahol a termelőknek „termék-reklámot” a világörökségi cím biztosíthatna-, hogyan boldogulnak a gazdálkodók, milyen piacokra tudják vinni termékeiket? Hortobágynak sajátos természeti adottságai révén, szűkösek a lehetőségei a gazdasági dimenzió mentén, ezért különösen fontos szerepet kap, hogyan talál piacot a Nemzeti Park területén fellelhető árukra és szolgáltatásokra. Munkám első részében szakirodalmak tanulmányozása, feldolgozása után a vizsgálat helyszínét és az érintett szereplőket tanulmányoztam. Ezt követően a termelők értékesítési helyzetének vizsgálatára primer kutatást végeztem, amely magába foglal egy kérdőíves felmérést, több mélyinterjút és egy lakossági-fórumot. Munkám részét képezi az Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya által végzett felmérésnek, amely a fogyasztói és termelői piacok jelentőségét és lehetőségeit vizsgálja a hazai élelmiszer-ellátási láncban. Az általam végzett kutatás szorosan kapcsolódik az Intézet célkitűzéséhez, így a két munka kölcsönösen segítheti egymást. Az eredmények kiértékelése után konzulensem segítségével, „Párbeszéd Helyi termékekről, Helyiekkel” címmel fórumot szerveztünk, amelyen a hortobágyi lakosokat próbáltunk megszólítani és egyben visszacsatolást kapni a kutatás eredményeivel kapcsolatosan. A helyiek a legnagyobb problémának a közös érdek, a közös gondolkodás hiányát látták. A termelők úgy érzik nincs párbeszédre lehetőség az állami szervekkel, emellett a Nemzeti Park jelenlétét is hátrányként élik meg. A kapott eredmények és az összegyűjtött információk elemzése után, példákon keresztül mutatom be a lokális gazdaság jellemzőit, mint lehetséges megoldást a termelők helyzetének javítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Észak-Alföldi gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magatartásának vizsgálata a nők szemszögéből(2014-04-24T06:38:29Z) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarA kézműves termékek jelentőségét felismerve, kutatásom célja az észak-magyarországi hegyvidéken termeszthető, gyümölcsalapú, kézműves élelmiszerek fogyasztói magatartásának felmérése volt a nők körében. Összesen 479 db értékelhető kérdőívet sikerült összegyűjtenem. Az így létrejött adatbázis elemzéséhez először a leíró statisztika módszereit, majd nem-paraméteres eljárásokat és klaszterelemzést alkalmaztam, Excel táblázatkezelő program és SPSS statisztikai feldolgozó és értékelő szoftversegítségével.Tétel Szabadon hozzáférhető Az etnocentrizmus szerepe a hazai és külföldi élelmiszerek fogyasztói megítélésébenCsatáriné Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Dogi, Ilona; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar -- Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori IskolaSzámos kutatási eredmény igazolta azt a feltételezést, miszerint az etnocentrikus érzelmek sok esetben befolyásolják a vásárlói döntést, ugyanis hatására a fogyasztók pozitív előítélettel gondolnak a hazai a termékekre, háttérbe szorítva a külföldi termékeket. Ez az előítélet pedig megjelenik a termékek értékelésében és a vásárlási szándékban egyaránt. Különösen az élelmiszer-termékek esetében figyelhető meg ez a jelenség, mely főleg olyan speciális okokra vezethető vissza, mint a termőhellyel való szoros kapcsolat, az előállítási helyhez köthető kulturális tényezők, élelmiszer előállítási és feldolgozási folyamatok, valamint étkezési szokások és tradíciók. Kutatásom fő célkitűzése a fogyasztói etnocentrizmus hazai és külföldi élelmiszer-termékek megítélésére gyakorolt hatásának vizsgálata. A fogyasztói etnocentrizmus, az etnocentrizmus és az országeredet-imázs közös vetületeként fogható fel, ezért a téma mélyebb szintű megértéséhez, valamint a minél átfogóbb és alaposabb vizsgálathoz szükséges az etnocentrizmus és az országeredet-imázs, mint kulcsfontosságú tényezők tanulmányozása is. Ebből következően kutatásom középpontjába az etnocentrizmus, az országeredet-imázs és a fogyasztói etnocentrizmus dimenzióinak feltárását, valamint ezen dimenziók kapcsolatrendszerének vizsgálatát helyeztem, hogy ezáltal következtetéseket vonhassak le a hazai élelmiszer-termékek fogyasztói megítélésével kapcsolatban. Többek között átlag, szórás, ferdeség és relatív szórás értékeket határoztam meg. Emellett a kutatás során két nem paraméteres változó összefüggésének vizsgálatához kereszttábla elemzéseket (és azok hipotézis vizsgálatára Chi2-próbát) használtam. Az ordinális mérési szintű kérdéseknél nemparametrikus statisztikai eljárásokat alkalmaztam (Mann-Whitney vagy Kruskal-Wallis próba). Ezt követően mindhárom jelenség (etnocentrizmus, országeredet-imázs, fogyasztói etnocentrizmus) esetében főkomponens és klaszteranalízisből álló dimenzió-redukciós technikákat alkalmaztam. Így minden esetben releváns fogyasztói csoportokat sikerült elkülönítenem. A különböző szegmentumok viszonyát a főkomponensekhez és a szocio-demográfiai változókhoz varianciaanalízissel (ANOVA) állapítottam meg. A dimenziók közötti kapcsolatok leírására regresszió analízist használtam. Végül, hogy vizsgálatom a nemzetközi kutatásokhoz is igazodjon a fogyasztói etnocentrizmus dimenzióinak meghatározásához a CETSCALE állításait is felhasználtam, valamint a vizsgált jelenségek kapcsolatát kanonikus korrelációval elemeztem. Kutatási eredményeim a hazai élelmiszertermékek védelmére irányuló, valamint az azok vásárlását ösztönző marketing stratégiák alapját képezhetik. Egyrészt az országeredet-imázs termékskálákra kapott eredmények irányt mutathatnak a hazai (de akár a külföldi) élelmiszer-termékeket kínáló vállalatok számára, hiszen valós képet adnak arról, hogy mely terméktulajdonságok befolyásolják leginkább a termékválasztást az élelmiszer termékkategórián belül. Másrészt a kutatás során elkülönített fogyasztói csoportok elemzése, segítséget nyújthat a fogyasztók szegmentálásban, a marketing mix kialakításában és a pozicionálásban. Végül eredményeim hasznos információkat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy mely etnocentrikus érzelmek befolyásolják leginkább a hazai és külföldi élelmiszer-termékek megítélését és vásárlását. Vagyis, hogy a marketing stratégiák kialakításakor, mely érzelmekre érdemes leginkább összpontosítani és hatni. Several research results confirmed the assumption that ethnocentric feelings often influence the customers’ decisions because the customers show positive prejudice toward the domestic products and the foreign products are ignored. This kind of prejudice appears in the sales of the products and the customers’ intentions as well. This phenomenon can be seen especially in case of food products and it can be traced back to such specific causes as the close relationship with the place of production, the cultural factors related to the place of manufacturing, processes related to the production and processing of the food products, eating habits or traditions. The main goal of my research is to study the impact of consumer ethnocentrism on the judgment of Hungarian and foreign food products. Consumer ethnocentrism can be considered to be a common area of ethnocentrism and the country origin image. In order to have a deeper understanding of the subject and to study it as comprehensively and extensively as possible, it is very important to study the key factors: ethnocentrism and country origin image. Consequently, my research focuses on revealing the dimensions of ethnocentrism, country origin image and consumer ethnocentrism and the examination of the relationships between these dimensions. By doing so, we can draw some conclusions related to the consumer judgment of the Hungarian food products. Among others, I determined mean, dispersion, skewness and relative dispersion values. During the research, I performed cross-tabulation analysis to examine the correlation between two non-parametric variables (and the Chi2 test to examine the hypotheses). In case of ordinal scale questions, I applied non-parametric statistical procedures (Mann-Whitney or Kruskal-Wallis tests). In case of all three phenomena (ethnocentrism, country origin image and consumer ethnocentrism), I applied dimensionality reduction techniques which included principal component and cluster analyses. This way, I managed to determine relevant consumer groups in all cases. The relationship between the various segments, the principal component and the socio-demographic variables was determined with variance analysis (ANOVA). I applied regressive analysis to describe the relationships between the dimensions. Finally, I used CETSCALE statements to determine the dimensions of ethnocentrism so that my research should be in alignment with the international research. The relationship between the phenomena was analyzed with the canonical correlation method. My research results might serve as a basis for the marketing strategies that aim to protect the domestic food products and encourage their purchase. On one hand, the results obtained in relation to the country origin image scales might show a direction for the companies offering domestic (or even foreign) food products because these results give a real picture of the product qualities which affect the choice of product within the category of food products. On the other hand, the analysis of the consumer groups distinguished during the research might help the segmentation of the consumers, the creation of the marketing mix and the positioning. Finally, my results provide useful information as to which ethnocentric feelings affect mostly the judgment and purchase of domestic and foreign food products. That is, which feelings should be focused on and influenced during the creation of marketing strategies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hortobágyi termelők helyzete az átrendeződő ellátási láncokban(2011) Dogi, Ilona; Katonáné Kovács, Judit; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Szabadon hozzáférhető Hortobágyi termelők helyzete az átrendeződő ellátási láncokban(2024-02-19) Dogi, IlonaThe aim of my research was to examine the effect of restructuring food supply chains on farmers in Hortobágy. The reason for choosing Hortobágy settlement (LAU2) as a research area was, that I had an interest on how farmers operate in a region which is well-known from its tourism, and where World Heritage title provides a good brand for marketing. The question was what kind of markets farmers find for their products? Unique natural features of Hortobágy create limited possibility along the economic dimension, therefore it is particularly important how to find markets for the goods and services produced in the National Park region. To analyze the situation of farmers, primary research - including questionnaire survey, in-depth interviews and a public-forum - was carried out. This questionnaire was part of the survey prepared by the Food Chain Analysis Division of the Agricultural Economics Research Institute. This survey examines the importance and possibilities of consumer and producer markets in the domestic food supply chain. After evaluation of the results, a Forum with the title "Dialogue on local products with local people" was organized with the help of my tutor. On the Forum residents of Hortobágy could get feedback from the research and their opinion was asked. Outcome of the work was that the biggest problem is the lack of common interest and common thinking. Producers feel, there is not any opportunity for dialogue with public institutes, and they perceive the presence of the National Park as disadvantage.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hortobágyi termelők helyzetének vizsgálata az átrendeződő ellátási láncok tükrében(2013-04-05) Dogi, Ilona; Katonáné Kovács, Judit; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A hortobágyi termelők helyzetének vizsgálata az átrendeződő ellátási láncok tükrében(2011-10-25) Dogi, Ilona; Katonáné Kovács, Judit; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A hortobágyi termelők helyzetének vizsgálata az átrendeződő ellátási láncok tükrében(2011-12-19) Dogi, Ilona; Katonáné Kovács, Judit; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Szeretjük a kézműves élelmiszereket? - Avagy kézműves élelmiszerek fogyasztói igényének felmérése a nők körében(2013-09-27) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magatartásának vizsgálata a nők körében(2013-11-19) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Zempléni kézműves élelmiszerek a női fogyasztók szemszögéből(2013-11-21) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A zempléni kézműves élelmiszerek iránti igények felmérése a női fogyasztók körében(2013-05-10) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A zempléni kézműves élelmiszerek iránti igények felmérése a női fogyasztók körében(2013-05-10) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Zempléni kézműves élelmiszerekkel a fenntarthatóság felé(2013-06-26) Dogi, Ilona; Balogh, Péter; Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar