Szerző szerinti böngészés "Keller, Ferenc"
Megjelenítve 1 - 13 (Összesen 13)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Átrakó ParkGarai, Zsolt; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarDolgozatom az évtizedek óta üresen álló, alulhasznosított nyíregyházi kisvasúti telephely területének revitalizációját, újraértelmezését tűzte ki céljául. A vasúthálózatról leválva, a megtalálható vasúti elemek felhasználásával egy többfunkciós köztér, találkozási pont alakul ki, ami lehetőséget biztosít az aktív kikapcsolódásra, valamint szabadtéri rendezvények, koncertek megtartására is. A meglévő hasznosítására tett törekvések az épületekre is kiterjednek, átalakításokkal hasznosításra kerülnek. Koncepcióm fókuszában a mozdonyszín épülete áll, amelyben koncert- és rendezvényteret alakítottam ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető CSPL REHUB - design factorySzilasi, László; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarDiplomatervem az egykori csepeli kenyérgyár épületének újrahasznosításával foglalkozik. A célom az volt, hogy egy olyan újrahasznosító gyárat hozzak létre, ahol a városi lomtalanításból származó hulladék – fa, fém, műanyag, textil stb. – új esélyt kap. Az épület fontos célja, hogy bemutassa: a szemét nem a végállomás, hanem egy munkaközi állapot – és egy új alkotási folyamat kiindulópontja lehet. A beérkező anyagokat először szétválogatják és rendszerezve raktárakba helyezik. Innen a kreatív alkotók – művészek, szobrászok, formatervezők, diákok – szabadon válogathatnak a nyersanyagok közül, majd feladatuk, hogy ezekből új mindennapi tárgyakat hozzanak létre. Lehet ez használati tárgy, dekoráció, vagy akár egy kompozíció, amelyet később a látogatók megtekinthetnek és megvásárolhatnak. A tervezés során törekedtem arra, hogy a meglévő épület karakterét, anyagait és történetét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzem, ugyanakkor egy új, élő és működő közösségi-alkotói tér jöjjön létre, amely egyszerre szól a fenntarthatóságról, az újraértelmezésről és az emberi kreativitásról. A funkcionális terek között helyet kapott egy olyan rész is, ahol a hétköznapi emberek workshopokon keresztül ismerkedhetnek meg az újrahasznosítás folyamatával, saját tárgyakat alkothatnak, valamint lehetőség nyílik edukációs programokra is, előadásokkal és szemléletformáló eseményekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debrecen modern építészete 1945-75 II.(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2019) Keller, Ferenc; Kovács, Péter; DE--Műszaki KarJelen könyv a 2018-ban megjelent Debrecen Modern Építészete 1945-75 című könyv folytatása. Az első kötet építészek, a második kötet már tervező irodák szerint lett rendszerezve. Egyes irodák, ezek közül is talán kiemelten a budapestiek, egységes, rájuk jellemző építészeti hangvételt képviseltek, ami szintén indokolta a csoportosítás rendszerét. Debrecen építészetét 1948 és 1975 között meghatározó épületeket a következő irodákban tervezték: DTV HAJDÚTERV IPARTERV KERTI KÖZTI MÉLYÉPTERV UVATERVTétel Szabadon hozzáférhető Debrecen szakrális építészete(Debreceni Egyetem Műszaki Kar, 2025) Keller, Ferenc; Kovács, Péter; Veress, Dániel; Andirkó, Máté; Besenyei, Fruzsina; Bodorkos, Diána; Farkas, Brigitta; Garai, Zsolt; Hunyadi, Zsolt; Illyés, Anikó; Jakab, Kincső; Kerti, Ádám Szilveszter; Markos, Zoltán Bence; Szilasi, László; Tóth, Marcell; Tőtős, Kriszta Edina; Vékony, Cintia Ágnes; Műszaki Kar; Kovács, Péter; Keller, Ferenc; Szilasi, László; Papp, József; Kovácsné Szabó, ÁgnesTétel Korlátozottan hozzáférhető Debreceni Állatkert revitalizációjaSepsi, Vanda; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarDolgozatomban megvizsgáltam a Debreceni Állat- és Növénykert jelenlegi állapotát, és a modern állatkerti alapelvek figyelembevételével megterveztem egy olyan állatkertet, állatházat, valamint egy kávézó épületet, mely előtérbe helyezi az oktatást, kutatást, megőrzést, miközben maximalizálja a látogatóélményt. A tervben részletesen kidolgozásra került egy afrikai állatház, a Zsiráfház, amely külső és belső kifutóinak köszönhetően időjárás-függetlenül látogathatóvá teszi az állatkertet. A tervezés fontos szempontja volt a fenntarthatóság, a zöld építészet, ezért az épület kialakításánál figyelembe vettem a környezetet, az állatkert sajátos rendszerét, amelyben a változás és változtathatóság elkerülhetetlen. Az épületek szorosan kapcsolódnak a környezetükhöz, a land art szerű kialakításnak köszönhetően pedig az állatkert egybeolvadhat a Nagyerdő parkjával, integrálódva a városi szövetbe, ezzel is segítve az állatkert hosszútávú fenntartását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debreceni Küzdősport KözpontNagy, László; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarA diplomamunkám témájának kiválasztásánál személyes kötődés vezérelt, mivel én magam is rajongok a küzdősportokért. Már gyermekkoromban kung-fu edzésre járattak a szüleim, később megismerkedtem a kick-boksz világával, jelenleg pedig aktívan bokszolok. Az évek során számos küzdősport teremben megfordultam. Ezeknek a termeknek közös jellemzője, hogy általában régi csarnokok, ipari épületek, pincék átalakításából jönnek létre; jellemzően elhanyagolt, kívül (és belül is) rossz állapotú épületekben-, kicsi, szűk helyiségekben tartják az edzéseket, amelyekbe kevés természetes fény jut be; illetve a város több pontján elszórva helyezkednek el. A diplomamunkám tervezésekor ezeknek a problémáknak a megoldására fókuszáltam. A tervezési helyszín Debrecen belvárosában, a Autóbusz-állomás közvetlen szomszédságában, a Külsővásártér utca és az Arany János utca sarkán, az Arany János utca 63. szám alatt található. Az évek óta kihasználatlanul álló saroktelek abszolút belvárosi jellege miatt gyalogosan, kerékpárral, személygépjárművel, tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. Az Arany János utcán és az Autóbusz-állomás melletti parkolóban a parkolás könnyen megoldható. A tervezési helyszínen jelenleg található egy kihasználatlanul álló cívis ház, amelyet mindenképp szerettem volna megtartani és egybekötni az új épületrésszel. Az általam elképzelt tervezési program egy olyan sportkomplexum, amely egyesíti és központosítja a debreceni küzdősport termeket, otthont adva ezzel a sportolni vágyóknak. A meglévő cívisházat mindenképp meg akartam tartani, ezért abban alakítottam ki az épület üzemeltetéséhez szükséges adminisztrációs tereket, irodákat, tárgyalót, irattárat és vizes blokkot. A cívis házat egy függönyfallal határolt tömeggel bővítettem ki. A nagy egybefüggő üvegfelület könnyed hártyaként jelenik meg az épület homlokzatán. Ebben a földszinti térben kapott helyet egy fogyasztó tér és egy sportszer bolt, valamint az ezeket kiszolgáló recepció, illetve a lépcsőház. A szomszédos épület és az új épületrész között egy keskeny kertsáv feszül, amely nem csak elválasztja a két épületet, de az üvegfelületen keresztül ”be is engedi” a természetet az épületbe. A pince szinten vannak az öltözők, vizes blokkok, gépészeti helyiségek, valamint egy szauna, a hozzá tartozó dézsazuhanyokkal és pihenő résszel. Az első emeleten, a lépcsőn megérkezve a galériáról vizuális rálátás nyílik a cívisház árkádjaira. Itt két terem található, egy kisebb fitnesz terem, ahol az edzésektől függetlenül erősítő gyakorlatokat lehet végezni, valamint a kick-boksz terem. A második emeleten négy terem található. Ezek az emeleti tömbök tömör testként fúródnak bele a földszinti üveghártyába. A tömbök egyik oldala mindig nyitott, polikarbonát homlokzattal lett ellátva, amely beengedi a fényt, de kívülről meggátolja a belátást. A bent mozgó emberek sziluettje csak sejtelmesen jelenik meg az épület homlokzatán. A tömör oldalak fehér trapézlemez homlokzatburkolattal lettek burkolva. A cívis ház feletti termek el lettek lebegtetve a meglévő épülettől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Harangodi Vízisport KlubKerti, Ábrahám Szilveszter; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarAz elmúlt években az építészet egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság kérdése lett. A klímaváltozás, az urbanizáció, a természeti erőforrások szűkössége és a globális társadalmi változások új válaszokat követelnek. E szakdolgozat célja az volt, hogy egy olyan kevésbé vizsgált, de annál izgalmasabb és sok potenciállal rendelkező területre, a vízen elhelyezett építmények építészetére hívta fel a figyelmet. A dolgozatom során számos példát vizsgáltam meg a világ különböző pontjairól, melyek jól mutatják, hogy a vízre építés nem csupán technikai bravúr vagy látványos építészeti gesztus, hanem egyben válasz is a XXI. század társadalmi és környezeti problémáira. A vízen elhelyezett épületek nem csupán alternatív helyhasználati lehetőséget kínálnak a zsúfolt vagy vízveszélyeztetett városokban, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy újfajta kapcsolat alakuljon ki az ember és a természet között. A szakdolgozatomban rengeteg példán keresztül mutattam be a vízre építés sokszínűséget mind funkcionálisan, mind szerkezeti értelemben. Próbáltam olyan beruházásokat összegyűjteni, melyek valamelyest (társadalomra, helyi közösségekre gyakorolt hatás, szerkezeti kialakítás, fenntarthatóság) túlmutatnak magukon. Különösen fontosnak tartottam, hogy ne csupán nagy volumenű, költséges, és sokszor öncélú beruházásokat elemezzek. Olyan kisebb léptékű, helyi közösségek által létrehozott vízi épületeket is bemutattam, melyek éppen egyszerűségükben és emberközpontúságukban kimagaslóak. Ezek az építmények, legyen szó iskoláról, templomról, lakóparkokról vagy sportlétesítményről, nemcsak technológiai értelemben válaszolnak a klímaváltozás kihívásaira, hanem társadalmi szempontból is relevánsak. Legtöbb esetben összefogást, helyi anyaghasználatot, alkalmazkodóképességet és közösségi szellemet képviselnek. A víz, mint építészeti közeg, különleges tulajdonságaival, állandó mozgásával, tükröződésével, mélységével és kiszámíthatatlanságával egy másfajta térérzékelést, térhasználatot hoz létre. A vízi közegbe helyezett építmények másként hatnak az érzékeinkre, másként értelmezhetik azotthon, a közösségi tér vagy akár a szakrális tér fogalmát is. A vízre építés ezért nem csupán praktikus válasz a területhiányra, hanem építészeti értelemben is új távlatokat nyit. Saját motivációm a dolgozat megírásában éppen ebből a törekvésből fakadt. Olyan építészeti példákon keresztül szerettem volna megérteni a fenntarthatóság és az innováció egyensúlyát, amelyek a természet tiszteletén, az anyaghasználat tudatosságán és a közösségi értékeken alapulnak. Úgy gondolom, hogy a lebegő platformok és a vízi építészet nem valamilyen jövőbeli utópiát képviselnek. Akár a fejlődő országok közösségi megoldásai, akár a fejlett világ high-tech vízi struktúrái révén vizsgálódunk, mind valós és aktuális választ ad napjaink egyre növekvő kihívásaira. Természetesen nem minden példa tekinthető fenntarthatónak, közösséget formálónak vagy széles körben alkalmazhatónak. Egyes projektek látványos megoldásai mögött sokszor magas költségek, kérdéses fenntarthatósági paraméterek vagy építészeti öncélúság rejlik. Ez azonban nem idegen a szárazföldi építészet világától sem. A vízen elhelyezett épületek éppen olyan sokfélék, mint maga az építészet. A vízre építés jövője tehát nem kizárólag technikai vagy gazdasági kérdés, hanem építészeti identitás és világkép is. A vízre épített struktúrák képesek lehetnek újra értelmezni az építészet és természet kapcsolatát, az élettér határait, sőt még az emberi jelenlét minőségét is a Földön. Ebben a folyamatban az építész feladata nem csupán technikai válaszok megfogalmazása, hanem egyfajta mediátori szerep is az ember és a természet, a funkcionalitás és a szépség, a hagyomány és az innováció között. Hiszem, hogy az építészet nemcsak egy mérnöki tudomány vagy egy művészeti ágazat, hanem egy olyan komplex gondolkodásmód, mely a közjót szolgálja. Hiszem azt is, hogy a tudatos építészet megoldást hozhat a világunk problémáira. Hiszen mindig is azt hozott. A puszta veszélyeire-sátrakkal, halandóságunk elfogadására- templomokkal és más liturgikus terekkel, a növekvő társadalomra-lakóparkokkal és új területek meghódításával válaszolt. A vízre építés is csupán ezen folyamat része.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Irányvonalak(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2023) Keller, Ferenc; Kovács, Péter; DE--Műszaki KarBeszélj vele és nézz mélyen a szemébe… de ne csak arra figyelj, amit kifelé mutat, próbáld őt megismerni, és ha ez sikerül, meg is fogod érteni. Ha nem is pontosan így hangoztak el ezek a mondatok, de a lényegileg erről szóltak. Egykori mesterem szavai ezek, akitől nemcsak építészeti útravalót hordozok magammal, hanem valami olyan – közhelyszerűen -örökérvényű „mankót”, amit a mai napig nem felejtettem el… és bár néhányszor erősebb volt a „páncél”, vagy annak tükröződése be tudott csapni, mégis sokszor vettem hasznát ezeknek a tanácsoknak. Az a korosztály, akiket mi is oktatunk az egyetemen, szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy pillanatokon belül értesülhetnek a világ bármely pontján létrejött alkotásról, legyen az bármilyen funkciójú és méretű épület, tervpályázat, vagy csak egy építészeti tett. Az internet mindent és (majdnem) mindenkit behálózó szövevénye, percenként „dob fel” újabb és újabb képeket, szinte már felfoghatatlan mennyiségben. Sajnálatos módon ugyanez egyben ennek a generációnak a „szerencsétlensége” is. Óhatatlanul kialakult egy úgynevezett, csak képekkel kommunikáló „Pinterest-építészet”, amit a világháló bőségszaruja lát el munícióval. Ebben a szegmensben már alig-alig jelennek meg a szépen (és gyakran manipuláltan) fotózott házak és blur-özött renderek mellett egyéb tartalmak. Hiányoznak az ok-okozati összefüggések, a háttérinformációk, és ami véleményem szerint igen fontos lenne még… az ember, az építész. Miért lényeges ez? Mert hiszek benne, hogy az alkotó személyiségének ismerete közelebb visz az alkotás megismeréséhez. A Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén évek óta gyakorlat az, hogy az MSc képzés ideje alatt csoportos kutatási feladatot kapnak a hallgatók. Ennek eredményeként készültek el a Debrecen modern építészete 1945-1975 I-II, illetve a Debrecen paneles lakótelepei című kötetek is. 2020 őszén - később szerepe lesz ennek a dátumnak - kortárs magyar építészek kerültek a projekt célkeresztjébe. Mindenki választhatott az összegyűjtött listáról egy nevet, akivel az elkövetkezendő időben részletesen foglalkozni fog. A hallgatók elsőként megismerkedtek a kiválasztott építész munkáival, életútjával, amit kiselőadás formájában prezentáltak a szemeszter folyamán. Következő lépésként fel kellett készülni a személyes beszélgetésre, amit megelőzött a kapcsolatfelvétel az interjúalannyal. Most és itt jön képbe a már említett dátum fontossága. Beütött a Covid második és harmadik hulláma. A járvánnyal kapcsolatos félelmek, lezárások és korlátozások, mind nehezítették - bizonyos esetben teljesen el is lehetetlenítették - a személyes találkozások lehetőségét. Az idő telt, hónapok múltak el anélkül, hogy előrébb tudtunk volna lépni. A pandémia lecsengésével sikerült csak újra hozzáfogni a tényleges megvalósításhoz. Az elképzelés az volt, hogy két-két hallgató egymást segítve készít videófelvételt, és annak szöveges változata fog bekerülni az interjúkötetbe. Ez majdnem minden esetben így is történt. Bán Ferenc volt az, aki kérte, hogy egy egyszerű „kávéházi” (jegyzetek és felvétel nélküli) beszélgetés legyen az övé. Ezért azt az anyagot, miután műfajilag kicsit más, mint a többi, a könyv „záróakkordjaként” szerkesztettük be. A videófelvételek esetében a szükséges technikai utómunkák, vágás, feliratozás, zajszűrés stb. elkészültével ismét mindenkinek prezentálnia kellett a többiek előtt. Ezeket a filmeket összegyűjtve egy külön „csatornára” töltöttük fel, és mintegy mellékletként adjuk a kötethez (megjegyzés: a Pelényi Margittal készült beszélgetést, miután nem kívánta szerepeltetni a felvételt, nem töltöttük fel). A hozzáféréshez csak a borító belső oldalán elhelyezett QR-kódot kell beolvasni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kavicsos KözpontMarkos, Zoltán Bence; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarA Budapest perifériáján található Kavicsos-tó közösségének tervezett központi épület.Tétel Szabadon hozzáférhető Mikolás Tibor és a kelet-magyarországi modernizmus(2024) Kovács, Péter; Keller, FerencTétel Korlátozottan hozzáférhető Nevickei vár LátogatóközpontPapp, László Róbert; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarDiplomatervemben a Nevickei vár rehabilitációjával foglalkozom, úgynevezett látogatóközpontot tervezek, amely egy történeti kiállítás megtekintésére ad lehetőséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sariense BorászatTörök, Fruzsina; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarA diplomamunkámban a Mátra borvidék egyik kis elfeledett települését választottam helyszinül, Abasárt. Abasár Gyöngyöstől csupán 9 km-re fekszik a Mátra és az Alföld találkozásánál. Több száz vájt pince található a településen, melyben mára csupán csak pár pincében történik tényleges borászat. A diplomamunkám célja a már meglévő, de elhagyatott pincék felhasználásával egy új és korszerű borászatot létrehozása. A szőlő feldolgozás korszerű módon, reduktív eljárással működik és emellett kellő tölgyfa hordós érlelő pincével rendelkezik. Az üzemi részen kívül, helyet kapott a vendéglátás is, melyben egy vinotéka és három vendégszoba is helyet kapott, valamint három további pince biztosítja az ideérkező vendégek jó hangulatát.