Szerző szerinti böngészés "Furka, Andrea"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 42)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A laparoszkópos gyomorrák-sebészet rövid és hosszútávú eredményei a nyitott műtétek vonatkozásában
    Farkas, Máté; Tóth, Dezső; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Furka, Andrea; Felföldi, Tamás; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar
    Ezen retrospektív vizsgálat célja gyomor daganat következtében elvégzett laparoszkópos gasztrektómia (LG) és a hagyományos nyitott gasztrektómia (NYG) rövid és hosszútávú eredményeinek az összehasonlítása volt különböző szempontok alapján, valamint a témát érintő meglévő irodalmi adatok vizsgálata és az azokkal való összevetés. Szignifikáns különbség az eltávolított nyirokcsomók számában (LG:23 vs NYG:10,11; p<0,001) és a nyirokcsomó eltávolítás kiterjesztésének mértékében mutatkozott (p=0,004) a két csoport között. A túlélésre vonatkozó eredmények nem tértek el szignifikánsan egymástól a két műtéti csoport között. Ez a kis elemszámú vizsgálat, azt mutatja, összhangban a témában megjelent legújabb, jóval több beteg bevonásával készült tanulmányokkal, hogy a laparoszkópos gasztrektómia a nyitott műtéti típushoz hasonlóan biztonságosan elvégezhető el nem térő túlélésbeli eredményekkel. Átfogóan, a legtöbb lehetséges összehasonlításra alkalmas pontot vizsgálva a meglévő nemzetközi irodalom alapján a LG előnyei közt említhető a kisebb műtét alatti vérveszteség és azt követő fájdalom, a ritkábban előforduló vérátömlesztésre való igény, kedvezőbb esztétikai eredmény, valamint egyes beszámolók szerint a gyulladásos paraméterek és lázas időszak esetében is előrébb való a nyitott gasztrektómiához képest.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Accelerated Partial Breast Irradiation
    Eigbe, Zion; Furka, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Pintye, Éva; Hevesi, Erika; Jósa András Kórház; ScanoMed Debrecen
    APBI has become the mainstay of breast cancer treatment. The short duration of therapy reduced total cost and positive result makes it a favourable option in the treatment of breast cancer.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Accelerated Partial Breast Irradiation
    Nwidaa, Igwe Mecha; Furka, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Pintye, Éva; Dobos, Erik; Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék
    The data from clinical trials investigating Accelerated Partial Breast Irradiation (APBI) have shown that with the proper patient selection, strict adherence to established guidelines and implementation of quality assurance procedures the efficacy outcomes using APBI are similar to those obtained using the conventional Whole Breast Irradiation (WBI) after breast-conserving surgery. The shorter treatment time with APBI could mean good implications for older patients, working women and patients who live far away from radiation therapy facilities and on the long run may prove to be a more cost-effective method of breast irradiation after breast-conserving surgery. Consequently, this is an indication that the desired rationale behind the implementation of a new method for radiotherapy has been achieved. The emergence of a new method of doing things did not render the previous method obsolete; it just offered patients the chance to have another option.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az onkológiai betegek genetikai vizsgálatának jogi aspektusai
    Furka, Andrea; Szikora, Veronika; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Az onkológiai betegek és hozzátartozóik genetikai szűrése egy fontos terület a rákbetegek diagnosztikájában és kezelésében és akár a prevencióban is. A genetikai vizsgálatok segítenek azonosítani az öröklődő daganatokat és a genetikai mutációk jelenlétét, amelyek hajlamosabbá tehetik az egyén szervezetét a daganatok kialakulására. Az onkológiai genetikai szűrések azonban számos etikai, jogi és morális kérdést vetnek fel, amelyekkel a szakembereknek szembe kell nézniük. Az onkológiai genetikai vizsgálatok eredményei nagy hatással lehetnek az egyén (beteg és hozzátartozó) egészségére, az életminőségre, a pénzügyi helyzetre és a családi életre. Fontos, hogy a betegeket és hozzátartozóit előzetesen megfelelően tájékoztassák a genetikai szűrések előnyeiről és hátrányairól, valamint a vizsgálatok eredményeinek várható hatásairól. A genetikai vizsgálatokat végző szakembereknek a vizsgálatok titoktartását is biztosítaniuk kell. Összességében az onkológiai betegek és vérszerinti rokonainak genetikai szűrései fontosak a rákbetegek megelőzésében, diagnosztikájában és kezelésében, azonban az eredmények értelmezése és használata során számos etikai, jogi és morális kérdés merülhet fel. A szakembereknek gondoskodniuk kell arról, hogy a betegeknek megfelelő tájékoztatást és tanácsadást nyújtsanak, valamint biztosítsák az adatvédelmet és az eredmények megbízhatóságát.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A "boost" szerepe az emlőrák sugárkezelésében
    Borbély, Szandra; Furka, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Onkológiai Intézet, Sugárterápia nem önálló Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sebő, Éva; Kenézy Emlőcentrum
    Emlőmegtartó műtét feltétele, hogy a beteg adjuváns sugárkezelésben részesüljön. A teljes emlőbesugárzást követően lehetőség van, az emlő tumorágy úgynevezett "boost" besugárzására. A boost besugárzására a DEKK Sugárterápián foton vagy elektron technikát alkalmaznak. Fotonnal történő boost kezelés során a beteg sebészi klipekkel rendelkezik, így a tumorágy térfogat pontosan definiálható. Elektronnal történő boost kezelés során a beteg nem rendelkezik sebészi klipekkel, így a képalkotókkal feltételezett tumorágy kerül irradiálásra. A dolgozat a különböző boost lehetőségeket ismerteti, összehasonlítva a foton és elektron módszerrel szükséges besugarazandó emlő térfogatot.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Cervical cancer prevention: the role and future of HPV vaccination besides conventional screening
    Gudmundsdóttir, Maria Gudlaug; Krasznai, Zoárd; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Furka, Andrea; Molnár, Szabolcs; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet
    This thesis wishes to explain the importance of HPV vaccination and its current and future role in the prevention of cervical cancer, it wishes to explore new and exciting advancements in the field of screening & preventive health measures directed at combating cervical cancer.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Comparative erythrocyte deformability investigations by filtrometry, slit-flow and rotational ektacytometry in a long-term follow-up animal study on splenectomy and different spleen preserving operative techniques: partial or subtotal spleen resection and spleen autotransplantation
    (2017) Mikó, Irén; Németh, Norbert; Somogyi, Viktória; Kiss, Ferenc; Tóth, Enikő; Pető, Katalin; Furka, Andrea; Ványolos, Erzsébet; Tóth, László; Varga, József; Szigeti, Krisztián; Benkő, Ilona; Oláh, Anna; Furka, István
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Concerning the importance of changes in hemorheological parameters caused by acid-base and blood gas alterations in experimental surgical models
    (2012) Németh, Norbert; Mikó, Irén; Furka, Andrea; Kiss, Ferenc; Furka, István; Koller, Ákos; Szilasi, Mária
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Early micro-rheological consequences of single fraction total body low-dose photon irradiation in mice
    (2014) Szluha, Kornélia; Lazányi, Kornélia; Furka, Andrea; Kiss, Ferenc; Szabó, Imre; Pintye, Éva; Mikó, Irén; Németh, Norbert
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Efficacy of immune checkpoint inhibitor therapy for advanced urothelial carcinoma in real-life clinical practice: results of a multicentric, retrospective study
    (2023) Váradi, Melinda; Horváth, Orsolya; Módos, Orsolya; Fazekas, Tamás; Grunewald, Camilla M.; Niegisch, Günter; Krafft, Ulrich; Grünwald, Viktor; Hadaschik, Boris; Oláh, Csilla; Maráz, Anikó; Furka, Andrea; Szűcs, Miklós; Nyirády, Péter; Szarvas, Tibor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az emlőrák szűrés jelentősége, különös tekintettel a családi halmozódást mutató esetekre
    Gáspár, Fanni; Furka, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar
    A korai diagnosztizálás, azaz a megfelelő lakossági szűrés alkalmazásával lehetőség nyílik az emlőrák korai kezelésére, ezáltal a prognózis javítására. A szervezett emlőszűrés bizonyítottan hatásos módszere az 50 és 65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás vizsgálata. Emellé társulhat még az emlők fizikális vizsgálata, ultrahangos szűrés, MR-vizsgálat, tomoszintézis és a további mintavételi technikák is. Klinikai vizsgálat által lehetőség van azon nők azonosítására, akik a családi anamnézisük alapján emlőrák kialakulására genetikai szempontból hajlamosak. Az örökölt hibás gének közé tartozik a tumorszupresszor fehérje termeléséért felelős, BRCA1 és BRCA2 gén is. A genetikai teszt, a célzott szűrővizsgálat, a prediktív onkogenetikai tanácsadás, és a profilaktikus mastectomia jelentős távlatokat nyithat a családi halmozódás, illetve a BRCA1 és BRCA2 génmutáció kapcsán kialakuló emlőrák diagnosztikáját és gyógyítását illetően.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Emlőtumorok sugárkezelése
    Toldi, Miklós; Furka, Andrea; Hevesi, Erika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Besenyői, Mária; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet
    Az emlőrákot a nők egyik leggyakoribb incidenciájú tumoraként tartják számon. Az esetek több mint 80%-a az 50 évesnél idősebbeket érinti. Ma már igen széles skálája ismert az emlőráknak. Tartománya a lokális elhelyezkedésű, jó prognózisú tumortól egészen az agresszív, korai metasztatizáló hajlamú rákos megbetegedésekig terjed. Azonban kezelésének eredményessége az elmúlt évtizedekhez képest jelentős mértékű fejlődést mutat. Szerencsés esetben azonnali rekonstrukció végezhető, ami mind a sebészetnek, mind a sugárterápiának újabb kihívást jelent. A szakirodalom szerint emlőmegtartó műtétet daganatos betegségben csak úgy lehet végezni, ha utána a beteg által is elfogadott postoperativ irradiáció biztosított. Mivel az emlőrák a viszonylag sugárérzékenyebb daganatok közé tartozik, a sugárterápiában sem maradhatott el a nagyfokú szemléletváltás, amit a technika fejlődése is támogatott. Mára a védendő szervek (pl.: szív, tüdő, gerincvelő) precízebb kitakarásával lehetőség nyílt a sugárterápia individualizálására. Az eredményes emlőbesugárzás feltétele a kihívások leküzdése mellett a kezelést végző személyzet precízsége, gyakorlottsága. Mint minden gyógymódnak, a sugárterápiának is lehetnek mellékhatásai. Azonban a sugárterápia önmagában alkalmazva egy lokális kezelési forma, így a mellékhatások többnyire a kezelt területre korlátozódnak. Kiemelkedően fontos az emlők rendszeres önvizsgálata mellett a jól szervezett emlőszűréseken való részvétel, mivel az időben felfedezett tumor nagy sikerrel gyógyítható a konzervatív, szervmegtartó kezelések útján. A diplomadolgozat a DEKK Onkológiai Intézet Sugárterápia Nem Önálló Tanszék 20 ágyas osztályán fekvő öt emlőrákos nőbeteg emlőmegtartó műtét utáni sugárkezelését mutatja be gyakorlati szemszögből. Végigkövetve mind az öt esetet a lokalizációs CT elkészültétől a kezelések végéig bebizonyosodott, hogy az igényes technikának és a precíz fektetésnek köszönhetően az irradiálandó terület dózisoptimalizálása megoldható és a mellékhatások száma jelentősen csökkenthető, ezáltal a betegek életminősége javítható.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A felkar vállízület közeli vég töréseinek ellátási lehetőségei
    Kriston, Dávid; Nagy, András; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szarukán, István; Furka, Andrea; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék
    A humerus proximalis végének törései az összes töréstípus 4-5%-át teszik ki. A töréstípus több mint kétharmada az idősebb korosztályt érinti, főleg az idős nők osteporotikus csontja jelenti a fő rizikótényezőt. Általában kinyújtott karra történő esés, vállra esés okozza a sérülést. A betegek legtöbbször az azonnal jelentkező fájdalomra panaszkodnak. A váll mozgásai beszűkültek, duzzanatot, ecchymosist látunk. Fizikális vizsgálatnál figyelemmel kell lennünk az esetleges ér- és idegsérülésekre. Elsőként röntgen vizsgálatot végzünk antero-posterior, trans-scapularis, és axillaris nézetből. Ha szükséges a vizsgálatokat CT, MR, és UH vizsgálattal egészíthetjük ki. A törések nagy százaléka konzervatív úton kezelhető, mely során a kart valamilyen kötési technikával immobilizáljuk zárt repositiot követően. Ilyen pl.: Gilchrist-kötés, Desault-kötés stb.. A kötés felhelyezésének kezdete után egy héttel megkezdhető a funkcionális és fizikoterápia. Műtéti kezelés során először zárt vagy nyílt repositio történik. Különféle műtéti technikák ismertek: Percután tűzés, lemezes ostheosynthezis, velőűr sínezés, velőűr szegezés, hemi- vagy total arthroplastica. Minden műtéti technikának megvan a maga előnye és hátránya is. Dolgozatomban az egyéni munka során kapott adatok és felhasznált irodalom segítségével a következő eredményekre jutottam: A Percután tűzés során a bőrön keresztül bevezetett tűződrótokkal rögzítik a törtdarabokat. A műtét előnye a többi technikához képest, hogy minimális invazív, tehát kisebb megterhelést jelent a betegek számára és alacsony a fertőzés veszélye. Hátránya, hogy a drótok nem túl erős stabilitást biztosítanak. A lemezes ostheosynthézis és velőűr szegezés sokkal nagyobb stabilitást biztosít. mint a percután tűzés. Hátrányuk, hogy invazív beavatkozások, nagyobb megterhelést jelentenek a beteg számára és nagyobb a fertőzés kialakulásának esélye. Éppen ezért ezeket a technikákat inkább a fiatalabb korosztályban végzik. A legnagyobb stabilitást és a legjobb funkcionális kimenetelt a lemezes ostheosynthezistől és velőűr szegezéstől várhatunk, míg a percután tűzés inkább egyszerűbb, stabilabb törések és idősek kezelésére alkalmas.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Férfi emlőrákkal kezelt betegek a DEKK Onkológiai Intézet Sugárterápia Nem Önálló Tanszéken 2003 és 2013 között
    (2014-05-12T07:02:14Z) Tornyi, Ilona; Furka, Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Férfi emlőrákkal kezelt betegek, a DEKK Sugárterápia Tanszéken 2003-2013 között, több szempontbóli vizsgálata és összehasonlítása a világirodalmi adatokkal.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Full Body Surface Coverage with Water-Equivalent Bolus as Novel Technique for Total Body Irradiation before Hematopoietic Stem Cell Transplantation in Pediatric Acute Lymphoid Leukemia
    (2022) Furka, Andrea; Nagy, Zsófia; Szabó, Imre; Fekete, Gábor; Kelemen, Ágnes; Bolobás, Gábor; Sebők, Gábriel; Molnár, Tünde; Árvai, János; Tornyi, Ilona; Kostyál, László; Révész, János; Hauser, Peter
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Képvezérelt sugárterápia - (IGRT- Image-Guided Radiation Therapy)
    Simon, Viktória; Jánváry, Zsolt Levente; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Furka, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszék
    A képvezérelt sugárterápia elméleti bemutatása, valamint a Debreceni Onkológiai Intézet által használt képvezérlési protokoll eredményességének vizsgálata, saját munka keretein belül.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kétoldali emlőrák sugárkezelése
    Váradi, Alexandra; Furka, Andrea; Csiki, Emese; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Onkológiai Intézet Sugárterápia Nem Önálló Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sebő, Éva; Kenézy EmlőCentrum
    A világon a nők körében a leggyakrabban előforduló daganatos elváltozás a mellrák. Az előfordulás gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, általában az 50 év feletti nők körében már növekvő tendenciát mutat. A férfiakban az emlőrák kialakulása nagyon ritka. A nők kb. 4%-ában alakul ki kétoldali emlő tumor, mely lehet metakron vagy szinkron időbeli megjelenése szerint. Mellrákkal diagnosztizált betegnél kb. 3-10 % a kétoldali emlő daganat esélye. A diplomadolgozat a DEKK Onkológiai Intézet Sugárterápia Nem Önálló Tanszék 20 ágyas fekvő osztályán öt emlőrákos női beteg emlőmegtartó műtét utáni sugárkezelését mutatja be gyakorlati szemszögből. Az öt beteg közül három szinkron, kettő metakron emlőrákkal diagnosztizált.