Szerző szerinti böngészés "Ludescher, Gabriella"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 29)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1-es típusú cukorbetegek megváltozott életmódját befolyásoló tényezők vizsgálataCsorvási, Anita Emőke; Ludescher, Gabriella; Törő, Viktória; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarKutatásom során az 1-es típusú diabéteszesek megváltozott életmódját vizsgáltam meg gyökeresebben. Célom volt pontos képet adni arról, hogyan kezelik és oldják meg az állapotukkal járó kötöttségeket, konfliktusokat, valamint miképpen befolyásolják a személyes és környezeti tényezők az állapotukkal kapcsolatos elvárások teljesítését, egészségmegőrző tevékenységüket az 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedők.Tétel Szabadon hozzáférhető A vidék változása(2017) Ludescher, GabriellaTétel Korlátozottan hozzáférhető A beregi kistérség fejlődése a turizmussalTóth, Péter; Ludescher, Gabriella; DE--Egészségügyi KarDolgozatomba, megismertetem a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, az ország egyik legszegényebb megyéjében, azon belül is a leghátrányosabb kistérségében. Bemutatom értékeit, ami vonzóvá teheti az idelátogatók számára. Többek kötött bemutatom az érintetlen tiszai tájat, a gazdag kulturális örökséget, a népi hagyományokat és a sokszínű gasztronómiájukat. Feltárom a múlt örökségét, a jelenlegi helyzetet, a térségben rejlő turisztikai potenciált, valamint a további fejlesztési lehetőségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Demens beteg a családbanHargitai, Róbert Sándor; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarDemográfiai adatok alapján Magyarország népessége, korösszetételét tekintve folyamatosan idősödik. Az egészségügyi és a szociális ellátórendszer fejlődésének köszönhetően, az átlagéletkor folyamatosan emelkedik, másrészről a születések száma csökkenő tendenciát mutat. Ennek a kettős öregedési folyamatnak a következményeként a populáción belüli idősek aránya is nő, melynek eredményeként, hazánkban is minden ötödik állampolgár hatvan éves, vagy annál idősebb (KÁLLAI és munkatársai, 2013). A demencia legfőbb rizikófaktora az életkor, melynek következtében a betegség előfordulása hatvanöt év előtt egy százalék, ezen kor felett öt százalékra emelkedik, majd öt évenként megduplázódik. Ennek következtében, a demencia össztársadalmi problémává nőtte ki magát, melyre a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszer nincs felkészülve. Ezért szükségessé válik, a kór mielőbbi stádiumában való felismerése, mert a kezdeti szakaszokban nagyon jó terápiás beavatkozásokat lehet alkalmazni (gyógyszerterápia, szocioterápia, pszichoterápia, táncterápia), melyek segítségével, a betegség lefolyása lassítható, valamint a jó életminőség hosszabban fenntartható. Ezáltal, a családnak van ideje arra, hogy megtervezze a betegség lefolyásával járó nehézségek megoldását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Egészségtudatosság felmérése a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanuló elsőéves és végzős hallgatók körébenPáll, Viktória Anna; Ludescher, Gabriella; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatom témája az egészségtudatosság felmérése a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanuló elsőéves és végzős hallgatók körében. Vizsgálat alá veszem az egészséget befolyásoló tényezőket: táplálkozási szokások, testmozgás, dohányzás, alkoholfogyasztás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyházak szociális tevékenységeBalogh, Viktória Dóra; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarA dolgozat az egyházak által végzett szociális munkáról szól. Részletesen megismerhetjük az egyházakra vonatkozó törvényeket. Bemutatom a három nagy történelmi egyház alapvető tulajdonságait. Néhány segélyszervezet fontos programjait ismertetem. Kutatásomban arra,kerestem a választ,hogy szociális területen dolgozóknak milyen adakozási motivációi vannak,különösképpen az egyházak irányába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatalok kapcsolódása a civil szervezetekhezJónás, Bianka Ágnes; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatomban a magyar fiatalok civil szervezetekhez való viszonyát vizsgáltam. Azt kívántam feltárni, hogy az ifjúság tagjai napjainkban milyen mértékben aktívak lakóhelyük civil szervezeteinek működésében, egyáltalán részt vesznek-e az őket körülvevő közösség életében. A kutatásomat országos, nagyvárosi és nagyközségi viszonylatban vizsgáltam és elemeztem kvantitatív módszereket használva, hogy az adatok jobban összehasonlíthatóak legyenek egymással. Kutatásom témájának meghatározásakor azért esett a választásom e téma elemzésére, mert az általam ismert statisztikai adatok, a hazai tanulmányok illetve saját tapasztalatom szerint is, napjainkban a magyar fiatalok kapcsolata igen gyenge a társadalmi szervezetek felé és ez a negatív hatású társadalmi tény illetve ennek miértje felkeltette az érdeklődésem. További célom volt még olyan tényezők és összefüggések feltárása, amelyek véleményem szerint befolyásolják az egyén civil szervezetek működésében való részvételének mélységét. Természetesen nem tudtam ezekre a változókra teljes mértékben kitérni és azokat hiány nélkül megvizsgálni, ezért csak a legfontosabbakat emeltem ki, például a nem, az életkor, a település nagysága és a településhez való viszonyulás. Habár mind a négy hipotézisem megcáfolódott, mégis érdemleges eredmények születtek a vizsgálataim során. A fiatal korosztály civil szervezetekhez való kapcsolódásán kívül kitértem az idősebb korosztály aktivitására is. A kor és a nem mellett a településhez való viszonyt is vizsgáltam. Azaz, hogy befolyásolja-e az egyén aktivitását az egyesületekben a lakóhely szeretete. Utolsó hipotézisem alapja az volt, hogy a nagyközségi szintről indulva az országos szint felé, egyre nő a 15-29 évesek kapcsolódása a szervezetek felé. Az adatok azt mutatják, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb az ösztön arra, hogy az egyén részt vegyen a közösségi életben. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy megfelelő számú egyesület is működjön a városban, esetleg faluban, amiből a fiatalok kedvükre válogathatnak.Tétel Szabadon hozzáférhető Globalizáció, lokalizáció és individualizáció nyíregyházi középiskolások körében(2018) Kovács, Klára; Ludescher, Gabriella; Dusa, Ágnes RékaTétel Szabadon hozzáférhető Globalization, localization and individualization among high school students in Nyíregyháza(2016) Kovács, Klára; Ludescher, Gabriella; Dusa, Ágnes RékaTétel Korlátozottan hozzáférhető A hajléktalan emberek társadalmi beilleszkedésének problémái és rehabilitációjuk egy lehetséges módszertani kerete(2013-11-15T09:21:12Z) Grőb, Krisztián; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem; DE--OEC--Egészségügyi KarSzakdolgozatom: A hajléktalan emberek társadalmi beilleszkedésének problémái és rehabilitációjuk egy lehetséges módszertani kereteTétel Korlátozottan hozzáférhető Határ melletti lehetőségek és korlátokPolyák, Orsolya; Ludescher, Gabriella; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatom két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település és egy településrész fejlődési lehetőségeit és korlátait vizsgálja a helyi erőforrások tükrében. Ezen települések és a település rész közel a magyar-román határhoz helyezkednek el. A szakdolgozati témám körülhatárolása után, igyekeztem megfogalmazni azokat az előzetes feltételezéseket, melyeket a kutatás során igazolni illetve cáfolni kívántam. Kutatásom módszereként az interjúkészítést választottam, mert ez a technika lehetőséget biztosított arra, hogy a kérdezett a saját terjedelmében és megfogalmazásában közölje velem válaszait. Az interjúk elkészítését egy primer szakasz előzte meg, melynek módszere a megfigyelés és a szakirodalom megismerése volt. A kérdéssor összeállításakor figyelembe vettem a települések és a településrész különbözőségeit és az interjúalanyok eltérő státuszát. A két település esetében a polgármesterekkel készítettem interjút, míg a településrész interjúalanya a kapcsolattartó volt. Az interjúkat tartalomelemzésnek vetettem alá, igyekeztem megtalálni a közös és eltérő pontokat, majd további fejlesztési javaslatokat tettem.Tétel Szabadon hozzáférhető Határmenti ifjúság gazdasági és társadalmi viszonyulása a térséghez(2019) Ludescher, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető Határmenti ifjúság gazdasági és társadalmi viszonyulása a térséghez(2019-09-13) Ludescher, GabriellaThe study maps the North-Eastern European 17-19-year old young people living in the counties along the border in Poland, Ukraine and Hungary. The hypothesis of the research study is that the regional identity of the young people is in significant connection with their transborder economic, social activity. According to another research hypothesis those young people assess their attitude to the neighbouring nationalities „very positively” who travel abroad more often and/or whose relatives are members of that nationality. The regions selected to the research have special geographical endowments, however, they face serious economic and social difficulties as well. The competitiveness and prosperity of these regions more and more depend on whether the people and enterprises living there are able to optimally use all the territorial advantages. The competitiveness of the economy depends on the development of relationships with other territories, however, research studies have shown that current enterprises in this region could not live with the opportunities offered by the region’s location, which can be explained by their postsocialist past (Hardi, 2001). From the 1990s cross-border cooperation started to appear among the North-Eastern European regions. The 2004 EU accession made free movement of goods, services and capital possible for two countries (Hungary and Poland) from among the examined countries. In addition to this movement, the flow of technology and ideas as well as cross-border cooperation have become a more and more important element of the regional development. The reason why the 17-19-year old age group has become the target group of the research study is that they were not only born into these new possibilities but they will also become a part of their daily lives. Hopefully during the next decade this age group will become the engine of the crossborder economy and cohesion due to their regional location and their relations.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Igényfelmérés és statisztikai vizsgálat a házi gyermekorvosi ellátással kapcsolatbanKéninger-Nagy, Brigitta; Ludescher, Gabriella; Társadalomtudományi tanszék; DE--Egészségügyi KarNapkor nagyközségben készített igényfelmérés és statisztikai vizsgálat a házi gyermekorvosi ellátással kapcsolatban. Szakirodalom segítségével sikerült bemutatnom, hogy a gyermekorvosi körzetek napjainkban csökkenő tendenciát mutatnak. Ez összefügg azzal, hogy az orvostársadalom elöregedett és a fiatal orvosoknak nem vonzó az alapellátás. A kisebb településeken, falvakon érezhető ez leginkább. Empirikus és szekunder kutatásom során arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem kell, hogy egy település hátrányos legyen ahhoz, hogy gyermekorvosi ellátást ne tudjon biztosítani. Primer eredményeim azt mutatják, hogy a településen igény van erre a szolgáltatásra. A következtetésekben ennek elmulasztásáról különböző magyarázatot kapunk.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Komplex-telep programok a szegregátumok életébenGáll-Májer, Angéla; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar::Szociális és Társadalomtudományi Intézet::Társadalomtudományi Tanszék; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatom témája a magyarországi szegregátumok helyzetének bemutatása kifejezetten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozóan, a TÁMOP- 5.3.6.-11/1 „Komplex telep-programok” tükrében.Tétel Szabadon hozzáférhető Kovács Teréz: Gazdaportrék(2009) Ludescher, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető Kovács Teréz: Vidékfejlesztési politika(2012) Ludescher, GabriellaTétel Korlátozottan hozzáférhető A közösségi gazdálkodás szerepe a vidék megújulásábanBistyei, Ibolya; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarA tanulmányom során mindig foglalkoztatott a gazda együttműködések célja, ezért íródott meg ebben a témában a szakdolgozatom, melynek célja, hogy a szakirodalomi áttekintés után a megfogalmazott kutatási kérdésekre választ kapjak. A kutatási módszerem az interjúzás volt, melyhez előzetesen egy félig strukturált interjú kérdéssort állítottam össze. Nagygazdálkodókat kutattam fel a vidéki térségekben, majd ezt követően hólabda módszerrel kerestem meg a további alanyokat, összesen 20 fő mezőgazdasági termelő vett részt a kutatásomban. A kutatásom következtében elmondható, hogy a mezőgazdasági termelők szívesen vesznek részt termelői együttműködésekben, akár formális akár informális szervezet legyen az. Az együttműködések célja a mezőgazdasági termelői munka hatékonyságának segítése valamint a megtermelt termékek piacra jutása. A közös munka során és annak következtében mennyiségi és minőségi termelés érhető el, mely megalapozza a vállalkozások üzleti eredményességét. A termelők számára a közös gazdálkodás alapja egy hosszú távú egymás iránti bizalom és elköteleződés, melyhez nem szükséges írásbeli szerződés, elegendő számukra egy kölcsönösségen alapuló szóbeli megállapodás vagy kézfogás. Az együttműködések hatására a vidéki térség fejlődik, helyi közösséget hoznak létre és a családi hagyományok megőrzésre kerülnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarországra érkező menekültek helyzete egy zárt táborbanVitai, Dóra; Ludescher, Gabriella; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar::Szociális és Társadalomtudományi Intézet::Társadalomtudományi Tanszék; DE--Egészségügyi KarDolgozatomban a Nyírbátorban lévő egyik menekültügyi zárt táborban élő menekülteket vizsgáltam, hogy minél több információt tudjak meg róluk és ezáltal feltérképezzem és megértsem, hogy miért voltak kénytelenek elhagyni a hazájukat.