Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Fodor, Andrea"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 30)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Adaptív sugárkezelés szerepe a nem kissejtes tüdőrákok kezelésében
    Sütő, Vivien; Szántó, Erika; Klinikai Központ, Onkoradiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék
    A tumoros elváltozások vezető közegészségügyi problémát jelentenek világszerte. A tüdőben is számos malignus elváltozás alakulhat ki, amelyek az egyik legagresszívabb elváltozások közé sorolhatók. A férfiak és a nők körében ugyanúgy kialakulhatnak, rossz prognózisúak, ugyanis a kezdeti stádiumban tünetmentesek, majd mikor már a panaszok jelentkeznek, többnyire előrehaladott stádiumban van már a betegség. Rizikótényezőnek minősül a dohányzás. A lokálisan előrehaladott tüdő tumorok komplex ellátásában az egyik legfontosabb módszer a sugárkezelés, melynek célja a daganatsejtek pusztítása, úgy hogy az ép szövet a lehető legkevésbé károsodjon. A kezelés elkezdéséhez nélkülözhetetlen, a primer tumor kiterjedése valamit a regionális nyirokcsomó érintettség pontos meghatározása. 3D besugárzás tervezéshez kontrasztanyag nélküli úgynevezett lokalizásciós CT készítünk. A sugárkezelési terv elkészítése során az első lépés a kontúrozás, mellyel meghatározzuk a célterületet, amit sugárkezelni tervezünk, illetve körbehatároljuk a rizikószerveket, melyeket védeni szeretnénk. 3D alapú besugárzástervezésénél a céltérfogat meghatározás során a legkisebb térfogatú körberajzolt terület a GTV (gross tumor volume) lesz, mely a makroszkóposan valamilyen képalkotóval kimutatott primer tumormasszát jelöli. A GTV volumen meghatározásokhoz a különböző diagnosztikus képalkotó vizsgálatokat (kontrasztanyagos CT, PET CT) használjuk fel, képfúzió segítségével. GTV-t körbeöleli a CTV (clinical target volume), amely a primer tumoron kívül magába foglalja azt a területet ahol még feltehetően mikroszkópikus daganatsejtek előfordulhatnak. A legkülső terület, amelyet valójában kezelünk a PTV (planing target volume), a CTV-t ill. biztonsági zónát tartalmaz, amely a beállítási pontatlanságból és a szervmozgásokból adódik. Lokálisan előrehaladott folyamat esetén a kezelés alatt várható tumor méret csökkenése a sugárterápiás terv módosítását- adaptív áttervezését- igényelheti. Ebben az esetben sugárkezelés alatt ismételt lokalizációs CT végzünk, és újra meghatározzuk a tervezési volumeneket. Nagy kiterjedésű folyamatok sugárkezelése során, amennyiben tumortérfogat csökkenést észlelünk a kezelés áttervezésével kedvezőbb ép szöveti sugárterhelés biztosítható. Adaptív tervezéssel a céltérfogat (PTV) maximális ellátottsága mellett a rizikószervek védelme nő és ezáltal a várható mellékhatások kockázata csökken, alkalmazása azon betegek esetében célszerű, akiknél a környező ép szövetek sugárterhelése az eredeti terv alapján magasabb lenne.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Akut respiratorikus distress szindróma gyermekkorban
    Vojtkó, Melinda; Szikszay, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Káposzta, Rita; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika
    Dolgozatomban részletesen bemutatom és összegzem a gyermekkori akut respiratorikus distressz szindrómával kapcsolatos szakirodalmi tényeket. Bemutatom a kórkép történetének fejlődését az 1950-es évektől napjainkig. Ismertetek számos korábbi és friss kutatási eredményt, a kórkép pathogenezisének részleteiről, diagnosztikájáról, klasszifikációjáról. Ezek mellett a korszerű terápiás lehetőségekről, melyek között több, a kórlefolyást valóban pozitív irányban befolyásoló módszer is megtalálható, mint a korszerű, tüdőprotektív lélegeztetési technikák, folyadék megszorítás, melyek az utóbbi években terjedtek el.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az allergiás rhinitis kezelése a szakmai ajánlástól a hétköznapi gyakorlatig
    (2013) Szilasi, Mária; Fodor, Andrea
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az orvosok foglalkoztatási jellemzőinek, munkaerő-piaci helyzetének elemzése
    (2007-03-27T10:00:28Z) Fodor, Andrea; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Chronicus thromboemboliás pulmonalis hypertonia kezelési lehetőségei
    Jámbrik, Evelin; Balogh, László; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Péter, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Klinika
    A pulmonalis hypertonia WHO klasszifikációja alapján a 4. alcsoportot a chronicus thrombormboliás pulmonalis hypertonia képzi (CTEPH). A CTEPH egy progresszív kórkép, kezelés nélkül az életminőség romlásához, halálhoz vezet. Kezelésében gold-standardnek a pulmonalis thrombendarterectomia számít. Az elmúlt másfél évtizedben egy új kezelési lehetőség áll rendelkezésre a CTEPH-pel diagnosztizált betegek esetében, a ballon pulmonalis angioplastica (BPA), amely jelentős eredményeket eredményezett a műtétre nem alkalmas esetekben. A debreceni egyetemen végeztek BPA-t Magyarországon először CTEPH-pel diagnosztizált betegeken, eddig jó eredményekkel.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    COVID-19 pandémia a variánsok tükrében
    Kiss, Fanni; Szarka, Krisztina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Metagenomikai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Bakos, Imre; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék
    A SARS-CoV-2 által okozott súlyos akut légzőszervi megbetegedés a COVID-19, mely robbanásszerűen terjedt el Kína egész területén, ezzel világszintű figyelmet kapott. 2020. január 30-án a WHO az endémiás fertőzést hivatalosan is nemzetközi horderejű közegészségügyi veszélyhelyzetnek nyilvánította.2022. május 11-ig a COVID-19 közel 519 millió fertőzésért, illetve több mint 6 millió ember haláláért volt felelős a WHO által közölt adatok szerint.COVID-19 megbetegedésben szenvedők klinikai tünetei közé tartozik a láz, köhögés, fáradékonyság, valamint a betegek kis részében gasztrointesztinális tünetek is előfordultak.Komoly áttörést jelentett a világjárvány visszaszorításában a hatékony védőoltások kidolgozása, amelyek bár a transzmissziót – típustól függően – eltérő hatékonysággal csökkentik, de a hospitalizációval és a fatális kimenetellel szemben kiemelkedő védelmet biztosítanak.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák kemoterápiája, a pemetrexed - cisplatin első vonalas citotoxikus kemoterápia hatékonyságának elemzése a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tüdőgyógyászati Klinika beteganyaga alapján
    Hutkai, Dávid; Szilasi, Mária; Ostoros, Gyula; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Bogos, Krisztina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
    2012-ben a tüdő tumorok a negyedik leggyakoribb szolid tumorok voltak Európában. Ugyanebben az évben Európa-szerte a daganatos mortalitás terén első helyre kerültek, az ebben a betegségben szenvedő betegek életkilátásai kirívóan rosszak. Az európai országok között mindkét nemre vonatkoztatva Magyarországon a leggyakoribb volt a tüdőrák előfordulása 2012-ben, a mortalitási viszonyok is hasonlóan alakultak. Munkám során a legrosszabb túlélési mutatókkal rendelkező, előrehaladott (III/B. és IV. stádiumú) nem-kissejtes, nem-laphámsejtes tüdőrák pemetrexed-cisplatin első vonalas kemoterápiáját követtem nyomon. Célom a pemetrexed-cisplatin kombináció hatásának elemzése megfelelően definiált értékek felhasználásával, melyhez statisztikai analízist is igénybe vettem. Az elemzéshez a DE ÁOK Tüdőgyógyászati Klinika biztosította a beteganyagot, melyet az e-Medsol rendszer használatával rendszereztem. Vizsgálatba beválasztási kritériumok: III/B. vagy IV. stádiumú tüdő adenocarcinoma vagy nagysejtes carcinoma, ECOG 0-1, a kezelés első vonalbeli alkalmazása. Kizárási kritériumok: romló általános állapot (ECOG 2-4), súlyos mellékhatások megjelenése, compliance hiánya. Fontosabb célértékeim a terápiás válasz meghatározására: progressziómentes túlélés (PFS), teljes túlélés (OS), RECIST 1.1 skála szerinti restaging eredmények, terápiás mellékhatások, többedvonalbeli terápia. 2011. január és 2013. november között a DE ÁOK Tüdőgyógyászati Klinikán kezelt és a vizsgálatban résztvevő betegeink száma 26 fő, átlag életkoruk 63,3 év. Betegeink Medián PFS 4 hónapnak bizonyult, medián OS 8,25 hónap. RECIST 1.1 restaging eredményei a következőek: 42,3%-uknál tüneti rosszabbodást, 26,9%-uknál progressziót, 19,2%-uknál stable disease-t, 11,6%-uknál parciális remissziót találtam. Komplett remisszió nem volt. Betegeink 57,7%-ánál a kezeléssel kapcsolatos mellékhatás nem jelentkezett, a leggyakoribb mellékhatás a veseelégtelenség (23,1%) és a pancytopenia (19,2%) volt. Másodvonalbeli kezelést a betegek 61,5%-ánál, harmadvonalbeli kezelést 15,4%-ánál alkalmaztak. A célértékek elemzése rávilágít arra, hogy bár a többi platina bázisú kezelési rezsim mellett a cisplatin-pemetrexed protokollnak szignifikáns előnyei vannak nem- laphámsejtes NSCLC terén, ez a kombináció sem képes években mérhető előnyöket nyújtani a betegeknek, a betegség végkimenetelére nincs hatással. Progressziómentes túlélést javító hatása és a rövidebb távú teljes túlélést javító hatása igazolt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az extracelluláris mátrix szerepe a tüdődaganatok agyi áttétképzésében
    Szabó, Gabriella Ágnes; Varga, Imre; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Balogh, Ingrid; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszék
    A tüdődaganatok agyi áttétképzésének szempontjából az ECM-ot felépítő, illetve annak lebontásában szerepet játszó fehérjék kóros előfordulása megfigyelhető. A gyógyszeres kezelés során mind fontosabbá válik a daganatok hátterének felderítése, hogy minél célzottabb terápiás eljárásokkal és minél személyre szabottabban lehessen felvenni a harcot rossz prognózisú áttétes rákkal. A túlélési esély javításának az egyik legfontosabb fundamentuma a specifikus terápiás célpontok felderítése. A vizsgálati eredmények ugyancsak rávilágítanak, hogy az ECM fehérjéin kívül a sejtes immunválaszban, s a leukocita sejt adhézióban, a B-sejt proliferáció pozitív szabályozásában, továbbá a morfogenezisben, részt vevő gének mind-mind összefüggésben vannak az agyi áttétképzéssel, s felhívják a figyelmet a további kutatások szükségességére. A megfelelő terápiás célpontok megtalálása, mint az egyik legfontosabb túlélést befolyásoló körülményre tehát hangsúlyt kell fektetni, melynek egyik kulcsa lehet a daganatok genetikai profiljának megismerése. Az ECM asszociált fehérjék diagnosztikai és prognosztikus alkalmazhatósága is felvetődött a vizsgálat során, melyekkel kapcsolatban szakirodalmi adatokat már közöltek is a témában.Eredményeink alapján hangsúlyozzuk, hogy a tüdődaganatok agyi áttétképzésének hátterében álló folyamatok további felderítése, terápiás eljárások kutatása segíthet a rossz prognózisú áttétes esetekben, a mortalitás csökkentésében, s így hozzájárulhat a halálozási statisztika javulásához
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A G-CSF hatásának vizsgálata a tüdődaganatos betegek körében
    Kincses, Adél; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Varga, Enikő; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika
    Bevezetés: Az onkológiai terápia kapcsán fellépő hematológiai toxicitás egyik lehetséges következménye a keringő neutrofil granulocyták számának csökkenése. A neutropéniás történések legveszélyesebb formája a febrilis neutropénia (továbbiakban FN), amely nemcsak a fertőzések okozta morbiditást és mortalitást növeli, hanem a daganatgátló kezelést is akadályozza. Bizonyított, hogy a granulocyta-kolónia stimuláló faktor (továbbiakban G-CSF) készítmények profilaxisként történő alkalmazásával csökkenthető a lázas neutropéniás események száma. Célkitűzés: Kutatásom fő célja volt kideríteni, hogy milyen arányban alakul ki annak ellenére súlyos fokú neutropénia, hogy követve a nemzetközi ellátási stratégiákat, a beteg részesült G-CSF profilaxisban. Az alkalmazott kemoterápiás protokollok és betegekkel kapcsolatos rizikótényezők összesítésével elemeztem a lázas neutropénia vizsgált beteganyagra vonatkozó kockázatát, hogy azonosíthassam a legnagyobb jelentősékkel bíró kockázati tényezőket. Végül szerettem volna alátámasztani, hogy a nemzetközi ajánlások algoritmusának követése valóban kedvezően befolyásolja-e a daganatterápia sikerét. Módszertan: Az adatgyűjtés a MedSolution adatbázisból történt és a 2016-os időszakra vonatkozik. Vizsgálatomba a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának 111 tüdőrák miatt kemoterápiában részesült betegét vontam be. Eredmények: A profilaxisban nem részesült betegek 85%-a, a megelőzésben részesült betegeknek pedig a 15%-a szenvedett el neutropéniás eseményt. Nőbetegek esetén az előrehaladott betegség és a társbetegségek szerepe, férfiaknál pedig ezek mellett a rossz PS, anorexia-cachexia szindróma vagy alultápláltság és az 120 g/l-nél alacsonyabb hemoglobinszint is meghatározó tényezőnek bizonyult a neutropéniás szövődmények kialakulásában. Következtetés: Kutatásommal megerősíthetem, hogy a szakmai ajánlások követése mindenképpen fontos az FN profilaxisban, mivel a G-CSF-terápiában részesült és nem részesült betegek között a neutropéniás események száma között szignifikáns eltérést tapasztaltam. Adott betegcsoport legnagyobb jelentőséggel bíró rizikótényezőinek felismerése még inkább segíthetné a neutropéniás szövődmények hatékonyabb megelőzését.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Home and Identity in the Works of Sandra Cisneros and Sherman Alexie
    (2014-05-06T08:00:03Z) Fodor, Andrea; Németh, Lenke Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom az Otthon és Identitás fogalmát vizsgálja a Mexikói-Amerikai és Indián-Amerikai kultúrában Sandra Cisneros és Sherman Alexie művei elemzésén keresztül.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kemoterápia okozta anemia előfordulása és kezelése tüdődaganatos betegekben
    Dávida, Laura; Kardos, Tamás; Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Juhász, Balázs; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszék
    A tüdődaganat világszerte vezető helyet foglal el a daganatos betegségek halálozásában. Sajnos e tekintetben Magyarország vezető helyet foglal el, pedig a tüdőrák a leginkább elkerülhető és megelőzhető ráktípusok közé tartozik. Két nagy csoportját különböztetjük meg a kissejtest és a nem kissejtest. A kissejtes a leginkább agresszív forma és a prognózisa rendkívül rossz. A leggyakoribb típusa az adenocarcinoma, amely a nem kissejtes csoportba tartozik. A kezelési lehetősége a tudomány fejlődésével bővült, de így is az 5 éves túlélése rendkívül alacsony. A kemoterápiás kezelés kiemelkedő figyelmet kap a terápiájában, amely sajnos számos mellékhatást okoz. A citosztatikumok myelo- és nephrotoxikusak, emiatt egyik kiemelkedő mellékhatásuk az anemia. Az anemia kialakulása a daganatos betegekben csökkenti az életminőséget és a túlélési esélyeket. Az anemia kezelésében nagy áttörést jelentett a human eritropoetin analógok megjelenése. A diplomamunka célkitűzése a kemoterápia okozta anemia előfordulásának és kezelésének vizsgálata a tüdődaganatos betegek körében egy adott időintervallumban. A kutatás folyamán kiderült, hogy a kemoterápiában részesült tüdőtumoros betegek között, hányan számítottak már anemiásnak a kezelés megkezdésétől, s hányan lettek azok a kezelés során. A vizsgálat alatt kiderült, hogy a betegek közül hányan szedtek már a kezelés elejétől valamilyen vérképző készítményt, s hányan a kezelés közben, s hány betegnek javult a hemoglobin értéke a vérképző készítmények hatására a vizsgált időintervallum alatt. A vizsgálat során kirajzolódott, mely citosztatikumok használatánál volt egyértelmű a hemoglobinszint csökkenése, s hány betegnél érte el az anemia határértékét a kezelés befejeztével. Az eredmények alátámasztják a nemzetközi tanulmányokat, miszerint az anemia rendkívül alul diagnosztizált betegség.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Két növénytermesztő egyéni vállalkozás ökonómiai elemzése és összehasonlítása
    (2012-11-22T08:16:05Z) Fodor, Andrea; Szőllősi, László; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
    Növénytermesztő egyéni vállalkozások költség és jövedelemviszonyainak elemzését végeztem el technológiai tervlapok/kalkulációs modellek segítségével. A meglévő adatok alapján összehasonlítást végeztem különböző módszerek (százalékos különbözetek módszere, láncbehelyettesítés) segítségével.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Légzőtorna és mellkasi fizioterápia szerepe a COPD-s betegek rehabilitációjában
    Molnár, Adrienn; Szilasi, Mária; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Szegedi, István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet
    A COPD a morbiditás és mortalitás ranglistán vezető helyen van és az előrejelzések szerint 2020-ra várhatóan a harmadik vezető halálozási ok lesz. A légúti obstrukció képezi a fő problémát A GOLD nemzetközi ajánlás szerint 4 súlyossági csoport (enyhe, közepes, súlyos, és nagyon súlyos) különíthető el az obstrukció súlyosságának mértéke alapján. A pulmonális rehabilitáció egy fontos része a COPD -s betegek kezelésének. Ez egy átfogó beavatkozás, testreszabott beteg értékelésen alapul, ami magába foglalja a betegoktatást, testmozgást, dohányzásról való leszoktatás fontosságát. A PR célja az emberek fizikális és pszichológiai képességének fejlesztése és a megfelelő egészségmegőrzési magatartás elősegítése. A gyógyszeres kezelésnek is fontos szerepe van, de a korai rehabilitáció elkezdése, és a kontrollált légzéstechnikák, illetve légúttisztító technikák, és a megfelelő testmozgás formák elsajátítása a tünetek és a közérzet javulása szempontjából nagyon fontos. Bizonyított, hogy a mozgással, légzőtornával, az életminőség és a terhelhetőség is javítható. A PR javítja az egészségügyi állapotot, csökkenti a nehézlégzést, növeli a fizikai aktivitást a COPD-s betegek körében. A módszer célja a légszomj csökkentése, teherbírás növelése, felesleges váladék eltávolítása, műtét utáni légúti komplikációk elkerülése, gázcsere javítása, légzési munka csökkentése, általános állapot javítása.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Magyarország és Románia számviteli szabályozásának összehasonlítása
    (2011-12-15T09:11:18Z) Fodor, Andrea; Kondorosi, Ferencné; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
    Szakdolgozatom témájaként a magyar és a román számviteli szabályozás összehasonlítását tűztem ki célul, azon belül is elsősorban a beszámoló készítésére vonatkozó előírásokra összpontosítva. Hazánk számviteli szabályozása, és a román számviteli szabályozás igen sok különbözőséget mutat, ugyanakkor nagyon sok egyezőség is található. A ma fellelhető szakirodalomban nagyon kevés, e témához kapcsolódó cikk, elemzés, anyag található. A gazdasági kapcsolatok egyre élénkülnek, s főleg régiónkból egyre több cég létesít kereskedelmi kapcsolatot, fektet be tőkét a szomszédos Romániába, így szeretném, ha dolgozatom egyfajta iránytűként szolgálhatna e cégek számára, és mindazon számviteli szakemberek részére, akik e téma iránt érdeklődnek. Szeretnék konkrét segítséget nyújtani azoknak, akik tőkebefektetéseikkel Romániában bejegyzett cégeknek lesznek tulajdonosai, hogy ezek a cégek könnyebben eligazodjanak a számvitelre vonatkozó román előírásokban. Dolgozatom első részében a számviteli szabályozást hasonlítom össze a két országban, míg a dolgozat második részében egy száz százalékban magyar tulajdonú román cég számviteli beszámolójának elemzését mutatom be, a magyar és a román szabályozás szerint elkészítve.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Perioperatív légzőszervi rehabilitáció tüdődaganatos betegek körében
    Emri, Dorka Fanni; Sárközi, Anna Teréz; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Kóder, Gergely; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet
    A dolgozat összefoglalja a tüdődaganatok jellemzőit: epidemiológia, tünetek, diagnosztika, a malignus tüdődaganatok szövettani elkülönítése, kezelési lehetőségek. Általánosan leírja a rehabilitáció fogalmát. Tárgyalja a légzőszervi rehabilitáció lényegét a mellkasi beavatkozáson átesett betegek esetében, az állapotfelmérést és az alkamazott rehabilitációs technikákat. A dolgozat végén a saját kutatás szempontjait és eredményeit írja le, miszerint vizsgálja a preoperatív és postoperatív légzőszervi rehabilitáció kombinációjának hatékonyságát a csak postoperatív légzőszervi rehabilitációval szemben. Ezt hasonló kutatások eredményeivel támasztja alá.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Positive correlation of airway resistance and serum asymmetric dimethylarginine (ADMA) in bronchial asthma patients lacking evidence for systemic inflammation
    (2018) Tajti, Gábor; Papp, Csaba; Kardos, László; Kéki, Sándor; Pák, Krisztián; Szilasi, Magdolna Emma; Gesztelyi, Rudolf; Mikáczó, Angéla; Fodor, Andrea; Szilasi, Mária; Zsuga, Judit
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Positive correlation of airway resistance and serum asymmetric dimethylarginine level in COPD patients with systemic markers of low-grade inflammation
    (2017) Tajti, Gábor; Gesztelyi, Rudolf; Pák, Krisztián; Papp, Csaba; Kéki, Sándor; Szilasi, Magdolna Emma; Mikáczó, Angéla; Fodor, Andrea; Szilasi, Mária; Zsuga, Judit
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A private banking üzletág magyarországi térnyerése
    (2007-03-27T09:58:48Z) Fodor, Andrea; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A rendszeres fizikai aktivitás hatása a sportoló és nem sportoló asthmás betegeink légzésfunkciójára és életminőségére
    Tar, Zita; Szilasi, Mária; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Tüd?gyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rezes, Szilárd; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti Klinika; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Tüd?gyógyászati Klinika
    Dolgozatomban a sportoló és nem sportoló asthmások légzésfunkcióját, testtömeg indexét és életminőségét elemeztem. A vizsgált betegeket két csoportba soroltam az alapján, hogy aktívan sportolnak-e. A megkérdezett 50 beteg közül 22 fő folytatott rendszeres sporttevékenységet. A betegek 72%-a (36fő) nem dohányzott. Ez az eredményem alátámasztja azt a megfigyelést, mely szerint a sportoló emberek között kisebb a dohányzók aránya. A légzésfunkciós eredmények, ACT, BMI és a VAS mutatók a sportolóknál jobb eredményt hoztak ki a nem sportoló emberek eredményeihez képest. A téma fontosságát jelzi, hogy korábban az asthmások számára tiltott volt bármilyen sportot űzni. A modern orvostudomány azonban bebizonyította, hogy az asthmások számára kedvező lehet a jól megválasztott sportolási tevékenység. Ezt a tényt támasztják alá az én eredményeim is. Elmondhatjuk, hogy a légzésfunkciós paraméterek bizonyítékai alapján az asthmával nemcsak lehet, hanem kifejezetten ajánlott sportolni. A sportágat mindig a beteg és a sport tulajdonságait figyelembe véve kell megválasztani. Általában a futás és futással járó sportok nem kedveznek az asztmásoknak. Kifejezetten nem ajánlottak a nagy fizikai és pszichés megterheléssel járó extrém sportok, mint pl. siklóernyőzés, ejtőernyőzés, mélyvízi búvárkodás. Az asztmások számára a legkedvezőbb testedzésnek az úszás tűnik. A klórra allergiásoknak a természetes vizekben folytatott úszás ajánlott, ezáltal elkerülhetik a fertőtlenítőszerek kiváltotta bronchoconstrictiót.A folyamatos fizikai aktivitás hatására edzettségük, állóképességük fokozatosan nő, éppúgy, mint a szervezetük ellenálló-képessége. Ennek következtében a légzésfunkciós értékeik javulnak, egy belégzéssel több oxigénhez jutnak, és folyamatos sportolással elérhető, hogy szervezetük oxigén-kihasználási képessége is javuljon. A rendszeres, örömmel végzett testmozgásnak a pozitív élettani hatásain kívül az immunrendszert erősítő szerepe is van, amely védettséget biztosít a betegségekkel szemben. A sportolás közben felszabaduló endorfinok pedig hozzájárulnak a jó közérzethez. A jó fizikai erőnléttel rendelkező asthmásoknál bizonyítottan kevesebb az asthmás roham, kisebb a gyógyszerszükséglet, és jobb életminőség érhető el.Így az asthmások komplex kezelésén belül (a betegség jellegének, súlyosságának, és aktuális állapotának figyelembevételével) a rendszeres fizikai aktivitás ajánlatos lenne.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Sejtblokk módszer felhasználhatóságának vizsgálata hörgőkefés citológiai mintákban
    Fényes, Fanni; Kovács, Ilona; Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Patológiai Osztály; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Tüdőgyógyászati Tanszék
    A tüdődaganatok terápiája jelentős átalakuláson ment keresztül a biológiai és immunterápiák megjelenésével. A megfelelő terápia meghatározásához elengedhetetlen immunhisztokémiai és molekuláris vizsgálatok elvégzése. A tüdődaganatok több, mint 50%-a inoperábilis stádiumban kerül felismerésre, ezért műtéti minta nem áll rendelkezésre. A daganatos betegség igazolása az esetek egy részében csak citológiai mintavételi módszerekkel történhet. Vizsgálataim célja, hogy a citológiai kenet mellett maradékból készült sejtblokk minták alkalmasságát vizsgáljam prognosztikai és prediktív faktorok meghatározására vonatkozóan. A munka során DEKEK citológiai laboratóriumának vizsgálati anyagában retrospektív módon visszakeresett eseteket dolgozom fel, melynek során a sejtdússágot és az immunhisztokémiai megőrzöttséget vizsgálom.
  • «
  • 1 (current)
  • 2
  • »
  • DSpace software copyright © 2002-2025
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó