Szerző szerinti böngészés "Kurucz, Erika"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 32)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Transformer és a Trianum-G/P hatása a szamóca különböző paramétereire, Sybilla és Giusy fajta esetében
    Elek, Hajnalka; Kurucz, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Mivel napjainkban egyes zöldség, gyümölcs és szántóföldi kultúrának csökken a jövedelmezősége a termelők egyre inkább keresik azon növényeket, melyek termelési értékben meghaladják a fent említetteket. Fontos, hogy kedvezőbb jövedelmezősége legyen a választott kultúrának és biztos megélhetést jelentsen (BABICZ,2002) Mivel a biztos megélhetés sajnos nem csak rajtunk, hanem a környezeti körülményeken is múlik célszerű olyan növényt választanunk, melyet könnyen és költséghatékonyan tudunk védeni a szélsőséges időjárástól. A szamóca kis méretéből adódóan egyszerűen telepíthető termesztőberendezésekbe, vagy akár egy fátyolfóliával is megóvhatjuk a kora tavaszi fagyoktól. A gyümölcstermő növényeink közül a szamóca a legrövidebb életű, tehát évről-évre változtathatunk a stratégiánkon, így gyorsan alkalmazkodhatunk a megváltozott piaci- és környezeti viszonyokhoz. Úgy gondolom, habár a szamócatermesztés nagy odafigyelést és szakértelmet igényel, egy igen hálás gyümölcsfajunk, melynek érés idejében a cseresznyén kívül konkurenciája nincs a piacon friss gyümölcs formájában. Beltartalmi értékeinek köszönhetően egy nagyon értések és sokoldalúan felhasználható gyümölcsfajról beszélünk mely nem csupán friss fogyasztásban, de fagyasztva, feldolgozva is egy egyedülálló ízélményt nyújt, így véleményem szerint sokáig képes lesz megtartani a piacon betöltött helyét. Az új fajták már öntözés nélkül nem hozzák a potenciális termésmennyiséget, tehát öntözőrendszer kiépítése nélkül el sem érdemes kezdeni a termesztést. Éppen ezért nem mindegy, hogy a talajban lévő mikroorganizmusok mennyire képesek segíteni a növényt a vízfelvételben, vagy éppen mennyire javítható a talaj szerkezete. Magyarországon számos területen rossz a talaj vízellátása és ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs jelen a megfelelő mennyiségű nedvesség, csupán azt, hogy a növény számára ez a víz nem felvehető, mert vagy túl kötött a talaj, vagy túl laza. A Transformer ebben nyújthat segítséget. Manapság felkapott téma már a talajban élő mikroorganizmusok és a kultúrnövényeink közötti kapcsolat jelenléte és azok növényre gyakorolt hatásai. A Trianumban található trichoderma fajok ilyen, „segítő” gombákat tartalmaz. Célkitűzéseim között szerepelt 2 külföldi fajta növekedési és termékenységi habitusának vizsgálata, egy talajregeneráló (Transformer) készítmény hatása ezen tulajdonságokra, továbbá, hogy egy antagonista gomba (Trianum) okozhat-e eltérést a kontrol csoport eredményeihez képest.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Alternatives of the multiple use of Virginia mallow (Sida hermaphrodita L. Rusby) as a shrub-replacing mallow in the temperate climate zone
    (2012-05-16) Kurucz, Erika; Szarvas, Pál; Fári, Miklós Gábor
    In the seventies of the previous century, Dr. Zoltán Kováts set two directions in the research of mallows. One of the directions was the biotechnology of the mallow species and the other direction is using the mallow species as biomass material. In order to do this he brought mallow mother spawns of ornamental and biomass sorts from botanical gardens abroad and tested many of them, including the a Sida hermaphrodita kind. Fourty years later, for the second time this plant, known as the „energy mallow” got back to Hungary again, right into the sight of hungarian biomass business with the help of László Balogh and his associates using help from Poland. This genus got into the center of our research, because of it’s valuable attributes. The latest experiments are about using it as an energy plant, without examining genetic details. The plant grows up to more than 3 meters, has high growing rate and produces big amount of green mass. We don’t have any hungarian data about whether the plant continues the sufficient growing rate or not, after cutting it back. We have to explore the potentials in the Sida’s sublimation. The plant is mostly suitable for ornamental and energy utilization, so further sublimation should be aiming for these aspects. During my research period, we are willing to get to know these potentials and the best possible use of them.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az amerikai bársonymályva (Sida hermaphrodita) biomassza produkcióját befolyásoló tényezők vizsgálata mérsékelt övi extenzív körülmények között
    Budai, Tibor; Kurucz, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Diplomadolgozatom egy gyakorlati célt hivatott szolgálni, amelyben még a domesztikálás alacsony fokán álló mályva költséghatékony telepítésére keres megoldást, hiszen hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján is megállapítható, hogy a Sida hermaphrodita kiváló alternatívát jelent a mezőgazdaság számára, nemzetgazdasági szempontból termesztése előnyt jelent. A növény sajátosságai révén lehetőség nyílik az élelmiszertermelés alól kivont, alacsony termőértékű, marginális területek hasznosítására, szennyezett talajok tisztítására köszönhetően a fitoremediációs tulajdonságának, ugyanakkor számottevő egyéb felhasználási lehetőségei is tovább növelik a növénytermesztésben betöltött megkérdőjelezhetetlen szerepét. A Debreceni Egyetem kutatásainak eredményeként a Sida hermaphrodita elterjedéshez költséghatékony termesztési technológiát sikerült kifejleszteni. A Sida palánta jövedelmező termesztése új lehetőség nyújt a piaci árnál lényegesen olcsóbb szaporítóanyagból történő előállításnak.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Celosia argentea var. plumosa ’Aranybika’ fajtából szelektált színváltozatok morfológiai és genetikai variabilitásának vizsgálata
    Repkin, Anett; Antal, Gabriella; Kurucz, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A diplomadolgozatomban Dr. Kováts Zoltán által nemesített Celosia argentea var. plumosa ’Aranybika’ nevű fajta egy eltérő színű változatának populációját vizsgáltuk, morfológiai és genetikai variabilitásukat tekintve. Felvételezéseinket különböző paraméterek mérésével végeztük, melyekhez segítségül vettük az UPOV fajtaminősítési táblázatot is. Vizsgáltuk a növények magasságát, szárának színét és keresztmetszetét, a virágzatok méretét és mennyiségét, illetve morfológiai tulajdonságait, mint a tarajosság. Használtunk SPAD-502 és Minolta CR-400 mérőeszközöket is a minél pontosabb feltérképezés érdekében. Genetikai vizsgálatot is végeztünk néhány egyeden, DNS extrakció és PCR segítségével, melyeken megmutatkoztak a különböző változatok genetikai tulajdonságai.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Cost-effective plantlet production and wintering method of virginia fanpetals (Sida hermaphrodita L. Rusby)
    (2014) Kurucz, Erika; Antal, Gabriella; Popp, József; Fári, Miklós
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Csemegeszőlő (Vitis spp.) fajtaspecifikus szövettenyésztési módszerének fejlesztése, és a klónok genetikai variabilitásának vizsgálata
    Majoros, Dániel Gábor; Kurucz, Erika; Rakonzás, Nándor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Első osztályú szaporítóanyag előállításának egyik módja az in vitro mikroszaporítás. Az ilyen módszerekkel szemben a termelőknek vannak kétségeik, legtöbb esetben a genetikai stabilitást vonják kétségbe. Kísérleteim célja az volt, hogy két különböző fajtájú és genetikai eredetű (Cotton candy, Dunav) csemegeszőlő fajtát hasonlítsunk össze a tekintetben, hogy hogyan reagálnak a különböző sótartalmú (MS, 1/2MS, WPM, DKW) táptalajok alkalmazására. E mellett vizsgáltuk a különböző citokinek (BAP, Zea) milyen hatással vannak a gyökeresedésre, illetve a hajtás növekedésre. A vizsgált kétfajta a ’Cotton Candy’ (Vitis vinnifera X Vitis labrusca L.) illetve a ’Dunav’ (Vitis vinnifera L.). Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a szakirodalommal ellentétben nem minden esetben az MS só- összetételű alap táptalaj a legkedvezőbb hajtásnövekedés szempontjából.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of Light Treatment and Maturity Stage on Biomass Production and Bioactive Compounds of Two Pepper Cultivars under a Deep Water Culture Hydroponic System
    (2023) Kurucz, Erika; Antal, Gabriella; Kincses, Sándorné; Sipos, Marianna; Fári, Miklós; Holb, Imre
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az energiamályvák magjának fehérje- és lipidtartalma, valamint zsírsavösszetétele
    Nagy, Éva; Kurucz, Erika; Kovács, Szilvia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A mérsékelt égövi mályvafélék fehérje- és olajtartalmának, valamint zsírsavösszetételének vizsgálatait a martfűi Bunge Zrt. laboratóriumában végeztem. A Sida hermaphrodita, Kitaibelia vitifolia, Kitaibelia x Kovatsii és az Althea cannabina ilyen jellegű paramétereinek vizsgálatára nem került sor mindezidáig. Dolgozatomban ezeknek a növényeknek a beltartalmi értékeit részletezem.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Fast neutron irradiation long term effect on Ocimum basilicum germination and initial vegetative parameters
    (Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Kurucz, Erika; Antal, Gabriella; Keserü, Ákos
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Fast neutron irradiation long term effect on Ocimum basilicum germination and initial vegetative parameters
    (2021-12-08) Kurucz, Erika; Antal, Gabriella; Keserü, Ákos
    The goal of this study is to assess the long-term (3-year) effects of rapid neutron irradiation using an Americium-Beryllium source on two generations (M0 and M1) of Ocimum basilicum commercial trait. Seeds of each variety and generation were irradiated with 0, 7.5, 20, 40, and 50 Gray in 2018, and then seeded in 2021 – with their corresponding controls – to see how the different irradiation treatments affected germination and early vegetative metrics three years after irradiation. In the first generation, no significant changes between the treatments were seen. Increased irradiation dosage resulted in a significant decrease in germination % in the second generation (M1), but a significant increase in seedling height. The M0 generation seedlings, on the other hand, were substantially shorter than controls. In the M0 generation, the higher dosages (40 and 50 Gray) were deadly, and seedlings were terminated 7–10 days after germination. The irradiation dose of 20 Gray was shown to be the most successful in inducing viable and beneficial alterations for phenotypic characteristics in basil. When compared to control plants, the lower (7.5 and 20 Gray) bombardment generated leaf anomalies such as smaller leaves and internodes, a split apex, and a ribbon-like stem.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Két Ocimum faj (O. basilicum, O. tenuiflorum) egyes értékmérő tulajdonságai két különböző fényösszetételű LED megvilágítás mellett hidropóniás rendszerben
    Szilágyi Péter; Kurucz, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az Ocimum nemzettség fajai és azok különböző változatai világszinten közkedvelt és elterjedt gyógy-, fűszer-, sőt mi több, dísznövények. Legismertebb bazsalikom faj az Ocimum basilicum L., azaz a kerti bazsalikom melynek rengeteg változata van, melyek többféle hasznosításúak. A nagyobb részüket fűszerként használják jellegzetes ízük miatt, de vannak olyanok, amelyek színükkel és formájukkal díszítik a környezetünket. Ilyen például az Ocimum basilicum L. ’Bíborfelhő’ és ’Zöldgömb’ fajták. Egyes bazsalikom fajokat a magas és jótékony hatóanyag-tartalmuk miatt termesztik, esetekként több ezer éve. Ilyen az Ocimum basilicum L., azaz a tulsi bazsalikom is. Kísérletünket 2022-ben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási kar Főépületének alagsorában elhelyezkedő Kertészeti laboratóriumban végeztük, mely állandó félhomálya ideális volt ahhoz. A kísérlet során egy manuálisan dimmelhető, Urban Garden Quantum II LED (Full Spec + UV + IR) típusú növénytermesztő LED lámpát és fix fényintenzitású GrowSpec Slim-spec grow LED plant light növénytermesztő LED lámpát hasonlítottunk össze Ocimum basilicum L. ’Bíborfelhő’ és ’Zöldgömb’, illetve Ocimum basilicum L növényeken. A két LED lámpa különböző hullámhossz-tartományú fényt bocsátott ki, de intenzitások ugyanakkora volt. A kísérletet egy Secretgarden növénytermesztő sátorban rendeztük be, mely részben megtartotta a két LED lámpa vesztesőg-hőjét, ezzel optimális hőmérsékletet biztosított a növényeknek. A bazsalikomokat zárt, mélyvízi hidropóniás rendszeben termesztettük, mely napjaink egyik legjobban optimalizálható módja. A két lámpát összehasonlító kísérletünk során a bazsalikomok fénnyel közvetlen kapcsolatos paramétereit vizsgáltuk meg. A legszembetűnőbb paraméter a kísérlet során keletkezett biomassza tömege volt, mivel az ebben az esetünkben gyakorlatilag csak a LED lámpák voltak az egyetlen fényforrások, így általuk biztosított fény lineáris arányban állt a fotoszintézissel mértékével és a biomassza tömegével. A fotoszintézis során a fény energiáját megkötő és átalakító, zöld színtestben lévő fotoszintetikus pigmentek és rendszereik tartalmát a bazsalikomok leveleiben SPAD 502 klorofill-mérő eszközzel mértük fel előzetesen, majd a kísérlet felszámolásakor spektrofotométerrel elemeztük részletesen. A fotoszintézissel együtt járó gázcsere a sztómákon, azaz gázcsere-nyílásokon keresztül történik, melyek a levelek 40 színén és fonákán találhatók ezek sűrűségét egy Levenhuk digitális fénymikroszkóppal végeztük el a bazsalikomokról vett nyúzatok 20 mm2-es részén. A két LED lámpa, két különböző spektrumú fényét fajok és változatok szerint hasonlítottuk össze. Ezek alapján az O. basilicum ’Bíborfelhő’ változat és az Ocimum tenuiflorum L esetében a Quantum LED lámpa bizonyult sikeresebbnek, míg az O. basilicum ’Zöldgömb’ változat esetében a Growspec. Minden mérést figyelembe véve az Urban Garden Quantum II LED (Full Spec + UV + IR) típusú lámpa bizonyult jobbnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy megtérülési-modellekkel, illetve hatóanyag elemzéssel kiegészítve jó lenne részletebben összehasonlítani a két növénytermesztő LED lámpát. A kísérlet során a fénnyel kapcsolatos paraméterinek méréseikor bazsalikom fajokként és változatokként eltérő eredményeket tapasztaltunk. Ez bizonyítja, hogy még egy nemzettségen, vagy fajon belül is kimutathatóan eltérő a fény igénye, így azok termesztése során ezt figyelembe kell venni. A vizsgálatok eredményei is bizonyítják, hogy az üvegházak és vertikális farmok gyorsuló terjedése miatt egyre fontosabb a növények fényigényét kutatni, Nagyobb kertészeti, de akár már otthoni kertészetek esetében is fontos a megtérülés miatt, hogy egész évben a lehető legnagyobb kihasználtsággal működhessenek a kisebb-nagyobb termesztőberendezések. Ehhez pedig mindenképp szükséges egy hatékony és megfelelő LED lámpás pótmegvilágítás, amit a kísérletünk is bizonyított.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Különböző fény- és közegkezelések hatásának vizsgálata az erdei szamóca (Fragaria vesca) növényi produkciójára
    Vajas, Gergő; Sipos, Marianna; Kurucz, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kísérlet célja annak megállapítása, hogy az eltérő ideig hőkezelt és különböző fényspektrummal megvilágított szaporítóanyag csírázási százalékát elemeztük. A magvetéssel előállított növényeket hidropóniás rendszerben, eltérő közegeken és különböző fényspektrummal kezeltük ezt követően meghatároztuk az egyes növényi részek tömeggyarapodására gyakorolt hatását. A kísérlet során erdei szamóca (Fragaria vesca) növényeket használtunk, ezeket hidrokultúrában helyeztük el, köztes közegként kókuszrostot és agyaggolyót használtunk. Az alkalmazott pótmegvilágítás vörös és kék fényspektrum volt. Ezeknek a környezeti tényezőknek a hatását vizsgáltuk a növény növekedésére, termésképzésére és termésminőségére. A vizsgálat eredményeként a fénykezelések befolyásolták legtöbb esetben a tömeggyarapodást.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Living mulch enhances soil enzyme activities, nitrogen pools and water retention in giant reed (Arundo donax L.) plantations
    (2024) Elhawat, Nevien Adel; Balláné Kovács, Andrea; Antal, Gabriella; Kurucz, Erika; Domokos-Szabolcsy, Éva; Fári, Miklós; Alshaal, Tarek Ali Ahmed Ibrahim
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Magas biológiai értékű paprika (Capsicum annuum var. annuum) fajták zárt rendszerű in vitro és ex vitro termesztéstechnológia fejlesztése
    Himinec, Kamilla; Kurucz, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A mezőgazdasági termelők elemi érdeke az édesvíz-felhasználás minimalizálása a termelés során. Környezetünk megóvása érdekében alkalmazható a zárt rendszerű körforgásos gazdálkodás, mely a hulladékmentességre, újra hasznosításra és a környezettszennyező anyagok felhasználásának mellőzésére törekszik. A környezetünk fenntartásának szempontjából fontos olyan termesztéstechnológia kialakítása, mely lehetőséget ad a víz- és tápanyag mennyiségének teljes egészben történő felhasználására, kimosódási veszteségek és vegyszer-felhalmozódások nélkül. Kísérleteim során az egyik legjelentősebb zárt rendszerben elállított zöldségnövényt, a paprikát alítottuk elő csökkentett víz-, energia- és hely felhasználásával. Az egyik termesztéstechnológia a hidrokultúrás termesztés, mely lehetőséget ad a víz- és tápanyag körforgalmának kialakítására. Egyes beltartlami paraméterek mérésével a paprika bioaktív anyagainak mennyiségét is meghatároztuk ezen termesztéstechnológia esetén. A másik módszer az in vitro hajtás- és szövettenyészet, steril körülmények közt történő értékes egyedek felszaporítása, mely úgyszintén minimális energia- és víz felhasználásával magas biológiai értékű anyag előállítására alkalmas. Steril körülmények között hoztunk létre szövet és hajtástenyészeteket abból a célból, hogy optimalizáljuk az in vitro mikroszaporítás körülményeit az értékékes egyedek steril felszaporítására. Ezen kívül az in vitro módszerrel a paprika esetleges sejt alapú, magas biológiai értékű, akár funkcionális alapanyag előállítását vizsgáltuk.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Mérsékelt égövi cserjepótló mályvafélék többcélú hasznosítása
    (2018) Kurucz, Erika; Fári, Miklós; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Növénytudományi Intézet
    Napjainkban a fejlődés és a globalizáció üteme egészen új kihívások elé állítja a modern növénynemesítőket. Ugyan a bioinformatika adta lehetőségek kiaknázása még koránt sem ért a végére, azonban a problémák technológiai megközelítése önállóan nem nyújt hosszútávú megoldást. A 21. századi komplex mezőgazdaságot és a környeztet érintő problémák (környezetszennyezés, globális felmelegedés, népességnövekedés, urbanizáció, édesvíz hiánya stb.) komplexitása komplex, rendszerszerű megoldást igényel. Ilyen megoldások ismérve, hogy felhasználják a múlt tapasztalatait és bevált gyakorlatait és ötvözik azt a kor modern technológiájával. Ilyen ideológia mentén kell megszabni a jövő növénynemesítési irányvonalait, és a helyi adottságokhoz adoptálni, ha fenntartható és egészséges jövőt szeretnénk biztosítani a következő generációk számára. Ezt figyelembe véve a termőföld értéke és az városi zöld felületek kiemelt jelentőségűek. Ezek optimális hasznosítása elengedhetetlen az egészséges környezet és élelmiszertermelés biztosítása szempontjából. Mindezen feltételek megteremtése érdekében alternatív növényfajok bevonása a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatba szükséges. E fajok meghatározása nem pontos és megoszlanak a vélemények mely növénycsoportok gyűjtőneve. A külföldi szakirodalom ezeket a növényeket ’neglected’- elfeledett, ’under utilized ’- kevéssé alkalmazott növényeket érti ez alatt, melyek gazdasági jelentősége kicsi. Azonban nem csak szántóföldi vagy takarmány növények tartozhatnak ebbe a csoportba, hanem dísz- fűszer- és gyógynövények is. Vannak és voltak olyan növénynemesítők, akik ennél tovább mentek e fajok termesztéstechnológiai fejlesztésénél, és egy többcélú felhasználási rendszer kutatásába a biotechnológia modern eszközeit vetik be. Ilyen modern szemléletű kutató és dísznövény nemesítő volt Dr. Kováts Zoltán címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Munkássága során kihasználta hazánkban lévő kivételes környezete adta adottságait és egyedülálló egynyári és évelő dísznövényfajták nemesítésével öregbítette hazánk hírnevét. Több növénycsalád közül különös figyelemmel fordult az évelő mályvafélék felé. A nemesítési irányvonalak meghatározása során figyelembe vette a városi zöldfelület gazdálkodás jövőbeni igényeit, és a modern biotechnológia eszközeivel új, un. ’biogenerációs ’ növényekként szerette volna a mályvákat bevezetni a mezőgazdasági gyakorlatba. E növények jellemzője, hogy a nemesítés alacsony fokán állnak, azonban biotechnológiai eszközökkel a domesztikáció gyorsan véghezvihető, ellenállóak mind biotikus mind abiotikus nyomással szemben, valamint többcélú felhasználásuk lehetséges. Ilyen fajok lehetnek a közparkokból eddig még hiányzó ellenálló évelő félcserjék, cserjepótlók, melyek többcélú hasznosítását a magok kedvező beltartalmi paraméterei, száraz biomasszájuknak jó égési tulajdonságai, talajrekultivációs képessége vagy éppen mézelőként történő felhasználásuk indokol. Kutatásaim célja az volt, hogy tanulmányozzam a Kováts Zoltán által a Debreceni Egyetem MÉK-re hagyott K. vitifolia és K. balansae fajhibrid hasadó populációját kertészeti és egyéb hasznosíthatóság szempontjából, valamint hogy a félcserje mályvafélék egyes alternatív hasznosítási irányait tovább kutassam. Ebből a szempontból modellnövényként a S. hermephroditát választottam, melynek magas biomassza hozama, ellenálló képessége és többcélú hasznosítási iránya kiemelkedő. A vizsgálatok során a Debreceni Egyetem Jövő Biomassza Növényei Bemutató Kertben megtalálható fajhibrid állomány morfológiai és fiziológiai felvételezését végeztem 2013-2017 között. Ez alatt kertészeti szempontokat (virágszín, habitus, terméshullás, levélforma) figyelembe véve kiemelésre került 10 egyedet, melyek különleges tulajdonsággal bírtak. Az egyedek között 6 egyed a vegetáció kezdeti szakaszában sárga leveleket fejleszt, mely szintén értékes tulajdonság kertészti szempontból. Ezen egyedek fotoszintetikus paraméterei is felvételezésre kerültek, mely során bebizonyosodott a fotoszintetikus pigmentek alacsony koncentrációja, és a fotoszintézis hatékonyságának összefüggése. E megfigyelés alátámasztja a növekedési erélyben tapasztalt elmaradást is, és minden bizonnyal e változat kertészeti használata esetében figyelmet érdemel. A fajok genetikai diverzitásának vizsgálata a Kováts Zoltán által kijelölt fajok áramlási citometriai és molekuláris markerezésére került sor, mely során RAPD és SSR molekuláris markeret használtunk. A hozzávetőleges genomméret meghatározása során a S. hermaphrodita bizonyult a legnagyobb méretűnek. A fajhibridek vizsgálta nem hozott különbséget, a K. vitifolia és a Kvb között. A hármas nemzettéghibrid (Alcea x Althaea) áramlási citometriai vizsgálata azonban alátámasztotta a hibrid nagyobb genomméretéből adódó allopoliploid mivoltát. A genetikai diverzitás vizsgálata során különbséget találtunk a hasadó populáció között. A hármas nemzetséghibrid (Alcea x Althaea) szülői vonalait is vizsgálat alá vontuk, ahol bebizonyosodott a rokonsági kapcsolat. A további nemesítési céloknak megfelelő tulajdonságok további genetikai vizsgálta a jövőben elengedhetetlen a faj sikeres nemesítése szempontjából. A magok beltartalmi paramétereit tekintve megállapítható, hogy kedvező beltartalmú és összetételű, nyersfehérje tekintetében az A. cannabina magjai a leggazdagabbak (19,37%), a legmagasabb olajtartalmúnak a K. vitifolia x balansae magjai bizonyultak (16,5%). Az összetételek tekintetében nagy a hasonlóság, a legnagyobb arányban lionolsav található bennük, minden esetben több, mint 60%-ban. A csírázási vizsgálatok során kiderült, hogy az A. cannabina magjai igen kis százalékban csíráznak (0-1%), ami a magas fertőzöttségnek tudható be (27,3-30%). A magok ülepítése pozitív eredmény hozott, azonban a szaporító anyag kis mennyisége miatt magkezelési kísérletek elvégzésre nem volt lehetőség. A K. vitifolia esetében a csírázási arány kedvező volt, 40%. A forróvizes kezelés azonban nem hoztott pozitív hatást a csírázásra. A száraz hideg kezelés hatására a magok csírázása nőtt 43,5%-ra, azonban a fertőzöttséget a forróvizes kezelés csökkentette jelentősen 0%-ra. A generatív szaporítás sok esetben a fajhibridek esetében nem lehetséges a felmerült termékenyülési zavarok miatt, ezért sok esetben szükség van a vonalak vegetatív szaporításának kidolgozására. Ennek in vitro módját azért választottam, hogy a modern biotechnológia alkalmazása lehetővé váljon egy kidolgozott sejt-növény rendszer kifejlesztésével. Mivel ezzel kapcsolatban már évtizedes múlt állt a tanszék háta mögött, köszönhető Prof. Fári Miklós és Kováts Zoltán és munkatársai áldozatos munkájának, már előkísérleti adatok rendelkezésünkre álltak a megfelelő protokoll kidolgozására. Ezek alapján a NAA, mint auxin, és a KIN, mint citokinin hozzáadása eredményezett embrionális kalluszokat. Ezek ideális koncentrációja 0,5 NAA és 0,3 mg l-1 KIN kiegészítést jelent. Az ilyen táptalajon regenerálódott embriókból növény nevelés a csökkentett cukor (1,5%) és NAA 0,1 mg l-1) volt a leghatékonyabb, amikor is 8-10 növényt sikerült regenerálni Petri-csészénként átlagban. Ennek a hatékonyságán még javítani kell. A gyökeresedést a glükóz, mint cukorforrás elősegítette, azonban teljes növények kisebb számban fejlődtek. A 2010-ben poliploidizáláson átesett Sida vonalak vizsgálata nem támasztotta alá a Sida poliploid mivoltát. A genom hozzávetőleges mérete sem a sztóma sűrűsége és mérete nem támasztotta alá a kísérlet sikerességét. A magok vizsgálata során nem csak az derült ki, hogy a beltartalmi paraméteri, magas (17-20%) olajtartalma ígéretes nemesítési irányvonal, hanem hogy megfelelő magkezeléssel első osztályú vetőmag állítható elő belőle. Az ülepítéssel egybekötött forróvizes magkezelés a csírázási %-ot 80% fölé emelte laboratóriumi, és 50% fölé emelte üvegházi körülmények között. Az erre alapozott palántanevelés költséghatékony, biztonságos és programozható. A magok belső fertőző gombabetegségektől (Alternaria spp, Fusarium poliferatum) mentesek, gyorsan és egyöntetűen kelnek fejlődnek. Az üzemi palántanevelési kísérletek alapján 45 nap alatt egészséges, fejlett palánta állítható elő. A palántanevelés extenzív, ultra sűrű ültetvényekbe is megoldható, ahol az un. dajkatálcás palántanevelés technológiával a költségek minimalizálására van lehetőség. A módszer gépesíthető, egyszerű és a palánták kitelepítése és szántóföldi körülmények közötti teleltetésének lehetősége a telepítést vagy az állomány utánpótlását egész évben lehetővé teszi. A palánták egyszerű ekével kiszánthatók, a gyökeres szakított palánták kézzel vagy palántázó géppel letelepíthetőek. A biomassza termelés további fontos aspektusa az alkalmazott térállás. Mivel számunkra minden esetben a biomassza növényekkel szemben az elsődleges követelmény, hogy az extenzív, vagy marginális körülmények között is képes legyen biomassza produkcióra, ezért ilyen esetben előnyösebb lehet a hektáronkénti kevesebb növény alkalmazása az ültetvényekben. Ilyen esetekben ki lehet kerülni a gyors talajkimerülést és a betegségek felszaporodását. Kísérleteink igazolták a tágabb térállás talajkímélő hatását. A 10 000 növény/ ha térállás sokkal kiegyenlítettebb biomassza eredményt hozott, 2. éven: 11 209, 3. éven 11 265 t 4. éven: 8 945 5. éven :8 612 t terméshozamot kallkuláltunk hektáronként trágyázás, öntözés és növényvédelem nélkül. Azonban a termésátlagot egyéb tényezők, mint a gombabetegsége is befolyásolták, ezért a térállás tekintetében további vizsgálatokra van szükség a talajlakó kártevők felvételezése, és egyéb talajmikrobiális mikroorganizmus közösségek monitorozása révén.