Szerző szerinti böngészés "Koltay, Ilona Anna"
Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A broiler csirke és a pecsenyekacsa ileális aminosav-emésztőképességének összehasonlításaDublecz, Fanni; Bustyaházai, László; Pócza, Szabolcs; Takaró, Viktória; Husvéth, Ferenc; Pál, László; Márton, Alíz; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA jelenlegi takarmányozási gyakorlatban általában a tyúk fajjal meghatározott aminosav emészthetőségi értékeket használják a kacsatápok összeállítása során. A fajok közötti emésztés-élettani különbségeket vizsgáló legújabb kutatások azonban nem támasztják alá azt, hogy a broiler csirkére vonatkozó adatok megfelelő pontosságúak lennének a kacsatápok összeállítása során. Ezért kísérletünk célja a broiler csirke és pecsenyekacsa látszólagos ileális aminosav emésztőképességének összehasonlítása volt. A 10-10 db broiler csirkét és pecsenyekacsát 28-35 napos kor közötti időszakban egyedi ketrecekben helyeztük el. Az állatok kukorica, búza és extrahált szójadara alapú kísérleti tápokat fogyasztottak, mely fedezte mindkét faj szükségleti értékeit. A tápokhoz 0,5%-ban TiO2 jelzőanyagot keverünk, az állatokat ad libitum takarmányoztuk. A 35. életnapon elvégeztük az ileális mintavételezést. Az aminosavak-emészthetősége az indikátor-módszer segítségével, a táp és a béltartalom TiO2-tartalma alapján került kiszámításra. A csirke esetében,- egy kivétellel, mindegyik aminosav esetén szignifikánsan magasabb emészthetőséget tapasztaltunk, mint a kacsánál. Az értékek csirkénél 81,1- 96,1%, a kacsánál 63,4-88,1 % között alakultak. Az esszenciális aminosavakat emészthetőségük szerint csökkenő sorrendbe rendezve, az első 4 aminosav sorrendje hasonlóan alakult a fajok között. A fajok eltérő aminosav-emésztési hatékonysága miatt lényeges lenne, hogy a kacsatápok receptúrázása során, a kacsa fajra vonatkozó értékeket használjuk, a broiler csirkére meghatározott emészthetőségi értékek helyett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Búzakorpa etetésének hatása a broiler csirke ürülékének ammónia kibocsájtásáraSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Rawash, Mohamed Ali; Mezőlaki, Ákos; Csitári, Gábor; Wágner, László; Péterné Farkas, Eszter; Molnár, Andor; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz ammónia illékony vegyület, amely szennyezi a légkört és a környezetet. Termelődése az aerob és anaerob baktériumok tevékenységéből származik. A mezőgazdaság, pontosabban az állattartás és a terménytrágyázás az antropogén ammónia-kibocsátás legnagyobb elősegítői. Számos kutatás bizonyítja, hogy takarmányozással befolyásolni tudjuk az állati ürülék N- tartalmát és a felszabaduló ammónia mennyiségét. A korpa kiegészítés gazdaságos rostkiegészítés a takarmányozásban. A szervezet számára emészthetetlen összetevőit a bélflóra hasznosítja, xilán oligoszacharid tartalma révén prebiotikus hatással rendelkezik. Bélflórát stimuláló tulajdonságai miatt baromfinál kis mennyisében alkalmazható a bélegészség megőrzése érdekében. A mikroflórára gyakorolt hatása azonban befolyásolhatja a felszabaduló gázok mennyiségét is. Kísérletünk során megvizsgáltuk, hogy a korpa kiegészítés hogyan befolyásolja a baromfi ürülékből felszabaduló ammónia mennyiségét, a különböző N formák arányát, pH értékét, valamint az ürülék bakteriumflórájának ureáz enzim aktivitását. Eredményeink szerint a korpa kiegészítés szignifikánsan megnövelte a felszabaduló ammónia mennyiségét és tendenciálisan növelte a baktériumflóra ureázaktivitását, valamint csökkentette az ammónium nitrogén arányát. A kezelés hatására a húgysav-N, az össz-N valamint a pH azonban nem változott. Eredményeink alapján további kutatások szükségesek, hogy ez a hasznos takarmánykomponens a környezetterhelés növelése nélkül alkalmazható legyen a bélflóra homeosztázisának és a bélegészség fenntartásának érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Comparing the ileal amino acid digestibility of barley, winter oats and spring oats and the effect of using beta glucanase with broiler chickensRawash, Mohamed Ali; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Pál, László; Wágner, László; Mezőlaki, Ákos; Poór, Judit; Márton, Alíz; Molnár, Andor; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA digestibility trial was carried out to compare the amino acid (AA) digestibilities of oats and barley. One barley, one winter oat and two spring oat varieties were incorporated into a corn, soybean and maize starch containing basal diet at 20 and 4096 on the expense of starch, and the ileal digestibility of AAs of the diets and cereals determined. The effect of exogenous beta glucanase enzyme on the AA digestibility of experimental diets was also investigated at 409 inclusion rates. To was used as a marker. The comparison of the AA digestibility of the experimental diets showed that the cereal and enzyme effects were amino acid dependent. Neither factor caused significant differences in the digestibility of MIT and HIS. Only the enzyme resulted improvement in the absorption of THR and ILE. while only cereal effect was found in the case of VAL, PHE and LYS. Both factors modified the digestibility of CYS. LEU, ARG and TYR. The interaction between the two factors was not significant in any case. The digestibilities of ILE, LEU. MET of oats were close to the table values (NRC, 1994: EVONIK, 2010), however the measured digestibility of ARG. HIS, LYS and PHE were 6 to 13% lower. In the case of barley, the measured digestibility coefficients of HIS, ILE, LYS, THR and CYs were lower than the table values in most cases.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása pecsenyekacsák termelési tulajdonságairaDublecz, Fanni; Pál, László; Molnár, Andor; Márton, Alíz; Wágner, László; Hegyi, Orsolya; Husvéth, Ferenc; Bustyaházai, László; Takaró, Viktória; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóJelen kísérlet célja csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének vizsgálata volt pecsenyekacsák teljesítménymutatóira és testösszetételére. A 150 db napos Cherry Valley SM3 Heavy pecsenyekacsa gácsér hízlalása során három takarmányozási kezelést, kezelésenként 5 ismétlés került beállításra. Egy kísérleti egységet fülkénként 10-10 db kacsa jelentett. Az I. kezelésben (kontroll) a tápok nyersfehérje-tartalma a tenyésztő cég által ajánlott takarmányozási technológia szerint került beállításra. A II. és a III. kezelés a kontrollhoz képest 1,0, illetve 2,5%-al kevesebb nyersfehérjét tartalmazott. Az indító l-es (0-7. nap), indító Il-es (8-14. nap) és a nevelő fázisban (15-42. nap) etetett tápok csupán a nyersfehérje-tartalomban különböztek, azok metabolizálható energia és ileálisan emészthető esszenciális aminosav szintjei azonosak voltak. A takarmányozási fázisok végén meg történt a kacsák élősúlyának és fülkénkénti takarmányfelvételének mérése, majd a mért adatokból az állatok súlygyarapodásának és takarmányértékesítésének számítása. A 42. napon, kezelésenként 12 kacsa levágását követően testösszetétel vizsgálatokra került sor. A tápok fehérjetartalmának csökkentése nem befolyásolta szignifikáns mértékben a teljesítmény-mutatókat. A testösszetételi paraméterek közül is csupán a vágási kihozatal és a grillfertig súly esetében adódott szignifikáns különbség, mely mutatók a II. kezelés esetében szignifikánsan kisebbek voltak. A kontroll kezeléshez viszonyítva a 1,0 és a 2,5%-al kisebb nyersfehérje-tartalmú tápok etetése kacsánként 55, illetve 61 Ft-al kisebb takarmányköltséget jelentett. A kísérlet eredményei alapján a pecsenyekacsa tápok nyersfehérje-tartalmát akár 2,5%-al is lehet csökkenteni kristályos aminosav-kiegészítők használatával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Effect of different protein sources int he diet of lactating buffaloesRawash, Mohamed Ali; Rizk, Roquia; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; Husvéth, Ferenc; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóEffect of different protein sources with the same proportion of crud protein (CP) in the TMR diets were investigated on lactating buffalo's performance; nutrients digestibility, milk yield, milk urea nitrogen and economic parameters of production. In the study lactating multiparous Egyptian buffalos were used from 56 to 196 days postpartum. Four isontrogenous diets were applied differing in the main protein sources as follows: ration one R1 (control) containing soybean meal R2: soybean meal (SBM) 50% + cotton seed meal (CSM) 50%, R3: soybean meal 50% + sunflower meal 50%, R4: soybean meal 50 %+ sunflower meal (SFM) 25% + cotton seed meal 25%. Results showed that dry matter and organic matter digestibility was significantly higher in the buffalos fed the R1, compared to R3 diet. No significant differences were found in crude protein digestibility among experimental diets. Daily milk and fat corrected milk yield production of buffalos fed R2 diet were significantly higher compared to the other diets. Milk urea nitrogen concentrations in the milk was found significantly lower in R4 compared with R1 group, which later recorded the highest value (13.0%) among the treatments. It could be concluded that feeding different protein sources may have different effects on milk production, milk composition including urea N and economic parameters of lactating buffalos.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Effect of multiphase feeding on the production traits and nitrogen flow parameters of growing pigsKoltay, Ilona Anna; Benedek, Zsuzsanna; Hegedűsné Baranyai, Nóra; Farkas, Levente; László, Ivett; Török, Nándor; Such, Nikoletta; Wágner, László; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóThe efficiency of protein nutrition is crucial for the production of animal products in many ways. Protein-rich feeds are the most expensive components of the diets that are not available in sufficient quantities in the countries of the European Union. Because only 70-80% of the protein content of feed is absorbed from the digestive tract and the utilization of the absorbed fraction is even less than the digestibility, a significant proportion of the feed protein consumed by farm animals is excreted via urine and faeces. Due to this, animal production is estimated to account for 80-90% of ammonia emissions in the European Union. The aim of this study was to investigate the effects of multiphase feeding on the production parameters and N excretion of pigs. Based on our results, the application of multi-phase feeding, without deterioration of production parameters, has a positive effect on the N-retention of pigs and thus reduces the rate of N-excretion and ammonia emission. Although the use of multi-phase feeding can generate additional transportation costs, due to the reduction in feed costs, it can even improve the profitability of production.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az intenzív sertéstartás környezeti hatásaiKoltay, Ilona Anna; Benedek, Zsuzsanna; Husvéth, Ferenc; Farkas, Eszter; Such, Nikoletta; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA mezőgazdasági termelők, a globális környezeti problémák és az ennek következtében egyre szigorodó jogi szabályozások miatt, állandó nyomás alatt állnak, hogy minimalizálják gazdálkodásuk környezetre gyakorolt hatását. Az egyes állattartási módszerek különféle módon és mélységben hatnak a környezetre. Az állattartás legfőbb környezeti vonatkozásai főként az állat anyagcseréjéhez kapcsolódnak, melynek során az állat az elfogyasztott takarmányt hasznosítva a felesleget üríti, s ennek következményeként a növénytermesztés számára tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Bár a legtöbb környezetvédelmi aggály, ami az állattartással kapcsolatos, az elmúlt két évtizedben a vízminőségre összpontosult, napjainkban a levegő minőségének kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap. Az itt közölt tanulmány a levegőbe, a talajba és a vizekbe történő lehetséges károsanyag kibocsátásokat veszi sorra, részletesebben kitérve a sertéstartásból származó ammónia-emisszióra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mezőgazdasági területek antibiotikum szennyezésének kockázata a szerves trágyán keresztül, hatásaik a növényekre, kiváltási lehetőségeik az állattenyésztésbenSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Molnár, Andor; Pál, László; Wágner, László; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz antibiotikumokat felfedezésük óta nagy mennyiségben használták a mezőgazdasági termelés állattenyésztési ágazatában nem csupán betegségek kezelésére, hanem megelőzésképpen és hozamfokozóként is. A túlzott felhasználás vezetett az antibiotikum rezisztens bakteriális törzsek számának emelkedéséhez. Ennek a veszélyét ma már komoly problémának tekintik világszerte. Az Európai Unióban az antibiotikumok hozamfokozóként való használatát 2003-ban tiltották be, azonban a szakhatóságok által vezetett statisztika szerint tagállamok felhasználása között jelentős különbségek vannak. Mivel az állatok emésztőcsövéből az antibiotikumok abszorpciója nem teljes, valamint felszívódásuk után az állat szervezetében folyó anyagcsere folyamatokban nem mindig bomlanak le teljes egészében, így az állattenyésztés során felhasznált szerek nagy aránya jut a szerves trágyán keresztül a mezőgazdasági területekre, ahol a talajból a növények felveszik, és szöveteikbe akkumulálják őket. Míg arra nincs bizonyíték, hogy milyen hatással vannak a növényekben felhalmozódott hatóanyagok az emberi szervezetre, a növények fejlődésére bizonyítottan hatással vannak. A zöldségnövények jelenthetik a nyersen való fogyasztás következtében a legnagyobb kockázatot a gyógyszerhatóanyagok felhalmozódása és a rezisztens baktériumok humán expozíciója esetében. Ennek a tanulmánynak a célja az antibiotikumok és maradékanyagaik mezőgazdasági területekre jutásának bemutatása, hatásának felmérése a növényekre, a globális jogi szabályozás áttekintése, valamint az antibiotikum használat jótékony hatásainak kiváltását célzó új alternatív készítmények feltérképezése az állati termelésben. A témával foglalkozó kutatások eredményei rámutatnak, hogy továbbra is foglalkozni kell a gyógyszerfelhasználás csökkentésének kérdésével. Fontos a jogi szabályozás naprakészen tartása, a legújabb kutatási eredmények figyelembe vételével, hiszen nagy a potenciális lehetőség a gyógyszerkészítmények felhasználásának javítására. Kulcsfontosságú lépés lehet az állattartó gazdaságok megfelelő tájékoztatása a túlzott felhasználás árnyoldalairól, valamint az alternatív készítmények fejlesztése, tesztelése és használatuk népszerűsítése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The effect of diet composition, a probiotic and a symbiotic treatment on the ileal microbiota composition of one-week-old broiler chickensSuch, Nikoletta; Farkas, Valéria; Molnár, Andor; Csitári, Gábor; Pál, László; Rawash, Mohamed Ali; Koltay, Ilona Anna; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA healthy microbiota present in the small intestine contributes significantly to small intestinal function, including digestion, nutrient absorption and health. The current study investigated the effects of a prebiotic, a probiotic and a symbiotic supplementation on ileal microbiota composition of broilers at 7 days of age. In a total of 574 male Ross 308 day-old chickens were divided into four groups using six replicate pens and 24 chickens per pen. A maize-soybean based control diet (C), a control diet supplemented with probiotics (Broilact; Br), a control diet supplemented with symbiotic (inulin, yeast, Bacillus subtilis; Sy) and a wheat based diet supplemented with wheat bran (W) were formulated. On day 7 of life, two chickens per pen were slaughtered and ileal chymus samples were collected. For microbiota analysis 16S rRNA (V3–V4 region) gene targeted Illumina MiSeq sequencing was used. Feeding all diets supplemented increased the diversity to varying degrees compared to the control (C) diet (p=0.006). As a conclusion, all supplementation substantially influenced ileal microbiota of broiler chickens at an early age. All these results could offer some information for the future study on the relationship between early intestinal microbiota and the compounds of the feed.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The effect of wheat bran supplementation on the caecal microbiota of broiler chickensSuch, Nikoletta; Farkas, Valéria; Koltay, Ilona Anna; Rawash, Mohamed Ali; Mezőlaki, Ákos; Pál, László; Dublecz, Károly; Molnár, Andor; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóThe use of antimicrobial growth promoters (AGPs) is under debate in many regions worldwide while some countries (e.g. in EU) have already banned these compounds in poultry diets. The use of therapeutic antibiotics is still in the broiler industry worldwide and although they are essential to maintain animal welfare and to treat chickens from diseases, these compounds are also too often used in a prophylactic manner (Van Immerseel, 2017). In order to improve the immunity and feed utilise of livestock and poultry: research into environmentally friendly feed additives has become one of the main challenges of animal husbandry in the 21st century (Wang, 2017). It is generally accepted that shifts in the intestinal microbiota composition may be the result of dietary changes, such as the addition of cereal fibers (Torok, 2011). In broiler chickens, feed additives, including prebiotics, are widely used to improve gut health and to stimulate performance (De Maesschalck, 2015). Generally, dietary fiber in feedstuff is indigestible for the host but the microbes can use it as energy source. The main precursors of bacterial fermentation in the gastrointestinal tract are different digestible carbohydrates or different non-digestible polysaccharides like the soluble arabinoxylan and beta-glucan of cereal grains. Butyrate, among other short–chain fatty acids, are end products of bacterial fermentation and has several beneficial effects on the host (Hamer, 2008). Increasing the amount of butyric acid in the gut may result in improved gut structure, absorption of nutrients and even improved production traits (Schneeman, 2002). Wheat bran is a cheap fiber source and it contains fiber mainly in the form of arabinoxylan (Stevenson, 2012). Beside its effect on microbial fermentation, arabinoxylan has also been shown to activate a macrophage cell line in the broiler intestine and thus decrease the enteric pathogen colonization (Zhang et al., 2004). An in vivo experiment was conducted to study the effects of xylooligosaccharide, arabinoxylooligosaccharide and soluble arabynoxilan on several groups of gut bacteria of chickens (Courtin, 2008). All treatment groups showed an increase in the number of caecal bifidobacteria after 2 weeks of feeding (P < 0.05), while the treatments did not impact numbers of Enterobacteriaceae and aerobic lactobacilli in the caeca relative to the control. Prebiotic dietary fibers are known to improve the gastrointestinal health of both humans and animals in many different ways. They can increase the bulking capacity, improve transit times, and depending on the fiber, even stimulate the growth and activity of resident beneficial bacteria (Vermeulen, 2018). The aim of this study was to investigate the effect of wheat bran supplementation on the caecal microbiota composition of broiler chickens.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vastagbél szerepének áttekintése különböző gazdasági állatoknálSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA gasztrointesztinális traktus (GIT) a test és a külső környezet közötti interfészként szolgál. Egy rendkívül speciális szervrendszer, amelynek legfontosabb feladata a szervezet tápanyagigényének kielégítése az emésztésen keresztül. A bélmikroflórát a szervezetre gyakorolt ismert hatása miatt az "elfelejtett szervnek" is nevezik. Valószínűleg a leginkább tanulmányozott szimbiotikus rendszer. A hosszú távú kölcsönhatások révén a gazdaszervezet és a mikroorganizmusok között egymástól való függés jött létre. Jelentősége gazdasági állataink esetében is nagy. A bélben lévő mikroflóra ökoszisztéma jellemzői befolyásolhatják a bél lumenének morfológiáját, metabolikusan módosíthatják a lumenben lévő exogén és endogén tápanyagokat, az immunrendszer működését, aktív szerepet játszhatnak a patogén kontrollban, és befolyásolhatják az állat takarmány igényeit. Ha egy állat mikroflóra ökoszisztémája instabil, a tápanyag forgalom veszélybe kerül. A tanulmány elsődleges célja a vastagbél, valamint a mikroflóra jelentőségének bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Veterinary use of thermal water and mud from Lake Hévíz for equestrian injury prevention and rehabilitationBartos, Ádám; Bányai, Adél; Koltay, Ilona Anna; Ujj, Zsófia; Such, Nikoletta; Mándó, Zsuzsanna; Novinszky, Petra; egyetemi oktató, kutatóThe beneficial effects of thermal water and mud treatment in the human medical field have been investigated and well known for many years. However, such treatment has never been studied and used in veterinary science. The aim of our study was to investigate how a mud treatment from Héviz Spa Lake affects the movement quality and flexibility of certain joints in horses. This medical mud, which is unique on the world, contain about 70-80 % thermal water from the Lake. Wet sludge was applied on the knee, hock, elbow, shoulder, back, stifle, front and hind cannons and fetlock joints for a period of eight weeks. Our results show, that the mud treatment from Héviz Spa Lake may have beneficial effects on the joints, playing important role in the locomotion of horses. The positive results of this experiment and the benefit of the water from the Lake in human field give us the idea to plan a balneotherapeutic equine medical centre next to the outlet canal of the Heviz Spa Lake. The main component of this centre is a covered balneotherapeutic equine walker. In this centre we could make complex hydro- and balneotherapeutic treatments for horses and we could use the medical mud as a supplemental treatment. This equine centre would be absolutely unique on the world.