Szerző szerinti böngészés "Kerekes, Rita"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A tanárképzés tanterveinek érzékenysége(2020) Kerekes, RitaTétel Szabadon hozzáférhető A zeneművészeti szakgimnazisták pályaválasztásának meghatározó tényezői(2024) Váradi, Judit; Kerekes, Rita; Pótfi, Melinda; Radócz, József MiklósTétel Korlátozottan hozzáférhető Büszke hibátlanok! Kezeket fel!Kerekes, Rita; Páskuné Kiss, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA társadalom növekvő igényeinek következménye már az általános iskolában is megjelenik az az igény, hogy a praktikusabb, az életben jól felhasználható területek, tantárgyak nyernek egyre nagyobb teret. A művészetekhez, így a zenéhez való ellentétes hozzáállások közül,mire a gyerekek a középiskoláig érünk a negatív viszonyulás dominál. A 2000-es évek nagy „személyiségközpontú”- hulláma sem volt jó „reklám” az alapvetően frontális eszközökkel, tevékenységi formákkal dolgozó, egyszerre nagy tömeget mozgató ének-zenei nevelési kultúránknak. A közösségi nevelés, a kollektivista értékek mentén való tanítás nem lobogtatja fennhangon az egyedi személyiségfejlesztés és tehetséggondozás színes, populáris zászlaját. Évszázados hagyományokon nyugvó oktatási rendszere a születéstől a professzionalitás szintjéig realitásokra, valós, kipróbált módszerekre épült. A 2000-es évek után a már csak maréknyi zenetagozatos iskola utolsó bástyái missziós szolgálatot teljesítenek az ének-zene tanítás területén. Eredményeik kimagaslóak.. Kodály tudta, mi a tehetséggondozás, és a személyiségfejlesztés, már akkor, mikor még alig emlegették ezeket a kifejezéseket. Mindent megálmodott, mindenről gondoskodott.Tétel Szabadon hozzáférhető Determining factors in the career choice of music high school students(2024) Váradi, Judit; Kerekes, Rita; Pótfi, Melinda; Radócz, József MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Hidden Curriculum in Teacher Education Programs(2021) Kerekes, RitaTétel Szabadon hozzáférhető Hidden Curriculum in Teacher Education Programs(2021-07-19) Kerekes, RitaBibliography of the reviewed book: Mazawi, A. E., & Stack, M. (Eds.) (2020). Course Syllabi in Faculties of Education. Bodies of Knowledge and their Discontents, International and Comparative Perspectives. Sydney: Bloomsbury Publishing. ISBN 9781350094253Tétel Szabadon hozzáférhető Pályakép és életvezetési kompetenciák ének-zene tanárszakos hallgatók körében(2024) Kerekes, Rita; Váradi, Judit; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetA közismereti művészeti neveléshez tartozó ének-zene órák, illetve az ének-zene tanárok helyzete évtizedek óta a zenepedagógiai kutatások középpontjában áll (Johansen, 2010; Janurik & Józsa, 2018). Annak ellenére, hogy az ének-zene tanítás speciális területe a közoktatásnak, mégis elválaszthatatlan a tanári hivatás és a tanárképzés általános kihívásaitól (Ross, 1995). Kutatásunk célkitűzése az ének-zene tanárszakos hallgatók típusainak megismerése volt, amely kiterjedt a nevelésszociológiai háttér, a tanulmányi út, a tanárképzésről és a pályaképről alkotott nézetekre is. Vizsgálatunk nóvuma, hogy a tanárjelöltek pályakép-klasztereire jellemző tulajdonságok mögött feltárta az életvezetéshez kapcsolódó attitűdök összefüggéseit, amelyek a képzés számára megmutathatják a fejlesztésre szoruló területeket. Kutatásunk elméleti alapját két fő pólus képezi. Egyrészt a pedagógushivatást övező általános problémák, különösen a tanári hivatás humánerőforrás-hiányával kapcsolatos nehézségei, amelyek nemzetközi és hazai szinten is jelentkeznek (Stromquist, 2018). E tényezők közvetlenül befolyásolják a tanári pályára jelentkezők számát (Thompson, 2021) és a kiválasztási mechanizmusokat (Falus, 2011), amelyek meghatározzák a tanárképzés és az oktatás minőségét (Venter & Bauer, 1996). Másrészt a tanárjelöltek és pályakezdő tanárok tapasztalatainak és nézeteinek feltárása egyre fontosabbá válik a pedagógusképzés területén (Szivák, 2003; Fodor, 2018; Ballantyne & Canham, 2023) különösen a tanárképzési reformok gyakorlatközpontú megközelítésében. Az egyetemi hallgatók sokfélesége kihívást jelent a felsőoktatás számára, ezért nemzetközi és hazai színtéren is több kutatás irányult a fiatalok mélyebb megismerésére. Az időtényezők (Dombi, 2018; Jámbori et al, 2019), a motiváció és az életvezetési készségek fontosak a hallgatói csoportok megértéséhez (Kiss 2009). A képző intézményeknek alkalmazkodnia kell a hallgatói populáció sokszínűségéhez, metódusokat kell keresnie a tanárjelöltek személyiségben és képességekben eltérő szélesebb spektrumára. Különös tekintettel arra, hogy a leendő tanárok osztálytermi hatékonysága, közvetítő ereje személyiségük függvénye. Kutatásunk elméleti megközelítésének másik szegmensét a művészeti és zenei aspektusok jelentik, hiszen a művészeti tantárgyakat tanító tanárok és tanárjelöltek közvetítési hatékonyságát tapasztalataik, bevonódásuk intenzitása határozza meg. A közoktatás zenei nevelését ért kritikák miatt kiemelten fontos a magasan képzett, inspiráló közvetítő erővel, karizmával rendelkező tanárok képzése, mert a legnagyobb hatást maga a tanári személyiség gyakorolja a tanulókra (Ross, 1995). Az ének-zene tanárjelöltek hatékonyabb felkészítése érdekében törekedtünk a hallgatók mélyebb megismerése is, kutatásunk fókuszában az ének-zene tanárszakos hallgatók típusainak és sajátosságainak feltárása áll. Empirikus kutatásunkban az ének-zene tanárszakos hallgatók holisztikus megismerése érdekében vegyes módszert használtunk, kvantitatív és kvalitatív vizsgálatot is alkalmaztunk. Vizsgálatunk célja az ének-zene tanárszakos hallgatók nevelésszociológiai hátterének, tanulmányi útjának, a képzéssel és pályával kapcsolatos nézeteinek feltérképezése volt. Szerettük volna megtudni, kik választják ezt a pályát, milyen attitűdökkel rendelkeznek. A tanárjelöltek szociodemográfiai hátterén, tanulmányi útján kívül a pályaelképzeléseiket szerettük volna megismerni. A hallgatói klasztereket a Kiss István (2009) által kifejlesztett életvezetési kompetenciával összefüggésben vizsgáltuk. Kutatásunk újdonság értékét az ének-zene szakos hallgatók tipológiájának megalkotása adja. Az előzetesen fókuszcsoportos interjúra épülő saját fejlesztésű pályakép-kérdőívünk alapján létrejött adatbázisunk (N=145) az ÉZETAK (Ének-ZEne-TAnárjelöltek-Kutatása) nevet kapta, adatainkat SPSS szoftver segítségével elemeztük. Elemzésünk során a leíró statisztikai módszerek mellett kereszttábla elemzést, faktor- és klaszterelemzést, valamint az előfeltételek kritériumainak függvényében független mintás próbákat (ANOVA, Welch, Kruskal-Wallis) alkalmaztunk. Kutatásunk kvalitatív részéhez a tartalomelemzés módszerét használtuk. Félig strukturált interjús vizsgálatunkban négy felsőoktatási intézmény 11 hallgatóját, négy módszertan oktatót, nyolc gyakorlatvezető tanárt kérdeztünk meg. Kutatásunk legfőbb célja az volt, hogy az ének-zene tanárszakos egyetemisták sajátosságait úgy tárjuk fel, hogy pontosan meg tudjuk fogalmazni a jellegzetességeiket, feltételezve azt, hogy különböző viselkedési mintázatok, attitűdök húzódnak meg adataink hátterében. Vizsgálatunk nóvuma, hogy a tanárjelöltek pályakép-klasztereire jellemző tulajdonságok mögött feltárta az életvezetéshez kapcsolódó attitűdök összefüggéseit, amelyek a képzés számára megmutathatják a fejlesztésre szoruló területeket. Elemzésünk során kiemelt figyelmet fordítottunk az elhelyezkedési szándék különböző aspektusaira, felmértük ezek munkavállalásra gyakorolt hatását. A hallgatók pályaelképzelései alapján különböző hallgatói attitűdöket tártunk fel, majd megvizsgáltuk az egyes tulajdonságcsoportok mögött meghúzódó fiatalok jellegzetességeit. Eredményeink alapján öt hallgatói profilt azonosítottunk. Az egyes hallgatói profilok egyéni sajátosságait bemutatva rámutattunk, hogy az ének-zene tanárképzés esetében is a pedagógiai és pszichológiai moduloknak diszciplínákkal lényegesen szorosabb összefüggésben, attól elválaszthatatlanul van helye már a pályaszocializációs szakaszban is. Eredményeink azt is jelzik, hogy az egyes hallgatói típusoknál a szaktárgyi tudáson kívül az életvezetési dimenziók fejlesztésére van leginkább szükség ahhoz, hogy növeljük a tanárjelöltek énektanári hivatásnak való elköteleződésének esélyeit. . Eredményeink összhangban állnak azokkal a kutatásokkal is, amelyek szintén kiemelik a gyermekekkel való gyakoribb találkozás fontosságát (Schon, 1987) és a pedagógiai képességek és készségek, fejlesztését a szakmai kompetenciáknál is dominánsabbnak tekintik a tanárok képzésében (Ballantyne & Canham, 2023). Kutatásunkban a kombinált vizsgálati módszer által az ének-zene szakos tanárjelöltek sajátosságainak részletes és alapos feltárására került sor, amelynek legfőbb értéke, hogy rámutat a hallgatók az életvezetési jellemzői nem elválaszthatók a képzésüktől.Tétel Szabadon hozzáférhető Stromquist, N. P.: The global status of teachers and the teaching profession(2019) Kerekes, Rita