Szerző szerinti böngészés "Magyari, Ferenc"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 29)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A COVID-19 és a hematológiai betegségekDemeter, Márió; Magyari, Ferenc; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Hematológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Pinczés, László Imre; Nagy, Béla Junior; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Hematológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet::Klinikai Laboratóriumi Kutató TanszékDolgozatomban a COVID-19 fertőzés kimenetelét és sajátosságait vizsgáltam hematológiai kórképekben. Sorra vettem az egyes malignus hematológiai betegségekben történő COVID-19 fertőzés klinikai kimenetelét, halálozási arányait, sajátosságait, a betegellátás fontos aspektusait. Kitértem a COVID-19 lehetéséges betegségmódosító hatásaira, azokat tanulmányokkal szemléltetve. Írtam továbbá a koronavírus fertőzés kezeléséről, megelőzéséről hematológiai betegekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A membranosus szeptum hossza, illetve a végleges pacemaker igény közötti kapcsolat vizsgálata a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikáján transzkatéteres aortabillentyű beültetésen átesett betegekbenDuró, Tibor; Kracskó, Bertalan; Rácz, Ágnes; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Magyari, Ferenc; Nagy, László; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai IntézetA degeneratív aorta billentyű sztenózis igen gyakori kórkép, főleg az idősebb korosztályt tekintve. A kórkép kuratív megoldása mindenképp a billentyűcsere, melyet korábban csak a nyitott szívműtét biztosított. 2002 óta viszont egy új- kezdetben a magas műtéti kockázattal rendelkező betegek számára kifejlesztett- terápiás alternatíva is megjelent, a transzkatéteres aortabillentyű implantáció, azaz a TAVI. A beavatkozás kedvező mortalitási mutatói az indikációs kör bővülését eredményezte a fiatalabb betegpopuláció felé. Ezen betegekben igen fontos tényező az esetlegesen szükségessé váló permanens pacemaker (PM) beültetés. Célunk volt a DE KK Kardiológiai Klinikán 2020. 06. 01. és 2021. 06. 30.-a között TAVI-n átesett betegek vizsgálata a PM beültetés függvényében külön figyelmet fordítva a membranosus szeptum hossz és implantációs mélység meghatározására. Vizsgált betegpopulációnk esetében szignifikáns összefüggés mutatkozik a permanens pacemaker igény és a membranosus szeptum hossz között, míg a TAVI során behelyezett billentyű implantációs mélysége nincsen nyilvánvaló befolyással az ingerületvezetéssel kapcsolatos szövődményekre.Tétel Szabadon hozzáférhető Alternative salvage regimens for relapsed/refractory classical Hodgkin-lymphoma(2016) Magyari, Ferenc; Barna, Sándor; Husi, Kata; Simon, Zsófia; Miltényi, Zsófia; Váróczy, László; Udvardy, Miklós; Illés, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető Assessment of cognitive function in long-term Hodgkin lymphoma survivors, results based on data from a major treatment center in Hungary(2022) Magyari, Ferenc; Virga, István; Simon, Zsófia; Miltényi, Zsófia; Illés, Anna; Kósa, Karolina; Ivánka, Tibor; Berecz, Roland; Égerházi, Anikó; Illés, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető Autologous Transplantation May Still Effectively Treat Relapsed Diffuse Large B-Cell Lymphoma in Selected Patients(2023) Bicskó, Réka Ráhel; Antal, Lili; Magyari, Ferenc; Szász, Róbert; Udvardy, Miklós; Illés, Árpád; Gergely, LajosTétel Szabadon hozzáférhető Case report: targeted treatment strategies for Erdheim-Chester disease(2024) Gulyás, Anita; Pinczés, László Imre; Mátyus, János; Végh, Edit; Bedekovics, Judit; Tóth, Judit; Barna, Sándor; Hunya, Zsolt; Szabó, Imre Lőrinc; Gazdag, Annamária; Illés, Árpád; Magyari, FerencTétel Korlátozottan hozzáférhető Centrál vénás oxigén szaturáció mint diagnosztikus paraméter az intenzív terápiábanBereczki, Magdolna; Fábián, Ákos; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Berhés, Mariann; Magyari, Ferenc; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Haematológiai TanszékA diplomamunkám központi eleme a centrál vénás oxigén szaturáció. Ez egy olyan paraméter, amely a szervezet oxigén kínálatának és oxigén felhasználásának az egyensúlyát jellemzi, tehát alkalmas lehet a szöveti oxigenizáció monitorozására intenzív osztályon kezelt betegek esetén. A centrál vénás oxigén szaturáció azt az oxigén mennyiséget jelzi, amely a szöveti oxigénfogyasztást követően fennmaradt a keringésben. Mérése jelenleg nem része a mindennapi gyakorlatnak, de bizonyos kórképek esetén felmerült a jelentősége. Munkám során a szepszisben, a transzfúziós indikáció meghatározásában és a pozitív kilégzés végi nyomás titrálásában betöltött szerepét vizsgáltam.Tétel Szabadon hozzáférhető Codgnitive dysfunction after treatment for Hodgkin lymphoma(2018) Magyari, Ferenc; Ivánka, Tibor; Égerházi, Anikó; Simon, Zsófia; Miltényi, Zsófia; Kósa, Karolina; Illés, ÁrpádTétel Korlátozottan hozzáférhető A cutan T-sejtes lymphomák, irodalmi feldolgozás és esetismertesésekVajda, Flóra Vanda; Remenyik, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Magyari, Ferenc; Várvölgyi, Tünde; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Haematológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati KlinikaDiplomamunkám bevezetésében részletes tárgyalásra kerül a cutan T-sejtes lymphomák (CTCL) tünettana, diagnosztikája, stádium beosztása, terápiás gyakorlata illetve prognosztikája. Ezen információk megszerzéséhez szakkönyveket, cikkeket, illetve hivatalos weboldalakat használtam fel. A betegismertetésben két beteg klinikai adatait használtam, melyet a Bőrgyógyászati Klinika betegeinek adatállományából kaptam a személyes azonosítható adatok nélkül. Ismertetésre kerül mindkét beteg részletes anamnézise, a tünetek, a kapott kezelések, a diagnózis illetve a betegek prognózisa. A diszkusszióban a klinikai történet, a diagnózis és a tünetek értelmezésével és a felhasznált irodalommal összehasonlítva kifejtem a cutan lymphomák összefüggését és kapcsolatát a két beteg kiindulási és végállapotával. Az első beteg esetében a diagnózis aktinikus retikuloid, mely esetünkben a Mycosis fungoides (MF)/Sézary --szindrómát (SS) utánozza. Az aktinikus retikuloid egy ritka krónikus idiopátiás fotoszenzitív dermatózis, mely a krónikus aktinikus dermatitisek (CAD) legsúlyosabb formája.1 Az aktinikus retikuloiddal kapcsolatosan azon kérdések merülnek fel, hogy ugyan szövettanilag a lymphomák csoportjába tartozik, de gyakorlati szempontból inkább a pseudolymphoma viszont a betegek egy részénél későbbiekben valódi lymphoma is igazolható. Továbbá milyen terápiás lehetőségeket érdemes alkalmazni, volna-e prognosztikus faktor, ami alapján megjósolható, mely betegek esetében várható a lymphoma kialakulása. A második eset egy atopiás dermatitisben szenvedő beteg, aki esetében konfluáló eritematózus bőrléziók és lymphadenomegália miatt indult részletes kivizsgálás, melynek hátterében CTCL igazolódott. Az idő előrehaladtával a kezelések ellenére a betegség progresszióját figyelhettük meg, melynek megfelelően a terápia módosítására került sor a folyamat stádiumának megfelelően. Ismételt szövettani vizsgálatok alátámasztották a transzformált és progrediált T-sejtes lymphoma (Sézary-kór) jelenlétét, ekkor kemoterápia első ciklusa indításra került. A csontvelő transzplantációra előkészítés közben fertőzésben elveszítettük. Felmerül az AD-hez társult lymphoma kialakulásában a bőrbetegségre alkalmazott terápia provokáló szerepe. Továbbá a betegség lefolyása jól példázza a CTCL esetén a terápás kihívást jelentő immunszupprimált állapot jelenlétét is. A két beteg példája megfelelően demonstrálja, hogy a (CTCL) kialakulása multifaktoriális jellegű, legnagyobb szerepe a genetikai és a különböző környezeti indukcióknak van. A betegség progressziójában és prognózisában az immunszupprimált állapot szignifikáns tényező. Összegzésként ezen entitások egy ritka betegségcsoport tagjait képezik, melyben majdnem minden esetben megfigyelhetők hasonlóságok mind a tünettanban mind a pathomechanizmusban, mindazonáltal fontosak az eltérések is, melyek egy biztos alapot teremthetnek a jövőbeni fejlődő terápiás eljárások sikerességének.Tétel Szabadon hozzáférhető Decoding the historical tale: COVID-19 impact on haematological malignancy patients-EPICOVIDEHA insights from 2020 to 2022(2024) Salmanton-García, Jon; Marchesi, Francesco; Farina, Francesca; Magyari, Ferenc; Pinczés, László Imre; Rahimli, Laman; Cornely, Oliver Andreas; Pagano, LivioTétel Szabadon hozzáférhető Diagnosztikus nehézségek adolescens lymphomás betegünknél(2014) Magyari, Ferenc; Rajnai, Hajnalka; Barna, Sándor; Miltényi, Zsófia; Váróczy, László; Csomor, Judit; Udvardy, Miklós; Illés, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető Diffúz nagy B-sejtes limfóma autológ transzplantációt követő relapszusának sikeres kezelése rituximab-bendamustin-venetoclax kombinációs kezeléssel(2020) Bicskó, Réka Ráhel; Magyari, Ferenc; Illés, Árpád; Gergely, LajosTétel Szabadon hozzáférhető Diffúz nagy B-sejtes limfóma autológ transzplantációt követő relapszusának sikeres kezelése rituximab-bendamustinvenetoclax kombinációs kezeléssel(2020) Bicskó, Réka Ráhel; Magyari, Ferenc; Illés, Árpád; Gergely, LajosTétel Szabadon hozzáférhető Early administration of remdesivir plus convalescent plasma therapy is effective to treat COVID-19 pneumonia in B-cell depleted patients with hematological malignancies(2022) Magyari, Ferenc; Pinczés, László Imre; Páyer, Edit; Farkas, Katalin; Ujfalusi, Szilvia; Diószegi, Ágnes; Sik, Máté; Simon, Zsófia; Nagy, Gergely György; Hevessy, Zsuzsanna; Nagy, Béla Jr.; Illés, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető Employment status and health related quality of life among Hodgkin-lymphoma survivors'- results based on data from a major treatment center in Hungary(2017) Magyari, Ferenc; Kósa, Karolina; Berecz, Roland; Illés, Anna; Miltényi, Zsófia; Simon, Zsófia; Illés, ÁrpádTétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatalkori myeloma multiplexPásztor, Janka; Váróczy, László; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Magyari, Ferenc; Gáspár, Imre; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetA myeloma multiplex a malignus hematológiai betegségek kb. 10%-át teszi ki. Alapvetően az idősebb populációt érinti, diagnóziskor a betegek átlagéletkora 69 év. Ettől eltérően azonban, jóval fiatalabb életkorban is megjelenhet. Célom volt a DEKK Belgyógyászati Intézetben a 2006-2016 között gondozásba vett myeloma multiplexes esetekből a fiatal, pontosabban a 45 éves korig diagnosztizált betegek adatainak vizsgálata. Eredményeimet összehasonlítottam a fiatal betegeket tanulmányozó szakirodalommal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Így kezeljük az autológ őssejt-transzplantáció után kiújult Hodgkin-lymphomát(2017) Illés, Árpád; Simon, Zsófia; Udvardy, Miklós; Magyari, Ferenc; Jóna, Ádám; Miltényi, ZsófiaTétel Korlátozottan hozzáférhető Immunológiai változások diffúz nagy B-sejtes lymphomában Rituximab-CHOP kezelést követően: saját adatok elemzése és irodalmi áttekintés(2012) Simon, Zsófia; Illés, Árpád; Miltényi, Zsófia; Magyari, Ferenc; Váróczy, László; Péter, Nikolett; Gergely, LajosTétel Szabadon hozzáférhető Klinikai tapasztalatok Hodgkin lymphomában, különös tekintettel a késői kezelési szövődményekre, a krónikus fáradtságra és a lelki egészségreMagyari, Ferenc; Illés, Árpád; Klinikai orvostudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Hematológiai TanszékA korszerű kivizsgálási, illetve rizikó- és válaszadaptált kezelési elvek alkalmazása mellett a HL-s betegek 80-85%-a hosszú távon túlél, meggyógyul, így a HL kezelése az elmúlt évtizedekben az onkohematológia egyik sikertörténetévé vált. Ezzel együtt előtérbe kerültek a kezelések (késői) szövődményei, melyek közül a betegek hosszútávú életkilátásait leginkább a második daganatos betegségek kialakulása és a szervi károsodások (szív, tüdő, pajzsmirigy) megjelenése befolyásolja. Azonban számos olyan mellékhatás ismert, amely a betegek életminőségét, lelki egészségét befolyásolja és ezáltal a betegek fizikális, szociális és pszichés zavarához vezethet. Mivel a HL elsősorban a munkaképes korban lévő populációt érinti, a diagnóziskor a betegek jelentős része a fiatal felnőttkorban van, így társadalmi jelentősége túlnő gyakoriságán. Vizsgálataink során HL-s betegeink háromnegyedénél volt krónikus fáradtság kimutatható, mely a csökkent hemoglobin értékkel szignifikánsan összefüggött. Gyógyult és a kezelések késői szövődményeiben szenvedő betegeinknél szignifikánsan nagyobb fatigue értéket és rosszabb életminőséget észleltünk, melynek magyarázata az lehet, hogy a hosszabb túlélés során az idősödő életkor miatt már más társbetegségekkel is számolnunk kell, és a korábbi évek-évtizedek kezelései toxikusabbak voltak, így több késői szövődménnyel járhattak. Eredményeik alapján elmondható, hogy a krónikus fáradtság az egyik leggyakoribb funkció csökkenéssel járó állapot, melyre a betegek gondozása során kiemelt figyelmet kell fordítani. Munkánk során számos, különböző, validált mérőeszközt használtunk a HL-s betegek mentális egészségének felmérésére, szoros korrelációt sikerült kimatatni a foglalkoztatottsági státusz és a pszichés jóllét között. Eredményeink alapján a foglalkoztatottság független meghatározó tényezői a diagnóziskori fiatalabb életkor, a felsőfokú iskolai végzettség és a késői kezelési szövődmények hiánya volt. A késői kezelési szövődmények rizikótényezői a női nem és a nem ABVD típusú kemoterápiás kezelés voltak. Vizsgálataink alapján kiterjesztett szociális reintegrációs programot javaslunk a gyógyult, remisszióban lévő HL-s betegek számára. Célszerű több időt fordítani a gyógyult, remisszióban lévő betegeink pszichés vezetésére gondozásuk során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A korcsoportok optimális kiválasztásának jelentősége az emlőszűrésbenKozma, Panna; Tóth, Judit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Furka, Andrea; Magyari, Ferenc; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetA diplomamunkám kapcsán a célkitűzésim alapján megvizsgáltam, hogy: - érdemes lenne-e előrehozni a szűrést 40 éves korra? - megérné-e kiterjeszteni 70éves korig? - megfelelően van-e kiválasztva a korcsoport a szűrésnél, tehát valóban indokolt-e 45-65 éves kor között az emlőszűrés? Hypotézisem alapján érdemes lenne kiterjeszteni a szűrést 45 éves életkor alá és 65 éves életkor fölé, ez az általan vizsgált populáció szerint indokolt lenne.