Szerző szerinti böngészés "Kabai, Fruzsina"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egészségi és fizikai állapot összehasonlítása gyógytornász és informatikus hallgatók körébenFazekas, Fanni; Kabai, Fruzsina; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarNapjainkban sajnos egyre inkább az ülő életmódé a vezető szerep, és egyre kevesebb idő jut a testmozgásra. Tudományos kutatások is alátámasztják, hogy szabadidős tevékenységként többen választják a televíziót, internetet, mintsem a sportolást. Ez a közeljövőben nem csak kardiovaszkuláris megbetegedéshez, de egyéb számos betegség kialakulásához vezethet. Dolgozatom célja a Debreceni Egyetem informatika karos hallgatók és gyógytornász hallgatók egészségi állapotának, valamint állóképességének összehasonlítása volt különböző módszerekkel. Feltételezésünk szerint a gyógytornász hallgatók sportosabb életmódjuknak köszönhetően jobb egészségi állapottal rendelkeznek, mint az inkább ülő életmódot folytató informatikusok. A mérésben 20-25 éves korosztályból válogatva 15-15 fő vett részt, férfiak és nők vegyesen. A kutatásban résztvevők szubjektív megítélésére egy saját készítésű kérdőívet töltettünk ki. Ebben sportolási szokásaikra, mindennapi aktivitásukra, valamint az egészséges, testmozgással gazdagított életmódhoz való hozzáállásukra voltunk kíváncsiak. Az állóképességüket, egészségi állapotukat Martinet-próbával, Harward-step teszttel, 20 méteres ingafutással, plank teszttel, valamint BMI-vel vizsgáltuk. A mérések közül a Harward-step teszt és a plank teszt szignifikáns különbséget mutatott. Ebből arra következtetünk, hogy hipotéziseink beigazolódtak, miszerint a gyógytornászok jobb állóképességgel rendelkeznek. A többi mérésünk ugyan nem lett szignifikáns, viszont a gyógytornászok jobb eredményeket értek el. Következtetésként levonható, hogy az ülő életmódúak körében preventív felvilágosítást kellene tartani rossz életvitelük súlyos következményeiről, valamint szorgalmazni kellene a rendszeres testmozgást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felnőtt vízilabdázók vállízületi mozgástartományának fokozása és sérülésének megelőzése újfajta irányelvek segítségévelKabai, Fruzsina; Széll, Gábor; Debreceni Egyetem KK Kardiológiai Intézet; DE--Népegészségügyi Kar; Takács, Dániel; Debreceni SportcentrumA vízilabdában, mint minden sportágban, nagy figyelmet kell fordítani az izmok és ízületek épségére. A sportolók vállízülete az intenzív és nagy erőkifejtést igénylő mozgások következtében jelentős terhelésnek van kitéve, funkcióját sokszor a mozgásterjedelem beszűkülése, az izmok nyújthatóságának csökkenése, illetve az ebből adódó sérülések jelentősen gátolják. Munkánk során arra kerestünk választ, hogy miként segíthetnek a vállízületi mobilitást fokozó eszközök és fizioterápiás eljárások a sérülések kivédésében, valamint hogyan integrálható egy csapat edzésprogramjába egy célzott mozgásprogram. Vizsgálatunkat a Debreceni Vízilabda Sport Egyesület (DVSE) igazolt 16 játékosa közül kiválasztott 12 fővel végeztük. A csoportba nem válogattuk be azokat, akik a vizsgálatba aktuális egészségi állapotuk miatt (műtéti sérülés, rehabilitációs idő) nem tudtak időben bekapcsolódni, vagy nem vállalták az edzéseken való folyamatos részvételt. Egy komplex programot építettünk be a vízilabdázók edzésprogramjába, ami tartalmazott egy alapos felsőtest bemelegítést, melyet Self Myofascial Release (SMRT), illetve dinamikus stretching gyakorlatokkal értünk el és egy levezető részt, melyben statikus autostretching gyakorlatokat alkalmaztunk. A programban a játék során legtöbbet használt mozdulatokat és funkcionális mozgásokat gyakoroltattuk. A felső végtagi-vállövi izmok nyújthatóságát saját fejlesztésű tesztekkel mértük, mivel kevés olyan standard teszt van, ami a felső végtag stabilitásáról, nyújthatóságáról, véghelyzetből irányított mozgásairól adna információt. A komplex tornaprogram hatására az általunk vizsgált sportolók eredményei a nyújthatóságot mérő 6 tesztből legalább négynél javulást mutattak. A vállízület mozgástartománya flexiós irányban 10, extenziós irányban 6, abdukciós irányban 8 főnek javult, a kirotációs mozgás esetében pedig csak egy személynél nem láttunk javulást. Eredményeink arra utalnak, hogy célzott mozgásprogrammal a váll körüli izmok nyújthatósága, flexibilitása fokozható, a vállízület mozgástartománya növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A High Intensity Interval Tréning hatásai középiskolások körébenIlyés, Inez; Kabai, Fruzsina; DE--Népegészségügyi KarNapjainkban a technika fejlődésével a mozgásszegény életmód és annak egészségre gyakorolt káros hatásai egyre komolyabb problémát jelentenek. Az ülő életmód kialakulása már a fiatalabb korosztályt is érinti és negatívan befolyásolja a fizikai és szellemi teljesítőképességüket. Az elhízás, 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulása egyre gyakrabban jelentkezik gyermek és serdülőkorban, ezek a fiatalok fokozott kockázati tényezővel rendelkeznek a későbbi szív-érrendszeri betegségekre és a metabolikus-szindrómára nézve. Ennek megelőzéseként fontos minél hamarabb beépíteni az életmódba a fizikai aktivitást és minél több mozgásformát megismertetni a fiatal generációval. Vizsgálatunkban a 8 hetes High Intensity Interval Training (HIIT) serdülőkre kifejtett hatásait elemeztük az állóképesség, testösszetétel és a core izmok erejének szempontjából. Feltételeztük, hogy a tornaprogram következtében a kiindulási értékek pozitív irányba változnak. Továbbá a tanulók testmozgáshoz való hozzáállását is szerettük volna javítani. A kutatásunkba 10 fő (4 lány, 6 fiú) középiskolás diákot sikerült bevonni, átlagéletkoruk 15,6 ±0,7 év volt. A HIIT tornaprogram online formában 8 héten át heti 2 alkalommal valósult meg, egy alkalom kb. 30-40 percet igényelt. A tréning során magas és alacsony intenzitású periódusok váltották egymást 30:30, majd 40:20 arányban. Az intervenciós program előtt és után szubjektív kérdőív és objektív mérési módszerek által térképeztük fel a résztvevőket. Az testösszetétel meghatározása a fiatalok testmagasságának, testsúlyának, BMI értékének, testzsírszázalékának, valamint a derék- és csípő körfogatának felmérésével történt. Az állóképesség mérésére a 20 méteres ingafutás tesztjét és a Módosított Harvard step tesztet alkalmaztuk. A core izmok erejének elemzése pedig a plank tesztek által valósult meg. Az eredmények alapján az állóképesség szignifikánsan fejlődött a HIIT következtében. A 20 méteres ingafutás és az abból számolt VO₂ max (p≤0,001), valamint a Harvard step teszt (p≤0,05) eredményeinek változása is statisztikailag szignifikáns eredményt hozott. Az antropometriai adatokban nem történt szignifikáns változás, de a testzsírszázalék kivételével a többi értéknél kis mértékű javulást figyeltünk meg. A törzsizomerő esetében mind a négy plank tesztnél jelentős fejlődés valósult meg, ugyanakkor a változás csak a posterior plank esetében lett szignifikáns (p≤0,05). Összességében pozitív irányú változásokat értünk el a 8 hetes HIIT program által, az állóképességre gyakorolt hatása volt ezek közül a legmeghatározóbb.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sportsérülések előfordulásának vizsgálata a vízilabda sportbanRácz, Anna; Széll, Gábor; DE--Népegészségügyi Kar; Takács, Dániel; Kabai, FruzsinaSzakdolgozatomban arra kerestük a választ, hogy utánpótláskorú és felnőtt vízilabdázók körében milyen sérülések fordulnak elő leggyakrabban, és ezek a sérülések a szezon mely időszakában keletkeznek. A DVSE játékosait kikérdeztük a 2018/19-es idény elejétől elszenvedett sérüléseikről és ezeket folyamatosan monitoroztuk két szezonon keresztül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sportsérülések előfordulásának vizsgálata női labdarúgók körébenRácz, Anna; Széll, Gábor; DE--Népegészségügyi Kar; Kabai, FruzsinaDiplomamunkám során két szezonon keresztül vizsgáltuk női labdarúgók körében előforduló sérüléseket. Az eseteket folyamatosan monitoroztuk, képet kaptunk a leggyakoribb sérülésekről, azok lokalizációjáról, módjáról, típusáról. Az első vizsgált idény kiértékelése után láthatóvá vált, hogy a térdpanaszok fordulnak elő leggyakrabban. A második vizsgált szezonban prevenciós tornaprogramot vezettünk be minden korosztály számára. Az intervenciótó hatására azt vártuk, hogy a második idény kritikus időszakában csökkennek a térdpanaszok és az emiatt kihagyott mérkőzések száma az előző szezonhoz viszonyítva.Tétel Szabadon hozzáférhető Szívbarát torna offline és online(University of Debrecen Press) Kabai, FruzsinaTétel Korlátozottan hozzáférhető Vállízületi stabilitás és mobilitás felmérése és fejlesztése utánpótlás korosztályú vízilabdázók körébenNagy, Viktória; Kabai, Fruzsina; DE--Népegészségügyi KarA vízilabdában jelentős igénybevételnek, terhelésnek van kitéve a sportolók vállízülete. Gyakoriak a sérülések, mert az úszás, a folytonos, repetitív fej fölé emelt karral végzett dobó mozdulatok, illetve a fizikai kontaktusok folyamatosan terhelik a vállat. Az ízület hypermobilitása, az izomegyensúly felbomlása idővel vállfájdalomhoz vezethet. A rotátorköpeny izomzatának sérülése csökkentheti a stabilitást, valamint a ki és berotátorok izomegyensúlyának változása szerepet játszhat a sérülések kialakulásában. Kutatásunk során arra a kérdésre szerettünk volna választ találni, hogy a rotációs mozgást végző izmok célzott erősítése és nyújtása milyen mértékben befolyásolja a vállízületi stabilitást. Célunk egy olyan mozgásprogram kidolgozása volt, mely fokozza a vállízület stabilitását, segíti az izomegyensúly helyreállítását a sérülések megelőzése és a teljesítmény fokozása érdekében. A vizsgálatban a Debreceni Vízilabda Klub gyermek korosztályú fiú sportolói vettek részt. A rotátorköpenyt alkotó izmok célzott erősítésére és nyújtására kilenc hetes mozgásprogramot dolgoztunk ki heti két, alkalmanként 30 perces tréninggel. Az intervenció előtt és után felmértük a vízilabdázók vállízületi paramétereit, melyeket összevetettünk egymással. Az eredményeink alapján szignifikáns javulást értünk el a mozgástartomány és izomerő optimális növelésében, valamint a lapocka stabilizálásában. Arra a következtetésre jutottunk, hogy már a sportolók fiatal korában, preventív jelleggel is érdemes foglalkozni a vállízületet körülvevő izmok célzott erősítésével és nyújtásával, a hosszú távú eredményesség és a sérülések elkerülésének érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Versenytáncosok mobilitásának vizsgálata és fejlesztéseCocos, Alexandra Petra; Kabai, Fruzsina; DE--Népegészségügyi KarA táncosok specifikus mozdulatainak megfigyelésekor észrevehetjük azt, hogy ez a fajta mozgáskultúra a szokványosnál nagyobb mobilitást igényel, mint másfajta sportok. A hirtelen, nagy amplitúdójú mozdulatok kivitelezése olyan nagy mértékű sérülést is okozhat, amely nagyban befolyásolja a táncos parketten nyújtott teljesítményét, vagy a későbbiekben egyéb mozgásszervi elváltozásokat is vonhat maga után. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy megfelelő nyújtó gyakorlatokkal növelhető-e a mozgásterjedelem, így fokozatosan kialakítható-e a sportnak megfelelő mobilitás. Célunk, a vizsgálatban résztvevő személyek ízületi mozgástartományának fokozatos növelése adekvát nyújtó gyakorlatok alkalmazásának segítségével. Ezen kívül olyan újszerű eszközök és módszerek használata, amelyek később is hasznosak lehetnek a táncosok számára, így be tudják építeni az edzéstervükbe a próbák során.