Szerző szerinti böngészés "Maszlag, Fanni"
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető At the border and beyond: Identification strategies of minorities(2019) Ladancsik, Tibor; Maszlag, FanniTétel Szabadon hozzáférhető A cigányok önazonosságának változásaMaszlag, Fanni; Csoba, Judit; Humán tudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Politikatudományi és Szociológiai IntézetA globalizáció és modernizáció beszivárgása a tradicionális közösségekbe nemcsak egyéni szinten alakítja át a cigány nők életét, hanem megváltoztatja a társadalmi integráció kereteit, a kultúraátadás és a szocializáció módját, miközben új tartalmakkal tölti fel a cigány kultúra kifejezést, valamint a közösség értékkészletét. A változó környezetben új jelentést kapnak a hagyományok, változik a kultúraátadás formája, s mindezzel együtt formálódnak a közösség mindennapjait meghatározó értékek is. A változás folyamata természetesen nem jelenti a cigány tradíciók, hagyományok végleges eltűnését, sokkal inkább a meglévők mellett a nemzeti értékek, magatartásminták és identitás változatok párhuzamos megjelenését. A cigány nők szerepe ebben az átalakulási folyamatban a kisebbségi csoport integrációja során meghatározó lehet. Ők biztosítják egyfelől a tradíciók továbbvitelét, ugyanakkor ők a kezdeményezői a változásoknak is. Különösen érdekes ennek a kettős szerepnek az alakulását vizsgálni a cigány nők három generációjának életében, s arra keresni a választ, hogy a hagyományok őrzése, illetve azok feladása milyen mértékben segítette, vagy éppen akadályozta a cigányok társadalmi integrációját az elmúlt 20 évben. Kutatásunkban vizsgáltuk, hogy a cigány nők három generációja mit tekint a cigány kultúra fontos részének, hogyan jellemeznék a cigányságot meghatározó főbb attribútumokat, illetve beszélhetünk-e különbségekről a többségi társadalom és az általuk fontosnak tartott cigány jegyek, dimenziók tekintetében. Elképzelhető-e, hogy az egyes generációkon belül a nyelvet, viseletet, családon belüli szerepeket, mint a cigány etnikai csoport egyik megkülönböztető karakterjegyeit elvetik, kevésbé tartják már fontosnak. A kutatás célja megvizsgálni az eltérő strukturális hatások milyen identitás mintázatokat eredményeznek a cigány nők egyes generációjában. A kutatás legfőbb célja volt megismerni azokat a dimenziókat, ahol legkorábban végbementek a változások és beazonosítani új vagy eddig kevésbé hangsúlyos etnikai identitás dimenziókat. A kutatás három kelet-magyarországi tradicionális, zárt közösséget alkotó cigány nők identitásmintáit vizsgálja három generáció metszetében továbbá, hogy az egyes identitás stratégiák hogyan segítenek vagy hátráltatják a cigányság társadalmi integrációját. The infiltration of globalisation and modernisation into traditional communities is not only transforming the lives of Gypsy women at the individual level, but also changing the framework of social integration, the way culture is transmitted and socialised, while adding new meanings to the expression of Gypsy culture and the set of values of the community. The changing environment gives new meanings to traditions, changes the way culture is transmitted, and shapes the values that define the community's everyday life. The process of change does not, of course, mean the permanent disappearance of Gypsy traditions and customs, but rather the parallel emergence of national values, patterns of behaviour and identity variations alongside the existing ones. The role of Gypsy women in this process of transformation can be decisive in the integration of the minority group. On the one hand, they ensure the transmission of traditions, but they are also the initiators of change. It is particularly interesting to examine the development of this dual role in the lives of three generations of Gypsy women, and to seek answers to the question of the extent to which the preservation or abandonment of traditions has helped or hindered the social integration of Gypsies over the past 20 years. In our research, we investigated what three generations of Gypsy women consider to be an important part of Gypsy culture, how they would describe the main attributes that define Gypsyism, and whether we can talk about differences between the majority society and the Gypsy traits and dimensions that they consider important. Is it conceivable that within each generation, language, dress, family roles as one of the distinguishing characteristics of the Gypsy ethnic group are discarded and considered less important. The aim of this research is to investigate the different structural influences on the identity patterns of each generation of Gypsy women. The main aim of the research was to identify the dimensions where changes took place earliest and to identify new or less prominent ethnic identity dimensions. The research examines the identity patterns of three traditional, closed-community Gypsy women in Eastern Hungary at the intersection of three generations and how each identity strategy helps or hinders the social integration of Gypsies.Tétel Szabadon hozzáférhető Debreceni Zsibvásár(2017) Maszlag, FanniTétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdúsámsoni roma nők hátránya a munkaerőpiaconMaszlag, Fanni; Fényes, Zsuzsanna Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarMagyarország 1989-es társadalmi és gazdasági szerkezet átalakulásnak legnagyobb vesztese a roma népesség. A piacgazdaság kialakulásával a társadalmi egyenlőtlenségek robbanásszerűen nőni kezdtek. Az eddig szocialista nagyiparban dolgozó alacsony szakképzettségű munkaerő iránti igény jelentősen lecsökkent. A roma nők az oktatásban és a munkaerő-piacon is hátrányosabb helyzetből indulnak, mint a társadalom többi tagja. Nem csak etnikai hovatartozásuk, hanem nemi hovatartozásuk is hátrányt okoz. A szocialista rendszer iparosítása ellenére nagyon kevés cigány nő volt foglalkoztatva. A rendszerváltás után helyzetük csak tovább rosszabbodott – alacsony iskolai végzettségük és a szociális rendszer összeomlása miatt. Nagyon sok roma nőnek (családnak) a túlélést a gyermekek után járó juttatások jelentették. A roma nők alacsony foglalkoztatottságának oka lehet még, a régió-település munkahely hiánya, a roma tradíciók és a magas gyerekszám, illetve a munkáltatói diszkrimináció is. A hagyományos cigány családokban a nők szerepe elsősorban a gyerekek nevelésére, a férj kiszolgálására és a háztartás vezetésére korlátozódik. Mai napig nem megszokott a cigány társadalomban, ha egy nő tanulni szeretne és munkába szeretne állni. Hátrányos helyzetüket tehát nem csak a társadalomban való megkülönböztetettségük adja, hanem saját, kulturális hagyományaik is. A roma nők többsége mai napig inaktív, de magas körükben a munkanélküliség is. A munkát vállalni próbáló roma nők száma azonban növekszik, de ahhoz, hogy helyzetük változzon, elsősorban az oktatásban kell támogatást kapniuk. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a cigány lányok nagy része nem tanul tovább középfokon, legfeljebb a szakmunkásképzésben, de a korai szülések miatt nagy körükben a lemorzsolódás. Dolgozatomban szeretném megtudni, miért vannak a roma nők csekély számban jelen a munkaerő-piacon és, hogy mely területen lehetne beavatkozni, hogy megoldjuk ezt a problémát. Továbbá szakdolgozatom célja, hogy bemutassa a roma nők társadalmi, gazdasági helyzetét az általam vizsgált településen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Linda A. Camino: Rekonstruált életek, menekültek identitása, a nem és a kultúra jelentésváltozásának visszaszerzése, Bevezetés és hatodik fejezet fordításaMaszlag, Fanni; Csoba, Judit; Hajdufi, Orsolya Éva; DE--Bölcsészettudományi KarMíg a menekültek iránti érdeklődés már régóta tart (lásd Tóra, "Genezis" és "Exodus" könyvek), az antropológusok csak a közelmúltban jutottak el oda, hogy tanulmányaik fókuszába kerüljön. A politikai és gazdasági kihívások, az etnikai csoportokon belül és az etnikai csoportok között, a folyamatos nemzetközileg is érzékelhető népességváltozások egyre hangsúlyosabbá teszik a menekültek tanulmányozását. Bár az ilyen kényszervándorlásokban érintett etnikai csoportok folyamatosan átalakulhatnak, mind nemzeteken belül, mind nemzetek között, azonban a kényszervándorlásokkal kapcsolatos problémák és az ilyen érintett csoportok tanulmányozása, továbbra is hozzájárulnak a kultúraváltás szélesebb körű megértéséhez.Tétel Szabadon hozzáférhető MaHolnap: Társadalmi felzárkózási szemle(2019) Maszlag, FanniTétel Szabadon hozzáférhető orsolya kolozsvari (2019): gender, marriage, families – from the individual(2019) Béres, Zsuzsa; Ladancsik, Tibor; Maszlag, Fanni; Nemes-Zámbó, Gabriella; igenHogyan változnak a párkapcsolatok és a családok az Amerikai Egyesült Államokban és szerte a világban? Recenziónkban egy jól felépített tankönyvről olvashatnak átfogó bemutatást, amely alapvetően a változásokra helyezi a hangsúlyt családon és párkapcsolaton belül. Ennek ellenére természetesen bizonyos frázisok állandóak maradtak a családszociológiában is.Tétel Szabadon hozzáférhető Preserving traditions and modernization: Identity patterns of three generations of Romani women(2019) Csoba, Judit; Maszlag, FanniTétel Korlátozottan hozzáférhető Roma nő, híd a tradíció és a munka világa közöttMaszlag, Fanni; Fényes, Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarA hagyományos cigány családokban a nők szerepe elsősorban a gyerekek nevelésére, a férj kiszolgálására és a háztartás vezetésére korlátozódik. Mai napig nem megszokott a cigány társadalomban, ha egy nő tanulni szeretne és munkába szeretne állni. Hátrányos helyzetüket tehát nem csak a társadalomban való megkülönböztetettségük adja, hanem saját, kulturális hagyományaik és nem megfelelő kapcsolati hálójuk is. A roma nők többsége mai napig inaktív, de magas körükben a munkanélküliség is. Dolgozatomban szeretném megtudni, hogy az általam vizsgált településen miért vannak a roma nők csekély számban jelen a munkaerő-piacon és, hogy mely területen lehetne beavatkozni, hogy megoldjuk ezt a problémát. Emellett szakdolgozatom célja, hogy bemutassa a roma nők társadalmi, gazdasági helyzetét a településen. Továbbá arra a kérdésre keresem a választ, hogy miképp befolyásolja a roma nők életét, életének alakulását a település kései bekapcsolódása a modernizációba, a roma kultúra jellegzetes vonásai illetve maga a kisebbségi lét (nő, roma). A roma társadalomban a nemek szerinti elkülönülés erőteljesen jelentkezik. A roma családok szocializációjában olyan különbségek jelennek meg a nem roma családokéhoz képest, melyek még markánsabban kijelölik a roma lányok helyét és feladatait a családban egész kisgyermekkortól kezdődően.Tétel Szabadon hozzáférhető A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák(2022-12-22) Csoba, Judit; Oláh, Eszter; Maszlag, FanniThe social sector has been in crisis in many respects because of adverse changes in recent decades. There is a shortage of qualified social workers, high staff turnover, precarious working conditions and a steady decrease in the resources available to the sector. The development of human resources has therefore become an urgent necessity. The social careers model, like career models in other sectors, could contribute to the development of human resources in the social sector and the efficient functioning of social institutions and services. However, dilemmas about the career model have emerged in recent years, dividing the profession significantly. In our study, we set out to explore these dilemmas and, using the focus group interview method, we sought to find out what social professionals think about the career model, which has been taking shape for almost a decade. Would they support the introduction of a career model, and if so, under what conditions, and what tools would they include in the model to improve the efficiency of the sector and the quality of life of social workers. Our research shows that employees in the social sector have highlighted a stable and predictable salary and incentive system guaranteeing existential security as a key element of a modern career model. The guarantee of working conditions has emerged as a new, usually unusual and indicative of fundamental shortcomings element in the career models. However, the majority of respondents expressed reservations about the introduction of a performance appraisal system and the use of performance management in the sector. Only a minority of the focus group argued in favour of career management, an appraisal system that recognises quality work and professional innovation, and a service system that supports human resource development.Tétel Szabadon hozzáférhető Vagyok, aki vagyok. Kisebbségi csoportok identifikációja(2020-11-29) Ladancsik, Tibor; Maszlag, FanniOver the past half century, there have been rapid changes and reorientation in social processes, which can be perceived empirically, too. Our world has become more interactive, information flow has hastened, and communication technology has constantly been evolving. The accelerated processes, the historical and cultural changes have caused an identity crisis for families belonging to minority groups. The purpose of this study is to present how identification has changed among couples of intermarriage who are living in Vojvodina, and among the members of a community of Roma women living in two Hungarian counties. Similarities and differences in the lives of these two minority groups were investigated. In our research, we have concluded that the opening of mobility opportunities has significantly accelerated assimilation.Tétel Szabadon hozzáférhető Vagyok, aki vagyok: Kisebbségi csoportok identifikációja(2020) Ladancsik, Tibor; Maszlag, FanniTétel Szabadon hozzáférhető Változások a családban(2022-11-05) Béres, Zsuzsa; Ladancsik, Tibor; Maszlag, Fanni; Nemes-Zámbó, Gabriella-Tétel Szabadon hozzáférhető Változások a családban(2019) Béres, Zsuzsa; Ladancsik, Tibor; Maszlag, Fanni; Nemes-Zámbó, Gabriella